Nógrád Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-28 / 23. szám

4 NÓGRÁD MEGYE 2008. JANUÁR 28., HÉTFŐ Jelképes főhajtás Rákóczi kurucai előtt Romhány. - Különleges nap volt 1710. ja­nuár 22-e községünk történelmében. Azt, hogy a Rákóczi-szabadságharc em­lékei nem vesztek ki Romhány lakói­nak emlékezetéből, annak a szájhagyo­mánynak köszönhetjük, mely már las­san háromszáz éve különleges értelmet ad azoknak a szavaknak, hogy mogyo­rófa, vérhegy és majdnem egy évszáza­da annak is, hogy turul. 2007-től pedig egy helyi mester által megformázott szobor előtt is tiszteleghetünk a fejede­lem emlékének - fogalmazott Molnár Sándorné, a kulturális bizottság elnöke a romhányi csata évfordulójára emlé­kező ünnepi testületi ülésen a művelő­dési otthon zsúfolásig megtelt díszter­mében. A község 2003-ban a Varietas Pódi­um Színház előadásával nyitotta meg a Rákóczi-szabadságharc háromszáz éves évfordulójának ünnepségsoroza­tát, melynek keretében 2011-ig minden évben sor kerül az ünnepélyes tisztelet- adásra. A helyi iskola is hűen ápolja az emlékeket, s a Börzsöny-Cserhát isko­laszövetségen belül a tagintézmények csapatainak részvételével Rákóczi-ve- télkedőt tartottak immár negyedik al­kalommal a jeles napon. Délután a tu­rul emlékmű megkoszorúzásakor jel­képesen fejet hajtottak a fejedelem előtt a rétsági kistérség vezetői, a környező települések polgármesterei, a Rákóczi­zéri sikerei mögött ott kell látnunk Zrí- kólában tanított, majd 1968-tól 2002-ig szövetség, a hadtörténeti intézet és mú­zeum munkatársai, a lengyel testvérvá­ros küldöttsége, Bállá Tibor, a szécsényi Rákóczi Városa Alapítvány elnöke, s megtisztelte jelenlétével az ünnepet Bállá Mihály országgyűlési képviselő is. Az ünnepi ülésen elsőként Termán István polgármester szólt az egybegyűl­tekhez., aztán a felemelő zászlóbehoza­talra került sor: a romhányi iskola II. Rá­kóczi Ferenc címerét viselő zászlaját, a nemzeti zászlót és Romhány zöld-kék­ezüst zászlaját hozták be a terembe, me­lyen a zöld a reményt, a kék a küzdést, az ezüst pedig a Lókos-patak ezüstcsík­ját jelképezi. Dr. Négyesi Lajos alezre­des, a hadtörténeti intézet és múzeum munkatársa elmondta:- Mint minden történelmi esemény­nél, a Rákóczi-szabadságharc esetében is fontos, hogy ne túlheroizált, idealisz­tikus képekben gondolkodjunk, hanem a valóságos emberek, áldozatvállalását és átlagon felüli erőkifejtését lássuk. II. Rákóczi Ferenc hadszervezői és hadve­nyi Miklós hadtudományi munkássá­gát, aki már a XVII. században megfo­galmazta a magyar haderő felállításá­nak tervét, amit a fejedelem igyekezett megvalósítani. A romhányi csata egyike a szabad­ságharc legjelentősebb csatáinak, mely­nek emlékét megőrizni kötelességünk és mindent meg kell tennünk a jövő­ben a helyszín és az események ponto­sabb megismerése érdekében. Kovács Istvánná Rákóczi imáját adta elő, majd egy francia hadmérnök visz- szaemlékezéseit idézte fel Kaliczka Tamásné, a kortárs magyar álláspontot pedig Hajdú Éva tolmácsolta. A zeneis­kola kamarakórusát követően Molnár Sándorné azt a reményét fejezte ki, mi­szerint a romhányi csata háromszáza­dik évfordulóját legalább olyan méltóan sikerül majd megünnepelnie a megyé­nek és az országnak, mint ahogyan azt a szécsényi országgyűlés háromszáza­dik évfordulóján tette. Az ünnep kiemelkedő pillanata a Romhányért-díj átadása. Sagyibó Sándorné a volt kollégák nevében mél­tatta Murányi János nyugalmazott pe­dagógus munkásságát. A Léva mellől származó tanár családját 1946-ban tele­pítették át Magyarországra, ahol 14 éves koráig Legénden élt. A tanítókép­zőt elvégezve tíz évig a mátranováki is­történelemre oktatta a romhányi ifjú­ságot a helyi iskolában. Tizenöt évig működött a község futballcsapatának edzőjeként, s csapata területi bajnok­ságot is nyert, illetve a Szabad Föld Ku­pát szintén megkapta.- Negyven éve élek itt. Romhányinak érzem magam - vallotta meg a tanár úr. A Szózat hangjaival véget érő ünne­pi ülést a lengyel testvérek jelenléte még emelkedettebbé tette. Romhány ön- kormányzata 2004 novemberében kö­tött együttműködési szerződést a len­gyelországi kistérségi központtal, Lutomierskkel. A település polgármes­tere, Borkowski Tadeus kifejtette: 2004 tavaszán, egy polgármesteri küldöttség­gel járt először Romhányban. Azóta fo­lyamatosan erősödtek a kulturális kap­csolatok énekkari vendégszereplések, szüreti mulatságok, cseretáborozások révén.- Gazdasági téren is szeretnénk bő­víteni együttműködésünket - szögezte le a polgármester. Mivel a fejedelem buj- dosásának első éveit Lengyelországban töltötte, s kétszer is felajánlották neki a lengyel koronát, talán még szimboliku- sabb értelmet nyert az, hogy lengyelek és magyarok együtt emlékeztek törté­nelmünk egyik legnagyobb alakjára Romhányban! Szabó Andrea „Sokrétű a feladatunk a közutakon"- mondta el lapunknak Ürmössy Ákos, a közútkezelő megyei igazgatója Nincs könnyű helyzetben napjainkban a Magyar Köz­út Kht. egyetlen munkatársa sem, hiszen hol a jég és a hó okoz gondokat, hol meg a nyomában maradó ká­tyú. A tél még korántsem ért véget, így van esély rá, hogy az újságok is gyakrabban kérdezik a fenti prob­lémák kapcsán Ürmössy Ákost, a közhasznú társaság Nógrád megyei igazgatóját. Az országos közhasznú társaság nemcsak az útfenntartás nehézségei miatt kezdett eseménydúsnak ígérkező évet, hanem a cég közelgő átalakulása miatt is. Ezért is látogattunk el a közútkezelő salgótarjáni főhadiszállására, hogy a részletekről érdeklődjünk.- Kezdjük talán azzal, miért nem történt meg az átalakulás ja­nuár elsején, mint ahogy azt a saj­tó hírül adta? Másrészt, milyen következményekkel jár a társaság átalakulása, s kihat-e a változás a személyi állományra?- A Magyar Közút Kht.-nak a módosított 2006. évi IV. törvény alapján legké­sőbb 2009. június 30-ig kell a jelen­legi közhasznú társasági forma helyett más, nonprofit gazdasági társasági szervezeti formát kialakítania, tehát nem vagyunk elkésve. A társaság központjában többen dolgoznak ennek szakszerű elő­készítésén. Tudomásom szerint ez a törvényi előírásnak megfe­lelés önmagában nem jelenti a személyi állomány változását. Biztos vagyok benne, hogy kollé­gáim a társaság egészének leg­kedvezőbb megoldást dolgozzák ki, az adott külső körülmények között az országos közutakat leg­hatékonyabban kezelő, üzemel­tető és fenntartó versenyképes szervezetet létrehozva.- Folytassuk talán egy kis aktu­alitással. Hogyan állnak a tél el­len vívott küzdelemben?- Mint a bevezetőben említet­te, valóban sokszor keresnek meg újságíró-kollégái hóelta­karítási, síkosságmentesítési és kátyúzási kérdésekkel. Az ilyen kérdések nagy részét továbbí­tom a Magyar Közút Kht. Közép­magyarországi Regionális Fő­mérnökségének, hiszen ezeket az alapfeladatokat üzemmér­nökségeink végzik, az alapfel­adatok irányítása pedig ennek a főmérnökségnek a hatásköre 2007 április elejétől. Megyei igazgatóságunk párhuzamosan működik a regionális főmérnök­séggel, mindkét egységet érintő kérdés esetén velük egyeztetve nyilatkozom a médiának. Ez a tél jobban próbára teszi a Nóg­rád megyei kollektívát is, mint a tavalyi, de az üzemmérnöksé­gek még minden problémás esetben az Országos közutak ke­zelői szabályzatában és a társa­ság belső téli üzemeltetési sza­bályzatában előírt beavatkozási időn belül végezték el a síkosságmentesítést és a hóeltakarítást.- Sok szó esik mostanság arról, hogy a sózás veszélyes környeze­tünkre. Mi lesz, ha még a sót sem használhatjuk, talán jobb nem is belegondolni... Vagy van kiút?- Társaságunk honlapján (web.kozut.hu) „Miért a konyha­só?” címmel részletes ismerte­tés olvasható az alkalmazott sí-, kosságmentesítési technológiá­ról és annak hatásairól, ebből rö­viden idézek: A Magyar Közút Kht. a téli síkosságmentesítés­hez tiszta NaCl-ot, annak előned­vesítéséhez CaCl2 oldatot, sóval kevert anyagokat (homok), vala­mint zúzalékot alkalmaz. A kor­szerű gépek ellenőrzött formá­ban, csak a szükséges mennyi­ségű sót juttatják ki, annak érde­kében, hogy a környezetet kevés­sé terheljék. A közútkezelő rendszeresen végez kísérleteket alternatív olvasztóanyagokkal, de eddig ipari méretekben egyik sem tudta elérni azt az olvasztó­hatást és kezelhetőséget, ame­lyet a NaCl használata biztosít. Minden eddig kipróbált olvasz­tóanyag valamilyen ipari tevé­kenység mellékterméke, környe­zetre gyakorolt- hatásuk kiszá­míthatatlanabb, olvasztóképes­ségük pedig gyengébb a jelen­leg alkalmazott nátrium-klo- ridnál és kalcium-klorid oldat­nál. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a kiszórt sómennyiség nem okoz környezeti ártalmat az út menti flórában és faunában (egyébként is ez az ásvány a ter­mészetben megtalálható, a talaj­vízben feloldódva hamar kiürül a gyökérzónából). A vízi állatok­ra és a növényekre nem jelent veszélyt, mert a toxikus határ magasabb, mint a mért érték. A lombos fák 10 m-es környezet­ben érzékenyek, a talajszennye­zés mértéke csökken az úttól tá­volodva; novemberben 30 cm mélységben az úttól 3 m-re a só kimutathatatlan, míg áprilisban - a síkosságmentesítés idősza­kának végén - az úttól 1 m távol­ságon kívül nem mérhető a ha­tárértéknél nagyobb szennye­zettség.- Váltsunk ismét témát! A na­pokban jelent meg egy gazdasági cikk, amelyben az volt olvasható, hogy az útpénztár idén már nem tervez új fejlesztéseket, a befeje­zéshez érkezettek között van vi­szont a salgótarjáni tehermentesí­tő út Ez azt jelenti, hogy rosszabb­ra fordul az amúgy sem rózsás út­állapot Nógrádban?- Az idézett hír pontos, de eb­ből még nem következik az, hogy a salgótarjáni tehermente­sítő út befejezését jelentő fejlesz­tésen kívül Nógrád megye orszá­gos közúthálózatán nem törté­nik más beavatkozás. Még de-. cemberben lezajlott egy közbe­szerzés, melynek eredmé­nyeképpen három mellékútsza­kaszon összesen 6,1 km hosszon burkolatfelújítás készül el az el­ső fél évben. Múlt évben több új­ságcikkben szerepelt, hogy a re­gionális operatív program támo­gatásával jelentős mennyiségű mellékútjavítás készülhet el 2013-ig Nógrádban is. Ennek el­ső ütemű megvalósítása érdeké­ben folyik az előkészítés, a ter­vek átdolgozása, illetve új tervek készíttetése. Ebben az évben a kivitelezésére vonatkozó közbe­szerzés is várhatóan lebonyolít­ható. Közlekedésbiztonsági pá­lyázatot nyert négy önkormány­zat (Bátonyterenye, Rétság, Szalmatercs és Szécsény), eze­ken a településeken az idén for­galomcsillapító szigetek épülhet­nek, gyalogátkelőhelyek létesül­hetnek, valamint a sebességhatá­rok betartására figyelmeztető ké­szülék szerezhető be az elnyert összegekből. A sikeres pályáza­tok elkészítése az önkormány­zatok érdeme, önrészt is biztosí­tanak, a létesítmények megvaló­sításában közreműködünk.- A tehermentesítő út építésé­hez kapcsolódik az a közös felhí­vásunk, amelynek eredményekép­pen szeretnénk nevet ad(at)ni az új salgótarjáni felüljárónak. Ed­dig számos kedvező észrevétel, öt­let érkezett kezdeményezésünkkel kapcsolatban. Ön hogyan véleke­dik erről, tudván, hogy a közel­múltban országos szakmai konfe­rencián foglalkoztak a hidakkal?- A névadási kezdeményezést örömmel fogadtam, ez is jelzi, hogy a közvélemény, a közleke­dők fontosnak tartják a már mű­ködő műtárgyat. Az épülő teher­mentesítő út eddig elkészült, a felüljárót is tartalmazó szakasza mintegy másfél hónapja hasz­nálható, a tapasztalatok kedve­zőek, jelentősen mérséklődött a torlódás a belvárosban, ennek köszönhetően a jelzőlámpák nagy részét éjszakára sárga vil- logós üzemmódra tudtuk állíta­ni. A múlt év októberében tar­tott hídmérnöki konferencián bemutathattuk az országból ösz- szegyűlt szakembereknek a te­hermentesítő út három legjelen­tősebb felüljáróját. A konferen­cia másik fő témája az Ipoly-hi- dak ügye volt, ismertettük a hi­dak előkészítésének helyzetét. A konferencián még csak remél­tük a pösténypusztai és ráróspusztai hidak újjáépítésé­ről szóló egyezmény aláírását, ez 2007. november 16-án Párkány­ban meg is történt. Az aláírást követően a Gazdasági és Közle­kedési Minisztérium a Közleke­désfejlesztési Koordinációs Köz­ponttal (KKK) együtt azonnal megkezdte az egyeztetést a hi­dak építéséhez szükséges továb­bi lépésekről, ennek köszönhető­en a megvalósítás várhatóan fel­gyorsul.- Végezetül, milyennek képzeli az idei évet, pontosabban: mikor lenne elégedett egy év végi in terjú- ban?- 2008. évi tevékenységün­ket akkor tudom eredményes­nek tekinteni, ha partnereink­kel és társszerveinkkel (néhá­nyat megnevezve a teljesség igénye nélkül: megyei önkor­mányzat, települési önkor­mányzatok, KKK, Nemzeti Inf­rastruktúra Fejlesztő Zrt., Nemzeti Közlekedési Hatóság, Nm.-i Regionális Területfejlesz­tési Tanács, megyei, illetve re­gionális fejlesztési ügynökség, rendőrség) korrekt és eredmé­nyes munkakapcsolatot tu­dunk biztosítani minden ügy­ben. Szükséges még, hogy befe­jeződjön a salgótarjáni teher­mentesítő út építése, javulást tudjunk elérni a meglévő háló­zaton (főutakon és mellékuta­kon egyaránt), s a két Ipoly-híd építése megkezdődjön. Utóbbi­ak részben rajtunk múlnak, részben külső körülmények ha­tározzák meg. Szerződéses partnerként vállalkozói szerep­körben megrendelőink megelé­gedése igen fontos számunkra, megbízóként pedig feladatunk a legjobb teljesítés elérése. Ösz- szefoglalva: ebben az évben is az adott körülmények között a leghatékonyabb közútkezelői munkavégzésre törekszünk, ehhez kollégáim szakmaszere­tete, tapasztalata és kitartása a biztosíték.- Köszönöm a beszélgetést! T. Németh László

Next

/
Oldalképek
Tartalom