Nógrád Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-17 / 14. szám

2008. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK NOGRADIHIRLAP--------> A M agyar Szabadidős Sportszövetség mintegy 900 ezer tagot számlál, amelyből 8 ezer Nógrád megyében teszi dolgát. Az ünnepi közgyűlésen, amelyen a szövetség megalakulásának 18. évfordulójára emlékeztek Buda­pesten, a lakosság sportjáért elismerésben részesült Páles Lajos, a Nógrád Megyei Szabadidős Klubok Szövetsége 80 éves tiszteletbeli elnöke. Hatvan év önkéntes munka Munkaállomások- Számított az elismerésre?- Az ember nem az elismeré­sért teszi a dolgát, de megtisztel­tetésnek tartom, örültem neki. De úgy érzem, hogy az elismerés nem csak a szabadidős sportért végzett munkámnak szól, ha­nem annak a közel 60 évnek, amelyet különböző területen sportvezetőként végeztem. S azoknak a társaknak, aktivisták­nak is, akik segítettek ebben a munkában, önzetlenül, fizetség nélkül dolgoztunk.- Ha végiggondolja a 60 év tör­ténéseit, hol „időzik” a legszíve­sebben?- Hosszú lenne a sor, ha min­det megemlíteném, ezért csak néhány fontosabb „állomásról” szólok. Öt sportegyesület, szö­vetség, alapítvány létrehozásá­ban segédkeztem, amelyek ma is eredményesen működnek. De a legnagyobb örömem talán az, hogy társaimmal - 1950-1970 között, de a rendszerváltást kö­vető években is - több mint 12 ezer embernek teremtettünk le­hetőséget arra, hogy sportoló­ként, túrázóként, kiránduló­ként, vagy üdülni külföldre utaz­hassanak. Ezeknek az emberek­nek a túlnyomó többsége először lépte át az országhatárt. Több ezer gyermeknek tettük lehető­vé az erdei iskolát, az úszás- és síoktatást, a nyelvoktatást, a ta­nulmányi kirándulásokat, a nyá­ri táborozást. Igaz, elsősorban a szomszédos Csehszlovákiába „vittek” ezek az utak, de eljutot­tunk más országokba is. Megmentett kilátó- Jó pár éve nyugdíjas, de úgy tűnik, ma sem pihen. Sok meg­mozdulás „viseli” keze nyomát.- A pihenést nem nekem talál­ták ki. Szeretnénk hozzájárulni a nógrádi szénmedence múltjának feltárásához, s ahhoz, hogy minél többen megismerjék azt. így 2000-től bányászemléktúrákat szervezünk, bejárjuk az egykori bányák helyszínét és emléke­zünk. A résztvevők természetesen elmondják észrevételeiket, taná­csaikat is a bányászhagyományok gondosabb őrzéséről. Ennek is ré­sze van abban, hogy a megye több bányásztelepülésén is emlékhe­lyet, emlékművet, helyi emlékmú­zeumot létesített az önkormány­zat és a bányászszakszervezet így került vissza az 1946-os széncsa­tára emlékező tábla Salgótarján­ban, az egykori bányakastély falá­ra. Felhívásunkkal mi is hozzájá­rultunk ahhoz, hogy elkezdődtek a feltáró vizsgálódások Magyaror­szág egykor leghosszabb és leg­szebb völgyhídjánál, Somlyón.- Úgy tudom, nem ez az első eset, hogy összefognak műemlék jellegű építmény megmentéséért.- A Karancs-kilátó is így me­nekült meg. A salgótarjáni, a megyei hatóságok 1990 nyarán úgy döntöttek, a kilátót le kell bontani, mert életveszélyessé vált. A felhívás, hogy „Mentsük meg a kilátónkat”, több mint Páles Lajos ezer embert mozgósított, akik pénzzel, építőanyaggal, munká­val segítettek. Az építmény 1991-ben elkészült és nem keve­sebb, mint 950 ezer forint érté­kű munkát testesített meg. S az összefogás eredménye volt az is, hogy 1990 decemberében meg­alakult a Nógrád Megyei Sza­badidős Klubok Szövetsége. A kilátó gondozását, a további munkálatok irányítását már a szövetség végzi. A kilátó újjászü­letésének évfordulóján pedig minden évben emléktúrát szer­vezünk, amelyet dr. Ruzsik Mi- hályról, a természetjáróról és or­nitológusról neveztünk el. Korán, vagy későn- Korábban beszélgettünk ar­ról, hogy ma 80 évesen sem tud­ja megválaszolni azt a kérdést: korán, vagy későn ment nyugdíj­ba 1991-ben?- Ez bizony ma is kérdés szá­momra. Attól tartok, hogy későn hagytam abba az aktív munkát és kevesebb időm maradt arra, hogy a múlt történéseit leírjam. Eddig 3 könyvem jelent meg. Az egyik a megyei szabadidős sport 10 éves története, a versenyző­nevelésről, a tömegsporttal való kapcsolatáról, a második a Pető­fi sportkör 50 évéről és a harma­dik a bányászok 1944-es karancslejtősi ellenállásáról szól. Újabb két kötet nyomdai előké­szület alatt áll. További 2 téma foglalkoztat még, de nem tudom, lesz-e időm a megírásukra. Hogy visszatérjek a kérdése­imhez, kétségeimhez: máskor meg arra gondolok, talán hamar léptem ki az aktív életből, még sok munkám lett volna. Ilyen­nek gondolom az Ipoly folyó megváltozott „helyzetét”. Eddig határfolyó volt, amely elválasz­tott a szomszédoktól, most egy sor közös sport- és szabadidős programmal összeköthet ben­nünket. Aztán 1993-ban - a sza­badidős szövetség javaslatára - program készült a szabadidős sport és turisztika széles körű fejlesztésére, központ kialakítá­sával, sportolási lehetőségek, tú­rázás, táborozás feltételeinek megteremtésével. Azt gondolom, hogy társadalmi összefogással, pályázati lehetőségek kihaszná­lásával, a nehezebb helyzet elle­nére a program megvalósítható. Sajnálom, hogy ebben a munká­ban már nem vehetek részt.-vg­Élénk klubélet Nagyorosziban nagyon sok nyugdíjas éli szerényen az életét. Ezeket az embereket próbálja a klub vezetősége összefogni és egy kis színt vinni az életükbe. Közel 100 ta­gunk van, ebből mindig eljön az előadások­ra legalább 25-30 fő, amelyeket kéthetente tartunk meg a községi művelődési házban. Kiemelt programunk volt ebben az évben az egészség megőrzése, valamint az irodal­mi művek és alkotójuk bemutatása. Ezért meghívtuk a gyógytornászt, aki olyan szak­szerű előadást tartott, hogy egy körzeti or­vosnak is becsületére vált volna. Nagyon örültünk, amikor vérnyomásmérés és vér- cukorszint-mérés volt a könyvtárunkban, nagy volt az érdeklődés. Egyik alkalommal a gyógyszerészt kértük fel előadónak, mivel igen sok gyógyszert használunk. Fényterá­piával gyógyították két alkalommal a bete­geket. Nagyon modern gyógymód, nem so­kan ismerjük. A kultúra és az irodalom is nagy érdek­lődésre tart számot nálunk. Voltunk szín­házban több alkalommal is. Csak a jegyet fizettük, a buszköltséget a klub állta. Ven­dégünk volt a helyi esperes, aki az egyház aktuális kérdéseiről beszélt. Meghívtuk a polgármestert, ő pedig a falu életéről tar­tott előadást. Hangversenyen voltunk a vá­ci székesegyházban. Októberben a Ma- dách-kúriát látogattuk meg. Ez csak kis ízelítő az életünkből, mert sorolhatnám még tovább: fürdőzni járunk Gödre, Pár­kányba. Nagy sikere volt a Királyrétre és a Nagyhideghegyre tett vonatkirándulá­sunknak is. Volt szüreti mulatság, nőnap, ahol a férfiak szolgálták fel a vacsorát a sok özvegyasszonynak. Érdekli a tagságot minden, ami a közsé­günkben történik, így hát vendégünk volt a vezető óvónő is. A mi unokáinkról volt szó, sokan eljöttek az előadásra. Novemberben a falu két lakójának irodalmi műveit ismer­tük meg: Karaffa Gyula már a múlt évben is vendégünk volt, most a második könyvét mutatta be. Cegléd József Kázmér viszont először járt nálunk, hogy bemutassa novel- láskötetét. Büszkék vagyunk mindkét érté­kes, emberre, mert községünk lakói. Nagy volt az érdeklődés és' vásárolni is lehetett a könyvekből. Örülünk hogy a klubvezetőnk bírja ener­giával és türelemmel. Nyugdíjas pedagógus és mindig ráérez arra, mit kell bemutatni a tagoknak. Bizony, keveset jártunk múzeum­ba fiatalon, ezt is próbálja bepótolni. Zabari József né vezetőségi tag Új vezetés Nyugdíjasklubok és idősek „Életet az Éveknek” Nógrád megyei szervezete ja­nuár 8-án tisztújító taggyűlést tartott, amelyen megválasztották az új vezetősé­get. A taggyűlést a szécsényi művelődé­si és oktatási központban Markolt Ger- gelyné vezette. leien volt Mihály János, az országos szövetség elnökhelyettese. Előzetes vélemények alapján, héttagú vezetőség megválasztására tett javasla­tot a jelölőbizottság elnöke, amelyet a je­lenlévők elfogadtak. Elnöknek Oroszi Jó­zsefet (Mátraszőlős) választották meg, el­nökhelyettesek lettek Kiss Lajosné (Szé- csény) és Mester Rudolfné (Sóshartyán). A szervezőbizottság vezetője pedig Vidó Józsefné (Magyarnándor). A kulturális bizottságot Simon Lajosné (Karancs- keszi) vezeti. A szociális és üdülési bi­zottság vezetője Markolt Gergelyné (Pa­lotás). A sport- és szabadidő-bizottságé Sándor Imréné (Bátonyterenye). A bizott­ságok három-öt főből tevődnek össze a megye különböző területeiről, a hatéko­nyabb szervezés érdekében. Az újonnan megválasztott vezetés főbb feladatai közé sorolta a megyei nyugdíjas­klubokkal való kapcsolatfelvételt, hogy a megyei szervezetet újabb klubokkal tud­ják erősíteni. Az „Életet az Éveknek” Nóg­rád megyei központja Szécsényben van a művelődési és oktatási központban. BANYASZSZAKACSKONYV A krumplilaskát ma is sütik Kazáron, mint Domonkos Jenőné is Hogy mit tett a bányából hazatérő, éhes férje elé a bányászfe­leség azt Barják Jánosné így írja le: „Savanyú bableves... zsíron pirított hagymás ganca, macsánka, krumplilaska, savanyú ká­posztás haluska... Régen ezek voltak a bányászételek” A lagziban meg mákos ferentővel, herőcével, pampuskával, ká­posztás lepénnyel, mákos és diós rúddal, túrós lepénnyel kínál­ták a vendéget. De sokat sütöttek piskótapótló kukoricagörhét, főz­ték a puliszkát is. Salgótarjánban a Palócokért Egyesület füzetekbe gyűjti a ha­gyományokat. A Palóc füzetek 1. száma bányászételeket és kalá­csokat tartalmazza. A „szakácskönyv” receptjeit két bányászfe­leség, Barják Jánosné és Bölcskei Jánosné vetették papírra. Salgótarjánban a Borostyán patikában időskorúaknak is tar­tottak életviteli, egészségügyi előadásokat a közelmúltban. Pályázati felhívás A Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület, a JAMKK-SITI és a Jó­zsef Attila Művelődési és Konfe­rencia-központ 2008. március 12-én, szerdán megrendezésre kerülő szeretetnaphoz kapcsoló­dóan életkori megkötés nélkül várja mindazok jelentkezését, akik a szeretettel, az emberi me­legséggel, az emberi kapcsola­tok minőségének fontosságával azonosulva leírják gondolataikat • vers, elbeszélés, esszé for­májában - maximum 3 ol­dal A/4-es méretben lehető­leg gépelt változatban, • képzőművészeti jellegű al­kotást készítenek bármely művészeti technikával (ma­ximum 3 alkotást várunk 1-1 alkotótól), • fotót készítenek (max 3 fo­tó). A beküldött alkotásokból a szeretetnapon kiállítást rende­zünk a JAMKK-ban, valamint az írásművek felolvasásra kerül­nek szerkesztett formában a na­pi program során. Várjuk Salgó­tarjánban, illetve megyénkben élő bármely korosztályoz tarto­zók (óvodásoktól az idős korosz­tályig) munkáit. Beadás: 2008. II. 20-28-a kö­zött naponta 10-16 óráig, a 3100 Salgótarján, József Attila Műve­lődési és Konferencia-központ címére „Szeretetnap” jeligére, Csomorné Dávid Anikóhoz. Kérjük feltüntetni az alkotó nevét, életkorát, lakcímét és egyéb elérhetőségét (telefon, e- mail). Várjuk alkotásaikat! Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület, JAMKK, JAMKK-SITI IDŐSEK A PATIKÁBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom