Nógrád Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-03 / 2. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2008. JANUÁR 3., CSÜTÖRTÖK Falu, temérdek kinccsel Falujáró sorozatunk második állomásaként Mátraverebélybe látogatott lapunk vezetője és munkatársaink. Pádár Zsófia Mátraverebély. a 21-es főút által kettészabott település igen sok „kinccsel” büszkélkedhet: elsősorban a 2006-ban nemzetközi elsőként. A településrészre érve sokan megcsodálják a szépen rendbe tett új játszóteret és buszmegállókat, de a falu központjában található közösségi házat is, amelyet tavaly októberben addő Péter hihovos, prímás ünnepélyesén kihirdette Szentkút nemzeti kegyhellyé avatását. A gyönyörű, impozáns méreteivel is lenyűgöző bazilikában azóta is látogatók tízezrei róják le kegyeletüket. Nagy Attila polgármester elmondta, hogy az ott szolgáló ferencesek, valamint a község önkormányzata között jó kapcsolat alakult ki, amely nagyszeoktatásához. Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy saját tornateremmel rendelkezik, amely a táncoktatásnak valamint a különböző fakultatív programoknak biztosít helyet. Mindezeken kívül a gyerkőcök részt vehetnek művészeti oktatáson, s szép számmal hódolnak az úszás örömeinek is. Az iskola nagy problémája azonban még mindig az, hogy sok helyi szülő nem él az intézmény adta számtalan lehetőséggel, s más, távolabbi intézménybe adja csemetéjét. A község óvodája Verebélyiné Gáspár Zita felügyelete alatt működik. A közel hatvanéves épületet a közeljövőben, pályázati forrás bevonásával szeretnék felújítani, de lehetőség szerint mindig szépítenek rajta valamit. Legutóbb például KRESZ-park- kal, s az uniós előírásoknak is megfelelő játszóeszközökkel bővült az otthonos óvoda udvara. Az igazgatónő elmondta: heti egy alkalommal logopédust is foglalkoztat az intézmény, hiszen nagy szükségét látja annak, hogy az apróságok már kiskorukban megtanuljanak helyesen beszélni. A polgármester hangsúlyozta, hogy a település vezetése igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy a „helyiek helyben maradjanak”. HiányosságA felújított iskola korszerű oktatási körülményeket biztosít kegyhellyé nyilvánított Szent- kúttal, amely évről évre egyre több látogatót csalogat. A közel százötven nebulót szolgáló, felújított alma materre is méltán büszke a falu, hiszen felszereltségével és szolgáltatásaival a vidéki iskolák között kiemelkedő, páratlan az intézmény. A község óvodája jóval több mint félszáz gyerkőc második otthona, amelyet a közeljövőben terveznek felújítani. Mindezek mellett a falu az elmúlt nyáron talált rá „testvérére”, a Fejér megyei Vereb községre, s az ott élőkkel azóta is rendszeresen találkoznak, jó kapcsolatot ápolnak. A Szentkútra tartó turistákat Kányás határában - amely szintén a településhez tartozik a maga 300 lakójával - egy bányász- és egy Vidróczki-szobor fogadja tak át. Azóta már több rendezvény - például a Mikulás-est - helyet kapott az épületben, ahol Nagy Attila, a község első embere a bányászrelikviákból kiállítást is tervez. Kányást elhagyva már messziről látszik a Szentkúthoz tartozó remetebarlang, ahová az ország számos pontjáról, s külföldről is érkeznek turisták. A népi hagyomány szerint az 1090-es évek elején Szent László király lova patájának nyomából fakadt a mai szentkút forrása. Ezt követően zarándokok garmadája látogatott el a nevezetes helyre, s a Vereb család emiatt építette fel az első kegytemplomot 1210- ben. Két évvel ezelőtt, 2006-ban ismét jelentős esemény írta be magát Szentkút történelmébe: a Nagyboldogasszony-búcsún ErNagy Attila polgármester (képünkön balra) azt mondja: több sikeres rendezvénynek adott otthont a kányási közösségi ház rű lehetőség a búcsújáró helyet illető további együttgondolkodásra, s annak fejlesztésére. Mátraverebély községben teljes a közművek sora: többek között korszerű, energiatakarékos közvilágítással, szennyvíz- és ivóvízhálózattal rendelkezik. Mindezek mellett önálló, felújított, korszerű általános iskolával büszkélkedhet a falu, amelyet Tajtiné Koós Edit vett szárnyai alá. Az oktatási intézmény informatikai pályázaton húsz darab számítógépet nyert el, amely jelentős mértékben hozzájárul a gyermekek jobb, hatékonyabb ként azonban megemlítette azt a négyszáz méter hosszú közutat - a Vasút út - amelynek burkolata még mindig hagy kívánnivalót maga után. A faluban lévő mintegy 20 kilométernyi önkormányzati út kivétel nélkül kifogástalan állapotban van, s a falu képét már hosszú idő óta csak a fent említett, közút tulajdonában lévő szakasz „rondítja". Kevesen tudják Mátravere- bélyről, hogy közigazgatásilag - Kányás és Szentkút mellett - Csengerháza is a település része, ahol mindössze tíz ház található. t BT 1 m 1 Uh- . V ~.= ■ 'ufmA m U ■ . *j Szentkút talán a település leghíresebb és legszebb része Dr. Gótai László 1946-2008 A Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Karán 1969-ben szerzett diplomát. Ezt követően a salgótarjáni megyei kórház rendelőintézetének fogászatán kezdte fogorvosi pályáját. 1971-ben fog- és szájbetegségekből, 2001-ben pedig parodontológiából tett szakvizsgát. Az új iránt fogékony volt, a továbbképzéseken szerzett tudását munkája során maximálisan hasznosította. A betegekkel szemben mindig segítő magatartást tanúsított, munkatársaival korrekt kapcsolatot alakított ki. Kötelességtudó munkatársa volt intézményünknek, a rábízott feladatokat igyekezett legjobb tudása szerint elvégezni. Hivatástudata példamutató, magatartása etikus volt. Szakmai munkájában- 1984-ben adjunktussá,- 1996-ban főorvossá lépett elő,- 2002-től rendelőintézeti vezető főorvos lett. Orvosi munkájában átlagon felüli teljesítményével példaképül szolgált, ennek elismeréseként megyei szakfőorvosi megbízást kapott. Szakmai munkája mellett szívén viselte Salgótarján város közösségi életének jobbítását. Tevékenységéért- 1978-ban „Salgótarjánért” ezüst fokozatban,- 1981-ben Kiváló munkáért kitüntetésben,- 2005-ben Szontagh Pál-díjban részesült. Meggyőződésünk, hogy halálával nagy veszteség érte intézményünket, és azon betegeinket, akik szakmai tudását, emberségét, segítőkészségét már igénybe nem vehetik. Munkatársai egy igaz kollégát veszítettek el személyében. A Szent Lázár Megyei Kórház vezetése őszinte és mély megrendüléssel adózik emlékének. • A hagyományőrzésért, a népi kultúra ápolásáért Szécsény. A Nógrád Turizmusáért Egyesület két díjat is alapított. A „Hagyományőrzésért, népi kultúra ápolásáért” díjat megosztva a szécsényi Palóc Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, valamint Dékány Lajosné szövőnő, népi iparművész kapta. A díjat decemberben a szécsényi múzeum dísztermében, ünnepélyes keretek között adták át. Méhészklubok Balassagyarmat-Salgótarján. Nógrád megye méhegészségügyi helyzetéről tájékozódnak a résztvevők a méhészklub január 5-i szombati, a balassagyarmati művelődési központban 16 órakor kezdődő összejövetelén. Ugyanitt egy mini mézkiszerelő üzem engedélyezéséről is szó lesz. Salgótarjánban január 11-én pénteken 15 órai kezdettel a lózsef Attila Művelődési és Konferencia-központban tartja foglalkozását a klub. Segítenek is, ha baj van A rosszul lett túrázót az egyesület tagjai vitték el a kiérkező mentőkhöz Salgótarján. Nem mindennapi kérésnek tett eleget a Karancs Természetjáró és -Védő Egyesület autós szakosztálya a hét végén. A szokásos év végi túra alkalmával rosszul lett az egyik csapattársuk, akihez azonnal mentőt hívtak. Az útviszonyok azonban nem tették lehetővé a mentőautók gyors kiszállását, ezért telefonon kértek segítséget az terepautós konvoj utolsó gépkocsivezetőjétől. A sofőr azonnal visz- szafordult és a beteget egészen a Kercseg-laposig szállította, ahol szembetalálkozott a mentőkkel, akik az ápolásra szoruló embert azonnal kórházba szállították.
