Nógrád Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-12 / 10. szám
2 2008. JANUÁR 12., SZOMBAT AGRÁRIUM Adószámváltozások őstermelőknek A mezőgazdasági őstermelőknek is szükségük van adószámra január elsejétől A 2008. évi áfatörvény-vál- tozás számos tisztázatlan kérdést vetett fel a mező- gazdasági termelők, különösen az őstermelők körében. Borenszki Ervint, az Országgyűlés mezőgazda- sági bizottságának tagját kérdeztük e témakörben. Szabó A.- Kell- e adószámot váltania a mezőgazdasági termelőknek?- Mivel az üzletszerűen, rendszeresen folytatott, az áfatörvény fogalmai szerinti mezőgazdasági tevékenység végzése is kimeríti a gazdasági tevékenység fogalmát, ezért az érintett termelők is kötelesek magukat a 2008. január 1-jé- től kezdődő Időszakban adóalanyként regisztráltatni, ami egyúttal az adószám megállapításának kötelezettségét is maga után vonja. Az említett időponttól kezdődően a termelők a belföldi vagy külföldi adóalanynak minősülő felvásárlóknak végzett mezőgazdasági tevékenységük tekintetében kompenzációs felár érvényesítésére csak akkor lesznek jogosultak, ha adószámmal rendelkeznek. Ha azonban valaki alapvetően saját, illetve családi szükségletei kielégítésére termel mezőgazdasági terméket, de termeléséből feleslege keletkezik, s ezt a felesleget alkalmi, eseti jelleggel értékesíti a piacon, akkor e tevékenysége nem alapozza meg az adóalanyiságot, tehát adószámot sem kell kiváltania és bizonylatot sem kell kiállítania. Ehhez azonban egy, csak erre a tevékenységre jogosító őstermelői igazolványt kell kiváltani, melyre maximum egy hektár termőfölddel vagy 0,3 hektár szőlő-, gyümölcsterülettel rendelkező őstermelők jogosultak. Az erről szóló kormányrendelet január végéig jelenik meg.- Meddig kell kiváltani az adószámot?- Annak, aki kompenzációs felárat kíván érvényesíteni, az adószámot a felvásárlónak történő első értékesítésig ki kell váltania. Ha valaki nem felvásárlónak értékesít, és bevétele nem haladja meg az ötmillió forintot, célszerű alanyi adómentességet választani. Ez esetben az adószámot 2008. január 15-ig kell kiváltania és az alanyi adómentesség választásáról is eddig az időpontig kell nyilatkoznia. Ha ezt elhalasztja, igazolási kérelmet terjeszthet elő az adóhatóságnak, mely az összes körülményt mérlegelve adhatja ki az adószámot.- Választható-e kompenzációs felár, ha valaki termőföldet vagy ingatlant ad bérbe?- Az áfáról szóló 2007. évi törvény speciális, a mögöttes ágazati előírásoktól eltérő fogalmat ad a mezőgazdasági tevékenységre. Ha a termelőnek ezen áfatörvény szerinti mezőgazdasági tevékenységéből származó bevétele több mint az ezen kívüli egyéb, adóalanyiságot eredményező tevékenységéből (például termőföld bérbeadásából) származó bevétele, akkor nincs akadálya a mezőgazda- sági termékek, szolgáltatások értékesítése vonatkozásában a kompenzációs felár alkalmazásának. Ha mezőgazdasági tevékenységének bevétele nem több mint az említett gazdasági tevékenységéből származó bevétele, de ez utóbbi nem haladja meg az ötmillió forintot, akkor szintén alkalmazható a kompenzációs felár.- Választható-e kompenzációs felár, ha valakinek a munkaviszonyban folytatott tevékenységéből több bevétele származik, mint a mezőgazdasági tevékenységéből?- A munkaviszony keretében végzett tevékenység az áfa rendszerében nem minősül gazdasági tevékenységnek, így adóalanyiságot sem eredményez. Az említett tevékenységből származó bevétel nagysága a kompenzációs felár szempontjából nem bír jelentőséggel, annak alkalmazását semmilyen módon nem befolyásolja. Jó fejlettségű a vetésállomány Nógrádban Az őszi betakarítási és vetési munkák december hónap közepére gyakorlatilag befejeződtek. A csapadékeloszlás néhány térségben hátráltatta a munkát, különösen a kukorica betakarítását. Gabonafélékből a tervezett mértékben került a földbe a mag. Az ősziek vetésterülete évek óta kiegyenlített. Az utóbbi két évben tapasztalható jelentősebb átrendeződés főként az őszi káposztarepce javára, amelynek vetésterülete két és félszeresére nőtt. A december elején elvégzett állapotminősítések alapján igen kedvező a kép a vetésállomány állapotáról, amelynek közel háromnegyede jó fejlettségű, kellően megerősödve megy a télbe. Ez az optimális, időbeni vetésnek és a jó magágykészítésnek, s nem utolsósorban az októbertől lehullott 110-160 mm csapadéknak köszönhető. Az őszi betakarí- tású növények termése magtárba került. Egyedül a kukoricából maradt néhány 100 ha betakarítanivaló. Forrás: Nógrád Megyei MGSZH Eredményesen dolgoztak falugazdászaink A Nógrád megyei falugazdász-hálózat 21 fős létszámából 1 fő vezető, 2 fő ügyfélszolgálati, 18 fő pedig falugazdász munkakörbeh látja el fontos feladatát. Figyelemre méltó, hogy valamennyi falugazdász jól képzett, mindegyikük rendelkezik főiskolai vagy egyetemi végzettséggel, sőt 6-an másoddiplomával is. 20 falugazdásznak van közigazgatási alap- és szakvizsgája is. Közülük a legfiatalabb 30, a legidősebb 60 éves. A falugazdászok körzetenkénti létszáma (zárójelben az átlagéletkoruk) a következő: Salgótarján 5 fő (52,6 év), Pásztó 3 fő (56,6 év), Szécsény 3 fő (39,0 év), Balassagyarmat 4 fő (50 év), Rétság 4 fő (42,2 év). Az Nógrád Megyei MGSZH főigazgatójának értékelése szerint a létszámában lecsökkent falugazdász hálózat 2007. évben a nehéz körülmények között is jól helytállt, és eredményesen végezte felelősségteljes szakmai munkáját. Forrás: Nógrád Megyei MGSZH Páltelek Kft.: gyümölcsfajta-összetételük modern és piacképes Az elmúlt év decemberében lapunk két mezőgazdasági mellékletében is tájékozódhattak olvasóink a palotási Páltelek Kft. tevékenységéről. Mint azt - többek között - megírtuk, a menedzsment 2005 második felében úgy döntött, hogy a szarvasmarhatelep felszámolásával az alaptevékenység fejlesztésére koncentrál, és ehhez kapcsolódóan a kertészetet futtatja fel. Hogy ez az elképzelés hogyan valósult meg, milyen eredményei és esetleges problémái mutatkoznak, arról az alábbiakban a gyümölcságazat vezetőjével, Meggyes Attilával készült interjúnkból kaphatnak olvasóink újabb információkat. Dr. Baráthi Ottó - id. Sípos A.- A Páltelek Kft. megalakulásától, azaz 2000. évtől kezdve foglalkozik gyümölcstermesztéssel, jelenleg 145 hektár - erős dróthálóval körülkerített - földterületen. A gyümölcsös nagyobb részben, 65 hektáron alma, 40 hektáron meggy, 30 hektáron szilva és 10 hektáron kajszibarack. Az almagyümölcsösünk fő jellemzője az öntözött terület, az intenzív ültetvény és a sajátos fajtaösszetétel. Utóbbiban meghatározó a jonagold és a gála, amely nyárvégi, kora őszi fajta, jelenleg a legelterjedtebb az egész országban. Van egy kevés golden, és a már rezisztensebb - japán golden típusú - mutsu fajtánk és még idared is. Fokozatosan kiszorul a jonatán, a starking pedig már nincs is az ültetvényben. Az évek óta tudatosan kialakított fajtaszortimentünk a növényvédelmi technológia szempontjából modern, a kereslet oldaláról pedig - mivel minden fajtánk kedvelt étkezési alma - piacképes is.- Az almájuk finom és ízes. Belekóstolhatunk a többi gyümölcsükbe is?- A másik gyümölcs(ös)ünk a meggy - fő fajtája az érdi bőtermő - amely gépi és kézi művelésre, szállításra is kiválóan alkalmas, friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra is megfelelő. Örömünkre szolgál, hogy mind a 40 hektár meggyültetvényünk már termő. Ugyanakkor a további gyümölcsöseink, így a szilva és a kajszibarack, 2006. évi telepítésű, „fiatal”, tehát még nem termő ültetvény. Ezeknél a korona kialakítása, és egyéb termőre fordulás előtti munkálatok vannak folyamatban. A fajtaösszetétel a szilva esetében olyan, hogy az alkalmas lehet étkezési és ipari felhasználásra is. Keresett a piacon a legkorábbi csacsanszka-lepotica, miként a Stanley is. Jól ismert a lekvárnak, befőttnek legalkalmasabb besztercei fajta. A kajszibarackról itt csak annyit mondanék, hogy az elsősorban ipari céloknak felelhet meg.- Nyereséges ma a gyümölcstermesztés? Es mi várható perspektívában?- Jövedelmező az ágazat, azzal együtt, hogy a termelői, illetve a felvásárlási árat a bolti/üzleti eladási árak lényegesen - nemritkán többszörösen - meghaladják. Tehát az igazi haszon a forgalmazónál és/vagy a kereskedőnél mutatkozik, nem a termelőnél. Szerintem a közeljövőben sem várható lényeges változás: az ipari alma felvásárlási ára jövőre is marad 50 forint/kilogramm, a piaci étkezési alma ára 100-120 forint/kilogramm, és az európai uniós árak kialakításánál- a raktárkészletek várható kimerülésével - a mi gyümölcsáraink is könnyebben beilleszthetőek lesznek. Versenyképességünk javítása érdekében is át kell tekinteni és perspektívában kell meghatározni fajtaszerkezetünket, figyelemmel az EU normarendszerére, a piaci igények várható alakulására.- Mondják, a magyar gyümölcsök különbek sok más országbelinél. Ez a minőségbeli különbség számít még egyáltalán valahol?- Manapság a piac a minőségre nem sokat ad. Az elsősorban a mi hiúságunk maradványa, miszerint például a sárga paprika a minőségi, miközben mindenki a pirosat vásárolja. Ebből az életérzésből ki lehetett hozni egyes hun- garikumokat, mint például a jonatán alma különböző változatait, vagy a besztercei szilvát, de ma már nem csak a minőség szempontjai érvényesülnek a piacon. Jó példa erre, hogy az áruházláncokon keresztül bekerül az országba- akár világ túlsó feléről is - mindenféle minőséget nélkülöző árucikk, amire aztán - az alacsony ár miatt - van kereslet is. Ugyanakkor az is igaz, hogy a magyar gyümölcs - így köztük a palotási is - a jó mikroklíma miatt olyan különleges íz- és zamatanyaggal, magas vitamintartalommal bír, amely miatt az eddiginél sokkal nagyobb piacvédelmet érdemelne.- Kik a felvásárlóik, beszélne a partnerkapcsolataikról?- A gyümölcsértékesítés az elmúlt egy évben - eredetileg is elsősorban a helyi ellátást, a „belső piacot” szolgálva- döntően Palotás térségében realizálódott, kivéve talán az ipari almát. Eddig előre szerződött gyümölcsfelvásárlója- tudomásom szerint - nem volt a gazdaságnak. Gondolkodunk azon, hogy ez évben felvegyük a kapcsolatot valamelyik tsz-szel, vagy egy komoly gyümölcsfeldolgozó társasággal. Szeretnénk mielőbb megalapozni valamelyik minőségbiztosítási tanúsítvány megszerzését, aminek birtokában javulhatnak esélyeink pályázati tevékenységünkben és minden üzleti kapcsolatunkban. Az elmúlt évben nagy lépést tettünk partnerkapcsolataink bővítése terén, hiszen az ország minden részéből voltak látogatóink a kertünkben, akik érdeklődve figyelték a gyümölcsösben végzett munkánkat is.- Végezetük mit tanácsol a kerttel, gyümölcsössel rendelkező olvasóinknak, milyen munkákat érdemes elkezdeni és azonnal vagy rövidesen elvégezni?- Érdemes elkezdeni a talajlakó kártevők (pockok, egerek) elleni védekezést, biztosítani a vadvédelmet (nyulak, őzek ellen). Hozzá lehet fogni az almafák metszéséhez, amennyiben legalább plusz hat fok van. Nem kell elsietni, de március 15-ig ajánlatos befejezni minden metszési munkát! A tavaszi rügy- fakadás előtt jön el az ideje a lemosó permetezésnek, amihez gombaölő szer mindenképpen ajánlható. Fontos a tavaszi tápanyagpótlás, ám a tápanyag-ellátottság szintjét növényenként érdemes vizsgálni, mert a tápanyagigény nagyon különböző lehet. Egész évre ajánlom: kertjeikben, gyümölcsöseikben a különböző technológiai munkákat - a fentebb említetteken kívül például a betakarítást is - mindig azonos vagy közel azonos időben/időszakban, nagy körültekintéssel és gondossággal végezzék el! A növényvédelemhez alkalmas szerekhez - amelyeket itt név szerint nem sorolhatok fel - javasolom a kedves olvasónak, hogy forduljon szakemberhez, vagy figyelje a reklámokat. NÉVJEGY A 60 éves Meggyes Attila az 1972-ben megszerzett általános kertészmérnöki diplomájával a „zsebében” évtizedeken át a speciálisan zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó Csányi Állami Gazdaságban dolgozott. Szakmai tudását, gyakorlati ismereteit és gazdag tapasztalatait egy éve - megkeresésre - a Pálteleki Kft. gyümölcságazat vezetőjeként kamatoztatja. Családos ember, feleségével együtt büszke 28 és 30 éves szakember fiukra. Munkája egyben a hobbija is: otthon is kertészkedik, és szívesen olvas.
