Nógrád Megyei Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 278-299. szám)

2007-12-27 / 297. szám

2007. DECEMBER 27., CSÜTÖRTÖK 3 NÓGRÁD MEGYE Ajándékkal teli szatyrok (Folytatás az 1. oldalról) Szivárvány, Ábel és Jövőnkért lakásotthon gyermekei adtak elő betlehemes karácsonyi ver­seket zenei kísérettel. A Napsu­gár tagóvodások karácsonyi történettel, énekkel léptek fel, valamint Kail Karolina család- gondozó mesélte el „A suszter cipője” című mesét. A Szavária táncegyüttes két tánccsoportja tartott bemutatót, s az intéz­mény dolgozói közös éneklés­sel zárták az ünnepi műsort. Ezután következett az aján­dékosztás. Mindenki nevét felol­vasva adták át az intézmény munkatársai az alaposan meg­pakolt, ajándékokkal teli szaty­rokat, melyek tartalmazták a Madách gimnázium és az ad­ventista egyház által gyűjtött „cipődoboz”-adományokat is. A legtöbb család két nagy szatyor karácsonyi ajándékkal térhetett haza. A rendezvényt támogatta a salgótarjáni Tesco hipermarket, a Metkont Kft., a Nógrádi Gazda­ságfejlesztő Kht., a salgótarjáni és lucfalvai baptista gyülekezet, a Demarco Divatház, a Kakuk Autóház Kft., az Asia Kft., a Csarna Mx Racing, a Sütő ízes Kft., a Reál Élelmiszer Szarvas- gede, a CBA Héhalom, Pál Lász­ló és családja, a Dánon Kft. Bu­dapest, a Karancs Épker Üzlet­ház, az adventista egyház, vala­mint a salgótarjáni Madách Im­re Gimnázium. Játékok aprópénzből Kazár. A község vállalkozói megkezdték a jövő március­ban megszűnő egy- és kétfo­rintosok gyűjtését. A befolyt összegből az óvodába vásárol­nának játékokat és a játszóte­ret bővítenék az akció szerve­zői. Összefogtak Szurdokpüspöki. A vöröskeresz­tesek kezdeményezésére szinte az egész település összefogott, hogy a nehézsorsú gyerekek­nek örömet szerezzenek. Óvó­nők, képviselők, vállalkozók, a helyi lelkész együttes munkája nyomán, szépen becsomagolt ajándékok, édességek kerültek a Nógrád Megyei Vöröskereszt ajándékosztójának a zsákjába, ezeket a napokban kapják meg a gyerekek. Monitort kaptak ajándékba Képünkön az adomány átadói és a kórház dolgozói a műszerrel Szabó A. Balassagyarmat a karácsonyi' ünnepeket megelőző napokban a Medirex Zrt. a törökbálinti szék­helyű Happy Box Kft-vel összefog­va értékes ajándékkal lepte meg a Dr. Kenessey Albert Kórház­Rendelőintézet fertőző osztályá­nak gyermekrészlegét. A Medirex nevében Tóth Ákos kereskedelmi képviselő, a Happy Box képvisele­tében Simon Gábor irodavezető egy betegőrző monitort adományozott a kórháznak. A készülék elősegíti a páciensek paramétereinek méré­sét, ezáltal megkönnyíti a diagnó­zis felállítását. A Happy Box ezen kívül plüssállatokkal, játékok töm­kelegével érkezett a dr. MazzagÉva vezette osztályra. Simon Gábor elmondta: cégük minden évben folytat karitatív te­vékenységet, a Medirex pedig tud­ta, hol van az adományra a legna­gyobb szükség. Dr. Szabó Géza, a kórház igazgatója hozzátette: az intézmény beszállítói köréből több céget megkeresett, segítséget kér­ve kórháza számára, s a Medirex reagált a leggyorsabban.- E hasznos, értékes és hiány­pótló eszköz örömet szerez ne­künk. Szép, jó és előrevivő dolog egy ilyen adományozás - mondta az intézményvezetője. Táncos emlékidéző Szabó Andrea RimÓC. Vincze Ferenc táncos adatközlő, a népművészet mestere valóságos fogalommá vált a községben, s nem túlzás azt mondani, hogy a magyar néptánc történetében is. A 2001 decemberében elhunyt mester születé­sének századik és halálának hatodik évfor­dulója alkalmából a község önkormányzata és hagyományőrző csoportjai emléknapot, s annak keretében palóc gálaműsort rende­zett a település sportcsarnokában december 22-én. A rendezvényen tiszteletét tette az esemény fővédnöke, Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, de megjelent Borenszki Ervin és dr. Nagy Andor ország- gyűlési képviselő is. A nap ünnepi szentmisével vette kezde­tét Vincze Ferenc emlékére, majd megko­szorúzták a száz éve született táncos sírját. A közönség megnézhette a Vincze Ferenc életéről szóló filmet, s aztán jött az emlék­nap legszínesebb része: a palóc gála és táncház, amely Gyebnár László ötletét való­sította meg. Azon néptánccsoportok tagjai, koreográfusok és néptáncpedagógusok, akik még személyes kapcsolatot tartottak Feri bácsival, most táncukkal, énekükkel hajtottak képletesen fejet annak az ember­nek a munkássága előtt, aki őrizte és to­vábbadta a népi hagyományokat. Dr. Felföl­di László, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete tudományos igaz­gatóhelyettese, táncfolkiorista levelét Paluch Norbert, a Nógrád táncegyüttes mű­vészeti asszisztense, az esemény rendező­je olvasta fel. Vincze Ferenc amépművészet táncos-éne­kes mestereinek egyik legkiválóbb képvise­lője volt, aki beírta a nevét a magyar folklór­kutatás és hagyományápolás aranykönyvé­be. A nagy mesterek emlékét nem szobrok, s lábnyomukat nem a kőnyomatok fogják megőrizni, mint a híres művészemberekét, hanem az a sok tízezer, s lassan több száz­ezer fiatal táncos-énekes, akik az ő táncaikat járják és dalaikat éneklik az együttesekben, a táncházakban és a művészeti iskolákban. Vincze Ferenc, Fülöp Ferenc, Karsai Zsig- mond és a többi mester mögött generációk sokasága rejtőzik, akik ezt a mozgáskultú­rát és ezt a zenei hagyományt használták-csi- szolták máig. A Népművészet Mestere cím az egész magyar nemzet elismerését jelen­tette számukra, de ők mindig megmaradtak rimócinak, lőrincrévinek, decsinek. Vincze Ferenc megélte a rimóciak kemény paraszti életét, s részese volt a huszadik szá­zadi magyar sorsnak - háborúknak, meg- csonkítottságnak, szabadulásnak. Jó megfi­gyelőképessége, biztos emlékezete, szép hangja, jó mozgáskészsége és örömre han­golt egyénisége azonban kiemelte őt nemze­déke sorából. Mindenütt élővé tudta varázsol­ni azt a gazdag hagyományt, amely a faluban már csak az emlékezetben élt. Azóta a rimóci csárdás, a huszárverbunk és a leányok-asszo- nyok karikázója a néptáncmoz-galomban szé­les körben ismert és közkedvelt tánccá vált, Magyarországon és külföldön egyaránt. Eh­hez nagyban hozzájárult a rimóci hagyo­mányőrző együttes és a Holecz Istvánná, Fe­ri bácsi táncos párja, aki 1999-ben szintén megkapta a Népművészet Mestere címet. Paluch Norbert megköszönte azt, hogy mintegy kétszáz táncos jött el tisztelegni Vincze Ferenc emléke előtt. A rimóci hagyo­mányos zenei kultúráról elmondható: a fel­vételek, illetve a helyszíni gyűjtések azt bi­zonyítják, hogy először a környéken általá­nos duda, majd a nagylóci, mohorai, illetve szécsényi cigánybandák voltak a falu termé­szetes táncalkalmainak zeneszolgáltatói. A nógrádi dudazene, illetve az említett vonós­bandák repertoárja tartalmazza e táj zene­folklórjának legarchaikusabb, legszebb da­rabjait is. A Gyöngyösbokréta-mozgalom ré­szeként 1935-ben megalakult a rimóci ha­gyományőrző együttes, amely 1969-ben ala­kult újjá, s 1973-ban létrejött egy másik csoport is. Az együttesek fellépéseihez évti­zedeken keresztül a helyi rezesbanda szol­gáltatta a zenét. Stílusosan most is a rimóci rezesbanda nyitotta meg a gálát, amelyen Vincze Ferenc fia, Béla is táncolt feleségével. Ő az, aki a mester hét gyermeke közül édesapja nyom­dokaiba lépett. Az előadás zenei kísérője a Dűvő zenekar volt. Színpadra léptek az Ágasvár, az Iglice, az Ipoly, a Karancs, a Ka­zár, a Muzsla, a Nógrád és a Palóc táncegyüt­tesek, valamint a két rimóci hagyományőr­ző csoport és a Rokolya énekegyüttes. A közönség láthatta táncolni Hájas Tibor és Hájasné Nagy Anikó, Gyebnár László és Dobos Beáta, Szmolenszki Gábor és Dénes Annamária, valamint Szabó Szilárd és Né­meth Ildikó párosait is. A palóc emléknap táncházas mulatsággal ért véget. A résztve­vők a Dűvő autentikus zenéjére járhatták évszázadok átörökített lépéseit. Közmeghallgatás Sz. F. Szécsény. A város képviselő­testülete december 22-én tar­totta közmeghallgatással egy­bekötött ez évi utolsó testületi ülését. A közmeghallgatáson Bállá Tibor a posta felé vezető lépcső rossz állapotáról, a vá­rosháza felújításának a fontos­ságáról, a várkertben a vandá­lok rongálásáról, a tűztorony felújításról szólt. Megkérdezte, hogy ha az önkormányzat elad­ja a városi könyvtár épületét és annak kertjét, mi lesz az ott lé­vő, védelem alatt álló fával? Megköszönte, hogy a Rákóczi Városa Alapítvány által - amelynek ő az elnöke - 2000- ben a városnak ajándékozott II. Rákóczi Ferenc köztéri bronz­szobrát az önkormányzat kivi­lágíttatta. A válaszadásban el­hangzott, hogy az önkormány­zat tervezi a városháza felújítá­sát, intézkedést foganatosíta­nak a város és várkert érté­keinek megvédésére. Ameny- nyiben a könyvtár és annak parkja eladásra kerül, a fa to­vábbra is ott marad. Özvegy Bunder Ferencné több virágot szeretne a házak előtti parkokban látni. Kifogásolta, hogy egyes személyek a házuk előtti közterületet virágok he­lyett burgonyával és más ha­szonnövényekkel ültetik be. Gyarmati Attila, a bölcsőde, óvoda, általános iskola, gim­názium és szakközépiskola igazgatója elmondta, hogy in­tézményükben a közelmúlt­ban volt a Nógrád Megyei Köz­oktatási Közalapítvány kura­tóriumának ülése. Meglátogat­ták iskolájukat, a földrajztaná­rok országos egyesületének a tagjai is. Mindkét közösség lá­togatást tett a városban és el­ismerően nyilatkoztak Szécsényről. Ott volt a közmeghallgatá­son, Késmárki András 10. osz­tályos középiskolás, aki részt vett Tajpejben a nemzetközi ju­nior természettudományi diák­olimpián és egyéniben a har­madik helyen végzett. A fiú rö­viden beszámolt a versenyről, élményeiről és megköszönte a testületnek a támogatását. Dr. Havasi Zoltán képviselő javasolta, hogy a következő közmeghallgatásra hívják meg a városi rendőrkapitányságot is. Több olyan probléma is fel­vetődött, mint például a fiata­lok italozása, randalírozása, s a rongálás, amely ellen összefog­va együtt hatékonyabban lehet fellépni. Kápolnaszentelés és áldás (Folytatás az 1. oldalról) Azt mondta: minden újszülött gyermekben a Jóisten saját mó­don Isten gyermekének ajándé­kát bízza ránk. A szentmise végén Gyönyör László, a falu lelkipásztora is megköszönte a kápolna felújítá­sa során tapasztalt példaértékű hozzáállást. Tóth Tihamér pol­gármesternek átadta a pápai ál­dás díszoklevelét. A szentmise után mindenki a kápolnához vo­nult, ahol Beer Miklós kérte a Jó­istennek az áldását a kápolnára.- Istenünk te hajlékot készí­tesz magadnak a képmásodra te­remtett emberben, de veled való találkozás helyéül elfogadod, hogy kőből is házat építsünk ne­vednek. Kérünk, mennyei áldá­soddal töltsd el ezt a felújított ká­polnát, hogy mindazok, akik itt szent fiadnak halálát és feltáma­dását ünnepelik, Nepomuki Szent János közbenjárására el­nyerjék tőled a mennyei javakat és a földi élet számára bűnbána­tot, vigasztalást, megerősítést és a békét. Legyen ezen megszen­telt hely mindazoknak, akik ide betérnek hálát adni, a kéréseiket eléd tárják, meghallgatást nyer­jenek és a kegyelem ajándékával halmozd el őket, hogy az igaz hit hirdetői legyenek. Gyurnyik József vezényletével a Jubilate Deo kórus előadásban felhangzott a Tedeum, miközben dr. Beer Miklós megáldotta, megszentelte a felújított kápol­nát, amelynek a falán márvány­táblába vésve-írás őrzi: 1767-ben épült Isten dicsőségőre, Nepomuki Szent János tiszteleté­re. Felújítva 2007-ben. Tóth Tihamér polgármester beszéde és a szentmise után a Jubilate Deo énekkar tette emlékezetessé az ünnepet

Next

/
Oldalképek
Tartalom