Nógrád Megyei Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 278-299. szám)

2007-12-17 / 291. szám

2 2007. DECEMBER 17., HÉTFŐ AGRÁRIUM Páltelek Kft.: filozófiájának fókuszában a minőség Dr. Palásthy Tamás ügyvéddel, befektetési tanácsadó­val, az elmúlt években már mint a palotási Páltelek Kft. tulajdonosaként is ismert szakemberrel - egy szakmai közelítésű agárgazdasági cikksorozat felveze­téseként - a cégalapítás kezdeteiről, a gazdaság fejlő­désének főbb állomásairól, és az irányításával műkö­dő cégcsoport elképzeléseiről beszélgettünk. Dr. Baráthi 0., id. Sipos A.- A budapesti ügyvédi iro­dánkkal az 1990-es években szá­mos mezőgazdasági üzem átala­kításában vettünk részt. így a palotási Május 1. mezőgazdasá­gi szövetkezettel is kapcsolatba kerültünk, amely mintegy 3,5 ezer hektár, jó fekvésű, 30 arany­koronás átlagértékű, jó minősé­gű földterületen gazdálkodott. Az 1990-es évek második felé­ben fokozatosan leépülő, a csőd szélére került gazdaságot egy kereskedelmi céggel történő si­kertelen fúzió után - mintegy kényszerhelyzetben - 2000. év­ben dr Tollner Ferenc agrármér­nökkel megvásároltuk, és azo­nos tulajdoni résszel megalakí­tottuk a Páltelek Kft.-t.- Nem kis kockázatot vállaltak Benne volta bukás lehetősége is?- Hogyne, hiszen az elavult gépparkkal, lerobbant állattartó teleppel rendelkező, több mint 200 főt foglalkoztató gazdaság minden téren modernizálásra és fejlesztésre szorult. A kezdeti időszakban a gazdálkodás racio­nalizálására koncentráltunk, el­sők között a termékszerkezet át­strukturálására. Egy új ágazatot - hoztunk létre - részben saját tu­lajdonú beruházásban, részben bérleményként - amelynek eredménye a ma már 160 hektár gyümölcsös, nagy része alma, korszerű csöpögtető berendezés­sel, amihez ma is nagy reménye­ket fűzünk. További feladat volt az optimális létszám kialakítása, a techni­ka modernizálása. A 2002. évi aszály­károk, majd társam megbetegedése után, amikor is 2003-ban megvásároltam üzlet­részét, újra át kellett gondolnom a cég tevé­kenységét.- Mire jutott, ekkor mivolta „főcsapás irá­nya?”- Számolva az aszály vissza-vissza- térő jelenségével - preventív intézkedés­ként a földterület mi­nőségének - korszerű technológiával, a megfelelő kemikáliák megválasztásával, több tápanyag földbe­juttatásával történő javítására összponto­sítottunk. 2004-2005 időszakában bankot váltottunk, új pénz­ügyi partnerünk az MKB Rt. lett, amely­nek finanszírozási Dr. Palásthy Tamás ügyvéd gyakorlatával ma is elégedettek vagyunk. Ebben az etapban kezdtük meg az igazi technológiai váltást is: több száz­millió forintos beruházással a teljes gépparkunkat kicseréltük, részben saját, részben banki hi­telforrásokból. Még 2005 máso­dik felében - érzékelve, hogy a kétfrontos beruházás meghalad­ná erőinket - eladtuk szarvas­marhatelepünket.- Nem bánták meg ezt a meg­lepőnek tűnő tranzakciót?- Nem, hiszen a 2006-tól kez­dődött időszakot nevezhetném a Páltelek Kft. harmadik, jelenleg is tartó fejlődési időszakának. Az új technológiával kizárólag az alaptevékenységet fejlesztet­tük és az ehhez kapcsolódó ker­tészetet, a gyümölcsöst futtat­tuk fel. 2007. év elején érzetem úgy, hogy elkészült a „mű”, alapvetően kiteljesedett a cég. Ez igaz a humán erőforrásunk­ra is: képzett és rátermett veze­tőinkre, felkészült szakember­állományunkra. Vallom, a me­zőgazdaságban különösen fon­tos szerepe van az emberi ténye­zőnek, semmit nem érne a kor­szerű technika képzett, munká­jukhoz értő szakemberek nél­kül, akik ma már sajátjukként kezelik a gépeket, bánnak az eszközökkel. Nyugodtan mond­hatom: családias lett a hangulat a cégnél. Igaz, ma már mindössze 25 fő a létszá­munk, amelyből viszont heten fel­sőfokú végzett­séggel rendelkez­nek. Ez a szemé­lyi állomány állít­ja elő azt a folya­matosan növekvő árbevételt, amely ez évben elérheti a 600 millió forin­tot.- Módi ma cég- filozófiáról, külde­tésről beszélni - ez olyan sikkes.- A mi filozófi­ánk-és nem a di­vat miatt - egy szóba sűríthető: a minőség. Bőveb­ben: a minőség középpontba állí­tása minden té­ren. Képesek kell legyünk a minő­séget a techniká­ban, a technológi­ában, az emberi tevékenységben és kapcsolatainkban is megjele­níteni. Miként a képzettségben, a tudásban, az információhoz ju­tásban, a gondolkodásban is, hogy el tudjunk igazodni a mai bonyolult gazdasági környezet­ben. Erre fiatal szakembereink már képesek. Ha a minőséget si­kerül kifejezésre juttatni a ter­melésben, akkor jobb lesz a po­zíciónk az értékesítésben és elő­relépünk az eredményességben is. Filozófiánk szerves része a környezeti beilleszkedésünk, eredménye, hogy a térség vala­mennyi települési önkormányza­tával is kiegyensúlyozott és jó a kapcsolatunk.- Mit tart a közeljövő legfonto­sabb és/vagy stratégiai feladata­inak?- Mindenekelőtt a gyümöl­csösnek szánunk komoly szere­pet, perspektívában Is. Stratégi­ai célkitűzésünk, hogy a nagy termeltetőkkel, illetve vetőmag­üzemekkel még szorosabbra fűzzük a kapcsolatainkat. Sze­retnénk hagyományt teremteni a gabona és az ipari növények fajtakísérleteivel, hiszen tud­nunk kell, hogy a térségben me­lyik vetőmag tűri leginkább a klímát, a szárazságot. Legfonto­sabb folyamatos feladatunk a korrekt szerződéseken alapuló, garanciákat nyújtó térségi integ­ráció a beszerzésben, az értéke­sítésben és szolgáltatásban is. Ehhez a térségben csak mi ren­delkezünk megfelelő tudással, tároló- és szállítókapacitással, mi vagyunk képesek integrálni a környezetünkben egyébként nagyon jól gazdálkodó - és ezt hangsúlyozom! - ős- és kister­melőket. Összefogással, követke­zetes kitartó munkával jobb ára­kat érhetünk el minden piacon. Bővíteni kívánjuk garanciális bérmunkavállalásunkat is.- Végezetül: a Páltelek Kft.-vel összefiggésben egy cégcsoportról és annak jövőre vonatkozó terve­iről is beszélnek. Beavatná ezek­be olvasóinkat is?- Amit cégcsoportnak nevez­hetünk és így kezelnek a ban­kok is, annak az azonos tulaj­doni körnek a legjelentősebb vállalkozása a Páltelek Kft., amelyhez közvetlenül kapcso­lódik az alaptevékenységet ellá­tó, de önálló Dengeleg Kft. Je­lentős részt szereztünk egy szeszfőzdében, aminek nagy szerepe van és lehet a gyü­mölcságazat fejlesztésében. 2006-ban Héhalomtían megvá­sároltunk egy majort, amellyel turisztikai elképzeléseink van­nak: szálláshely és lovarda léte­sítése, kapcsolódó látványossá­gok kialakítása. Ehhez köthe- tően a.vidékfejlesztési program keretében - az eresztvényi Dornyay-turistaház és a Salgó Hotel felújításával, az ide el­képzelt attrakciós létesítmé­nyekkel összefüggésben - a Salgónatúra Kft.-vel is kapcso­latban állunk. Az 55 éves dr. Palásthy Tamás jogi doktori diplomájának megszer­zése után hosszú éveken keresztül a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalatnál, majd a Nógrád Megyei TESZÖV-nél dolgozott, külön­böző jogi munkakörökben és vezető beosztásokban. A rendszer- váltás után Budapesten Infoker Kft. néven - napjainkban is pros­peráló - ingatlanközvetítő és vagyonértékelő céget alapít, 2000 után a fentiekben bemutatott agrárgazdasági társaság tulajdonos­menedzsere is. Családos ember, már két általános iskolás unoká­jának boldog nagypapája is. Hobbisportja a vitorlázás, szellemi fris­sességét, fizikai kondícióját rendszeres testedzéssel tartja karban. Háziasszonyok figyelmébe Támogatás sertéshús tárolására A sertéspiaci árcsökke­nés megállítására a sertés­hús magántárolási támoga­tására is lehetőség van. Az MVH csak azoknak a kérel­mét fogadja el, akik a hús- és élőállat-ágazatban' leg­alább 12 hónapja üzleti te­vékenységet folytatnak és megfelelő hűtő-tároló kapa­citással rendelkeznek. Igény csak olyan minősé­gű friss húsra nyújtható be, amely olyan állatokból származik, amelyeket nem több mint 10 nappal a ter­mék magántárolására tör­ténő betárolásának idő­pontja előtt vágtak le. A mi­nimálisan felajánlható hús mennyisége 10 tonna ki­csontozott termék, illetve 15 tonna más termékek esetében. A magántárolási támogatást 3, 4, vagy 5 hó­napra lehet igénybe venni, mértéke sertéshúsfélesé­genként eltérő: 20-25 forint/kilogramm/hónap. A magántárolásba be­vont húsféleségek körét az MVH honlapján elérhető közlemény tartalmazza, s ebből a támogatás további feltételei is megismerhe­tők. • Forrás: www.mvh.gov.hu Télen is pompás a padlizsán Az őszi-téli időszak egyik leg­kedveltebb zöldsége a padli­zsán, népies nevén tojásgyü­mölcs vagy törökparadicsom. Érdemes megsütve vagy krém­nek elkészítve, üvegben vagy mélyhűtőben ejtenni, hogy a szűkösebb téli hónapokban is rendelkezésre álljon. A jó padlizsán héja feszes, semmi esetre sem puha vagy ráncos. Jól beérett, ha héja fé­nyes sötétlila, húsa ujjunk eny­he benyomására „visszarúg”. Az érett termést ne tároljuk so­káig, használjuk fel mielőbb. A kevésbé érett példányok szoba­hőmérsékleten utóérnek. Az éretlen, részben vagy egészben zöldes színű padlizsánokat ne együk meg, mert a paradicsom­hoz, vagy burgonyához hason­lóan mérgező anyagot: szolanint tartalmaz. Ne hámoz­zuk meg! Héja rendkívül érté­kes vitaminokat és aromaanya­got tartalmaz. Sokkal többet, mint a termés húsa. Pirítsuk meg! Ez a padlizsán leggyako­ribb készítési módja, akár nyílt tűzön, akár vaslapon. A pörkö­lés hatására ízanyagai még ka­rakteresebbé válnak. A padli­zsánt szeletekre, karikákra vág­juk, majd némi tengeri sóval megszórva legalább negyedórá­ig állni hagyjuk. Megőrzi szí­nét, ha kevés valódi biocitrom­lével megspicceljük. A levét en­gedett padlizsánt szűrőben hagyjuk lecsöpögni, ne nyom­kodjuk ki a „lelkét”, mert feles­legesen kiszárad. Ezután a sze­leteket némi olívaolajjal meg­kenve barnára pirítjuk. Forrás: www.agraroldal.hu Nő az étolaj ára, drága lesz a ponty Év végéig tovább drágulhat az étolaj. A pultokról eltűnt az ol­csó, akciós termékként hirde­tett importáru, a hazai termé­kek ára pedig az elmúlt fél év­ben mintegy húsz százalékkal nőtt. Az étolajpiacon kialakult helyzet egyrészt a nyári aszály­ra vezethető vissza, amely nem kímélte a fő alapanyagnak szá­mító napraforgót és a repcét sem, másfelől a biodízelgyár- tásra, amely sok terményt vásá­rol fel. A folyamat piaci nyerte­se a tejalapú, étolajat helyettesí­tő termékek köre, például a vaj vagy az étkezési zsír lehet. Karácsonyra készülődnek a hortobágyi halgazdaságban, el­kezdődött a nagy őszi lehalá­szás. A haltermés jónak ígérke­zik. Olcsóbb szlovák hal is biz­tos itt lesz a piacon, ám az ün­nepi ponty így is 10 százalékkal többe kerül, mint tavaly. Forrás: www.agrarkapu.hu Az ISO 9001:2001 tanúsítás A mezőgazdaságban (is) al­kalmazható tanúsítások rend­szerének ismertetése során az ISO 9001:2001 minőségirányí­tás lényegi jellemzőire és várha­tó pozitív hatásaira az alábbiak­ban hívjuk fel a figyelmet. A rendszer maga - a lehető legegyszerűbb megközelítésé­ben - a szervezet vezetésére és szabályozására szolgál a minő­ség szempontjából. A tanúsítás megszerzésével: • a szervezet működése sza­bályozottabbá válik, hatékony­sága nő; • a folyamatok átláthatóvá, a munkák nyomon követhetővé -válnak; • mérséklődik a selejt és a hi­bás szolgáltatás aránya; • csökken a raktári, ráfordítá­si veszteség; • a feladatokhoz kapcsolódó fe­lelősségek egyértelművé válnak; • szabályozottabbá válik a cég működése, nő gazdaságossága és hatékonysága. A tanúsítvány megszerzését, illetve meglétét egyes szakterül­teken ma már mind több hazai jogszabály is megköveteli, nem különben az EU normarendsze­re is tételezi. A kötelező előíráso­kon túl a pozitív szabályozás is megjelenik, például az Európai Unió projektjeire nem lehet pá­lyázni az ISO 9001 szabvány kö­vetelményeit kielégítő rendszer tanúsítványa nélkül. Forrás: www.agraroldal.hu Az őszi káposztarepce intenzív termesztése Korábbi két mezőgazdasági oldalunkon e tárgyban közölt írásunkat azzal folytat­juk, hogy a vetéstechnológia szintén alap­vető változáson ment keresztül az intenzív repcetermesztés térhódításával. Jellemzői az alacsonyabb vetőmagnorma (4-6 kg/ha) dupla-, vagy tripla „gabona-sortá­volság”, vetési idő kitolódása szeptember közepéig. A vetésterület egyre nagyobb arányát képezik a fajták mellett teret hó­dító repcehibridek, melyek extenzív viszo­nyok közötti eredményes termesztése ne­hezen elképzelhető. A ritkább vetéssűrű­ség, azaz a megnövekedett növényenkénti tenyészterület az egyes repcetövek értékét megnöveli, amit a soha nem kellően hang­súlyozható^) talaj-előkészítés, valamint tápanyag-gazdálkodás, vetőmagcsávázás és az esetleges - vagy programszerű - őszi állományvédelem hivatott megalapozni. A ritkább tőszám a gyomosodás mértékét, il­letve kártételét hatványozottan fokozza (őszi buja növényállomány-fejlődésre haj­lamosít, a gyökeresedést gátolja), ami már az intenzív technológiában a vegyszeres gyomirtást nélkülözhetetlenné teszi. A gyomirtás végrehajtásának a repce eseté­ben - őszi időszakban - három esete lehet­séges: presowing (vetés előtti, gyakran be­dolgozással), preemergens (vetés után, de kelés előtti) és posztemergens (kelés utá­ni, kb. 2-4 lombleveles fejlettségnél). A ve­tés előtti gyomirtás, különösen bedolgo­zással együtt indokolt lenne abban az ér­telemben, hogy a már a talajba 5-8 cm mé­lyen bedolgozott herbicid hatása biztos, csapadéktól független. Pontos kivitelezése (különösen a bedolgozás miatt) - tekintve a nyári időjárást és a szűk hatóanyag-vá­lasztékot - igen nehézkes. Alkalmazható hatóanyag: trifluralin. A preemergens technológiák terjedése várható, de ez a módszer a leginkább „csapadék- és mag­ágyfüggő”. Forrás: www.agronaplo.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom