Nógrád Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 254-277. szám)

2007-11-12 / 261. szám

4 2007. NOVEMBER 12., HÉTFŐ Be kell jelenteni az adóhatóságnak a harmincmilliós építkezéseket GAZDASÁG Ingatag ingatlanadóztatás határozathozatal Eldől, hogy marad-e a területalapú építményadó Adó négyzetméter- vagy értékalapon? A szocialista frakció azt szeretné, ha a helyhatóságok szabadon dönthetnének az adókivetés módjáról. A harmincmillió forintnál drá­gább építkezéseket januártói csak úgy lehet elkezdeni, ha azo­kat előzetesen bejelentik az APEH-nak és az építési hatóság­nak is - egyebek mellett ezt mondja ki az építőipari kivitele­zésről szóló új kormányrendelet, amely a Magyar Közlönyben je­lent meg. A bejelentésben közöl­ni kell a szerződésben foglalt ki­vitelezési értéket, valamint az építés helyének címét, illetve a helyrajzi számát. Ugyanez vo­natkozik a közbeszerzés hatálya alá eső építkezésekre is. Nem kell értesíteni az adóha­tóságot, ha az építkezés értéke nem lépi át a harmincmilliós ha­tárt, és az építésügyi hatóságnak is csak a kivitelezés megkezdé­sét követő öt napon belül kell be­jelenteni. Jövőre már nem kell kivitele­zési tervet készíteni a legfeljebb háromszintes (pince, földszint, tetőtér) és a kétszázötven négy­zetméteresnél nem nagyobb épületekhez. Ezeket az engedé­lyezési tervből is meg lehet épí­teni, néhány kiegészítő részlet­tervvel. ■ Az építési felügyelők még az építőmunkáso­kat is ellenőrizhetik. A kormányrendelet emellett azt is felsorolja, hogy mit kell pontosan tartalmaznia az építé­si szerződésnek. Idetartozik az építési-szerelési munka pontos megnevezése, az építési terület körülírása, a teljesítési határ­idők, a vállalkozói díj, valamint az, hogy igénybe vesz-e alvállal­kozót a kivitelező. Az építési felügyelők egyebek mellett az építési technológiát és az építőmunkásokat is ellenőriz­hetik - olvasható az építés­felügyeleti tevékenységről szóló kormányrendeletben, amely szintén most jelent meg a Ma­gyar Közlönyben. A rendelet ki­mondja, hogy helyszíni ellenőr­zést csak két építésfelügyelő egyidejűleg végezhet. Ennek so­rán megvizsgálják, hogy a kivi­telezés megkezdését bejelentet- te-e az építtető. Emellett a revizo­rok ellenőrizhetik az anyagok, a technológiák, valamint a szak­mai követelmények betartását, továbbá azt is, hogy az építésben részt vevők megfelelő képzett- ségűek-e. ■ Tóth M. Ma eldől, rábólint-e az Or­szággyűlés, hogy 2009-től csak értékalapon adóztat­hassák meg az önkormány­zatok az ingatlanokat. Az MSZP és a Fidesz nem ért ezzel egyet, az SZDSZ viszont megingathatatlan. Dutka Noémi Az utolsó pillanatig küzdenek a szocialisták, hogy elérjék, ne kell­jen az önkormányzatoknak 2009- től kötelezően az ingátlanok érté­ke alapján kiszabniuk az épít­mény- és telekadót. A jövő évi adótörvényekről szóló javaslat mai parlamenti végszavazása előtt az Országgyűlés önkor­mányzati és területfejlesztési bi­zottsága újra benyújtott egy in­dítványt, amelyben azt kéri: az önkormányzatok a későbbiekben is dönthessenek arról, hogy az in­gatlanokat az értékük vagy a te­rületük alapján adóztatják-e. Az adótörvénycsomaghoz be­terjesztett módosító indítványok­ról múlt hétfőn szavazott a parla­ment. Akkor az MSZP és a Fidesz is csökönyösen ragaszkodott a sa­ját javaslatához, és mindkét párt „hazaszavazott”. így fordulhatott elő, hogy egyik indítvány sem kapta meg a többséget. „A sajtóhírek a kormány cim­borájaként tüntették fel a Fideszt, holott annyi történt, hogy a párt a saját módosító indítványát tá­mogatta, a szocialistákét viszont nem” - magyarázta érdeklődé­sünkre Tállai András, a párt adó­politikusa. A Fidesz is benyújtott egy javaslatot, amelyben a kor­mány által támogatott jogszabály­módosítás teljes eltörlését kérte, tehát mindent hagyott volna úgy, ahogy jelenleg van. Az MSZP vi­szont amellett, hogy visszaemel­te volna a területaíapú adóztatás lehetőségét, érintetlenül hagyta az értékalapú adóztatáshoz szük­séges mellékletet, amivel a Fidesz nem értett egyet. Az önkormányzati bizottság múlt szerdai ülésén azonban már összefogtak a szocialista és az el­lenzéki képviselők, és a szabad demokraták, illetve a kormány el­lenében elfogadták az új javasla­tot. A törvénycsomag zárószava­zása előtt elvileg csak olyan javas­latról lehet voksolni, amely a jog­szabályok közötti ellentmondást (koherenciazavart) küszöböli ki. A szóban forgó indítványt a bizott­ság azzal indokolja, hogy az egy­séges javaslatban szereplő szabá­lyozás ellentétes a helyi önkor­mányzatokról szóló törvénnyel. Súlyosan korlátozza ugyanis az önkormányzatok mozgásterét, hogy kizárólag értékalapon adóz­tathatnák meg az ingatlanokat. Az adótörvénycsomag mai vég­szavazása előtt az alkotmányügyi bizottságnak kell döntenie arról, hogy valóban indokolt-e koheren­ciazavarra hivatkozni, és így le­het-e szavazni az indítványról. Ha igen, akkor a törvénycsomag zá­rószavazása előtt dönt róla az Or­szággyűlés, és ha elfogadná, ak­kor automatikusan bekerül az egységes javaslatba a módosítás. Ekkor viszont az SZDSZ kerülne kellemetlen helyzetbe, hiszen ha képviselői elfogadják a teljes adótörvénycsomagot, akkor rábó­lintanak arra is, hogy marad a te­rületalapú adóztatási lehetőség. A szabad demokraták az ön- kormányzati bizottság ülése után is azt nyüatkozták, hogy nem tá­mogatják a négyzetméteralapon számított építményadó fenntartá­sát. A koalíciós megállapodásban ugyanis mindkét kormánypárt el­fogadta, hogy értékalapúvá ala­kítják át az ingatlanadóztatást. Kékesi Tibor, a korábbi szocia­lista módosító indítvány egyik előterjesztője kérdésünkre leszö­gezte: jó megoldás az ingatlanok számított értéke szerinti adózta­tás. Nem helyes azonban az ön- kormányzatokat rákényszeríteni arra, hogy csak ezt a módszert választhassák. Ezért támogatja a szocialista frakció, hogy a hely­hatóságok szabadon dönthesse­nek az adókivetés módjáról. így is, úgy Is hatvanmilliárdos bevétel jelenleg a 3200 önkormány­zat közül csaknem 1000 vet ki építmény-, illetve telekadót. Csupán 300 van közöttük, amely nemcsak az üzemeket, gyárakat, garázsokat, termi­nálokat, hanem a lakossági ingatlanokat is megadóztatja - tudtuk meg Szmetana Györgytől, a Települési Önkor­mányzatok Országos Szövetsé­gének adószakértőjétől. Egy évben összesen 60 milliárd fo­rintot szednek be ebből az adónemből a helyhatóságok - ugyanennyi bevételt várna a kormányzat az értékalapú adóból is. A legtöbb, összesen 2203 önkormányzat kommu­nális adót vet ki a lakosságiéi. Ez azonban szinte jelképes adóterhet jelent, hiszen ösz- szességében csak 3,5 milliárd forint folyik be belőle. Nagy pénz van a dohányzásról való leszoktatásban üzlet A magyar lakosság harmada cigarettázik, ami kétmilliós célcsoportot jelent „Holnaptól leszokom” - ritka az olyan dohányos, akinek ne hagy­ta volna el legalább egyszer ha­sonló mondat a száját. Ennek megfelelően napjainkra hatal­mas üzletté vált a dohányzásról való leszoktatás. Elég arra gon­dolni, hogy az ENSZ Egészség- ügyi Világszervezetének (WHO) felmérése szerint a világ népessé­gének harmada, mintegy kétmil­liárd ember füstöl. Hatvan száza­lékuk pedig már megpróbált va­lahogy leszokni a káros szenve­délyről, ami 1,2 milliárd fős glo­bális piacot jelent a leszoktatással foglalkozó cégek számára. Mivel a magyar lakosság 38 százaléka dohányzik, és a világátlaghoz ha­sonló arányban szeretnék letenni a cigit, itthon is kétmillió ember­nél nagyobb lehet a piaca a le­szoktató vállalkozásoknak. Erre szeretne betörni a szektor legnagyobb vállalata, az ír ma­gánbefektetők tulajdonában lévő I Quit Smoking (IQS) Interna­tional Ltd. franchise cég. Még idén szeretnék beindítani üzleti tevékenységüket hazánkban is. A cég neve beszédes: magyarul annyit jelent, hogy abbahagytam a dohányzást. Az állításuk sze­rint 90 százalékos hatékonyság­gal (azaz leszokási aránnyal) büszkélkedő eljárás lényege, hogy a páciensek fülének meg­határozott pontjait gyenge áram­mal stimulálják egy speciális géppel. Minden ügyfél számára Itthon kétmillió embernél is nagyobb piaca lehet a leszoktató cégeknek egyénre szabott kezelést állíta­nak össze. A franchise jogokat megvásár­ló, idén ősszel 14 millió forint jegyzett tőkével alapított IQS Hun­gary Kft. a tervek szerint decem­berben kezdi meg a működését - mondta a Világgazdaságnak Tóth János cégtulajdonos-ügyvezető. A vállalkozás egész országra ki­terjedő hálózatot szeretne kiépí­teni franchise rendszerben, leg­alább 6-8 partnerrel. A csatlakozó cégeknek az egyszeri franchise- díj megfizetésén túl a kezeléshez használt számítógépeket és tech­nológiát kell megvenniük, vala­mint szükséges egy minimum 40 négyzetméteres helyiség. ■ Világgazdaság-Europress MEtoSlii A magyarok egyedül próbálnak lakást venni A magyarok többsége egye­dül vagy ismerősök segítsé­gével próbál lakást venni vagy eladni. Szakemberek becslése szerint a hazai la­kóingatlan-forgalomnak csak mintegy a 25-30 százaléka bonyolódik le közvetítők segítségével, ők. ugyanis három-hét százalé­kos díjért dolgoznak, ami egy húszmillió forintos in­gatlanügylet esetén milliós tétel lehet. Gyéren adakoznak az osztrákok segítőkészségűk és nagy­lelkűségük ellenére - leg­alábbis ennek hírében áll­nak - fölöttébb szerényen adakoznak jótékonysági cé­lokra az osztrákok. A most közzétett adatok szerint a fejenkénti évi adomány 49 euró (12 500 forint) az alpe­si országban, messze elma­radva a régi európai uniós tagállamok többségétől. Finnország: aggályos a német-orosz vezeték Finnország vasárnap fenn­tartásait hangoztatta az Oroszország és Németor­szág között a Balti-tenger fe­nekén kiépíteni tervezett csővezetékkel kapcsolatban; Helsinki szerint környezet- védelmi kockázatokkal jár, ha az eredeti nyomvonalon építik meg a gázvezetéket. Ismét habzik a Rába, vizsgálatot rendeltek el Fodor vizsgálatot indított AZ ELMÚLT NAPOKBAN a nicki gátnál, vagyis az osztrák határtól csaknem száz kilo­méterre észleltek habkép­ződést a folyón. A szakem­berek szerint könnyen le­het, hogy ezúttal nem Ausztria a bűnös. Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter vizsgálatot ren­delt el. A leg-korábban jövő hét elejére derülhet ki, hogy kik és mivel szennye­zik a Rábát. Budapesten oktat az új lengyel pénzügyminiszter Donald tusk megbízott len­gyel miniszterelnök a hét vé­gén közölte, hogy a pénzügy­miniszteri posztra Jacek Rostowskit, a Nagy-Britan- niában született és a London School of Economicson vég­zett, nem mellékesen a bu­dapesti Central European University közgazdász pro­fesszorát jelöli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom