Nógrád Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 254-277. szám)
2007-11-08 / 258. szám
007. NOVEMBER 8., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE 3 HÍRSÁV lubileum misével Bátonyterenye. Apor Vilmos püspök boldoggá avatásának tizedik évfordulóján, november 9- §n pénteken 17 órától szentmisét mutatnak be a nagybátonyi Szent György-templomban. Természetjárók figyelmébe Salgótarján. A Petőfi Természet- járó Egyesület november tizedikén a füstmentes nap alkalmából nyílt túrát szervez. A kirándulók szombaton 8 órakor a Karancs utcából, a fogadó elől indulnak, s bejárják a Pipis-hegy, Kupán, Kercseg, Tóstrand útvonalat. Rézfúvósok a múzeumban Balassagyarmat. A Palóc Múzeumban november tizedikén 11 órától láthatják az érdeklődők a Varietas Pódiumszínház és a balassagyarmati rézfúvóskvin- tett előadását. Várják a véradókat Szurdokpüspöki. A helyi idősek klubjában tartanak véradást november 13-án kedden. A szervezők 14 és 18.30 óra között ide várják a település lakosait. Keramikus kiállítása Balassagyarmat. November 9-én 17 órakor nyílik meg Antal András keramikusművész kiállítása a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Horváth Endre Galériájában. A december 20-ig látható műveket Shah Gabriella művészettörténész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Könyvbemutató Pásztó. T. Pataki László Madách- díjas író, rendező Újútonjáró című kötetét mutatják be november 8-án, 17 órától a Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központban. Házigazda dr. Csongrády Béla, lapunk nyugalmazott felelős szerkesztője. Új menetrend Salgótarján. November 10-től, szombattól új menetrend lép életbe a város helyi járati közlekedésében. A járatok indulásáról, érkezéséről a Nógrád Volán Zrt. honlapján is tájékozódhatnak. Egy letűnt kor megelevenedett világa 3D mozi Tudományos varázslat a húszmillió évvel ezelőtti Ipolytarnócról Tíz éve lehet, hogy megcsapta a háromdimenziós filmezés szele a budapesti Magyar Lászlót, aki aztán nem is akart szabadulni ettől. Csekélyke szakirodalom és hazai nehézkesség próbálta, de nem szegte kedvét, de ma is inkább külföldiek a megrendelői. Legutóbbi alkotásai között van az ipolytarnóci Ősfenyő belépőben és a bemutatócsarnokban látható filmjei, melyek „elviszik” a kíváncsiakat a húszmillió évvel ezelőtti természeti világba, egy lenyűgöző élettérbe. M. J. Azzal együtt fantasztikus az elképzelés, hogy az időutazó tudja: egy lépést sem tesz, mégis mindjárt elhagyja szokványos életterét: a technika segítségével, illúziókeltéssel, egy szűk, kanyargós alagút- ban száguldva eljuttatják a régmúltba. Két sík találkozási pontján mintha testeüenné válna, de egy-két perc múlva a felhők felett találja magát, majd megérkezik Ipolytarnóc légterébe: őstenger partján siklik tova, nagyon is jól érzékelve a kellemesen szédítő siklást Pálmafák törzsén hatol át Aztán más erdőség sűrűjébe ér, ahol szeme láttám éli életét az ősélet: a pumához hasonlatos, ruganyos testű mgadozó jókom mancsaival belepofoz a levegőbe, mert nem látja a látogatót íme az ősvilág egy részlete, ahogyan az ipolytarnóci négydimenziós moziban megtekinthető film bemutatja.- Amikor az ember először lát ilyet, vagy beleszeret, és Imádni fogja, de az is előfordulhat, hogy nem - tudatja Magyar László, aki korábban televíziós vágóként dolgozott. Magyarázata szerint keveseknél ugyanis a háromdimenziós látáshoz szükséges, úgynevezett retinális versengés a szemek sajátságos „viselkedése,” reagálása miatt nem valósul meg. S így az érintettek csupán a mozgókép régóta ismert élményével találkozhatnak. A többségnek azonban óriási élmény a három lehetséges irány „valósága,” az ilyen film megtekintése. (A besthiopada nekiiramodik, együtt vágtat kiszemelt zsákmányával, amely külsőre olyan, mint a szarvas. Átérezve mozdulatai könnyedségét, egyszersmind erejét, vele száguld az időutazó. S nincs menekvés, az áldozat lete- ríttetett...)- Tíz éve.megcsapott a három „d” szele, s el is kezdtem volna foglalkozni véle, csakhogy nem volt szakirodalom, s akkor még internet sem... - pörgeti most csak kissé vissza az idő kerekét Magyar László. Mit tehetett hát? Elkezdett hosszasan kísérletezni, ezalatt saját eljárásokat dolgozott ki, illetve továbbfejlesztette másokét. Mint mondta, Magyarországon sajnos, ma sem igazán nagy iránta a kereslet, már ami a megrendelést illeti. Nem minthaszűkében lennénk úttörőknek: például az első háromdimenziós harcászati térképet magyar ember állította ösz- sze, illetve már az első párizsi világkiállításon egy honfitársunk mutatott be ilyen kamerát és vetítőt. Az elmúlt öt év nevezhető igazán sikeresnek ebben a műfajban, de nem igazán Magyarországon. A szakembert szinte kizárólag az Európai Unió országaiból keresik meg, de dolgozott már indiai társaságnak és amerikaiaknak is. Egy Magyarországról forgatott nagyon szép filmje évekig látható volt a Műcsarnokban, de ettől eltekintve inkább csak döcög itthon a szekér, s nagy valószínűséggel a tetemes költség miatt sem vált nagyobb sebességre. A szimulációs látnivaló teljes elkészítése „csillagászati összegekbe,” a normál film három-négyszeresébe kerül. (Ezek itt olyanok, akár a mai orrszarvúak. Fejük lehajtva, orrukon a fegyverük. Talán legelésznek? Amott a kicsijük, milyen védtelennek tűnik. Csobogó patak, fenyőfélék, szinte érződik a gyantaillat. S milyen fenséges a nem is olyan távoli vulkán látványa. De jaj, a hang figyelmeztet: sürgősen el kell hagyni a zöld zónát, mert ismeretlen eredetű légköri veszély fenyeget. S már sebesen közelít is a sűrű, fekete, füstfelhő. Húszmillió éve ilyen lehetett az a pillanat!)- Szaknyelven sztereoszkópikus filmnek hívják, amikor egy tárgyról két különálló nézetből összeadódik a háromdimenziós kép az agyunkban. Technikailag (is) nagyon nagy azonban a szóban forgó feladat. Rendkívül körülményes a létrehozás például, mert két kamerával kell egyszerre, szinkronban felvenni a dolgokat, mindenféle műszaki követelmények betartásával - hangzott a magyarázat. Ezért sokaknak már az elején elmegy a kedve az egésztől... Magyar László azt is elárulta: az ipolytarnóci munkánál talán az volt a nehéz, hogy nagyon kevés információ, s nagyon kevés idő, mindössze öt-hat hónap állt rendelkezésre. Vannak is olyan apróbb részek, amelyek neki, a szakavatottnak nem tetszenek, ezért azt tervezi, hogy a karácsonyi szünetben nekiáll, s kicsit dolgozik még rajta. Catanzaro-Nógrád felfrissítve A híres Medici-család tagja és egy balassagyarmati festőművész kapcsolatának, illetve közbenjárásának köszönhetően a napokban újraéledt a nógrádi megyei vezetés és az itáliai Catanzaro provincia már jóval korábban létesített kapcsolata. A papírra fektetett szándékok, tervek szerint Catanzaro szívesen élne nálunk az agroturizmus - ezen belül főleg a vadászat - lehetőségeivel, nekünk pedig jól jönne, ha népszerűsíthetnénk a nálunk gyártott olasz tésztát. MJ. Salgótarján. A néhány napja megkötött együttműködési megállapodás oktatási és kulturális területeken is utat kíván nyitni a felek közös munkájához - hangzott el Becsó Zsoltnak, a megyei közgyűlés elnökének tegnapi sajtótájékoztatóján. A megyei vezető visszapillantott a kapcsolat ciklusokhoz köthető hullámzásaira: eszerint ez '90 és '94 között volt a legélénkebb, a következő négy évben azonban háttérbe szorult. Később újraélesztették, azután ismét elhalványult, de ekkor lépett be a „körbe” Balassagyarmat, aminek - éppen az utóbbi időben - meg is mutatkozott a jelentősége. Korábban pedig Hollókő nyújtott kezet a Calabria tartományban lévő Catanzaro provinciának. Lencsés Zsolt balassagyarmati festőnek a híres Medici-család egyik tagjához fűződő ismeretsége révén sikerült ugyanis elérni, hogy tárgyaló- asztalnál frissítsék fel elgondolásaikat a partnerek. Becsó Zsolt hangsúlyozta, kölcsönös érdekek érvényesítése mentén szeretnék tartalommal megtölteni a keretmegállapodás adta lehetőségeket. Mert ugyan Catanzaro és Nógrád megye között mintegy kétezer kilométer a távolság, de sok minden egybeköti a két országrészt. Az elképzelések szerint a turisztikai szálakhoz jól köthető, közös gasztronómiai rendezvényeket tartanának az olaszok és a nógrádiak, de az előbbiek szívesen bemutatkoznának a legközelebbi, hazai Utazás kiállításon. A közgyűlés elnöke jelezte, a kapcsolatépítés hamarosan újabb fontos fejezetéhez érkezik: a jövő héten a Besztercebánya megyei vezetéssel fognak tárgyalni. MIHALIK JÚLIA Viselet Öröm nézni, milyen büszkén viselik ezek a kedves fiúk-lányok a ringó sokszoknyát, a testhezálló, sötét nadrágot, a csizmát, na és a hetyke kalapot. Igaz, alkalom szülte a jó kedvüket, a szereplé sekhez öltik magukra a pruszli- kot, kötényt, a főkötőt, a régies ruhadarabok mégis kiemelik lényegüket A sokat mutató topos, farmeres mindennapjaik ellenére, valahogyan lényük részévé váltak. A rejtély kulcsa, hogy ők viselni tudjákaviseletet, megtanulták becsülni ezt az értéket. Megtanultuk becsülni a híres kazárit, hollókőit, bujákit, rimócit és a többit, s azt is: szoros tartozéka ez a hagyomány őrzésé nek. Bámulhatjuk kiállításon a híres régiségeket, nemrégiben Rimócon csak a főkötőknek egész konferenciát szenteltek a hollókői szervezők. S ez nagyon is rendjén van így. Az viszont talán már kevésbé, hogy mi nem hagyunk hátra hasonló értéket, pedig mi aztán minden testre szabott újdonságot felveszünk magunkra. Egyszerre persze jóval kevesebbet, ugyanakkor praktikusabbat, mint dédszüleink. Alapjában és összességében viszont jellegtelenebbek, a ruhatárak színbeli különbözésé ge, árnyaltsága ellenére szürkébbek vagyunk. Divatáramlatok sodrásában kimúló, ahány, any- nyiféle nadrágjaink, zakóink, lenge blúzaink, szoknyáink a divat- diktátorok erőlködése ellenére sem állnak igazán össze, mert jönnie kell az újabb kreációnak... Minden napra jut más felvenni való a legszerényebb szekrényben, ruhatárban is, mert a változatosság - elvonja másról a figyelmet. Női praktika szintjén legfeljebb arra adunk, hogy viseljük az arcunkat, a fülbevalót, öltözékünk utaljon a bensőnkre, de ez is távol áll az eleink által természetesnek tartott állandóság bájától, s inkább közelít a felszínességhez. Bőséges, sőt pazarló szín- és formagazdagsággal ruházko- dunk, öltözködünk, éppen ezért maradandót ebben már nem „alkotunk. ” A Világ babái címmel nyílt látványos kiállítás Salgótarjánban, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet gyermekrészlegében. A távolabbi országokból is származó babák Maruzs Éva gyűjteményéből valók. A kiállítást dr. Györgyi Erzsébet, a Kiss Áron Magyar Játéktársaság elnöke ajánlotta a megjelentek figyelmébe. KÖNYVTÁRBA LÁTOGATTAK A VILÁG BABÁI
