Nógrád Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 254-277. szám)
2007-11-07 / 257. szám
2 2007. NOVEMBER 7.. SZERDA PÁSZTÓI NAPLÓ Befejeződött Pásztón és Hasznoson a csatornahálózat építése Pásztó. A képviselő-testület 2005. augusztus 19-én döntött Pásztó és Hasznos városrész csatornahálózata építésének utolsó üteméről. 2006. június 30-án a város teljes csatornahálózata kiépült. A beruházással összefüggésben kérdeztük Sisák Imre polgármestert. K. L.- Rendkívül jelentős esemény egy település életében, amikor a teljes közművesítettség állapotáról beszélhetünk. A szennyvíz- beruházás III. ütemének befejezését követően elmondhatjuk, hogy Pásztó, Hasznos és Mátra- keresztes mintegy tízezer lakója kivétel nélkül élvezheti egy környezetvédelmi szempontból is rendkívül fontos beruházás nyújtotta szolgáltatási lehetőségeket. Persze ez az utolsó ütem különösen Hasznos városrész, a Zagyván túli terület, illetve a Régi vásártér utca és környéke lakóit érinti kedvezően. A képviselő-testület 2005. augusztus 19-i döntését követően lezárult a köz- beszerzési eljárás és a kivitelezéssel az Alterra Kft.-t bíztuk meg. A víziközmű-társulat megszervezése során 637 érintett ingatlan kapott lehetőséget arra, hogy megkösse a lakástakarékpénztári szerződést. Soha nem fordult még elő, hogy az érintett ingatlantulajdonosok száz százalékban csatlakoztak volna a társulathoz és támogatták volna a beruházás megvalósulását. Nos, most nyugodtan idézhetjük a régen elhíresült mondást, hogy „a határ a csillagos ég”. Ugyanis a lakossági szervezés során viszonylag sok beépítetlen telek tulajdonosa élt a víziközmű-társulathoz való csatlakozás lehetőségével, így végül 666 ingatlan szennyvízbekötése válhat valóra.- Hogyan alakult a beruházás forrásösszetétele és mennyit vállalt ebből az állam?- A céltámogatási igényünk benyújtásakor 513 millió 76 ezer forint ossz beruházási költséggel terveztünk. Természetesen a közbeszerzési eljárás eredményeként csökkent a beruházás összköltsége. Ez-annak a következménye, hogy a tervezettől alacsonyabb kivitelezői ajánlatok érkeztek. Végül a szennyvízcsatorna-hálózat építése, valamint a tervezés és lebonyolítás összességében 483 millió 422 ezer forintba került, amelyhez 320 millió 47 ezer forint állami támogatást kaptunk összesen. Ez azt jelenti, hogy az állami támogatás aránya 66,2 százalék, míg az önkormányzati és lakossági hozzájárulás 33,8 százalék. Ezen túlmenően a lakossági hitelkamatra nyolc éven keresztül fizetendő önkormányzati saját forrás 28 millió 248 ezer forint lesz. Soha ilyen alacsony állami támogatással nem valósítottunk meg szennyvízberuházást. A 2005. május 20-án befejeződött II. ütemhez is 72 százalékos állami támogatás társult. Nem beszélve az 1999-ben Mátra- keresztesen és 2001-ben Pásztón befejezett szennyvízberuházásról, ahol 90, illetve 92 százalékos állami forrást kaptunk. Ez a tény azt jelenti, hogy viszonylag kevés pénz jutott a beruházáshoz társult járulékos munkálatokra, így például az utak helyreállítására.- Hogyan alakult a lakossági hozzájárulás nagyságrendje?- Azt kezdeményeztem a képviselő-testület beruházási döntését megelőzően, hogy ne növeljük elviselhetetlen mértékben a lakossági terheket Ez teljes mértékben valóra vált, hiszen a Pásztón és Hasznoson érintett ingatlan tulajdonosok érdekeltségi egységenként 149 184 forintot fizetnek a víziközmű-társulathoz csatlakozás esetén. Ezt összességében 96 hónap alatt 1554 forintos havi törlesztőrészlettel kell megfizetniük. így elmondhatjuk, hogy 2001 és 2005 után 2006-ban is azonos nagyságrendű összegekkell megtéríteniük a pásztói, hasznosi lakosoknak a szennyvízcsatorna-hálózat építése kapcsán. Nyilván, ez az önkormányzati önrész növekedésével jár együtt. Arra azonban feltétlenül figyelni kell, hogy a lakossági terhek egyébként is elviselhetetlen módon nőnek az elkövetkezendő időszakban a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően. így van ez többek között a lakossági víz- és csatornadíj esetében is, amikor a lakosság az önkormányzatot szidja, holott a vízdíjat nem az önkormányzat állapítja meg a lakosság számára, hanem a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve azért ilyen magas a víz ára, mert az állam tulajdonában lévő Észak-magyarországi Regionális Vízművek Rt. egy köbméter vizet 298 forint + áfa összegért értékesít a Dél-nógrádi Vízmű Kft. részére. A Dél-nógrádi Vízmű Kft. legutóbbi taggyűlésén felhatalmazást kaptam, hogy tárgyalásokat folytassak az állami tulajdonú ÉRV Rt.-vel a vízdíj csökkentése érdekében. Ez remélhetőleg eredményre vezet és végre csökkenhet a lakossági vízdíj állam által megállapított mérhetetlenül magas összege. Egyébként a kormány a 6/2006. (II. 7.) számú környezetvédelmi és vízügyi miniszteri rendeletével a csatornaszolgáltatás támogatási küszöb értékét a korábban jelezett 282 forint + áfa/köbméter öszszegről 318 forint + áfa/köbméter értékre növelte, ami 36 forintos küiönbözetet jelent köbméterenként. Pásztó Város Önkormányzatának képviselő-testülete előterjesztésemre 2006. március 23-án olyan döntést hozott, hogy nem szabad a csatornadíjat további 36 forinttal megemelni, s ezt a lakosságra ráterhelni. Az önkormányzat ezen döntésével több millió forint terhet vett le a lakosság válláról 2006-ban. Érdekes hír egyébként, hogy a kormány várhatóan törvénytervezetet terjeszt a parlament elé, amely a lakossági víz- és csatornaszolgáltatás díját a hatósági áras kategóriába tenné át.- Jelentkeztek-e problémák a beruházás befejező üteme során?- Úgy gondolom, hogy különösebb kivitelezést gátló esemény nem volt, annak ellenére, hogy a beruházás az elmúlt év őszén kezdődött és a télen, valamint az igen későn érkezett tavasz során is folytatódott. A beruházás folyamán derült ki, hogy több lakás részére csak átemelő berendezéssel oldható meg a csatornaszolgáltatás. Ezt az akadályt ugyanúgy elhárítottuk, mint a Régi vásártér és a Dobó utca helyreállításánál jelentkező problémákat. Ennek a két utcának az útalapja, illetve a felülete oly mértékben károsodott, hogy csak teljes útpályás helyreállítás jöhetett szóba. A rendkívül alacsony állami támogatási mérték miatt az önkormányzati fejlesztési források többsége nem az utak teljes, vagy félpályás felújítására voltak fordíthatók, hanem a beruházás ossz egészére. Ezért is pályáztunk a regionális fejlesztési tanácsnál, mintegy 50 millió forintos nagyságrendű útfelújítási forrásra, amely biztosította volna az Irinyi, Baross Gábor, Régi vásártér, Vár és Vidróczki utcák szennyvízberuházás utáni teljes felújítását. Sajnos a regionális tanács az ígéretek ellenére két ütemben is elutasította a pályázatunkat. Nyilván a csatornahálózat építésének befejezését követően a jövőbeni cél az utak folyamatos és teljes körű felújítása. Rendkívül pozitív volt egyébként a lakosság magatartása a beruházás során. Többször kértük a lakosság türelmét az őszi, téli, tavaszi időszakban tapasztalható kellemetlenségek miatt, amely kérés minden esetben meghallgatásra talált. (Gondolok itt pl: a Régi vásártér, Irinyi utca, vagy az Alkotmány úton tapasztalható közlekedési nehézségekre.)- A szennyvízcsatorna-hálózat építése összességében milyen nagyságrendű beruházás volt Pásztón és városrészeiben?- Mátrakeresztesen 179 millió forintba került a csatornaépítés 1999-ben, a 2001-ben elkészült szennyvíztisztító mű, illetve a kórház körüli utcákat ellátó hálózat költségei 621 millió forintot tettek ki, míg a szennyvízberuházás II. üteme 1 milliárd 144 millió forintba került. Végül a szennyvízprogram utolsó üteme 483 millió 422 ezer forintos költséggel valósult meg. 1998-ban a. város csatornázottsága nem érte el a 30 százalékot, most pedig megállapíthatjuk, hogy ezt a szintet száz százalékra emeltük, azaz az elmúlt nyolc év alatt mintegy 2,5 milliárd forintos költséggel végére jutottunk a város csatornázásának. Egyébként az elmúlt két évben több mint 30 utca teljes aszfalt felületzárása is megvalósult a szennyvízberuházással összefüggésben. Mindez nem jelenti azt, hogy nem maradt tenniva ^ lónk. A képviselő-testület többek i között a hasznosi lakosság egy részének petícióját fogja megtárgyalni a Vár és Vidróczki utcák építése ügyében július 27-i testületi ülésén, amely nyilván összefüggésben van a most befejeződött szennyvízberuházással is. Képletesen ünnepélyes avatásnak is tekinthető a július 22-i hasznosi Mária-Magdolna napi búcsú, amely évek óta megrendezésre kerül. Most azonban nem csak a szennyvízberuházás befejezése, hanem a hasznosi templom tornyának és teljes tetőzetének a megszentelésére is sor kerül több mint kétéves felújítási időszakot követően. Ezúton is mindenkit nagyon sok szeretettel hívunk, várunk a hasznosi programokon július 22-én és 23-án - zárta az interjút Sisák Imre. EMLÉKFA GAÁL ISTVÁNNAK Pásztón a Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium előtti parkban emlékfát ültettek a nemrégiben elhunyt Gaál István filmrendező emlékére. Képünkön Sisák Imre, Tolnay Béla és Csohány Kálmánná ülteti a fát. Herczegné Varga Ilona és dr. Szemlér Tamás előadás közben TIT-előadás Kerekes L. Pásztó. Nagy sikerű francia nyelvű előadást tartott dr. Szemlér Tamás közgazdász tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa nemrégiben a Mikszáth Kálmán gimnázium két tannyelvű tagozatán, a TIT Pásztó Városi Egyesület szervezésében „A francia-német tengely szerepe az európai integrációs folyamatban” címmel. Dr. Szemlér Tamás előadásában arról beszélt, hogy Németország (Í990-ig Nyugat- Németország) és Franciaország a kezdetek- | tői fogva vezető szerepet töltött be az euró- J pai integrációs folyamatban. Az integrációs § folyamat elindításának egyik fő célja a békés együttműködés hosszú távú stabil kereteinek kialakítása volt, s e két ország részvétele nélkül a folyamat elindítása gyakorlatilag értelmetlen, ezért elképzelhetetlen lett volna. A francia-német együttműködés központi eleme volt az a sajátos egyensúly, amely a német gazdasági erő és a francia politikai befolyás, között állt fenn. Az 1990-es évek változásai az európai integráció belső feltételeit, s ezen belül a francia-német kapcsolatokat sem hagyták érintetlenül, de a két ország együttműködése, továbbra is kulcsfontosságú maradt.
