Nógrád Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 254-277. szám)

2007-11-03 / 254. szám

4 2007. OKTÓBER 27., SZOMBAT KULTÚRA Salgótarjáni diáké Pulitzer József szülővárosának díja Baló György, dr. Csillag András, dr. Eötvös Pál, Pálffy István, Vámos Miklós: igencsak jól ismert személyisé­gek a médiavilágból, illetve az irodalomból. Ők, mint a makói Pulitzer-emlékbizottság tagjai bírálták el a helyi önkormányzat és Magyar Újságírók Országos Szövetsége által meghirdetett pályázatra beérkezett írásokat. Döntésük szerint az ifjúsági kategória leg­jobbjának - 66 pályázó több mint 100 pályaműve kö­zül - a salgótarjáni Puszta Szilvia „Múlt és jelen kéz a kézben” című dolgozata bizonyult. A Bolyai János Gimnázium 11. évfolyamos tanulója a minap vette át Pulitzer József szülővárosának díját - Kiss Jenő szob­rászművész alkotását - és a vele járó pénzjutalmat. A makói születésű Pulitzer József (1847-1911) 17 éves korában áthajózott Amerikába. Katonai szolgálat után riporterkedett, majd újságokat alapított. Sajtóbirodalma csúcsán a The New York World állt. Éves almanachokat is kiadott. 1886-ban „menedzselte” Mun­kácsy Mihály New York-i programját. Díjat alapított és a Colum­bia Egyetemen megszervezte az újságíróképzést. A róla elnevezett alapítvány díja nagy nemzetközi elismerést jelent. Magyarorszá­gon Pulitzer-emlékdíjakat kapnak a legjobb újságírók. Puszta Szilvia Pulitzer József képe előtt a Pulitzer-szoborral- Mi jutott eszedbe, amikor ki­szólítottak a díj átvételére?- Nagyon örültem, hogy ott le­hetek, hogy velem voltak a szüle­im, de azért arra is vigyáztam, hogy el ne essek...- Milyen volta ceremónia?- A díjátadó ünnepséget a Pulitzer József születésének 160. évfordulója tiszteletére rendezett emléknap részeként a makói Ko­rona Szálló dísztermében tartot­ták. A köszöntőt dr. Búzás Péter polgármester, országgyűlési kép­viselő mondta, ő adta át a Pulitzer- szobrot is. A programot Baló György, az emlékbizottság és a zsű­ri elnöke vezette. Neves újságírók, riporterek - Jakupcsek Gabriella, Uj Péter, Albert Györgyi és Vitray Tamás - előadásait hallgathattuk meg. Legjobban a Vitray Tamásé tetszett, ebből megtanultam, hogy mi a különbség az interjú és a be­szélgetés között. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtit­kára, dr. Arató Gergely nyújtotta át a pénzdíjat, erre azonban engem külön figyelmeztetni kellett, mert az emlékszobor átvétele után sar­kon fordultam... Arató Gergely a fogadáson külön gratulált ahhoz, ahogyan a díjnyertes írásomat fel­olvastam. Ez azért esett jól, mert ettől a szerepléstől tartottam egy kicsit- Hogyan szereztél tudomást a pályázatról?- Nyáron részt vettem a Nógrád Megyei Önkormányzat által ren­dezett és támogatott első diákúj- ságíró-szaktáborban Hollókőn. Ott M. Szabó Gyula hívta fel a figyel­münket a pályázatra és én az első pülanattól kezdve komolyan vet­tem, készültem rá, igyekeztem be­tartani a határidőt és az előírt ka­raktereket- Nehezek voltak a pályázati fel­tételek?- Olyan írásokat kellett bekül­keimmel - amelyeket a szerkesz­tőség is oklevéllel jutalmazott - a „Zabhegyező”-ről az iskolaújság­ban megjelent könyvelemzésem­mel, egy friss internetes acélgyári kolóniariportommal és a szaktá­bor diákújságjában Hollókőről közzétett hosszabb jegyzetemmel neveztem. Végül is az utóbbi lett a „...Hollókőn: a szemünk előtt olyan vidám méltósággal táncol kéz a kézben a jelen és a múlt, mintha két délceg baba ünnepi ruhája su­hogna a macskakövekből áradó népzenére... A rejtőzködő nyüzsgés fö­lött pedig ott tornyosul a romjait büszkén viselő vár, ami a XIII. század óta figyeli bölcs derűvel a falu életét, néha-néha elmerengve a történe­lem távlataitól a sorsán. Ami a lábunk alatt porzik, az világörökség mindenféle fennköltségtől mentesen. Bejárhatjuk minden zugát Cso­dálhatjuk minden távolságból. Érinthetjük és faggathatjuk az össze re­likviát Ő pedig mindentviszonoz és ezzel minden kérdést megválaszol. ” (Részletek Puszta Szilvia „Múlt és jelen kéz a kézben” című, díjnyertes írásából.) deni, amelyek már napvilágot lát­tak valamilyen újságban, médi­umban. Én a Nógrád Megyei Hír­lap „Séta”-programja („Sajtó és ta­nulás”: a szerk.) során 2005-ben publikált „Fészek egy lakó szemé­vel” és a „Mit ír az élet?” című cik­díjazott, de Baló Györgynek mind­egyik írásom tetszett.- Bíztál benne, hogy nyerni fogsz? *- Azt követően, hogy postára ad­tam a küldeményt, nem foglalkoz­tam vele. Az eredményhirdetés határideje környékén jutott eszembe, hogy esetleg kapok egy különdíjfélét. De miután egy dara­big csend volt, kicsit csalódva be­letörődtem, hogy másként alakult.- Mennyiben változtatta megér­tedet, mindennapjaidat e nagy, or­szágos méretű siker?- Furcsa, hogy mindenki gratu­lál és hasonlókat kérdez. Igazából a mások reakcióján érzékelem és mérem le, hogy ez milyen komoly elismerés.- Mikor fedezted fel magadban, hogy van készséged, tehetséged az íráshoz?- A Gagarin Általános Iskolába jártam, s hetedikes koromban ír­tam házi feladatként és dolgozat­ként egy verselemzést a „Nemzeti dal”-ról, amelyik nekem is és ma­gyartanáromnak is tetszett Az eti­ka tárgykörében írott önjellemzé­sem viszont a biológiatanárom tet­szését nyerte el. Otthon egy saját­nak indult vallomásból kikereke­dett egy tinédzser lánynapló, s elkövettem egy úgynevezett szing- liregényt is. Sőt, egy időben a „szá­mítógépnek” verseket is írtam és visszaolvasva én magam is megle­pődöm, hogy ösztönösen milyen bátran nyilatkoztam meg.- Mostanában min dolgozol azonkívül, hogy a gimnáziumban is bőven adódnak feladatok?- Sok ötletem van, fel-feljegyzek egy-egy gondolatot, de mintha va­lamiféle várakozási szakaszba ke­rültem volna. Figyelek, sokat ol­vasok, gyűjtöm az impulzusokat, ismereteket, amelyek alapján majd önálló véleményt alkothatok. Persze számos olyan alkalom adó­dik, amikor felkérésre, megbízásá­ra írnom kell ezt-azt. A versírásról viszont úgy tűnik végleg letettem.- Melyik a kedvenc műfajod?- Talán az esszé. Ebben lehet ugyanis leginkább szárnyaltatni a fantáziámat, képalkotói képessé­gemet.- És hogyan tovább? Mi leszel, ha „nagy leszel”? Az írást kenyérkere­ső foglalkozásnak szánod, vagy megmarad szép szerelemnek, ne­mes szenvedélynek?- Az utóbbinak jóval nagyobb az esélye. Humán területen sze­retnék továbbtanulni, nemcsak az irodalom, hanem a nyelvészet, a szavak világa, továbbá a pszicho­lógia is érdekel, s nem vagyok rossz viszonyban az idegen nyel­vekkel sem. Bárhogyan alakul is az életem, írni bizonyára mindig fogok. Nekem azonban szabadság kell az íráshoz, az előre megadott karakterszámok lefékeznek, meg­kötik a képzelőerőmet.- További sikereket kívánok! Re­mélem jót beszélgettünk és nem­csak egy interjút adtál a sok közül.. ■ Csongrády Béla PUSZTA SZILVIA .Múlt ét jelen tel * Itcibcn* dmú frá» i nuiuU PuliiKi JófwT EinkkhUnmig áoníóe alapú» íquUp ktttgérában a MM Vára* Oniorminyuu „PaJkzer Szülővárosa Díjban’ részesük. .2007. <tót*r A>> KúH*«!**. A pályázati győzelmet elegáns okle­vél is igazolja Képek -kiállítóteremből Salgótarján művészeti, szélesebb értelemben kultu­rális élete egy új színfolttal gazdagodott szeptember folyamán: a Kassai sor 4. sz. alatti helyiségben meg­nyílott Püskí Sándor festőművész tárlata. A Nógrádi Média Kiadói Kft. által működtetett állandó kiállítá­son az országszerte ismert, nemzetközileg is jegyzett alkotó mintegy harminc festménye és néhány kerá­miatála látható. A művek a művésztől meg is vásá­rolhatók. Sorozatunkban a kiállítóterem egy-egy je­lesebb alkotását mutatjuk be. Az egyik kép a „Költő” címet vi­seli. Mai szóhasználatunk, értel­mezésünk szerint költő az, aki verseket ír, Urai megnyilvánulá­sokban fejezi gondolatait, s főkép­pen érzelmeit. A költő lehet hiva­tásos, úgymond profi rangú és ismertségű alkotó, de nagyon so­kan próbálkoznak versírással az úgynevezett átlagemberek sorai­ból is. Legtöbb író, írogató ember manapság már számítógépen fo­galmaz, előtte a mechanikus író­gép, még előtte a töltőtoll és ceru­za használata volt általános. Arra azonban már a ma élők nem em­lékezhetnek - s csak olvasmá­nyaikból, a fennmaradt emléke­zésekből tudhatják - hogy egy­koron libatollal vetették papírra mondandójukat az arra tehetsé­get, hivatást érzők. A képen meg­örökített költő ezt a korszakot idé­zi, s nemcsak a kezében látható tollal, de jellegzetes öltözetével - az erősen zárt, nagy galléros feke­te ruhával, a pirosán lobogó kö­pennyel - is. Történelmi, népraj­zi ismereteink szerint mondhat­ni, hogy- egy úgynevezett gara­bonciás elevenedik meg Püski Sándor munkáján. Egy diák, aki­nek örökös vándorlásban telt az élete, végigjárt országot-világot, s a látottakból, tapasztaltakból mindent lejegyzett, amit fontos­nak vélt. A mai korból visszanéz­ve még jobban látszik, hogy kül­detésként is felfogható, amit ezek a garabonciások tettek. Közülük sokan képesek voltak szépprózai és lírai alkotásokat is létrehozni. Püski Sándor egy költői vénájú garabonciást festett meg. ■ Cs. B. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Minden osztálytársamnak több apukája van, csak nekem van egy. ” Szerencsés nyertesünk: Kiss Andrea Salgótarján, Ybl M. út 35. Kérjük, mai rejtvényünk megfejté­sét november 8-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St., Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utal­vány szintén itt vehető át! Püski Sándor: Költő (vegyes technika) 11 KÉRDÖ­SZÓ 4 ‘ ÜLŐHELY PARKBAN ÚTVONAL H ....................ffL...... .. .. /-«-.......--11...........~c| IZ GALOM MAGAS ÉPÜLET • • ­rtó ( L .Jl f \ u L> ís 1 tó ^ ‘ ’ A 4» DURVA. ÖSZTÖ­NÖS PALATÍNUS jV r 5* o n í fÉlk * í 1*9 el Sb A TETE­JÉRE KONKRÉT, HITELES A h U \ il f r 1 r — A \ A M KÖTÖZÖ­ANYAG ZORRO JELE sí MAGA UTÁN HÚZ ROMBOL, TÖR-ZÚZ w N 1 < J 7 >/k cJ V A BÁRHOVA. BÁRHOL KUPÁBAN VAN ! r RANGJEL­ZŐ ELŐTAG ZODIÁKUS JEGY c CIGARET­TAVÉG SÁNTA, RÖV. ^-----1 HOGYIS- 1 TÁ VOLI ELŐD NEHEZÉK A V L \y V DÍSZLET, SZÍNFAL ÉLETET ELTÖLT r £ i M L i A 7 t ,A rÉ "A o MOCSÁR A CINK VEGYJELE A) f BELÜLRŐL SZAKÍT BÉKÉS NŐI NÉV ! "A \ A 9 DIAGO­NALS UTCA. RÖV. ^vi ORVOS­SÁG FELVETT SZOKÁS ~s tó a ISKcJfcAI FÜZET IZOMBAN REJLIK _L AT KÖR KÖZEPE ! BÖ tó t A1 BERLIN LAKÓI JÖVENDÖ­MONDÓ "C\J tó (TgJ Ú 7 ( o Ú A MÚLT IDŐ EGYIK JELE ZÁROL 4 T KORSZAK SZOKNYA-A_ L & Ol FÖLDRE HELYEZ ÜDVÖZÜLT tó A A U SZEMMEL ÉRZÉKEL KÖTEO. NYAL/My ± A r° L y-RÓL, -...: ELNÖK. RÖV. 0 u ELÖ- GYOMOR A PASCAL JELE e G V PORHA­NYÓS ! 1 K-n Öt $ a i 9 FŐPAP HANGOS­KODIK A KECSKE > J tó T ÖSSZEG, R. BALATONI ÜDÜLŐ­HELY <ő r ú t tó' ALKOTÓ­RÉSZ ANITA, BECÉZVE L e> t rv\ MÁS­NÉVEN LÉG­ÁRAMLAT "A u "tó K 9 KERÜLET. RÖV. A GRAMM JELE LONDONI ANNA ! ROVART PUSZTÍT tó rO N INDULAT­SZÓ AZ ARGON VEGYJELE re EGYEZ­KEDÉS ZÁR AL­KATRÉSZE w vC-H­i*A C^A \ r HEVENY LEP. BORÍT tó X U 4 HAJÓ HÁT­SÓ RÉSZE HAJDAN A MIHELYT RENDEZŐ­IRODÁNK VOLT-o z ú SZÉF SALT ... CITY ► ♦ . A A Q A —t— 7 TÖRÖTT POLC ! A VÉGÉN MARAD!-L Q ro-t A LANTÁN VEGYJELE T tó A KÉPTÁR. MŰCSARNOK IZRAEL. RÖV. % A u k V A ZÚDÍT. TÖLT RÓMAI 500 SZÓTÉ­VESZTÉS MÁJUS ELEJE ! 4 A u t 1 ■ ÓKORI VISELET EPER HANGZÓI 7 c' A A LÁNYUNK FÉRJE ? ni A t rvv ( lú t JO HANGULAT RÓMAI 5 hu .7 A V \ SIEMENS JELE JAPÁN HARCI PILÓTA * t_ N tA O-X­tó <z 4 ± 4 ] ELŐD, FELMENŐ 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom