Nógrád Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 254-277. szám)

2007-11-19 / 267. szám

4 «MÉM,AP NyugdíjasElet Módosul a nyugdíjrendszer 2008-ban. Milyen ellátásnál jelent ez változást, s a változások hogyan érintik a nyugdíjasokat? Minderről Bodolainé Szabó Magdolna, az észak-magyarországi régió nyugdíjbiztosítási igazgatóság vezetője adott tájékoztatást. Dolgozhat-e a nyugdíjas? Bodolainé Szabó Magdolna a nyugdíjrendszer változásairól-vg­- Változnak a nyugdíjszámí­tás szabályai. Egyrészt teljessé válik a jelenlegi részleges valo­rizáció, ami azt jelenti, hogy ré­gebbi kereseteket a nyugdíjazást megelőző év szintjére hozzák fel. Ez eddig a nyugdíjazást meg­előző három év előtti keresetre vonatkozott. Másrészt korrigá­lásra kerül a kereset nettósítása is oly módon, hogy a keresete­ket, jövedelmeket csökkenteni kell a személyi jövedelemadón túl a nyugdíjjárulékokkal, az egészségbiztosítási járulékkal, a magánnyugdíj-pénztári tagok esetében a tagdíjjal, a munka- vállalói járulékkal. így a megál­lapítás alapjául szolgáló átlagke­reset alacsonyabb lesz, ezáltal csökken a megállapítandó nyug­díjak összege is a korábbiakhoz képest. A csökkenés mértéke változó lehet. További változás, hogy 40 év feletti szolgálati idő esetén a nyugdíj mértéke évi 1,5 százalékról évi 2 százalékra nő.- Mi lesz a 13. havi nyugdíjjal?- Jelen ismereteink szerint a 13. havi nyugdíj megmarad, fo­lyósítása is ugyanúgy történik, mint eddig: évente két részlet­ben.- Vállalhat-e a nyugdíjas mun­kát?- Igen, de 2008-tól az előreho­zott nyugdíj melletti munkavég­zés feltételei szigorodnak. A je­lenlegi jogosultsági feltételrend­szer kiegészül azzal, hogy az elő­rehozott nyugdíjazáshoz a bizto­sítási jogviszonyt meg kell szün­tetni. Amennyiben »a nyugdíjas újabb biztosítással járó jogvi­szonyt létesít, nyugellátását szü­neteltetni kell, ha kereső tevé­kenységéből származó jövedel­me az adott évben meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét és nem töltötte be a 62. életévét. Ez a módosítás a 2008. január 1-jé- től, vagy azt követő időponttól megállapításra kerülő nyugellá­tásokra vonatkozik. A korábban megállapított nyugdíjak eseté­ben a kötelező szüneteltetésre vonatkozó új szabályt 2010-től kell alkalmazni. Ez a rendelke­zés kiterjed azokra is, akik kor­kedvezményes nyugdíjban, bá­nyásznyugdíjban, korengedmé­nyes nyugdíjban, az egyes mű­vészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában részesül­nek.- A nyugdíj korrekciós program folytatódik. Most melyik nyugdí­jascsoport „kerül sorra?”- A nyugdíjkorrekciós prog­ram keretében, január 1-jétől a szolgálati idő hossza szerint dif­ferenciáltan emelkedik az 1991-1996 között megállapított saját jogú nyugdíjak összege. Az emelés mértéke 4 százalék, ezen felül akinek 29 évnél több szol­gálati ideje van, az többletéven­ként további 0,5 százalékos, leg­feljebb 10 százalékos emelésben részesül.- A január l-jétől bevezetésre kerülő' rehabilitációs járadékkal változik a rokkantsági nyugdíj rendszere is?- Igen. A rehabilitációs jára­dékról szóló törvény elsősorban azokat érinti, akik alapvetően egészségkárosodásuk következ­tében - de foglalkoztatási és szo­ciális körülményeikre is figye­lemmel - a rehabilitációs jára­dék igénybevételével jó eséllyel rehabilitálhatók. Számukra le­hetőség lesz a munkahely meg­tartására, ületve a munkaerőpi­acon yaló elhelyezkedésre. Te­hát fő célja az érintett személy munkavégző képességének helyreállítása, foglalkoztatásá­nak elősegítése komplex rehabi­litációs eljárás keretében. Elsőd­legesen azokra terjed ki a reha­bilitációs járadék igénybevétel­ének lehetősége, akik első alka­lommal kerülnek olyan helyzetbe, hogy az említett okok­nál fogva rehabilitációs járadé­kot, vagy rokkantsági nyugdíjat, üzemi baleset, foglalkozási be­tegség esetén baleseti rokkant­sági nyugdíjat igényelnek.- Kik jogosultak rehabilitációs járadékra?- Azok, akik 50-79 százalé­kos egészségkárosodást szen­vedtek és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmasak. Kereső tevékenységet nem folytatnak, vagy keresetük legalább 30 szá­zalékkal alacsonyabb az egész­ségkárosodást megelőző négy 2007. NOVEMBER 19., HÉTFŐ naptári hónapra vonatkozó jöve­delmük havi átlagánál. Továbbá rehabilitálhatók, és az életkoruk szerint szükséges szolgálati időt megszerezték. Nem részesülnek egyéb társadalombiztosítási vagy munkanélküli ellátásban. A járadékra jogosultak, a reha­bilitáció sikeres megvalósítása érdekében az állami foglalkoz­tatási hivatal illetékes szervével folyamatos együttműködésre kötelesek.- Mennyi a rehabilitációs jára­dék?- Összege megegyezik az azo­nos szolgálati idő és átlagkere­set alapján kiszámítható, illetve csoportos rokkantsági nyugdíj összegének 120 százalékával. A járadék összegéből nyugdíjjáru­lékot kell fizetni, ezért a rehabi­litációs járadék folyósításának időtartama a nyugdíjbiztosítás szempontjából szolgálati időnek minősül. A rehabilitációs jára­dék a rehabilitációhoz szüksé­ges időtartamra, de legfeljebb három évig folyósítható. Ha a re­habilitáció nem volt sikeres, ak­kor a járadékos egészségi álla­potától függően rokkantsági nyugdíjra, vagy munkanélküli, szociális ellátásra válhat jogo­sulttá.- Kérni kell a járadékot?- A rehabilitációs járadék iránti igényt a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiz­tosítási igazgatóságnál kell elő­terjeszteni, a rehabilitációs jára­dék, illetve a rokkantsági nyug­díj igénylésére rendszeresített nyomtatványon. Egy kiilöndíj története Tőzsér Gáspár, a .bányászképviselő” Közös elismerés Molnár Katalin, Kazár polgármestere fa­lujáról mesél. Tíz évvel azelőtti időszakot elevenít fel szavaival, amikor megálmod­tak, milyen is lesz Kazár, úgy tíz-tizenöt- húsz év múlva. Akik összehajoltak, hogy kialakítsák a hosszú távú falufejlesztési programot, pontosan tudták, hogy bele kell kapaszkodniuk a gyökerekbe. A bá­nyászatba és a néphagyományokba, ame­lyek a valamikori három-négy száz lelkes településből lakható falut „csináltak” szemnek tetszetős portákkal, utcákkal, a lakosság számára hasznos közintézmé­nyekkel. Az ébren álmodok azt is tudták, hogy a további lépések aligha lehetnek sikeresek a lakosság folyamatos támogatása nélkül. A legerősebb szövetséget a fiatalokkal és a nyugdíjasokkal „kötötték.” Abból a meg­gondolásból tették, hogy az idős emberek összegyűjtik, tovább adják a hagyományo­kat, amelyek életük részét képezte. A fia­talok meg éltetik, továbbviszik azokat, s hasznosítják a falu épülésére. Meghallgatott kérések gük egyedül él, s keresett valamiféle kö­zösséget, ahol helye van, ahol hasznos el­foglaltságot talál. Összefogtak és alakítot­tak ilyen közösségeket. Segítik a falu gya­rapodását, jóllehet maguk is segítségre szorulnak. Tőzsér Gáspár, a bányászszakszervezet helyi alapszervezetének elnöke mondja, hogy így, karácsony közeledtével 210 idős embert, rászoruló nagycsaládot ajándé­koznak meg. Az ajándékokkal az önkor­mányzati képviselők kopogtatnak be az idős emberekhez. Mert minden testületi tagnak „van egy civil szervezete”, amely­nek segíti munkáját. S ha az önkormány­zat a települést érintő fontos kérdésekről tanácskozik, mint a ciklusprogram, az éves költségvetés, a döntés előtt meghall­gatja a civilek véleményét, tanácsait is. Tőzsér Gáspár azt mondja, jó néhány ké­Készül az uzsonna az idősek napközijében résük talált meghallgatásra már. Ténye­ket sorol: a fogászat sok ember gondja volt, ma már helyben van, akár a fiókpatika. Nem kell Tarjánba szaladni a gyógysze­rért ha szükség van rá. A nyugdíjat is fel lehet venni a takarékszövetkezet fiókjá­ban bármikor, nem kell figyelni, mikor hozza a postás. A volt tsz-major helyén pedig elkezdődtek az előkészületei annak a fémipari üzemnek, amelyet a CO- SZIIVUSZ Holding Kft. hoz létre, s ha 2008 őszére elkészül, mintegy 100 embernek Réges-régen varrott falvédők sorakoznak egymás mellett. Jól bevált népi bölcsessé­gekkel, asszonyi praktikákkal lesz oko­sabb, aki elolvassa valamennyit. Miklósi Lászlóné, az egyesület elnöke magyarázza, hogy létrehoztak egy nyugdíjasklubot és az asszonyok gyűjtötték, adták össze a „ki­állítás” minden darabját. De őrzik a régi vi­seletét, a régi kazári ételek ízét is. A két színes füzet, a Kazári ízek „gyűjteménye”, azt is elárulja, az asszonyok nemcsak gancát főznek, lepényt sütnek, hanem el Azt már Molnár Katalin mondj a, azoknak, akik öregségükre egészen magukra marad­tak, segélyhívó berendezést szereltek fel és legalább havonta egyszer meglátogatják őket Azért, hogy biztonságban érezzék ma­gukat otthonukban, a faluban. Aztán mutat­ja az „Idősbarát önkormányzat” elismerő ok­levelet, a Települései Önkormányzatok Or­szágos Szövetsége különdíjáL Azt a munkát ismerték el vele, amelyet az önkormányzat végzett 2007-ben, hogy a településen élő idős emberek élete könnyebb legyen. A díjat a Parlamentben vette át a polgár- mester asszony, az idősek világnapja al­kalmából rendezett ünnepségen. Arról be­szélt, hogy a díj csak részben az önkor­mányzaté. Közös azokkal a nyugdíjas szer­vezetekkel, amelyekkel együtt tevékeny­kednek az idős emberekért. Taps fogadta köszönőszavait. V.G. Kazár lakosságának mintegy harmada idős ember, túl van a hatvanon. Többsé­Egy kis terefere a közös dolgokról. Miklósi Lászlóné és Molnár Katalin ad munkát. Az idős emberek gyermekei­nek, unokáinak. Ház közösséggel A régi malomban, amelyet közösségi házzá alakítottak át és helye van a Kazár Nyugdíjasaiért Egyesületnek, valóságos kézimunka-kiállítás fogadja a látogatót. tudnak készíteni sok egészséges ételt, gyümölcssalátát is. Ők a háziasszonyok a falu ünnepein és Budapesten az utazási kiállítás kazári pavilonjában is. Miklósi Lászlóné és Tőzsér Gáspár együtt invitálnak a falu büszkeségéhez, a felújított, igényesen berendezett idősek napközi otthonába. Utoljára tavaly költöttek rá 13 milliót, pályázati pénzből. Merényi Tamásné otthonvezető mondja 25 napközi­sük van, idejüket igyekszenek hasznosan kitölteni. Olvasnak, kézimunkáznak, tv-t néznek. De fürödni, mosni is lehet és 35-40 falubeli szociáüs étkeztetését is ellátják. Emellett az idős, egyedül élő, beteg embe­rek házi gondozását is megoldják. S mind­ehhez a munkához hárman vannak. Elindult a népfőiskolái kurzus Reisz András, a televízió­ból ismert, népszerű meteo­rológus előadásával - Az idő­járás-előrejelzések és az idő­járás hatása az emberekre címmel - elindult az idősek népfőiskolájának 2007- 2008-as évfolyama. Nagy Ferencné, a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület elnö­ke elmondotta, hogy 12 éve szerveznek népfőiskolái kurzusokat Salgótarjánban, növekvő érdeklődés mellett. A hetente ismétlődő foglal­kozásokon - az előadások té­májától függően - 60-100 hallgató is megtölti a műve­lődési és konferencia-köz­pont klubtermét. A kurzus programja - amelyet közösen alakítanak ki a hallgatók - most is igen változatos. Előadásokat hal­lanak szűkebb és tágabb kör­nyezetünkről, az Európai Unióról, Salgótarjánról, az ember fizikai és érzelmi vilá­gáról, a szeretetről az önbe­csülésről, a kulturált visel­kedésről, kultúráról, költé­szetről. Többek között Demus Iván azt elemzi, mit hozott nekünk eddig az Eu­rópai Unió. Eötvös Mihály al­polgármester a város jelené­ről, Székyné dr. Sztrémi Me­linda polgármester pedig a város jövőjéről beszél. Dr. Angyal Dávid az Egészséges önbecsülés, avagy a szépko- rúak értékei, Ocsai Tamás lelkész Engedd, hogy szeres­selek címmel tart előadást. Kodály Zoltánra Virág László és Guthy Éva énekművész emlékezik, s vendégeik lesz­nek az idén is a Hibó Tamás Művészeti Iskola növendé­kei, és művészeti vezetőjük Jakubovics Judit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom