Nógrád Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 254-277. szám)

2007-11-17 / 266. szám

FOTÓ: GÓCS ÉVA 4 20 07. NOVEMBER 17., SZOMBAT KULTÚRA „Nem tudott rossz vonalat húzni” Földi Péter festőművész mondta ezt egykori pályatársá­ról, barátjáról Salgótarjánban, a József Attila Művelődési és Konferencia-központ irodalmi kávéházi sorozatában a Cafe Freiben tartott összejövetelen. A 1947. november 11- én született Hibó Tamás a napokban lett volna hatvan­éves, de hamvai már tizenhat esztendeje „elhajóztak” az Ipoly vízében. Az összetéveszthetetlenül eredeti stílusú, filozofikus megalapozottságú, moralizáló hajlamú mű­vész nehezen kezelhető, mindenféle sorból kilógó em­ber volt. De kérlelhetetlenül következetesnek bizonyult az igazságkeresésben és -kimondásban, az alullévőkkel való együttérzésben, pontosan megrajzolta, őszintén lefestette gondolatait, s akár félelmetesnek is nevezhető az az elő­relátás, ahogyan az általa már alig megélt jövőről beszélt. A múzeumi tárlatra invi­táló meghívót ifj. Nickel Géza tervezte „Hibó 60” 1947-2007 Hibó Tamás Emlékkiállítás Művészetének, személyiségé­nek ezen fő vonásai domborodtak ki az emlékesten éppúgy, mint a Nógrádi Történeti Múzeumban rendezett kiállításon. Annál is in­kább, mert az irodalmi kávéház­ban Kovács Bodor Sándor film­részletei révén Hibó Tamás fizi­kai valójában is megidéződött, a tárlaton pedig keze munkái, mű­vei láthatók. A filmben varsói ta­nulmányairól, az újrajnindig fo­gékony lengyel művészetről, kul­túráról, a változást akaró embe­rekről és eseményekről beszélt, s azt is elmondta, hogy Salgótarján­ban letelepedvén miként alakult alkotói pályája, egyéni sorsa és hogyan próbált meg önmaga ma­radni. „Vesztes nem vagyok, ha ve­szítettem is” - fogalmazta néhány hónappal a végzetes autóbalesete előtt. A vetítés után a beszélgeté­sek - amelyeket Brunda Gusztáv, a Hibó Tamás Művészeti Alapít­vány elnöke vezetett - hátterét Hibó három karakterisztikus mű­ve-az „Ön-Gulliver”, a „Szeretlek József Attila” és a „Magyarország...” - adták, teljes szinkronban azzal, amiről a meg­kérdezettek - Kovács Bodor Sán­dor, Pál József és Bódi Tóth Elemér - szóltak. Pál József publicista sze­Az irodalmi kávéházban emlékezők (balról: Brunda Gusztáv, Pál József és Bó­di Tóth Elemér) Hibó Tamás „ÖrvGulliver” című képe előtt fot&gícs rint Hibó Tamás krisztusi arcú személyiség volt, aki élte és meg- formálttá tette a kisvárosi léthely­zetet, aki egyaránt jól ismerte, inspiratívan értelmezte Heideg- gert, Teilhard de Chardint és a fi­atalkori Marx műveit. Tóth Ele­mér újságíróként szerzett benyo­másait elevenítette fel és elmon­dott néhány korfestő verset saját költészetéből. Emlékezete szerint Hibó sok mindent bírált, sok min­dennel volt elégedetlen de „látott a pályán” és előre is gondolkodott. Most bizonyára azt is kimonda­ná, hogy a szabadság súlyos ter­hét nem lehet felelőtlenül elher­dálni. Földi Péter a fentebb már említett hitelességet, a belső látás képességét és az élete végi festői megújulását, felszabadultságát hangsúlyozta Hibó Tamás művé­szetének, amely ennélfogva tel­jesnek bizonyult Az ember, a mű­vész jobb megismerését kedvenc költőinek - József Attilának és az osztrák Rilkének - a versei is szol­gálták és s nem kevésbé Brunda Gusztáv írása P. Kemer Edit, Sán­dor Zoltán és Sándor Zsombor tol­mácsolásában. Felvételről szólt vi­szont a jazzmuzsika és Pege /Ka­dar bőgőjátéka. A műsort T. Pata­ki László rendezte. Képek a^^-kiállítóteremből Salgótarján művészeti, szélesebb értelemben kulturá­lis élete egy új színfolttal gazdagodott szeptember fo­lyamán: a Kassai sor 4. sz. alatti helyiségben megnyí­lott Püski Sándor festőművész tárlata. A Nógrádi Mé­dia Kiadói Kft. által működtetett állandó kiállításon az országszerte ismert, nemzetközileg is jegyzett alko­tó mintegy harminc festménye és néhány kerámiatála látható. A művek a művésztől meg is vásárolhatók. Az elmúlt hetekben szomba­tonként! sorozatunkban a kiállítóterem egy-egy jelesebb alkotását mutattuk be, úgy kivá­lasztva a műveket, hogy azok reprezentálják Püski Sándor mű­vészetének jellegzetességeit és jelezzék, hogy milyen főbb tema­tikai egységek köré csoportosít­hatók képei. Például az „Utolsó vacsora”, a „Mózes”, a „Dávid”, a „Hajnal” és a „Költő” című fest­mények a művész történeti, mi­tológiai, biblikus érzékenységé­re, a múlt társadalmi szimbólu­mainak üzeneteire utalnak. Püski Sándor szívesen fest női fejeket (lásd „Egyedül” című so­rozat nemcsak esztétikai értékű, de mély tartalmú, elgondolkod­Püski Sándor: Tiszta lélek (vegyes technika) tató képeit), nőalakokat is. Az utóbbinak egyik legszebb meg­nyilvánulása a „Reneszánsz” cí­mű alkotás, amely az anyaság csodájára, szépségeire utal. Az elmúlt heti lapszámunkban köz­zétett „Trombitafolyondár” vi­szont egyike volt a virágsorozat képeinek, amelyek azt bizonyít­ják, hogy Püski Sándor nem vé­letlenül fordult és fordul rend­szeresen a természethez, mint ősforráshoz. Ugyanis minden lé­tezőnek a természeti környezet jelenti az alapját, maga az ember is onnan nőtt ki és örökre része marad annak. Az élő világgal, a természettel való szoros kapcsolatra utal a mai lapszámunkban látható „Tiszta lélek” cí­mű alkotás is. A kecses formájú, agancskoronájú szarvast az embe­rek legtöbbje a kedvelt, rokon­szenves állatok közé sorolja, sem­mi rosszat nem tételez fel róla. In­nen származtat­ható a kép jelké­pes címe is. Csak­hogy ez az ábrán­dos szemű állat gyakran kerül a trófeákat gyűjtő emberek általi hajtóvadászatba, a túlszaporodást szabályozó, meg­akadályozó pus­kacsövek elé is... ■ Cs. B. A múzeumi kiállításmegnyitón a feltűnően nagy számban össze­gyülekezett közönség - barát, tisztelő, tanítvány - összhangban láthatta, hallhatta Hibó Tamás grafikáit, az azok ihlette, Varga László zeneszerző által kompo­nált zenét és G. Lóránt Lujza ko­reográfiáját a Cogito Általános Művészeti Központ Moving Art juniorcsoportjának előadásában. A képek elmélyült szakmai elem­zését H. Szilasi Ágota művészet- történész végezte el, aki már Hibó életében is tudatában volt e mű­vészet értékeinek. „Különleges ké­pessége volt, hogy a külsőségek mögé lásson. Kristálytisztán el tud­ta különíteni a jelenséget a lényegtől.. Művészete elválasztha­tatlan azoktól az évtizedektől, s at­tól a helytől, amelyben meg­született...” Nála összetartozott a profetikus társadalomkritika és az alkotói Én, a személyes mikro­világ. „Életműve befejezetlen ugyan, de nem töredékes ” - mond­ta H. Szilasi Ágota összhangban Földi Péter véleményével. A ren­dezvényeken ott volt Hibó Tamás özvegye és egyik lánya is. A má­sik a napokban adott életet a mű­vész unokájának... ■ Csongrády Béla m Újabb kézfogás A cím konkrétan és szimbo­likusan is értendő. Az erdé­lyi Óradnáról érkezett Osztrovszki Erzsébet és Sző­ke Kálmán háromnapos lá­togatása ugyanis tovább erő­sítette a vendéglátókhoz fű­ződő baráti szálakat Az egy­re sokoldalúbb együttműkö­dés egy évtizedes múltra te­kint vissza, akkoriban Valiskó Ferencnek, a salgó­tarjáni Erdély Kör elnöké­nek a Duna Televízió jóvoltá­ból sikerült felvennie a kap­csolatot az óradnaiakkal. az Óradnai Magyar Közművelő­dési Egyesületben. Elmondta, hogy a város lakosságának mint­egy 10%-a tekinthető magyar szár­mazásúnak, római katolikusnak. A környéken egyetlen településen sincsenek ilyen nagy számban magyarok, akik jó viszonyban, bé­kében élnek a többségi románság­gal. Ez nem kis mértékben dr. AlexandruNáskán polgármester­nek köszönhető, aki mindenben segíti a magyar kulturális hagyo­mányok ápolását. E téren sok minden történt az elmúlt évek­ben. A legfontosabb, hogy hacsak 8 gyermekkel is, de - 41 év után - újra működik magyar anyanyel­Dr. Juhász Tibor alpolgármester (balra) a garzonház tetejéről mutatta meg Salgótar­jánt Osztrovszki Erzsébetnek és Szőke Kál­mánnak Legutóbb szeptember elején, a második alkalommal megrende­zett magyar kulturális napokon jártak salgótarjániak - köztük a kapcsolatokat ugyancsak intenzí­ven ápoló Akkord fúvósegyüttes tagjai - a hatezer lakosú erdélyi kisvárosban. A küldöttség vezető­je dr. Juhász Tibor alpolgármester, a Szövetség a Városért Polgári Kör képviselője volt, aki most - miu­tán a garzonház tetejéről bemu­tatta a várost - készséggel fogad­ta az immár személyesen ismert kedves vendégeket hivatalában is. A beszélgetés „szóvivőjének” Osztrovszki Erzsébet bizonyult, aki odahaza tagja a képviselő-testü­letnek, az RMDSZ helyi elnöke és ugyancsak elnöki funkciót tölt be vű iskolai osztály. Az óvodába 14 kisgyermek jár, s több mint fél- százan fakultatívan tanulnak ma­gyarul. Ez nagyon fontos, mert a szülők bizony el-elfelejtették őse­ik nyelvét. A Reményik Sándor (1890-1941) költőről - aki szíve­sen nyaralt és alkotott Radna- Borberekben - elnevezett közös­ségi ház tárgyi és személyi feltét­eleinek továbbfejlesztése is a kul­turális, hitéleti aktivitás növeke­dését szolgálja. Oda várják a Salgótarjánban gyűjtött könyve­ket is. Az erdélyiek részt vettek és nagyszerűen érezték magukat az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület mindig jó hangulatú szakestélyén is. NYER Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Mondja jóember mennyit kér egyheti madárijesztgetésért?” Szerencsés nyertesünk: Bakos Jánosáé Bátonyterenye, Ságvári u. 6. Kérjük, mai rejtvényünk megfejté­sét november 22-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St., Álkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utal­vány szintén itt vehető át! FOTÓ: GÓCS ÉVA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom