Nógrád Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 254-277. szám)

2007-11-05 / 255. szám

2 2007. NOVEMBER 5., HÉTP FÜLEKI NAPLÓ Agócs Attila, a városi múzeum igazgatója köszöntötte a vendégeket G. E. ______________________ Fü lek, A Nógrád Megyei Levél­tár könyvbemutató előadásaira és kamarakiállítására várták az érdeklődőket október 18-án 17 órától a füleki városi múzeum­ban. A rendezvényt a levéltár, a múzeum és a Koháry Polgári Társulás közösen szervezte meg, amelyen dr Gréczi-Zsoldos Enikő „Nógrád vármegye nyel­ve a XVII. században” című doktori disszertációját mutatta be, majd dr. Szirácsik Éva be­szélt „A Koháry család Nógrád és Heves vármegyei birtokai­nak urbáriumai” című forráski­adványról. Elsőként Agócs Attila, a füleki múzeum igazgatója köszöntötte a határon innen és túlról érke­zett vendégeket. A helyszínt biz­tosító újjászületett, illetve átszer­veződött füleki intézményrend­szer régi-új kiállítóhelye néhány hete a most kialakulóban lévő füleki vármúzeum egy részlege­ként működik.- Szimbolikus jelentőségűnek tartom, hogy egy komoly szak­mai könyvbemutató az első olyan rendezvény, amely vezeté­sem alatt valósul meg az intéz­ményben - fejtette ki az igazga­tó, hozzátéve: - Ahogyan a népi hagyományok szerint szeren­csét jelent ha téli ünnepekkor el­sőként fiúgyermek lép a házba, én is örülök annak, hogy ilyen rangos rendezvényt vezényelhe­tek le elsőként ebben az intéz­ményben. Mint mondta, mindkét bemu­tatott könyv nagyon szorosan kapcsolódik Fülekhez: egyrészt a virágkorhoz kötődik a Nógrád XVII. századi nyelvét bemutató kötet, másrészt pedig az újjászü­letést, az újratelepült várost érin­ti a másik, amely a füleki Koháry-uradalomhoz is urbári- umi leírást ad. Estefán László, a Koháry Polgá­ri Társulás elnöke kifejtette, hogy a szervezet 1999-ben, mint a he­lyi művelődési központ mellett működő helytörténeti klub ala­kult meg, majd két év múlva át­alakult polgári társulássá. Fő cél­juk elsősorban a történelmi örök­ség, a történelmi hagyományok ápolása és azok megtartása.- Polgári társulásunk sokrétű tevékenységet fejt ki: hasonló könyvbemutatókat, előadásokat, tematikai kirándulásokat szer­vezünk tagjainknak, és idén im­már nyolcadik alkalommal ren­deztük meg a nagy sikerű törté­nelmi várjátékokat. Bízom ab­ban, a jövőben ilyen, vagy ennél még nagyobb tömeget vonzó rendezvényeket tudunk majd szervezni - zárta szavait Este­fán László.- Egy tragikus eseménysor az, amely arra indított, hogy Füle­ken tartsuk meg ennek a két könyvnek a bemutatóját - hang­súlyozta Tyekvicska Árpád, a Nógrád Megyei Levéltár igazga­tója, hozzátéve: - 325 éve, 1682- ben történtek azok az esemé­nyek, amelyek nemcsak Magyar- ország történetében jelesek és említésre méltóak, hanem a Nóg­rád Megyei Levéltár sorsát, jelen­legi helyzetét is meghatározzák: ekkor került sor arra az össze­csapásra, amely alatt négy vár­megye irattára - Nógrád, Heves, Pest és Külső-Szolnok - égett el.- Ez az egyik oka annak, hogy a 17. századot megelőző magyar nyelvű iratok gyakorlatilag hiá­nyoznak. Ezt a pusztulást nem tudjuk pótolni, csak azzal a szor­gos munkával, amellyel e két kö­tet írója is kifejt: más irattárak­ban, levéltárakban tárják fel az elérhető adatokat - zárta szava­it Tyekvicska Árpád. Ezt követően dr. Gréczi- Zsoldos Enikő ismertette azt, ho­gyan beszéltek magyarul a XVII. századi Nógrád vármegyében, majd dr. Szirácsik Éva tartott ér­dekes előadást a Koháry család birtokain élőkről a Rákóczi-sza- badságharc után. A rendezvényen részt vevők megtekinthették a Nógrád Me­gyei Levéltár „Nógrád vármegye a fejedelem szolgálatában” című Rákóczi-kort bemutató kamara­kiállítását, amelyet dr. Szirácsik Éva és Presits Antal rendeztek. Befejezés előtt az idősek otthona PÖtlIh Csaknem kész a városi idősek otthonának első szakasza. A város pályázatot írt ki az igaz­gatói posztja, amit Zupko Mária nyert el. Az otthonról a követke­ző tájékoztatást adta:- Az otthon 53 férőhelyes, az első szakaszban 30 nyugdíjas el­helyezésére nyílik lehetőség. Az üzembe helyezés tervezett idő­pontja 2008 márciusa. Az ott­hont a „Nefelejcs” nevű nonpro­fit szervezet fogja működtetni, amely városunkban már huza­mosabb ideje egy házigondozó­szolgálatot is üzemeltet. A felvé­tel feltételeiről ezen szervezet igazgatótanácsa, a városvezetés közösen dönt. Az otthonba való beköltözéskor 50 ezer koronás belépővel számolunk. A nonpro­fit szervezet kötelezi magát a la­kók szociális ellátására életük végéig, vállalja a temetéssel járó költségeket is. A jelentkezések­ről a beérkezésük sorrendjében nyilvántartást fogunk vezetni. A jelentkezési ívet januártól lehet beszerezni a füleki városi hiva­tal szociális osztályán. A forma- nyomtatvány tartalmazza a fel­vételhez szükséges összes ada­tot - a város, az orvos, illetve egészségügyi intézmény véle­ményezését, a vagyoni és csalá­di körülményeket. Ezek alapján az otthon igazgatója határozatot ad ki a felvétel felől. Az otthonról tudni kell, hogy a szobák túlnyomó része kétágyas, amelyekhez még tartozik egy elő­szoba is, gardróbszekrénnyel. Két szoba lakóinak egy közös fürdő­szoba és illemhely áll a rendelke­zésre. A magasabb színvonalú szobák külön fürdőszobával és il­lemhellyel bírnak. Minden folyo­són konyha lesz, a lakók kávét, te­át főzhetnek, de akár süthetnek- főzhetnek, illetve megmelegíthe­tik az ételt. Az otthon földszintjén társalgó van. Az építkezés továb­bi fázisában az otthon konyhával és étkezdével bővül. Külön rész­leg készül a mozgásképtelen idős embereknek, és lesz a kórházi el­látásból visszatérők számára is egy külön rész, ahol a felépülé­sük idején nappali szakfelügyelet alatt állnak majd. Az idősek otthona az elszállá­soláson és egész napos étkezteté­sen kívül biztosítja majd a ruhá­zat és ágynemű mosását, a taka­rítást, gondozó szolgálatot és egészségügyi ellátást is. Ez 6000-8500 korona (mintegy 45000-64000 forint) között fog mozogni a szoba nagyságától és az igénybe vett szolgáltatásoktól függően. (Forrás: Füleki Hírlap) Tények, mesék, legendák Faragó Zoltán Amikor még szűk vót a világ- címmel, Mondák és hiedelmek Fülek vidékén alcímmel igényes kivitelű és kivételesen gazdag tartalmú kötet jelent meg a dunaszerdahel’yl Lilium Aurum kiadó gondozásában - több egyesület, vállalkozó, a szlovák kulturális minisztérium és Fü­lek önkormányzatának támoga­tásával - az elmúlt napokban. A Magyar Zoltán-Varga Norbert szerzőpáros hosszú évek gyűj­tőmunkájának eredményét szedte csokorba, sok száz, Fü­leken és a környékbeli falvak­ban élő idős emberekkel ké­szített interjú lényegét ki­emelve. A kötet nagy erénye, hogy a többnyire archaikus palóc nyelven szólalnak meg a mesélők - az öregek fogyá­sával ma már tájegységünk e fontos jellegzetességét is féltenünk kell a kihalástól - a könnyebb érthetőség ked­véért tájszótár is található a kiadványban. A kötet áttekintést is ad Fülek és környéke törté­nelméről, valamint a palóc népcsoportról is, a fő tartalmi mondanivalót jelentő mondák és legendák, hagyományok általá­nos ismertetésével is. Különö­sebb rangsorolás nélkül említést érdemel, hogy helyet kaptak a kötetben az eredetmagyarázó mondák - a holdat megevő morkoláb meséjétől a szivár­vány bibliai eredetéig, az elátko­zott galagonyától az emberi rosz- szaság származtatásáig. A kötet­ben találhatók valóságalapú visszaemlékezések is, amelyek részletei persze a múlt homályá­ba vesznek. Ilyenek a még Ár­pád-házi királyaink idejéből fennmaradt emlékek - jelentős részüknek nincs is meseszerű eleme, bár a bizonyításuk nyil­vánvalóan lehetetlen. Aztán szólnak legendák a tatárokról, a huszita rablókról - különösen sok - Mátyás királyról, a török időkről, az ezen időszak alatt ele- ? " falvakról. Külön fejezetet kapott a grófi vi­lág, egy-két kis történetben fel­villan Mária Terézia, Ferenc Jó­zsef, de Petőfi Sándor és Madách Imre emléke is. A történeti em­lékképek sorát az 1919-ben a csehek által kivégzett nagydaró­ci bíró esete, illetve a Felvidék magyarlakta részeinek 1938-as, ideiglenes visszacsatolásának néhány emléke zárja le. A helyi mondák többsége az adott település alapításának, i nevének eredetmondáját rögzíti külön fejezetet kaptak a haran gokhoz és a várak alagútjaiho: kapcsolódó legendák. Néprajzi jelleggel a bűn é: bűnhődés kérdésköre kap ki emelt szerepet a múlt vallatásé ban, de betyár-, kincs-, hiede lem-, boszorkánymondák épp úgy helyet kapnak a kötetben mint a tudós pásztorokról, gyó gyítókról, garabonciásokról, má gikus állatokról és nővé nyékről, szólóak. A legen dák - főleg az „Amikó Krisz tus még a fődön járt” kezde tűek - igen nagy számbar lelhetők fel a palóc vidéken Végezetül talán egy apró, sze mélyes jellegű megjegyzés el fér itt: a kötet elolvasása köz ben jó néhány olyan legendái találtam, amit magam is hal lottam még gyerekkorombar idős emberektől - a határ ma gyár oldalán. (A SZERZŐ.) A kötetet a már említett táj- szavak szótára mellett külön melléklet tartalmazza a gyűj­tési helyeit, az adatközlők név­sorát, magyar-szlovák helynév tárat, a gyűjteményben előfor­duló, ma már talán nem is léte­ző puszták jegyzékét. A palóc­föld múltját és félmúltjál megörökítő, az idős emberektől talán az utolsó pillanatban ösz- szegyűjtött igaz történetek, me­sék és mondák közös múltunk egy darabkáját képezik, s nél­külük, az áldozatos gyűjtőmun­ka és a kötet kiadása nélkül sze­gényebbek lennénk valamivel. Nem csak Füleken, hanem a ha­tár magyar oldalán is! A wifi routert tartalmazó üzleti ADSL segítségével kábelek nélkül, szabadon internetezhet az irodában. így bárhol helyet foglalhat vagy bármikor könnyedén átköltözhet egy másik asztalhoz, és egy új kolléga érkezése sem jelenthet gondot, mert vezetékek nélkül kapcsolódhat be a hálózatba. Fizessen elő most akár nettó 4970 forintos havidíjért, és nemcsak a kábelektől, hanem az irodai internet kábelezés költségeitől is megkíméljük. Igényelje szolgáltatásunkat a kábelektől mentes, áttekinthető, rendezett irodáért! «1288 www.invitel.hu/vasarlas Keresse fel Telepontunkat! Salgótarján, Decembers, tér4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom