Nógrád Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-253. szám)

2007-10-09 / 236. szám

2 2007. OKTÓBER 9., KEDD NÓGRÁD MEGYE Elkezdődtek az ellenőrzések P. Zs. NÓgrád megye. A tetvességet so­kan eltitkolják, szemet huny­nak felette, szégyellik. Kevesen tudják azonban, hogy a problé­ma nem feltétlenül függ össze a tisztálkodás hiányával. A tetű ugyanis nem válogat: bárki ha­jában megtelepedhet. Ha észleljük, vagy «kár csak gyanak­szunk a parazita je­lenlétére - ami általá­ban kellemetlenül viszkető érzéssel, gyakori fejvakarással jár - ne habozzunk orvoshoz fordulni, s kezeltetni azt. A szülőknek az iskolakezdés idején a szokott­nál is jobban oda kell figyelni­ük a gyermekekre. Ha már megvan a baj, nem szégyellni, kezelni kell, hiszen a zárt kö­zösségben bárki könnyedén megkaphatja a bőrfertőzést.- Az iskolaszezon elején, a kö­zösségi élet kezdetekor fontos, hogy a védőnők valamennyi kis­iskolást megvizsgáljanak, külö­nös tekintettel hajuk és a kör­meik tisztaságára - tájékoztatta lapunkat dr. Pálosi Béla megbí­zott kistérségi tiszti főorvos. El­mondta továbbá, hogy a védő­nők szőkébb hazánk­ban már megkezdték a szűrővizsgálatokat, eddig azonban még nem tapasztaltak ko­molyabb problémát. A szakember tudatta: a védőnőknek csak abban az esetben kell bejelentést tenniük az ÁNTSZ-hez, ha egy oktatási intézményen belül legalább öt gyermeket fertőzött meg a pa­razita. Megyénket érintő, bővebb in­formációval október végén, az évps jelentések összesítése után tudnak szolgálni a szakemberek. Haldorádó! Bátonyterenye-Maconka. A szép idő ellenére is egyre jobban ben­ne vagyunk az őszben, így a vi­zeken megkezdődnek a „nagy” telepítések. Mint megtudtuk, a maconkai víztározón hétfőn fo­gadták az első szállítmányt, majd öt héten keresztül szinte folyamatosan érkeznek a halak. Dérer István, a BSHE elnöke tá­jékoztatott arról is, hogy várha­tóan 250-300 mázsa az összes vásárlandó mennyiség, és ebből mintegy 50 mázsa fogható ponty az, ami már az első szállí­tási napon megérkezett. Ked­venc horgászhalunkon kívül még több tonna ragadozó, nagy mennyiségű horogérett keszeg­féle, valamint az itt már szoká­sos halritkaságok és kapitális példányok is gazdagítják majd a halfaunát. Általános tilalom nincs, ezért a folyamatos horgá­szatra és szép zsákmányra meg­alapozottan számíthatnak az idelátogatók. Ingatlanfejlesztésekről a körben T. N. L. Salgótarjániak által még nem látott, gyönyörű épületeket te­kinthettek meg szerdán a Salgó­tarjáni Polgári Kör tagjai azon be­szélgetés keretében, amelyben ingatlanfejlesztésekről esett szó. A vendég nem véletlenül volt dr. Tordai Péter, hiszen cégcsoport­juk immár féltucatnyi jelentős beruházásban vett részt a nógrá­di megyeszékhelyen, ráadásul ti­zenhét évvel a rendszerváltás után az első önerős tömblakás­építés is a nevükhöz fűződik. A szakember szerint hamaro­san folytatódhat az Alkotmány úti Kálvária-ház „testvérének” a felépítése is, ám a fizetőképes kereslet megjelenéséig átmene­tileg egy parkolót alakítottak ki a helyén mintegy 20 millió fo­rintos költséggel. A 2. ütem ha­sonló házat eredményezhet, mint az első, a garázsok azon­ban a talaj adottságai miatt nem a föld alá kerülhetnek, hanem a hegyoldalba, az épület mögé. Ugyancsak szó esett a sokat vitatott és a politikai csatározá­sok kereszttüzébe került Kálvá­ria parkolóházról is, amelyet egy helyi építésziroda tervezett. A korábbi és a jelenlegi városveze­tés is támogatja az öüetet, sőt, a bank is készen áll a finanszíro­záshoz. A projekt állami, önkor­mányzati és magántőkéből való­sítható meg. A legérdekesebb projekt a Karancs Szálló rehabilitációja, amelyet látványképek segítségé­vel vetített ki az előadó. A tervek szerint egy wellness szállodalánc fantáziát lát a dologban, így a vég­eredmény egy négycsillagos szál­loda lehet, amely ragyogóan kap­csolódhat a JAMKK konferencia- központ jellegéhez, hiszen étkez­tetés és szállás szempontjából ki tudná azt szolgálni, kb. 180 fő ka­pacitásig. Bonyolítja a helyzetet, hogy az épülettömb alsó részét külföldön bejegyzett tulajdono­sok birtokolják, márpedig az egy­séges megjelenéshez szükséges lenne a homogén tulajdonosi ál­lapot. A rendezvényen a körtagok egykori karancsos étlapokat is megtekinthették, még olyat is, amelynek címlapját Czinke Fe­renc grafikája színesíti. Mestereket köszöntöttek Szabó Judit az országban egyedüli nőként vehetett át mesterlevelet asztalosszakmában dr. Tordai Pétertől H. B. Salgótarján. Minden idők legtöbb mesterét köszöntötték a megye­háza nagytermében hétfőn. A NÓgrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében elő­ször hirdettek kozmetikus, ka­rosszérialakatos, vízvezeték- és központifűtés-szerelő és aszta­losszakmákban mestervizsgát. Mint megtudtuk, mester az le­het, aki az adott szakmában ál­lamilag elismert szakképesítés­sel rendelkezik, szakmáját ma­gas színvonalon gyakorolja, el­sajátította a vállalkozás gyakor­lásához szükséges jogi és munkaügyi, valamint a tanuló­képzéshez szükséges pedagógi­ai alapismereteket. Dr. Tordai Péter, a kamara el­nöke köszöntötte a jelenlévőket és gratulált a mestereknek, akik áldozatvállalásuknak köszönhe­tően szerezték meg az elisme­rést. Hiszen önmagunk tovább­képzése áldozattal jár, de ez a befektetés megtérül a jövőben, mert a versenyképes tudás min­dig eladható a munkaerőpiacon. Mint kiderült 1995 óta, mióta mesterképzés folyik, soha ilyen sokan, szám szerint 84-en, még nem szerezték meg a mesterle­velet.- Fiatal pályakezdőként Né­metországban megdöbbenve tapasztaltam, hogy mekkora te­kintélye van a mestereknek - mondta «1 dr. Tordai Péter, majd hozzátette: a kamara szor­galmazza a szakmunka régi ér­tékének visszaszerzését és a mestervizsgák presztízsét. Az elnök arra kérte a jelenlévőket, hogy a megszerzett tudást ad­ják tovább a következő meste­reknek. A megnyitóbeszédeket köve­tően fodrászok, kőművesek, koz­metikusok, villanyszerelők, víz­vezeték-, központifűtés- és gáz­szerelők, autószerelők, karosz- szérialakatosok, autóvillamossá­gi szerelők, valamint asztalosok vehették át mesterlevelüket. GÁT „ÉPÜLT” A BETONÁROKBAN Kazár. A közelmúltban több olvasónk is jelezte, hogy a nemrégiben átadott Kazár és Salgótarján közötti útszakasz melletti vízelvezető árokban egyre több letöredezett betondarab található, sőt nemrégiben valaki szó szerint „gátat épített” a különböző nagyságú részek­ből. A probléma megoldása érdekében megkerestük Ürmössy Ákost, a Magyar Közút Kht. megyei igazgatóját, aki elmondta, olvasó­ink észrevételét kivizsgálták és megállapították, hogy a betonelem nem a kivitelezés során került a burkolt árokba. Ezért annak eltá­volításáról az üzemmérnökség a napokban gondoskodik. Madách-nap Alsósztregován és Csesztvén Az 1964-es centenáriumi ünnepségek óta datált legújabb kori Madách- kultusz 1983-ban gazda­godott az október eleji Madách irodalmi nap ha­gyományával. Esztendő­kön át Csesztve - ahol „Az ember tragédiája” szerzője, Madách Imre 1845 és ’53 között élt csa­ládjával - adott otthont a rendezvényeknek, né­hány éve már a szülőfalu, a szlovákiai Alsósztre- gova is részese a rendsze­res megemlékezéseknek. Cs. B. Az idén, pontban Madách Im­re 1864-ben bekövetkezett halá­lának napján, október 5-én a salgótarjáni székhelyű NÓgrád Megyei Múzeumi Szervezet, a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a két köz­ség önkormányzatával karöltve rendezte az emléknapot, amely az alsósztregovai Madách-kas- télyban a polgármesterek, Dusán Málik és Pálmán Imre köszöntőjével kezdődött, majd a kulturális műsor keretében fellépett Hívés Mária és közre­működtek helyi és vanyarci di- ákok. fankovics Marcell „Az em­ber tragédiája” rajzfilmsoroza­tának részleteit maga a rende­ző kommentálta Kerényi Ferenc irodalomtörténész beszélgető- partnereként. A Madách Imre sírjánál tartott koszorúzási ün­nepségen Kovács Anna, a NÓg­rád Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója mondott beszédet. Ugyancsak az intézményveze­tő szakavatott tolmácsolásával tekinthették meg a délutáni program résztvevői a 140 éve elhunyt fíérczy Károly í ró, újság­író hagyatékából készült kamarakiállítást a csesztvei Madách Imre-emlékmúzeum- ban. A Vígh Tamás által készí­tett Madách-szobornál - Danyi Eszter szügyi diák szavalatát követően"- Hizsnyai Zoltán, ló- zsef Attila- és Madách-díjas köl­tő, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának titkára fejtette ki egyéni hangvételű gondolatait, érzéseit Madáchról, a Tragédiá­ról és a csesztvei látogatások okozta élményekről. A koszorú­zási ünnepség - amelyen részt vett Medvácz Lajos, Balassa­gyarmat polgármestere is - vé­geztével Dusán Málik - Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója tolmácsolásával - és Pálmán Imre tartott zárszót, hangot ad­va a kölcsönös köszönetnek és kifejezve a további együttmű­ködésbe vetett hitet, bizalmat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom