Nógrád Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-253. szám)

2007-10-06 / 234. szám

FOTÓ: GÓCS ÉVA 4 20 07. OKTÓBER 6., SZOMBAT KULTÚRA Nagy Pál a Tarjáni Hassak Körben A fenti cím kettős értelmű: egyrészt azt jelzi, hogy Nagy Pál, a salgótarjáni születésű, író, tipográfus, a párizsi Magyar Műhely egyik alapító szerkesztője, „Az irodalom új műfajai” című korszakos monográfia szerzője az el­múlt napokban ismét hazalátogatott, megjelent és elő­adást tartott a Tarjáni Kassák Körben Erdély Miklósról, az 1928 és ’86 között élt pályatársáról, a sokoldalú avant­gárd művészről. De azt is jelezheti, hogy Nagy Pál - elfo­gadván a baráti felkérést - tagja lett a nógrádi megye- székhely Kassák Lajos nevével fémjelzett művészeti, kul­turális műhelyének és tekintélyes személyiségével, ran­got adó munkásságával emeli a kör súlyát, presztízsét. A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták az előadó métyenszantó gondolatait „Zsigmond nyomában”- Most boldog lenne Erdély Miklós, ha látná, hogy halála után két évtizeddel, a XXI. század elején is vannak, akik értően és élvezet­tel képesek aposztrofálni műveit - jegyezte meg Nagy Pál a bevezető műsort követően. A dicsérő sza­vak Demus Pétert, Kovács Gábort, P. Kemer Editet, Sándor Zoltánt, Sándor Zsombort, a Pódium Stú­dió és a Vertich Színpad tagjait il­lették, akik Erdély Miklós „Dirac a mozipénztár előtt (Négy férfi­hangra)” és a „Sejtések n.” című szabadversét adták elő, de az elis­merés kijárt T. Pataki László ötle­tes, a mondandó és a stílus hangu­latához remekül Illeszkedő rende­zésének is. Nagy Pál „Erdély Mik­lós művészete” című előadásában ismertette az európai formátumú alkotó pályaképét, életútját, a ha­zai és a nemzetközi művészvilág­hoz fűződő kapcsolatait, az oda- vissza hatásokat Filozófiai alap­vetésű gondolatmenetében nagy hangsúlyt helyezett az Erdély Miklós által képviselt modernitás három alaptényezőjének az ismer­tetésére. Levezette, hogy világ- szemléletében, költői szövegeiben milyen szerepet játszott a termé­szettudományos műveltség. Nagy Pál illusztrációként bemutatta az úgynevezett Möbius-szalagot, amely egy tizenkilencedik száza­di, Erdély által meghivatkozott né­met matematikusról kapta a ne­vét. Második elemként Erdély Miklós sokoldalúságát, afféle ké­sei polihisztorságát említette. Az íróként, költőként, képzőművész­ként, építészként, filmrendező­ként, teoretikusként egyaránt jegyzett, kísérletező hajlamú alko­tó az összművészet igényével lé­pett fel és lett a neoavantgárd moz­galom jeles, 1974-ben Kassák La- jos-díjjal kitüntetett képviselője. Végül - de nem utolsósorban - Nagy Pál azt is alapos, mély elem­zés révén bizonyította, hogy Er­dély Miklós művészeti tevékeny­ségére müyen hatást gyakorolt zsi­dó származása illetve az azzal szo­rosan összefüggő rabbinikus ha­gyomány. A 2007 januárjában Kassák La­jos születésének 120., halálának 40. évfordulója apropóján megala­kult Tarjáni Kassák Kör - amely soraiban tudhatta az azóta sajná­latosan elhunyt Csapiár Vilmos iro­dalomtörténészt, Kassák-szakér­tőt is - nevében Sándor Zoltán elő­adóművész köszönte meg Nagy Pál előadását. Arra kérte a vendé­get, hogy legyen tagja a körnek, amely többek között azzal a céllal jött létre és tartotta eddigi rendez­vényeit, hogy a névadó érdemeire, életműve jelentőségére irányítsa a figyelmet és örökségéhez méltó­an újfajta kifejezésmóddal, tarta­lommal gazdagítsa Salgótarján szellemi arculatát Nagy Pál öröm­mel lépett be a Tarjáni Kassák Kör­be, mert a város nemcsak szülőhe­lye, indulásának színhelye - aho­vá feltöltődni jár/ amelyet termé­szetesen első helyen említ francia nyelvű önéletírásában - hanem olyan település is, ahol barátai él­nek, olyanok, akikkel szívesen ta­lálkozik s akik már letették névje­gyüket az értékek felmutatásában, védelmében. A beszélgetés során szó esett a „Palócfóld” című folyó­iratról is, amelynek néhány éve Nagy Pál is tiszteletbeli főmunka­társa. A lap 1994/4-es száma őt köszöntötte 60. születésnapján és - Pál/ózsef főszerkesztésével - tel­jes terjedelmében az avantgárd művészet előtt tisztelgett. - A Pa- lócfóldnek küldetése van, a jövő­ben sem hiányozhat a megye kul­turális palettájáról. Ennek megfe­lelően megfontoltan, felelősen kell dönteni a jelenét és jövőjét érintő minden kérdésben - mondta a Madách-díjas Nagy Pál, Nógrád megye díszpolgára, aki immár szervezetileg is kötődik szülővá­rosához. ■ Csongrády Béla Nem kevesebb mint tizen­négy kép viseli a „Zsig­mond nyomában” címet Fürjesi Csaba kiállításán a Pásztói Múzeumban. De van a „Zsigmondiból és a „Zsigmond-variációk”-ból is jó néhány, tekintve, hogy a tárlat mintegy fele Luxem­burgi Zsigmond király - aki Pásztót 1407-ben Budá­val egyenlő városi kiváltsá­gokkal ruházta fel - emléke előtt tiszteleg a település várossá válásának 600. év­fordulóján. A pásztói gyökerekkel is ren­delkező, számos tárlaton díjazott harmincnyolc éves művész az el­múlt évtizedben a ceredi nemzet­közi művésztelep művészeti ve­zetőjeként is ismertté tetté a ne­vét. A Pásztón látható Zsigmond- portrékban sokoldalúan örökítet­te meg a magyar trónon leghosszabb ideig ülő király ural­kodásának főbb eseményeit. Mint a kiállítás rendezője, Shah Gabriella művészettörténész írja a katalógus elemző előszavában: „Gyönyörűen olvasható szimbólu­mokba sűríti a főurakkal szembe­ni harcát, a városalapításokat, a Sárkányrend létrehozását. ” Fürjesi Csabát megihlette Tari Lő­rinc királyi lovag alakja is, aki az uralkodó védelmében rántott kar­dot és sebesült meg a főurakkal szembeni harcban. A kiállított grafikák másik része metafizikai témákkal foglalkozik s asztrálmítoszi keretekben ábrá­zolja az emberi életfolyamat egyes állomásait attól a pillanat­tól kezdve, hogy az „én-lélek" el­indul, hogy beteljesítse feladatát, hogy átlényegítse az anyag vilá­gát és kiteljesítse saját szellemi­ségét egészen addig, amikor az anyag elválik a szellemitől, az én alámerül, feloldódik az anyagi kö­zegben, hogy majd átlépjen az örök szellemibe. „A műalkotás mindig üzenet" - mondta a megnyitóünnepségen Fürjesi Csaba, aki ennek megfe­lelően „Üzenetek” címet adta egy év termését tükröző kiállításá­nak. Bár szerte az országban és határokon túl is volt már jó né­hány egyéni tárlata, Nógrádban ez az első. A bemutatkozásra a megyenap rendezvénysorozata keretében került sor, a kiállítást Fürjesi Csaba: Zsigmond-variációk II. (vegyes technika) Sisák Imre, Pásztó polgármeste­re jó szívvel ajánlott a közönség fi­gyelmébe. Kun Cecília festőmű­vész, művészeti menedzser sze­rint „Fürjesi Csaba képéi megke­rülhetetlen provokációk: tetszik, nem tetszik, nem lehet belegondo- lás nélkül elmenni mellettük. ”- csébé, ­Nagy Pál kezében Erdély Miklós könyveivel Képek a73^2>_-kiállítóteremből Salgótarján művészeti, szélesebb értelemben kulturális élete egy új színfolttal gazdagodott szeptember folya­mán: a Kassai sor 4. sz. alatti helyiségben megnyílott Püski Sándor festőművész tárlata. A Nógrádi Média Ki­adói Kft. által működtetett állandó kiállításon az or­szágszerte ismert, nemzetközileg is jegyzett alkotó mintegy harminc festménye és néhány kerámia tál a lát­ható. A művek a művésztől meg is vásárolhatók. Soro­zatunkban egy-egy jelesebb alkotást mutatunk be. A kiállítás egyik hangsúlyos is jelent Michelangelo - aki épí- festménye a „Dávid” címet vise- tész, festő, költő, bölcselő és li. A képet - mint a háttérben felsejlő kisebb méretű teljes alak és az előtérben domináns arcéi egyértelműen igazolja - Buonarroti Michelangelo (1475-1564) olasz szobrász vi­lághírű, gigantikus léptékű „Dávid”-szobra ihlette. Mint so­kan mások, Püski Sándor is lát­ta a XVI. század elején készített fehér márványszobrot a firenzei Accadémián - illetve a másola­tát az eredeti helyszínen, a Piazza della Signoria téren - s a piindent legyőzni képes ifjúi erő, a reneszánsz heroizmus, il­letve Firenze város szabadságá­nak szimbóluma rendkívüli ha­tást gyakorolt rá, mint ahogy Michelangelo egész művészete. Véleménye szerint ő valóságos géniusz volt, s mint a világ leg­nagyobb szobrásza szinte cso­dát volt képes művelni vésőjé­vel. Nincs még egy olyan mű­vész, aki ilyen arány- és forma­érzékkel rendelkezett volna. Püski Sándor számára Michel­angelo az örökkévalóság, a ge­nezis, a teremtő erő jelképe is. Ennek megfelelően vegyes tech­nikával készült képe tisztelgést püski sándor: Dávid <vegVes technika) nem utolsósorban anatómus is volt - lenyűgöző életműve előtt. Ugyancsak e gondolatok és ér­zelmek jegyében született a ki­állítás egy másik képe, a „Haj­nal” is, amelyik II. Gyula pápa megrendelésére és X. Leó pápa elhunyt családtagjai számára készített síremléktervekre, to­vábbá Lorenzo, Giuliano és Cosimo Medici síremlékére ké­szült allegorikus szobrok egyi­kére utal vissza. * Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Nézd papa, ennek a szegény madárnak nincsen kalitkája!” Szerencsés nyertesünk: Kakuk Gyuláné Vizslás, Petőfi út 72/a. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését ok­tóber 11-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St., Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szin­tén itt vehető át!

Next

/
Oldalképek
Tartalom