Nógrád Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-253. szám)
2007-10-06 / 234. szám
FOTÓ: GÓCS ÉVA 4 20 07. OKTÓBER 6., SZOMBAT KULTÚRA Nagy Pál a Tarjáni Hassak Körben A fenti cím kettős értelmű: egyrészt azt jelzi, hogy Nagy Pál, a salgótarjáni születésű, író, tipográfus, a párizsi Magyar Műhely egyik alapító szerkesztője, „Az irodalom új műfajai” című korszakos monográfia szerzője az elmúlt napokban ismét hazalátogatott, megjelent és előadást tartott a Tarjáni Kassák Körben Erdély Miklósról, az 1928 és ’86 között élt pályatársáról, a sokoldalú avantgárd művészről. De azt is jelezheti, hogy Nagy Pál - elfogadván a baráti felkérést - tagja lett a nógrádi megye- székhely Kassák Lajos nevével fémjelzett művészeti, kulturális műhelyének és tekintélyes személyiségével, rangot adó munkásságával emeli a kör súlyát, presztízsét. A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták az előadó métyenszantó gondolatait „Zsigmond nyomában”- Most boldog lenne Erdély Miklós, ha látná, hogy halála után két évtizeddel, a XXI. század elején is vannak, akik értően és élvezettel képesek aposztrofálni műveit - jegyezte meg Nagy Pál a bevezető műsort követően. A dicsérő szavak Demus Pétert, Kovács Gábort, P. Kemer Editet, Sándor Zoltánt, Sándor Zsombort, a Pódium Stúdió és a Vertich Színpad tagjait illették, akik Erdély Miklós „Dirac a mozipénztár előtt (Négy férfihangra)” és a „Sejtések n.” című szabadversét adták elő, de az elismerés kijárt T. Pataki László ötletes, a mondandó és a stílus hangulatához remekül Illeszkedő rendezésének is. Nagy Pál „Erdély Miklós művészete” című előadásában ismertette az európai formátumú alkotó pályaképét, életútját, a hazai és a nemzetközi művészvilághoz fűződő kapcsolatait, az oda- vissza hatásokat Filozófiai alapvetésű gondolatmenetében nagy hangsúlyt helyezett az Erdély Miklós által képviselt modernitás három alaptényezőjének az ismertetésére. Levezette, hogy világ- szemléletében, költői szövegeiben milyen szerepet játszott a természettudományos műveltség. Nagy Pál illusztrációként bemutatta az úgynevezett Möbius-szalagot, amely egy tizenkilencedik századi, Erdély által meghivatkozott német matematikusról kapta a nevét. Második elemként Erdély Miklós sokoldalúságát, afféle kései polihisztorságát említette. Az íróként, költőként, képzőművészként, építészként, filmrendezőként, teoretikusként egyaránt jegyzett, kísérletező hajlamú alkotó az összművészet igényével lépett fel és lett a neoavantgárd mozgalom jeles, 1974-ben Kassák La- jos-díjjal kitüntetett képviselője. Végül - de nem utolsósorban - Nagy Pál azt is alapos, mély elemzés révén bizonyította, hogy Erdély Miklós művészeti tevékenységére müyen hatást gyakorolt zsidó származása illetve az azzal szorosan összefüggő rabbinikus hagyomány. A 2007 januárjában Kassák Lajos születésének 120., halálának 40. évfordulója apropóján megalakult Tarjáni Kassák Kör - amely soraiban tudhatta az azóta sajnálatosan elhunyt Csapiár Vilmos irodalomtörténészt, Kassák-szakértőt is - nevében Sándor Zoltán előadóművész köszönte meg Nagy Pál előadását. Arra kérte a vendéget, hogy legyen tagja a körnek, amely többek között azzal a céllal jött létre és tartotta eddigi rendezvényeit, hogy a névadó érdemeire, életműve jelentőségére irányítsa a figyelmet és örökségéhez méltóan újfajta kifejezésmóddal, tartalommal gazdagítsa Salgótarján szellemi arculatát Nagy Pál örömmel lépett be a Tarjáni Kassák Körbe, mert a város nemcsak szülőhelye, indulásának színhelye - ahová feltöltődni jár/ amelyet természetesen első helyen említ francia nyelvű önéletírásában - hanem olyan település is, ahol barátai élnek, olyanok, akikkel szívesen találkozik s akik már letették névjegyüket az értékek felmutatásában, védelmében. A beszélgetés során szó esett a „Palócfóld” című folyóiratról is, amelynek néhány éve Nagy Pál is tiszteletbeli főmunkatársa. A lap 1994/4-es száma őt köszöntötte 60. születésnapján és - Pál/ózsef főszerkesztésével - teljes terjedelmében az avantgárd művészet előtt tisztelgett. - A Pa- lócfóldnek küldetése van, a jövőben sem hiányozhat a megye kulturális palettájáról. Ennek megfelelően megfontoltan, felelősen kell dönteni a jelenét és jövőjét érintő minden kérdésben - mondta a Madách-díjas Nagy Pál, Nógrád megye díszpolgára, aki immár szervezetileg is kötődik szülővárosához. ■ Csongrády Béla Nem kevesebb mint tizennégy kép viseli a „Zsigmond nyomában” címet Fürjesi Csaba kiállításán a Pásztói Múzeumban. De van a „Zsigmondiból és a „Zsigmond-variációk”-ból is jó néhány, tekintve, hogy a tárlat mintegy fele Luxemburgi Zsigmond király - aki Pásztót 1407-ben Budával egyenlő városi kiváltságokkal ruházta fel - emléke előtt tiszteleg a település várossá válásának 600. évfordulóján. A pásztói gyökerekkel is rendelkező, számos tárlaton díjazott harmincnyolc éves művész az elmúlt évtizedben a ceredi nemzetközi művésztelep művészeti vezetőjeként is ismertté tetté a nevét. A Pásztón látható Zsigmond- portrékban sokoldalúan örökítette meg a magyar trónon leghosszabb ideig ülő király uralkodásának főbb eseményeit. Mint a kiállítás rendezője, Shah Gabriella művészettörténész írja a katalógus elemző előszavában: „Gyönyörűen olvasható szimbólumokba sűríti a főurakkal szembeni harcát, a városalapításokat, a Sárkányrend létrehozását. ” Fürjesi Csabát megihlette Tari Lőrinc királyi lovag alakja is, aki az uralkodó védelmében rántott kardot és sebesült meg a főurakkal szembeni harcban. A kiállított grafikák másik része metafizikai témákkal foglalkozik s asztrálmítoszi keretekben ábrázolja az emberi életfolyamat egyes állomásait attól a pillanattól kezdve, hogy az „én-lélek" elindul, hogy beteljesítse feladatát, hogy átlényegítse az anyag világát és kiteljesítse saját szellemiségét egészen addig, amikor az anyag elválik a szellemitől, az én alámerül, feloldódik az anyagi közegben, hogy majd átlépjen az örök szellemibe. „A műalkotás mindig üzenet" - mondta a megnyitóünnepségen Fürjesi Csaba, aki ennek megfelelően „Üzenetek” címet adta egy év termését tükröző kiállításának. Bár szerte az országban és határokon túl is volt már jó néhány egyéni tárlata, Nógrádban ez az első. A bemutatkozásra a megyenap rendezvénysorozata keretében került sor, a kiállítást Fürjesi Csaba: Zsigmond-variációk II. (vegyes technika) Sisák Imre, Pásztó polgármestere jó szívvel ajánlott a közönség figyelmébe. Kun Cecília festőművész, művészeti menedzser szerint „Fürjesi Csaba képéi megkerülhetetlen provokációk: tetszik, nem tetszik, nem lehet belegondo- lás nélkül elmenni mellettük. ”- csébé, Nagy Pál kezében Erdély Miklós könyveivel Képek a73^2>_-kiállítóteremből Salgótarján művészeti, szélesebb értelemben kulturális élete egy új színfolttal gazdagodott szeptember folyamán: a Kassai sor 4. sz. alatti helyiségben megnyílott Püski Sándor festőművész tárlata. A Nógrádi Média Kiadói Kft. által működtetett állandó kiállításon az országszerte ismert, nemzetközileg is jegyzett alkotó mintegy harminc festménye és néhány kerámia tál a látható. A művek a művésztől meg is vásárolhatók. Sorozatunkban egy-egy jelesebb alkotást mutatunk be. A kiállítás egyik hangsúlyos is jelent Michelangelo - aki épí- festménye a „Dávid” címet vise- tész, festő, költő, bölcselő és li. A képet - mint a háttérben felsejlő kisebb méretű teljes alak és az előtérben domináns arcéi egyértelműen igazolja - Buonarroti Michelangelo (1475-1564) olasz szobrász világhírű, gigantikus léptékű „Dávid”-szobra ihlette. Mint sokan mások, Püski Sándor is látta a XVI. század elején készített fehér márványszobrot a firenzei Accadémián - illetve a másolatát az eredeti helyszínen, a Piazza della Signoria téren - s a piindent legyőzni képes ifjúi erő, a reneszánsz heroizmus, illetve Firenze város szabadságának szimbóluma rendkívüli hatást gyakorolt rá, mint ahogy Michelangelo egész művészete. Véleménye szerint ő valóságos géniusz volt, s mint a világ legnagyobb szobrásza szinte csodát volt képes művelni vésőjével. Nincs még egy olyan művész, aki ilyen arány- és formaérzékkel rendelkezett volna. Püski Sándor számára Michelangelo az örökkévalóság, a genezis, a teremtő erő jelképe is. Ennek megfelelően vegyes technikával készült képe tisztelgést püski sándor: Dávid <vegVes technika) nem utolsósorban anatómus is volt - lenyűgöző életműve előtt. Ugyancsak e gondolatok és érzelmek jegyében született a kiállítás egy másik képe, a „Hajnal” is, amelyik II. Gyula pápa megrendelésére és X. Leó pápa elhunyt családtagjai számára készített síremléktervekre, továbbá Lorenzo, Giuliano és Cosimo Medici síremlékére készült allegorikus szobrok egyikére utal vissza. * Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Nézd papa, ennek a szegény madárnak nincsen kalitkája!” Szerencsés nyertesünk: Kakuk Gyuláné Vizslás, Petőfi út 72/a. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését október 11-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St., Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át!
