Nógrád Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-253. szám)
2007-10-26 / 249. szám
2007. OKTÓBER 26.. PÉNTEK 5 GAZDASÁG Kétórás kényszerszünet sztrájk Délutánra állt helyre a menetrend a vasútvonalakon A mozdonyvezetők a vezetőfülkében, de civil ruhában, az állomáson várakoztak a tegnapi sztrájk idején Jövőre már emelkednek a bérek, és jön az ingatlanadó A kormány beterjesztette a jövő évi költségvetést az Országgyűlés elé. Veres János szerint a 2008-as büdzsé az ideinél valamivel gyorsabb gazdasági növekedést, szigorú gazdálkodást helyez kilátásba, és mivel már nincs szükség újabb jövedelemelvonásra, az előterjesztés a reál- jövedelmek és a lakossági fogyasztás kismértékű emelkedését is előrevetíti. „Magyarországon nincs szó sem gazdasági, sem szociális válságról. Nem a válság, hanem az előrehaladás jele, hogy rendet teszünk a közszférában, és megkezdtük, sőt sikeresen végigvisszük a 16 éve halogatott reformokat. Nem lehet szociális válságról beszélni. Nincs másról szó, csak egy gyors ütemű bér- felzárkózás kiigazításáról” - jelentette ki a pénzügyminiszter. Varga Mihály volt pénzügyminiszter szerint a jövő évi költség- vetés súlyos kockázatokat rejt. A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint a kormány túlságosan is nagy vám- és áfabevételekre számít, illetve nagyon alacsony, 4,5 százalékos inflációra. Az már most kivehető a jövő évi költségvetésből, hogy nem számíthatunk a magas adók mérséklésére, ezeket az ellenzéki javaslatokat ugyanis lesöpörte az asztalról a költségvetési bizottság. Marad az örökösödési illeték is, tovább csúszik az egységes járulékfizetés lehetősége, és a munkáltatókat, illetve munka- vállalókat terhelő kis adók is megmaradnak. Bővül a jövedéki termékek köre is: a kormány adót vet majd ki a biodízeltermékekre. Nem sikerült az ellenzéknek megtorpedóznia az ingatlanadót sem, így jövőre minden lakás után be kell fizetni az ingatlan értékének 0,5 százalékát. ■ Átütő és egységes akciónak nevezte a szakszervezet a mozdonyvezetők kétórás sztrájkját. A leállás országszerte 200-300 ezer embert érintett. Maros László Megtartotta tegnapra szervezett figyelmeztető sztrájkját a Mozdonyvezetők Szakszervezete. Reggel 6 és 8 óra között több mint hatszáz járat vezetője szüntette be a munkát az országban, ami 200300 ezer utast érintett. A leállás idején a személyszállító vonatok az állomásokon várakoztak, a fűtést, a világítást és az utasok tájékoztatását biztosította a MÁV. A mozdonyvezetők megmozdulását „átütő erejű és egységes” akciónak nevezte Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének (MOSZ) ügyvezető alelnö- ke. A sztrájktörők száma elenyésző volt, legtöbben Budapest környékén vették fel a munkát: itt mintegy ló vonat közlekedett a sztrájk ideje alatt. A nehézségek ellenére az utasok a legtöbb helyen rokonszenvüket fejezték ki a mozdonyvezetők iránt - állítják I a szakszervezet tisztségviselői. 3 Bár a forgalom pontban nyolc | órakor újraindult, az elővárosi J forgalomban dél, illetve délután ! egy óra körül, míg a távolsági vonatjáratok - intercityk és gyorsvonatok - esetében délután három-négy óra körül állt helyre a közlekedés. A nagyobb késések és torlódások kiküszöbölése érdekében sok helyen járatok maradtak ki, vagy összevonva közlekedtek, ami komoly zsúfoltságot okozott. Jelentősen növeke-' dett a forgalom reggel a közutakon - mondta el Mohácsi Márta, az Útinform vezetője. Az erős járműforgalom miatt sok baleset történt, de a helyzetet az esős időjárás is súlyosbította. A MOSZ szerda reggel döntött a sztrájk megtartása mellett, mondván, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) megszegte a július 22-én velük kötött megállapodásokat. A tárca azt vállalta, hogy jogszabályokban rögzíti a mozdonyvezetők hazai képzésének és vizsgáztatásának feltételeit, a külföldön szerzett mozdonyvezetői engedély honosításának lehetőségét és az egészségügyi pályaalkalmassági vizsgálat kritériumait. Ezek azért fontosak, hogy a magyar vasútvonalon ne jelenhessenek meg gyengébb képesítéssel külföldön jogosítványt szerzett vezetők. Ezenkívül a GKM kötelezettséget vállalt, hogy a mellékvonalak tervezett megszüntetésében egyeztetéseket folytat a mozdonyvezetők képviselőivel. Érdemi egyeztetések Kiss László MOSZ-elnök szerint a máv-start ZRT. a jövő hét elején tud adatot közölni arról, mekkora bevételkiesést okoz a személyszállító társaságnak a sztrájk. A megvásárolt menetjegyek, IC- és IP-pótjegyek árát ugyanis a társaság kezelési költség levonása nélkül visz- szatéríti mindazoknak, akik a azonban nem kezdődtek, pedig a júliusban augusztus 15-re kijelölt határidőt azóta a tárca kétszer is eltolta egy-egy hónappal. A szárnyvonalak megszüntetése nemcsak a vasúti közlekedés nélkül maradó térségeket érintheti, hanem komoly érvágás lehet a mozdonyvezetőknek is. A korábban 21-re tervezett megszüntetendő vonal körülbelül a teljes magyar vasúthálózat tíz százalékát teszi ki. Bár azóta sztrájk lemondását követő harmadik nap 24 óráig vissza- igénylik. A vállalat nem tudott pontos információt adni arról sem, hány vonatot érintett a munkabeszüntetés, a késéseket és járatkimaradásokat ugyanis legkorábban ma ösz- szesítik. újabb tanulmányok készültek a vonalakról, de a jelenlegi elképzelések szerint is minimum 16 vonalon nem rendelné meg a GKM a MÁV-tól a szolgáltatást december 9-től. Ez pedig azt is jelentheti, hogy a mozdonyvezetők foglalkoztatási biztonsága kerül veszélybe, hiszen akár tíz százalékkal kevesebb járat is közlekedhet másfél hónap múlva. Garamhegyi Ábel, a GKM államtitkára szerdán elismerte, hogy a minisztérium nem tudta tartani az idén nyáron kötött megállapodás határidőit, elsősorban a jogalkotás elhúzódása miatt, de kérte a MOSZ-t, hogy ne okozzon felesleges kényelmetlenséget az utazóközönségnek. Tegnapi közleményében szintén értelmetlennek nevezte a megtartott sztrájkot, és felhívta a figyelmet, hogy az utasok érdekeit a folyamatos szakmai egyeztetés szolgálja a leginkább és nem a sztrájk. HÍRSÁV Kevesebb munkanélküli, ugyanannyi dolgozó A központi Statisztikai Hiva- tal (KSH) tegnap publikált adatai szerint 2007 harmadik negyedévében a foglalkoztatottak száma 3 millió 947 ezer, a munkanélkülieké 307 ezer fő volt, ami 7,2 százalékos munkanélküliségi rátát jelent A KSH adataiból kiderült, hogy a munkanélküliek száma enyhén csökkent az egy évvel ezelőtti szinthez viszonyítva, a foglalkoztatottság pedig stagnált. Betelt a pohár a sertéstartóknál demonstrálnak a sertéstartók november 15-én, mert úgy ítélik meg, hogy a helyzetük teljesen ellehetetlenült - jelentette be Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Az agrártárca szóvivője szerint a szakminisztérium különböző támogatásokkal minden lehetséges segítséget megad az állattenyésztőknek, különösképpen a sertéstartóknak. Milliárdos fejlesztésektől várják a beutazókat PÁLYÁZATOKON KERESZTÜL 3-3,5 milliárd euróhoz juthatnak a magyar turisztikai szereplők a következő néhány évben - jelentette be tegnap Újhelyi István. Az Önkormányzati és Terület- féjlesztési Minisztérium államtitkára reményét fejezte ki, hogy a fejlesztések eredményét elsősorban a német utazóközönség veszi majd észre. Osztrákoké lett Csányi reklámcége Ausztria vezető köztéri reklámcége, az Epamedla megvette az OTP-vezér Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Multireklám Zrt.-t, és ezzel piacvezetővé vált Magyarországon - tette közzé a vállalat csütörtökön. A vételárat nem közölték. így a Multireklámmal együtt az Epamedia saját adatai szerint a cég a magyarországi köztéri reklámpiac ötven százalékát tartja kézben 14100 felülettel. Nem tudja még a vasút, mennyi kárt okoz a sztrájk Bírálják a szakértők a biztosítási tervet egészségügy A kormány szerint nem ró pluszterheket az új rendszer Megtárgyalta és el is fogadta a kormány az Egészségügyi Minisztérium tervezetét a több-biztosítós modell bevezetéséről az egészségügyben. A tervezetet benyújtották a parlamentnek. „Az új rendszer semmilyen pluszterhet nem ró a lakosságra, viszont garanciákat tartalmaz, hogy senki ne maradjon ellátás nélkül” - állítja Budai Bernadett kormányszóvivő. A biztosítók nem szelektálhatnak a jelentkezők közül, és mindenki azt a biztosítót választhatja, amelyiket akarja. Szintén a garanciális elemek közé sorolta, hogy aki nem jelentkezik egy biztosítónál sem, azt automatikusan felveszi a területileg illetékes szervezet. A tervezetet benyújtó Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint a modell alapvetően javítja majd a szolgáltatás minőségét A biztosítók és a szakértők nem értenek ezzel egyet. „A rendszer nincs jól összerakva, tele van olyan ellentmondásokkal, amelyek megkérdőjelezik, hogy ez valaha is működőképes legyen” - jelentette ki lapunk kérdésére Sinkó Eszter egészség- ügyi közgazdász. A Semmelweis Egyetem szakértője szerint a tervezet fő céljaként megfogalmazott minőségjavulásra nincs példa azokban a nyugati országokban, ahol hasonló több-biztosítós modellt léptettek életbe. „Egy magáncég a minél nagyobb nyereségben érdekelt. Miért emelnék meg a költségeiket, ami a szolgáltatás minőségének javulásához kell?” - mondta Sinkó Eszter. A közgazdász kiemelte, hogy az új rendszer garantáltan többe fog kerülni az államnak, mint az egybiztosí- tós modell. „Több pénztár magasabb adminisztrációs költségekkel jár, így még kevesebb pénz jutna az ellátásra. Ezenkívül az államnak olyan kockázati alapokat is létre kellene hoznia, amelyek garantálnák, hogy a biztosítók ne szórják ki a rendszerből a magasabb költséggel járó betegeket” - tette hozzá. Mint elmondta, a nagy biztosítótársaságok ebben a konstrukcióban nem kívánnak részt venni. „Alapvetően a kockázati tőke érdeklődik a modell iránt” - jelentette ki a szakértő. A bevezetni szándékozott rendszer ellen talán a legerősebb érv, hogy sem a piaci, sem az állami újraelosztási elv nem érvényesül benne. Hiszen a járulékot az állam kötelezően beszedné, amit magánpénztárak használnának fel. Kialakulhat egy olyan piac, ahol a fogyasztónak alig van beleszólása pénzének felhasználásába, miközben a liciteken győztes pénztárral kell szerződnie, ha tetszik, ha nem. ■ F. K. ■ Sem a piaci, sem az állami elv nem érvényesül. Jól van az első szívátültetett gyerek. Jó általános állapotban van az a hétéves kisfiú, akin egy hete, az országban elsőként végeztek gyermekként szívátültetést - jelentette be Ofner Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója. A fiúnak súlyos szívizombetegsége volt, műtétére négy éve készültek. Jelenleg 20-25 gyerek van az országban, aki bármikor felkerülhet a szívtranszplantációs listára.
