Nógrád Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-253. szám)

2007-10-24 / 247. szám

2007. OKTÓBER 24., SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE „Ahol a félelem véget ér..."- 1956 azt is megmutatta, hogy aki félelemben él, az nem él igazán - hangsúlyozta Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke szombaton, a forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából, Érsekvad- kerten tartott ünnepi ülésen. sei szolgáljuk leginkább közössé­geink érdekeit - hangsúlyozta dr. Kovácsné Nagy Mária. A térség fideszes országgyű­lési képviselője, Bállá Mihály azokat a szavakat idézte, ame­Schveiczer Krisztián Ersekvadkert A megemlékezés Réti Zoltán festőművész kiállítá­sának megnyitójával vette kez­detét az ifjúsági házban. Az ün­nepi ülésnek a közösségi ház adott otthont, ahol a község pol­gármestere, dr. Kovácsné Nagy Mária köszöntőjében úgy fogal­mazott: különösen fontos ’56 üzenete a döntéshozók számá­ra, hiszen nem az egyént, ha­nem a közösséget állítja a közép­pontba.- Megmutatja, hogy közösen sok mindent elérhetünk, ha haj­landók vagyunk félretenni egyé­ni érdekeinket, s azt is, hogy meg­értéssel és összefogásra törekvés­lyekkel a forradalmat követő év­ben Marosán György oktatta ki a budapesti kerületi pártvezető­ket: „Maguk nem mertek intéz­kedéseket hozni akkor, amikor nekünk lőni és akasztani kellett...”- Újra és újra körül kell járjuk 1956 eseménysorát, hogy jövőnk érdekében ismét átgondoljuk múltunkat, hogy a Marosán-féle mephistói gondolkodás és tett ne nyomoríthassa meg újra hazán­kat - jelentette ki Bállá Mihály. A honatya részletesen ismer­tette, hogy mi történt ’56 őszén, amikor az emberi lélek ereje a diktatúra félelmetes, sivár világa fölé emelte a nemzetet. Hősi na­pok voltak azok, de az óriási túl­erővel, az árulással szemben te­hetetlen maradt az elszántság, a tankok eltiporták a forradalmat, majd jött a megtorlás.- Emlékezzünk a hősökre, a megalázottakra, a meghurcol- takra, de méltósággal, félelem nélkül! Emlékezzünk úgy, hogy a mephistói szándék ne állítsa szembe a békés, civil életünket gumilövedékekkel, vízágyúkkal és könnygázsprayvel! - zárta szavait Bállá Mihály. A Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, Becsó Zsolt kijelentette: az 1956-os forradalom a magyar nép szabadság és nemzeti füg­getlenség Iránti évszázados vá­gyában gyökerezik. Bibó István szavait idézve azt is hangsúlyoz­ta: „a szabadság ott kezdődik, ahol a félelem véget ér”.- Napjainkban a magyar em­berek szíve csordultig van féle­lemmel. Félnek, hogy elveszítik állásukat, hogy képtelenek lesz­nek megfizetni a felvett hitele­ket, a csillagokig emelkedő élel­miszerárakat, s a dagadó köz­üzemi számlákat... Milyen tár­sadalom az, ahol az emberek többsége fél a holnaptól? - fogal­mazott Becsó Zsolt. A közgyűlés elnöke szerint ugyanakkor ott vannak a „szaba­dok”, akik semmitől sem félnek, akiknek semmi sem drága. Fel­hatalmazás nélkül, a nép feje fö­lött, a nép érdekei ellen hoznak döntéseket sorsdöntő nemzeti kérdésekben. Közben szemreb­benés nélkül hazudoznak, s tom­bol a korrupció.- Az országot csak ideig-óráig lehet a polgárok akaratával szemben irányítani. Az előttünk álló szociális népszavazás véget vet majd a kormánykoalíció egészség- és oktatásellenes ámokfutásának. A magyar nép majd szabadon eldönti, akarja-e tovább a nemzet és az emberek elemi érdekeit padló alá söprő politikát - hangsúlyozta Becsó Zsolt. Hozzátette, hogy már az első napon nógrádi emberek ezrei látták el kézjegyükkel a referen­dum kiírásához szükséges alá­írásgyűjtő íveket.- 1956 azt is megmutatta, hogy aki félelemben él, az nem él igazán. A magyar népnek a saját hazájából nincs hová hát­rálnia, tehát minden nap le kell győznünk saját félelmeinket. Szabadságunk mértéke azon múlik, hogy képesek vagyunk-e, akarunk-e, s merünk-e élni ál­lampolgári jogainkkal - mondta végezetül Becsó Zsolt. A helyi népdalkor, a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói, valamint Szabó Csilla fellépésé­vel zajlott ünnepi közgyűlést kö­vetően, a polgármesteri hivatal falát díszítő emléktáblánál a Nógrád Megyei Közgyűlés, Érsekvadkert önkormányzata és a Fidesz-Magyar Polgári Szövet­ség képviselői elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Elismerés polgárőröknek Budapest. Az Országos Polgár- . őr Szövetség néhány napja, a fő­városi Stefánia Művelődési Köz­pontban tartotta az 1956-os for­radalom és szabadságharc évfor­dulójára rendezett díszünnepsé­gét. Ennek keretében kiosztották „Az év polgárőre” és „Az év pol­gárőr-egyesülete” kitüntetéseket is, amelyeket megyénként egy- egy személy és szervezet kaphat meg. Szűkebb hazánkban idén Egyed Rezső, az egyházasgergei polgárőrök vezetője (egyben a te­lepülés polgármestere), vala­mint az etesi szervezet találta­tott méltónak az elismerésre. Kábeltévé a faluban Palotás. A településen a na­pokban történik a kábeltelevízió gerincvezetékének kiépítése. A tervek szerint október végére minden lakásba - ahol igényel­ték - bekötik a csatornákat, s az ügyfelek egy hónapig teljesen ingyen vehetik igénybe a szol­gáltatást. „Tanuljátok a Krisztust!" - Testi-lelki erősödés (Folytatás az 1. oldalról) szögezte le dr. Fabiny Tamás, kinek szavait követően az egy­házközség énekkara előadta Szabó József „Minden nap” cí­mű versét Réti Zoltán feldolgo­zásában, majd Záborszky Csaba szavalta el Reményik Sándor „Csendes csodák" című versét. Bartha István igazgató-lelkész köszöntötte az egyházi elöljáró­kat, Szabó József püspök leszár­mazottak és a testvéregyházak képviselőit, majd dr. Csepregi András lelkész, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős főtanács­adója szólt az egybegyűltekhez:- Értéket hordozó nap a mai, nem csak az egyház közösségén belül, de azon kívül is. Az evan- gélikusság identitásához tarto­zik az ésszerűség, a racionali­tás, a beszélgetés, a dialógus. Reméljük, e házban egymásra figyelő, egymást kereső beszél­getések zajlanak majd le. Aki igazán otthon van a saját hité­ben, az képes a beszélgetés le­hetőségét megteremteni, s ezál­tal gazdagodni, épülni - hang­súlyozta a lelkész. A hívek zsoltárokat énekelve vonultak át a templomból a Lu­ther utcai tanulmányi házhoz, ahol dr. Fabiny Tamás és Bartha István vágta át a szalagot a lel­késztársak társaságában. A hí­vek belülről is megcsodálhatták a szép épületet, s a nagy nap zá­rásaként szeretetvendégségen cserélhettek eszmét. (A dr. Fabiny Tamás evangéli­kus püspökkel készült interjúnk későbbi lapszámunkban.) ■ Szabó Andrea Pályázati remények Utke-lpolytarnóc. a két község határának a találkozásánál ille­gális szeméttelep csúfítja a tájat. A községek önkormányzatai kö­zösen elkészítették a terület re­kultivációs tervét. A megvalósí­táshoz pénz kell. Mindkét pol­gármester abban reménykedik, hogy pályázati pénzhez jutnak és Litke gesztorságával a terület­ről el tudják tüntetni, a nem oda illő illegális szeméttelepet. „Több volt, mintfoiradalom...” visszaállították azt a kommunis­ta civilizálatlanság, törvényte­lenség, erkölcstelenség után.- 1956 forradalma azért győ­- 1956 forradalma azért győzött, mert a rommá lőtt házak és a barikádok mögött rend, összefogás és sze­retet uralkodott - hangsúlyozta Nagy Attila, a Váci Mihály Gimnázium igazgatója a forradalom és sza­badságharc, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltá­sának évfordulója alkalmából kedden, az ökumenikus emlékműnél megrendezett koszorúzási ünnepségen. Schveiczer K. Bátonyterenye. Nagy Attila úgy fogalmazott: a ml égtájunkon nem csak a természet, de a tör­ténelem is négy évszakból áll. Nekünk, magyaroknak október 6-án, az aradi dombok felől hal­latszó varjúkárogás jelzi az ősz beálltát, november 4-én a szov­jet tankokkal érkező hideg fu­vallat pedig a tél könyörtelen betörését.- Ma már nehéz elhinni, mi­csoda öröm, várakozás és re­mény született újjá a szívekben akkor, 1956 október 23-án. Már csak az idősebbek tudják felidéz­ni, milyen érzés volt a félelem nyomasztó sötétjéből kilépni a napvilágra. A szabadság érzése szétáradt az elgyötört országban, s az egész nemzetet megmozdí­totta - hangsúlyozta Nagy Attila. Mint mondta, mi, magyarok akkor szinte varázsütésre áll­tunk talpra, s valódi szabadságot és függetlenséget, nemzeti ön- rendelkezést akartunk és nem fogadtuk el a hruscsovi alkuk vi­lágát. Egy hét elég volt ahhoz, hogy a Szovjetunió egyik tarto­mányából újra önálló állam le­gyünk.- Vannak olyan történelmi pil­lanatok, amikor az egyéni tettek­ben, hősies kiállásokban egy egész közösség jelleme mutatko­zik meg. Ezek az októberi, no­vemberi napok ilyenek voltak - mutatott rá az intézményvezető. Hozzátette: 1956 több volt, mint forradalom, mert annak lé­nyegéhez hozzátartozik a terror. A pesti forradalmárok azonban nemhogy nem szakítottak a civi­lizációval, a törvénnyel, az er­kölccsel, hanem éppen hogy zött, mert a romma lőtt hazak es a barikádok mögött rend, össze­fogás és szeretet uralkodott, azért győzött, mert maga volt a csoda. Emlékeztessen minden­kit arra, hogy a legreménytele­nebb helyzetben is van kiút, egy nemzet számára még az is lehet­séges, hogy az ősz közepén bekö­szönt a kikelet...! - zárta szavait Nagy Attila. Az ünnepségen közreműkö­dött Zsibói Gergely, a Váci Mihály Gimnázium tanára, a Bányász dalkör, valamint a Bányász fú­vószenekar. Végezetül Bátonyte­renye önkormányzata, valamint a rendvédelmi szervek, az intéz­mények, a pártok és a civil szer­vetek képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit az öku­menikus emlékműnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom