Nógrád Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-253. szám)
2007-10-19 / 245. szám
2007. OKTÓBER 19., PÉNTEK 5 GAZDASÁG bse Először találtak kergemarhakórral fertőzött állatot Magyarországon. A szeptemberben történt esetre most derült fény, a hatóságok szerint az állat húsa nem kerülhetett forgalomba. MEGÉRKEZETT A KERGEMARHAKÓR IS Nem kerülhetett az üzletekbe a kergemarhakórral fertőzött, egy gyöngyösi vágóhídon levágott állat húsából. Derűlátásra azonban nincs ok: több állatfertőzés, többek közt sertéspestis vagy kék- nyelv-betegség is érkezhet a szomszédos országokból. Farkas Károly - Juhász Marianna Még szeptember 11-én vágták le a jelenleg felszámolás alatt álló gyöngyösi Falcotrade Húsipari Kereskedelmi Zrt.-nél azt a 29 Szlovákiából érkezett szarvas- marhát, amelyek közül egy kergemarhakórral fertőzött volt. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon kergemarhakórral (BSE) fertőzött szarvasmarhát fedeztek fel. Busák Károly, a Heves Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatója elmondta: az esetre eddig azért nem derült fény, mert a fertőzött húsok nem kerültek közforgalomba, így nem veszélyeztették a fogyasztók egészségét sem. Azért most került nyilvánosságra, hogy Magyarországon is találtak kergemarhakórral fertőzött marhát, mert a szlovák sajtó most dobta be a köztudatba ezt a hírt - nyilatkozta lapunknak az országos főállatorvos. Süth Miklós hozzátette: „Mi azért nem tettük közzé, mert sem állat-egészségügyi, sem élelmiszer-biztonsági veszélyt nem jelentett. Addig ugyanis nem kerülhetett piacra az állat egyetlen darabkája sem, amíg a gyorsteszt el nem készült. Az állatot szeptember 11-én vágták le, a teszt 12-én készült el. Ekkor jeleztük is a vágóhídnak, majd a megerősítés után, szeptember 14-én jeleztük a veszélyt a szlovák kollégáknak”. Az észak-szlovákiai Poprád körzetéhez tartozó Sunava település gazdaságában, ahonnan a kergemarhakórral fertőzött hatéves szarvasmarhát Magyarországra szállították, biztonsági okokból ötvenegy tehenet kellett elpusztítani. Szlovákiában először 2001-ben fordult elő kergemarhakór, azóta 23 beteg állatot találtak. Legutoljára 2005 novemberében a gútai szövetkezet egyik szarvasmarhája fertőződött meg a kórral. Egy európai uniós jogszabály szerűit minden harminc hónapnál idősebb szarvasmarha húsát kötelező megvizsgálni, hogy ki tudják zárni, az állat szivacsos agyvelőbántalomban szenvedett. A Gyöngyösre szállított állat agytörzséből vett mintát az Országos Állat-egészségügyi Diagnosztikai Intézetben ellenőrizték. Itt derült ki, hogy a Szlovákiából érkezett szarvasmarhák között egy kergemarhakórral fertőzött állat van, ezért az előírás szerint megsemmisítették a húsokat, és elvégezték a szükséges fertőtlenítést is. Magyarországon minden egyes szarvasmarhán elvégzik a BSE- tesztet. A vágások számától fügSzarvasmarha-tenyésztőket és -fogyasztókat is megrémített az Egyesült Királyságból elterjedő kergemarhakór, amely eddig nálunk nem fordult elő gően évente 300-400 millió forintot költenek ezekre a vizsgálatokra. Ennek ellenére 2001-ben az Európai Bizottság tudományos testületé a „kockázatos” kategóriába sorolta az országot. Ez azt fejezte ki, hogy hat évvel ezelőtt már nálunk is valószínűsítették a marhakor jelenlétét, noha azt eddig egyetlen jószágon sem mutatták ki. A tudományos grémium azt vizsgálta, hogy az illető országok hoztak-e be élő marhát vagy csontos marhahúst azokból az EU-tagállamokból, ahol a marhakórt kimutatták, illetve etettek-e kérődző állatokat emlősökből származó hús- és csontliszttel. A hírt akkor megdöbbenéssel fogadták a magyar szakemberek. Tiltakoztak is a döntés ellen, amely hazánkat ugyanabba a csoportba sorolta, mint Svájcot, ahol viszont abban az időben is találtak fertőzött marhát, kimutatták a gyilkos priont. „Örömmel jelenthetem, hogy hamarosan átsorolnak minket az »ellenőrzött« kategóriába, így javulnak piaci pozícióink is” - mondta el tegnap Süth Miklós. másfél éve nehéz napokat élnek át a gyöngyösi Falcotrade Zrt. dolgozói. A vágóhíd 2005 decemberében csődeljárás alá került, majd 2006 júniusától felszámolás alatt áll. A HEVES MEGYEI bíróság Pintér Benedek személyében fel- számolási biztost nevezett ki a válságos helyzetbe került A helyzet azonban távolról sem rózsás: Romániában és Horvátországban a sertéspestis, Szlovákiában még a BSE-fertő- zés is hozzájárul ahhoz, hogy ne unatkozzunk a környező országokból érkező termékek miatt. A legegzotikusabb kórokozó, amellyel szembe kell néznünk, a kéknyelv-betegség. Ezzel szeptemberben találkoztak először, társasághoz. A marhavágó üzemet jelenleg egy vállalkozó bérli. A felszámolási eljárás várhatóan 2008júniusáig tart. Ezt követően a cég minden valószínűség szerint megszűnik. A hátralévő egy év során csoportos elbocsátásra, nagyobb létszámleépítésre nem kerül sor. Betegségek a határon A sertéspestis elsősorban Békés és Nógrád megyében jelent veszélyt: Nógrádban a szlovák erdőkből tévednek át rendszeresen fertőzött vaddisznók, így ott állandóan figyelik és ritkítják az állományt. Békésben most erősödött fel a veszély, miután román oldalon, Arad közelében több mint negyvenezer sertést kellett leölni. A betegség elsősorban gazdasági veszéllyel jár, állatról emberre nem terjed, de gyorsan megfertőzi az egész állományt Ezenkívül előfordulhat az is, hogy egyes országok, mint legutóbb Japán, leállítják a teljes magyar sertéshúsexportot mint azt süth Miklós elmondta, a hatóságok felkészültek arra is, hogy most ősszel, amikor megint kezd& dik a madárvonulás, újra felbukkan a madárinfluerrza- fertőzés. Folyamatosan folyik a vonuló állomány megfigyelése, és vizsgálják a baromfi- állományt is. „Szerencsére - lekopoghatom - eddig még nem találtunk fertőzött madarat, ám ez bármelyik percben megváltozhat” - tette hozzá a főállatorvos. a vizsgálatok szerencsére kimutatták, hogy a Németországból érkezett marhák csak találkoztak ezzel a betegséggel, vérükben kimutathatók voltak az ellenanyag nyomai, ők maguk nem hordozzák a vírust. Ez a betegség csak a kilencvenes évek végén jelent meg Európában, addig nálunk teljesen ismeretlen volt. Ha Magyarországon is diagnosztizálnánk, komoly gazdasági következményei lennének: mivel szúnyogok terjesztik, meg kellene vizsgálnunk a kis vérszívók állományát és ki kellene irtani a fertőzött populációt. A fertőzött marhákat a madárinfluenzához hasonló karantén alá vennénk, ezen belül, illetve az ezt körülvevő biztonsági zónában le kellene vágni az állományt. Mivel erre nincsenek anyagi forrásaink, a költségvetés tartalékából kellene finanszírozni az intézkedéseket - tudtuk meg Süth Miklóstól. Ezen a gyöngyösi vágóhídon ölték le a Szlovákiából érkezett marhát Bezárás előtt a gyöngyösi vágóhíd A kergemarhakór és az emberre veszélyes Creutzfeldt-Jakob-kór Európában (esetek) □ Kergemarhakór g] Kergemarhakór és CreutzfeldtyJakob-kór lrország^-p^^ Nagy-BötanhiáHollandia-«4í Belgium émeto. ,n Csehö. ‘szkwátda Franciaország — S^ájc Aus7l:r'a Magyaro. Portugália Horvátország Spanyolország Olaszország . 400 km , NO Málta 0/ Ciprus FORRÁS: EUROPRESS-GYŰJTÉS - EUROPRESS-GRAFIKA 1 Ország Kergemarhakór Creutzfeldt-Jakob-kór 1 Ausztria 5 0 Belgium 125 0 Ciprus 0 0 Csehország 9 0 Dánia.... 15 0 Észtország í 0 Finnország 1 0 Franciaország 900 u Németország 312 1 Görögország 1 1 Olaszország 117 1 Lettország 0 0 Litvánia 0 0 Liechtenstein 2 ..................ö" Luxemburg H 2 ■■■■■■■ Hollandia 75 1 Lengyelország 21 • Magyarország 1 T Málta 0 ........................0 Portu gália 875 2 Írország 1353 4 Szlovákia 15 0 Szlovénja 7 .....................1 Spanyolország 4 12 2 Svédország 7 0 Svájc 453 .......1 Nagy-Britannia 1 83823 160 A hosszú lappangási idő a legnagyobb veszély A fertőző szivacsos agyvelő bántalmak (TSE) szarvasmarháknál előforduló formáját, a kergemarhakórt (BSE) először 1986-ban diagnosztizálták az Egyesült Királyságban. A megbetegedés által leginkább érintett szigetországban azóta 179 ezer állat fertőződött meg, és megelőzésként több mint 4,4 millió példányt öltek meg. A kutatók többsége úgy tartja: az embereknél gyógyíthatatlan Creutzfeldt-Jakob-kór kilencvenes években felbukkanó új változatát (vCJ) a BSE-vel fertőzött marhahús fogyasztása okozhatja. Mindkét kórt egy módosult fehérje, a prion okozza, ez felelős például a juhok surló- kórjáért is. azt máig nem sikerült megállapítani, honnan indult a megbetegedés valamikor a hetvenes években. Feltételezések szerint az egyébként növényevő marhák fehérjepótló takarmányozására szolgáló, nem ritkán fertőzött, elpusztult állatok húsából és csontjából előállított liszt elfogyasztásával terjedhetett el az európai állomány körében. A KÓR AZÉRT KÜLÖNÖSEN veszélyes, mert hosszú a lappangási ideje: általában 4-6 év. Ezért a 30 hónaposnál idősebb állatokat ellenőrzik. Becslések szerint a nyolcvanas évektől több mint négyszázezer fertőzött állat húsa kerülhetett be az emberi táplálékláncba.
