Nógrád Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-08 / 210. szám

2007. SZEPTEMBER 8., SZOMBAT 11 SPORTTÜKÖR Játszani kell! A KÉPESSÉGEK TEVÉKENYSÉG KÖZBEN FEJLŐDNEK! - SZÓI az egyik nevelési axióma, azaz nem szorul magyarázatra: ha el akarunk érni valamit, akkor a kitűzött céljainknak czene Gyula megfelelő erőfeszítéseket kell végeznünk. Minél maga­sabb szintre szeretnénk jutni, annál többet kell gyakorolnunk, edze- nünk. Egy-két példa: ha valaki el akar sajátítani egy idegen nyelvet, ak­kor naponta kell nemcsak a nyelvkönyvet forgatni, hanem a szavakat, mondatokat összerakni, vagyis beszélni az adott nyelven. Ismert, hogy heti 2-3 tanítási órával még nem lehet nyelvtudást szerezni. (Ezt a szü­lők jól tudják, ezért járatják különórákra a tehetősebbek gyermekeiket). Ha valakinek úszóbajnoki álmai vannak, akkor naponta többször is víz­be kell szállnia, ahol nem elegendő lubickolni, hanem embert próbáló erőfeszítéseket szükséges a kitűzött cél érdekében tenni. Lazsálás, ki­hagyás nem lehetséges, mert az megbosszulja magát. ELHAMARKODOTTAN ÁLTALÁNOSÍTANI TERMÉSZETESEN NEM SZABAD, de mintha a magyar labdarúgásban - sok helyen - másként látnák. Ezt próbálta érzékeltetni lapunk szeptember elsejei számában German Jó­zsef nyílt levele is. Úgy tűnik, hogy nem figyelünk eléggé a bevezető­ben említett, s a foci minőségét, színvonalát is jelentősen befolyásoló alaptételre. Nálunk a hosszú nyári szünet után rövid őszi forduló kö­vetkezik, különösen az alacsonyabb szintű bajnokságokban. De a tava­szi szezon sem hosszú. Hogy közben mit csinál a focista? Amit akar (az edzés egyébként sem dívik, s még a megyebajnokságokban is előfor­dul, hogy csak a mérkőzésekre áll össze a csapat). a rangosabb klubok egy részében is csupán néhány héttel a bajnoki rajt előtt kezdődik az alapozás. Talán a fentiekkel is magyarázható, hogy - néhány üde kivételtől eltekintve - szinte nézhetetlen a magyar foci. Különösen azóta, hogy a tv-kínálat jóvoltából bőven adódik lehetőség az összehasonlításra. A BERKENYE! SZAKOSZTÁLYVEZETŐ TEHÁT A LÉNYEGRE TAPINTOTT, amikor nem tartja elfogadhatónak a megyei I. osztályban a néhány hónapos bajnokságot Tétmérkőzések sokaságára lenne szükség a foci minden szintjén. Ezt a miénknél színvonalasabb labdarúgással rendelkező or­szágokban régóta tudják és példaértékűen csinálják. FÉUG-MEDDIG EGYETÉRTHETÜNK AZZAL A MOSTANÁBAN TERJEDŐ VÉLEMÉNY­NYEL. hogy a magyar labdarúgást (legalább is a válogatottat) a külföldi klubokba került játékosok menthetik meg, azok, akik egész évben ját­szanak. Egyszóval: a focistáknak is szükségük van a folyamatos meg­mérettetésekre, a komoly tétmérkőzésekre. Nem célszerű 11-12 csa­pattal, hosszú szünetekkel működtetni bajnokságokat A képességek bizony célirányos tevékenység közben fejlődhetnek a kívánt mértékben a labdarúgásban is. Hideg hó, forró nyár! - mond­hatják sokan. Előfordul. De nem élünk a sarkkörön, s az Egyenlítő is távol esik tőlünk. autósport Ford Romhányi Rallye Sprint a Mátrában Újabb „benzingőzös” élményen vannak túl Nógrád megye és környékének autósport-rajongói: a mátrai ralisprint versenyen több ezer néző és szurkoló izgul­hatta végig jó félszáz volánforgató küzdelmét egymás és a másodpercek ellen. Amikor a neves raliverseny- ző, Aschenbrenner György és spé­ci Mitsubishije megjelent az in­dulók között, mindenki tudta, itt már csak az elsőn kívüli, továb­bi helyekért lehet nagy harc. így is volt, a Mátrakeresztes-Mátra- mindszent közötti 7,5 kilométe­res aszfaltos szerpentinen csak ő tudott 4 perc alatt felmenni és a négy futam alapján egy teljes minutumot vert az őt követő leg­jobbra, akit legnagyobb örö­münkre Határ Istvánnak hív­nak. Igaz, rutinos salgótarjáni „rókánkat” igencsak szorongat­ta egy, az „Asiéhoz” hasonló EVŐ VI-os Mitsubishi, de 1 ti­zednél közelebb egyszer sem si­került közelebb kerülnie a las­san „ősleletnek” számító, de ki­válóan összerakott Peugeot 306- oshoz. Alaposan kitett magáért a kazári Molnár Ferenc, aki jóval Asi és autója kiemelkedett a mezőnyből Gyorsan, pontosan, sikeresen: Molnár Ferenc „Karamell” nevesebb márkák előtt abszolútban is 5.(!) helyre tudott be­jönni. A Ford Romhányi, a Rácz Autószerviz és a Pa­pírcentrum Kft. tá­mogatta versenyen a géposztályok dobo­gósai: G1 kategória: 1. Takács-Farkas (Tra­bant) 17:20,50 perc, 2. Számpor D.- Számpor G. (Tra­bant) 18:24,10. G2:1. Bíró G.- Bíró B. (Su­zuki Swift) 14:01,40, 2. Sza- bó-Bálint (Fiat Seicento) 14:16,20, 3. Sike-Molnár Suzu­ki Swift) 14:17,80. G3: 1. Molnár-Kese (Lada 2107) 13:34,7, Kakuk-Kovács (Lada 2101) 13:39,20,- 3. Neme­rey-Cseh (Lada VFTS) 13:48,82. (G4:1: Határ-Réti (Peugeot 306) 12:40,20,2. Becskei-Bakó (Lada 2101) 13:50,40, 3. Kele­men-Szigetvári 13:57,70, G5: 1. Aschenbrenner-Pikó (Mitsubi­shi) 11:41,50,2. Bedő-Veres (Mi­tsubishi EVŐ VI) 12:43,30. 3. Korányi-Gedőfi (Nissan 200 SX) 13:22,50. Nehéz mérkőzés a nyitányon futsal NB I, nők, 1. forduló Egy év múlva paralimpia Számos éremben reménykedhetünk A Skorpió SE Salgótarján együttese szombaton délután az előző évi ezüstérmes, s idén is a pontvadászat legfőbb esé­lyesének számító, több korábbi, illetve jelenlegi válogatott játékost felvonultató Univerzum NFC otthonában kezdi meg szereplését az NB I-es női futsalbajnokság idei sze­zonjában. Másik csapatunk, az újonc Salgótarjáni Vad­macskák számára ugyanakkor egy hetet még várni kell a bemutatkozásra, az első fordulóra kiírt gödöllői mérkőzé­süket ugyanis a házigazdák kérésére elhalasztották. Kerek egy esztendővel a pekingi ötkarikás játékok előtt 40 hazai mozgáskor­látozott és látássérült spor­tolónk tűnik biztos részt­vevőnek a 13. paralimpia olimpián, és várhatóan to­vábbi sportágakban sike­rülhet még kvalifikációt szerezni. Születésének tizedik évfordu­lóját ünnepli a Magyar Paralim- piai Bizottság (MPB) és bizakod­va tekintenek a jövő évi pekingi paralimpiai szereplés elé. Pon­tosan egy év múlva a kínai fővá­rosban 143 nemzet csaknem négyezer sportolója 20 sportág­ban áll rajthoz. Éremesélyt leg­inkább az úszás, a vívás, a dzsú- dó és a bocsa kínál, de ennek a megvalósítása irtózatosan nehéz lesz, mivel a paralimpián is egy­re nagyobb a távol-keleti hege­mónia. A mieink szeretnének az éremtáblázat első harmadában végezni, és mivel a kellő szak­mai, orvosi és anyagi háttér ren­delkezésre áll, mindez reális el­képzelésnek tűnik. <sts) Univerzum NFC - Skorpió SE Salgótarján Pusnik Zoltán, a tarjániak edzője: - Nagyon nehéz mérkő­zés vár ránk a bajnokság egyik nagy esélyesének otthonában, különösen úgy, hogy sérülések, illetve egyéb elfoglaltságok mi­att néhány fontos játékosunk nélkül leszünk kénytelenek szerepelni. Az Univerzumnál ugyanakkor a hírek szerint minden kulcsjátékos kollégám rendelkezésre áll majd, vagyis az előjelek nem igazán a mi si­kerünket vetítik előre. Ennek ellenére nem szabad remegő lá­bakkal pályára lépnünk, hiszen a fővárosiak elleni legutóbbi bajnoki találkozónkon - amikor riválisunk csak a legutolsó pil­lanatban tudott fordítani - már bizonyítottuk, hogy fegyelme­zett játékkal és megfelelő takti­kával ők is zavarba hozhatók. Az utazó keretet Varga Gyuláné, Molnár Ninetta, Gáspár Móni­ka, Tóth Friderika, Farkas Zsa­nett, Szklenár Kitti, Tóth Eszter, Rezes Beátaf?), Pásztor Sán- dorné, Kiss Andrea és Franko Nikolett alkotják. A Skorpió SE Salgótaiján adatbankja Alapítási éve: 2000. Színe: kék-fe­hér. Címe: 3100 Salgótarján, Salgó út 1/A. Telefon: 06-30-246-8947. E- maib skorpio.se@freemail.hu. Te­rem: Salgótarjáni Városi Sportcsar­nok, 3100 Salgótarján, Kassai sor 84. Elnök: Vilínyi József. Szakosz­tályvezető: Gyebnár Gyula. Edző: Pusnik Zoltán. Érkezett: Tóth Esz­ter, Franka Nikolett (Héhalom), Pásztor Sándomé, Molnár Ninetta (Buják), Szedlák Anikó, Kiss And­rea (újrakezdte). Távozott: Rusz Bi­anka, Árvái Adrienn, Farkas Diá­na, Bérezési Erika (Salgótarjáni Vadmacskák), Magda Gabriella (Vesta-Cityline). Játékoskeret: Dénes Tímea, Molnár Ninetta, Varga Gyuláné (kapusok), Farkas Zsanett, Franka Nikolett, Gál Veronika Szandra, Gáspár Mónika, Kiss Andrea, Pásztor Sándorné, Re­zes Beáta, Szakács Krisztina, Szedlák Anikó, Szklenár Kitti, Tóth Eszter, Tóth Friderika (me­zőnyjátékosok). Sok sportágat kipróbált, de a foci a szíve csücske Pontosan 50 évvel ezelőtt jött világra Salgóbányán és egy változatos, izgalmas és gyönyörű gyermekkor közepette számos sportággal ka­cérkodott, de aztán a futball mellett tette le a voksot és a kapuban kö­tött ki. Védett jó pár osztályban és csapatban, de nagy vágya, az NB I- es szereplés kimaradt életéből. Mára már csak a sakk, póker, de főleg a biliárd teszi ki szinte minden idejét. Smida László - mert róla van szó - a mai napon is a hollandiai szenior poolbiliárd Eb-n próbál ki­harcolni legalább egy dobogós helyezést - mely az Európa-válogatott- ságot jelentené - amolyan születésnapi „meglepetésként”. Szinte nem volt olyan sportág, me­lyet ne kedvelt volna és próbált volna ki a kis salgóbányai srác, síelt, atletizált, birkózott, úszott, asztaliteniszezett, te- kézett, sakkozott, de főleg a labdát ker­gette „petőfis” évei alatt. Tizennégy éve­sen aztán a Salgóbánya járási csapatá­ban az idősebbek a kapuba „parancsol­ták” és ott is ragadt pályafutása végéig, ám ezt csöppet sem bánta meg. Rá egy évre már a somosi NB III-ba csábították, de ott sem maradt nyugta, 16 évesen az NB I-es SBTC ifijében óvta hálóját a gó­loktól. Kedvenc mestere, Baranyai Gyu­la tanítványaként kijárta a neves válo­gatottak (Szentmihályi, Rapp, Géczi) ve­zette kapusiskolát, majd 74 és 77 kö­zött a Stécé „fakójában” próbált meg ka­puspéldaképéhez, Sepp Maierhez méltó lenni. Alacsony (175 cm) létére ez nem kis nehézségbe ütközött, a hiányzó cen­tiket extrarugalmassággal és különös érzékkel kellett pótolnia. Legnagyobb bánatára 18-19 éves zöldfülűként egy­szer sem tudott a nagycsapatban véde­ni, hiszen akkoriban olyan kiválóságai voltak a Stécének ezen a poszton, mint Magyar Lajos, Szőke István, Balázs Zsolt és Szűcs István. Egy a számos becses ereklye közül: bili­árdban országos szeniorbajnok Mint mesélte, élete legszebb élmé­nyeivel gazdagodott ezután, amikor be­vonult katonának a Köteles SE-hez. Jó kéttucatnyi megyei ifiválogatottság mellett így többszörös katonaváloga­tottságot írhattak neve mellé, de a ka­tonaévei után példátlan sérüléssoroza­ta is elkezdődött, mely számtalan térd­operációval végződött. Egy évet még kihúzott az NB Il-es Nagybátonynál, majd a Somosban éppen aktuális álla­pota szerint hosszú ideig leveze­tésképpen, de inkább más sportága­kat kellett választania. Újra verseny­szerűen tekézett (Somos NB II), a 90- es évek elején társaival megalakította a Vásártér NB Il-es sakkcsapatát (melyben játszott is és melynek ma is elnöke), sportolás mellett elvégezte a közgazdasági egyetemet, pár évvel ez­előtt Salgótarjánban meghonosította a pókert, létrehozta a Madison bili­árdklubot és egyesületet, mely mára már a hazai szuperligában szerepel, és egyéniben szeniorban országos baj­noki címig vitte. Sportos családba szü­letett, most is abban él, három gyer­mekével és egy unokájával gyakran töltik együtt a hét végét szüleinél Salgóbányán és ha ideje, valamint ma­kacs sérülése engedi, a számtalan Ba- laton-átúszás mellett télen a közös sí­elések és a heti kétszeri hosszútávfu­tások sem maradnak el, igaz, egyre ritkulnak térdfájdalmai miatt. Cikkünk megjelenésekor - miután csütörtökön az úgynevezett kilences játékban 5. helyet szerzett a hollandi­ai poolbiliárd Eb-n - szombaton, 50. születésnapján azért küzd ugyanott, hogy legalább a négy közé kerülhes­sen, mert akkor nemcsak a Fülöp-szi- geteki vh-indulást vívja ki, hanem az Európa-válogatottságot is, mely a föld­részek közötti találkozók részvételére jogosít. Nem hétköznapi (ön)ajándék lenne a születésnapjára... (satis) Asi megközelíthetetlen volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom