Nógrád Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-07 / 209. szám

2007. SZEPTEMBER 7., PÉNTEK A NAP TÉMÁJA 5 magyar évad Egy 800 főt foglalkoztató, környezetbarát csomagolóanyagot gyártó üzem létrehozásáról szóló megállapodás a legnagyobb eredménye a magyar delegáció kínai útjának. n PETŐFI MAR BEVETTE SANGHAJT „Petőfi, Petőfi” - mondja mosolyogva nekünk két 60 körüli férfi egy Sang­haj i parkban, amikor kéz- zel-lábbal elmagyarázzuk nekik, honnan jöttünk. Gyükén Mercédesz (Sanghaj) - Éber Sándor (Budapest) A jókedélyű sanghajiak mit sem sejtenek arról, hogy néhány mé­terre tőlünk áll a magyar költő egyelőre piros lepellel letakart szobra. Azt sem tudják, hogy a rendőrök kivételesen határozott céllal lepték el a Petőfi Sándor kínai fordítójáról, Lu Hszünről el­nevezett parkot: népes delegáció­val érkezik Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök, hogy le­leplezze Szabó Gábor szobrász- művész alkotását. Mi viszont egy idő után kezd­jük szégyellni magunkat, hiszen egyre népesebb kínai társasá­gunk Petőfi után több magyar hírességet is említ nekünk - Pus­kás nevét ezúttal nem halljuk -, mi pedig legfeljebb Mao Ce-tun- got tudjuk felidézni hosszú távú memóriánkból. Pedig érkezésünk célja éppen az, hogy a kínaiak jobban mégis- _ merjenek minket. Több mű- | vésszel, köztük Vásáry Tamás § karnaggyal, Kocsis Zoltán zongo­raművész-karnaggyal vagy Palya Bea énekesnővel megerősítve a miniszterelnök Pekingben vasár­nap, Sanghajban pedig kedden megnyitotta a magyar évadot. A 800 millió forintos keretből Kína küenc városában jövő ápri­lisig rendezendő kulturális, tu­risztikai, gasztronómiai és gazda­sági programok természetesen Magyarország szebbik arcát mu­tatják. Petőfin és a bárhol, bár­mikor hatalmas sikert arató Mon- ti-csárdáson túl azonban egy „vi­rágzó gazdaság”, „az Európai Unió kapuja” is megjelenik itt, Magyarországtól több mint hét­ezer kilométerre. A gazdasági fórumokon fellépő kormánytagokat idézve: a kelet- közép-európai régió legjobb inf­rastruktúrája, gyors ütemben épülő autópályák, kivételes lo­gisztikai bázisok jellemzik Ma­gyarországot. Gyurcsány Ferencnek bemutatják Sanghaj egyik bevásártóutcáját Kína jóval több, mint műanyag cipő vagy mérgező gyerekjáték. Tudják, mi a minőség. A szándéknyilatkozatokon túl a delegáció nem tér haza üres kézzel. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter és Paszó Hszü, a Livan Biodegradable Product Co. Ltd. vezérigazgatója tegnap írta alá azt a megállapodást, amely alapján több mint 800 új munkahely jön létre Magyarországon egy 18 millió eurós (több mint négy és fél milliárd forintos) beruházással. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben három év alatt felépülő üze­mekben a cég környezetbarát alapanyagokból élelmiszer-ipari csomagolóanyagokat állít elő a hazai és az európai piac számára. A 2007-2009 között Alsózsol- cán és Edelényben megvalósuló beruházás kukorica felhasználá­sával a műanyaghoz hasonló tu­Az új csomagoló­anyag-gyár 18 millió eurós beruházás lesz Borsodban. lajdonságokkal rendelkező, élel­miszer-ipari termékek tárolására alkalmas, környezetbarát dobozo­kat állít majd elő a hazai és az eu­rópai piac számára. A teljes egé­szében lebomló növényi keményí­tő nem mérgező, ká­ros hatásoktól men­tes, szagtalan, tűzbiz­tos, olaj- és hőálló. Egyéb lebomló anya­gokkal összehasonlít­va könnyen formáz­ható és feldolgozható, továbbá fagyasztóban, illetve mikrohullá­mú sütőben is jól használható. Születtek más üzletek is a hét folyamán: a jelenleg kínai tulaj­donban lévő, de Magyarországon működő Skála például a Sanghaj melletti tengerparton készül la­kóparkokat és üdülőkomplexu­mokat építeni. A Masterplast spe­ciális szigetelőanyagok gyártásá­ra kötött szerződést: az alap­anyagok Kínában készülnek majd, a végtermék pedig nálunk, és Magyarország lesz az európai elosztás központja is. Az EUMilk nevű, éppen ebből a célból ala­kult cég a Túró Rudi-készítés technológiáját osztja meg egy kí­nai piacra gyártó vállalattal. Márpedig ez a piac nem lebe­csülendő. Kínában 1,3 milliárd ember él, jövedelmük most ha­vi 1000-3000 jüan (25-75 ezer forint) között mozog, ám a kö­vetkező évtized végére a pekin­gi vezetés „a szerény jóléti társa­dalom” megteremtését tűzte ki célül. A jólét jelei már most is látszanak, elég csak végigsétál­ni Sanghaj valamelyik csillogó bevásárlóutcáján. Az is látszik azonban, hogy a kínaiaknak van még elég pénzük arra, hogy nálunk fektessék be. Jóllehet a magyar befektetések értéke - 250 millió dollár - ta­valy még meghaladta a hazánkba érkező kínai tőkéét, a magyar kormány azt reméli, az ázsiai nagyhatalom a jövőben nemcsak ócska könnyűipari termékekkel árasztja el az országot, hanem mi1 nőségi árukkal vagy akár szolgál­tatásokkal is. Erre talán van lehetőség, hi­szen Pekinget, de főleg Sanghajt elnézve Kína jóval több, mint mű­anyag cipő vagy mérgező gyerek­játék. Kérdés persze, hogy hány vállal­kozót csigáz majd föl a szintén a lá­togatás idején megalapított Kínai Márkás Áruk Központja (CBTC), amelytől éppen azt várják, hogy a csúcstechnológiát képviselő cé­gek, de legalábbis nem a gyen­gébb minőségű iparral foglalkozó vállalkozások töltik meg. Nem sült el a magyar csodafegyver - Mi fán terem a Gömböc? A kínaiak továbbra sem tud­ják, mi az a Gömböc. Pedig a magyar küldöttség ezt az új találmányt szánta a híres magyar kreativitás példájá­nak, a fejleszteni kívánt tu­dásipar jelképes termékének a kínaiak számára. Gyur­csány Ferenc szerda este megpróbálta elmagyarázni a példázatnak szánt fejlesz­tést, de ez nem sikerült neki, jórészt nyelvi-fordítási prob­lémák miatt, egy sanghaji felhőkarcoló 35. emeletén. a fordítással bajba került tolmács habozása láttán Gyurcsány színlelt ingerült­séggel ismételte meg: „Göm­böc!” A tolmács azonban a diplomáciai gyakorlatban igencsak szokatlan módon replikázott a nemzetközi saj­tótájékoztatón derültséget keltve, hogy „miniszterelnök úr, magyarul én is tudom!” A kormányfő végül meghívta a kínaiakat a 2010-es sang­haji világkiállítás magyar pavilonjába, ahol majd bemutatják a Gömböcöt. Szócsata az emberi jogok állásáról A KÍNAI ALKOTMÁNYBAN 2004-től szerepel az emberi jogok védelme, de azok alkal­mazása a helyi szokásoktól függ” - mondta Daróczi Dávid kormányszóvivő. Budapest az unióhoz hasonlóan egyetemesnek tekinti az em­beri jogokat Az Amnesty International magyarországi vezetője, Fodor Márk szerint ezzel relativizálják a kérdést. A nyilatkozatok alárendelik az emberi jogokat a gazdasá­gi érdekeknek. Az alkotmány­ban is rögzített emberi jogok pedig nem függhetnek helyi szokásoktól, nem adhatnak felmentést jogsértésre. Ellenőrzött, áttekinthető iskolákat, egyenlő esélyekkel tartalomfejlsztés Az oktatás igazi feladata, hogy a munkaerőpiacra készítse fel a tanulókat Az iskolák esélyteremtő lehetősé­geinek bővítése érdekében szá­mos ponton módosult idén nyá­ron a közoktatási törvény. A válto­zások az óvodai, általános és kö­zépiskolai oktatás hatékonyabb megszervezését, a kistérségi tár­sulások ösztönzését, az esély- egyenlőség növelését, a szakkép­zés hatékonyságának erősítését, valamint a minőség emelését, a teljesítmények fokozottabb ellen­őrzését és jutalmazását jelentik. A pedagógusokat érintő pozi­tív változás, hogy az idei tanévtől a heti kötelező óraszám felett el­rendelt minden további óráért külön óradíjat kapnak. Fontos lé­pés az intézményi teljesítmény­értékelés bevezetése: a minőségi munkáért ezentúl konkrét anya­gi elismerés jár, ennek elosztása az igazgatók felelőssége. Hiller István miniszter lapunk­nak hangsúlyozta: a kistérségi oktatás elkötelezett híve, mert ez teszi lehetővé, hogy az óvo­dák és alsó tagozatok helyben, a felsőbb évfolyamok pedig a központi településeken mindvégig magas színvonalú oktatást kínálhassanak. „Ózd térségében például évtizedes múltra tekint vissza az oktatási együttműködés a kistele­pülések között, országosan most kezd terjedni. Az esélyteremtés érdekében a hazai és nemzetközi fejlesztési pályázatokon ettől a tanévtől kezdve előnyben kell ré­szesíteni azt a társulást, amely­ben hátrányos helyzetű település van, vagy legalább 25 százalék a halmozottan hátrányos hely­zetű gyerekek aránya. A pá­lyázatokon való indulás fel­tétele egy esélyegyenlőségi in­tézkedési terv megléte. A kis­térségi társulásokat ösztö­nözheti, hogy a nyolc­nál kevesebb évfo­lyammal működő kis általános iskolák szá­mára kötelező továbbműködési engedélyük négyévenkénti meg­hosszabbítása” - közölte a szak- miniszter. Bővül az önkormányzatok in­tézményfenntartó mozgástere ­adott tájékoztatást az oktatási tárca. Az óvodás, általános isko­lás vagy akár középiskolás kor­osztályt is befogadó többcélú ok­tatási intézmények egy szerve­zet keretében több feladatot is el tudnak látni. A pályaválasztási tanácsadást össze lehet vonni a munkaerő-piaci tanácsadással, a családsegítő szolgálat és az is­kola-egészségügyi ellátás is kö­zösen szervezhető. Több iskola működtethet közös napközit. Az önkormányzatok mozgáste- rét bővíti, hogy az egyházi, ala­pítványi óvodák, iskolák megál­lapodás esetén kötelesek lesz­nek létszámuk minimum 25 százalékában hátrányos helyze­tű gyereket is felvenni. Regionális szinten szervező­dik a szakiskolai rendszer is, ön­kéntes társulások létrehozásá­val. A szakiskolák, szakközépis­kolák az általános műveltséget megalapozó szakasz után a szakoktatást már közös év­folyamokon valósíthatják meg. A pályakövetési rendszer beve­zetésével kötelező a tanulóknak, hogy visszajelzést adjanak isko­lájuknak arról, hogyan boldogul­nak a munkaerőpiacon, az isko­lák pedig kötelesek ezeket a sta­tisztikákat nyilvánossá tenni, így a jelentkezők, illetve a mun­kaerőpiac szereplői tiszta képet kapnak arról, hogy az adott isko­lában folyó szakképzés mennyi­re eredményes. ▲ Hiller: Regionális átszervezés lesz Oktatási ÉS KULTURÁLIS Minisztérium

Next

/
Oldalképek
Tartalom