Nógrád Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-01 / 204. szám

4 KULTÚRA 2007. SZEPTEMBER 1„ HÉTFŐ Nógrádi ostorpattogtatás az óceánparton Moana, mintegy húszezer lakosú kisváros Spanyolország és Portugália határán, Vigo szomszéd­ságában közvetlenül az Atlanti-óceán partján. A jobbára kagylófeldolgozásból, halászatból élő galíciai település az idén augusztus közepén immár tizennegyedik alkalommal rendezett nemzetközi folklórfesztivált. A Litvániából, Mexikóból és a szlo­vákiai Kassáról érkezett csoportok mellett a magyar népi kultúra képviseletében a salgótarjáni székhe­lyű Nógrád táncegyüttes vett részt a programsoroza­ton. A tapasztalatokról, élményekről Szabó János művészeti vezető számolt be lapunknak. A csoport tagjai civilben a páratlan szépségű Atlanti-óceánnál Elmondta, hogy a meghívásuk ötlete már 2004-ben - amikor a Meiramar-Axóuxeres együttes itt járt a nógrádi nemzetközi folklórfesztiválon - felmerült, de csak most sikerült eleget tenni a szíves invitálásnak. A galíciai rendezvény központja Moana városa volt. Az ottani iskola - amelyik egyébként is főhadiszál­lása volt a fesztiválnak - udva­rán tartott gálaesten a Nógrád el­nyerte a jóval több mint ezer né­ző szimpátiáját és - túlzás nél­kül kijelenthető - nagy sikerrel szerepelt. Ez pedig nagy szó egy olyan mezőnyben, ahol a ven­déglátókkal azonos nyelvet be­szélő, látványos viseletű mexikó­iak is ott voltak. A nógrádi tán­cosok a fesztivál keretében a környező településeket is beszá­mítva - összesen nyolcszor lép­tek fel negyvenöt perces műso­rukkal, s az eleki, a somogyi, a kazári, a rimóci stb. táncok min­denütt elnyerték a közönség tet­szését, vastapsot arattak. A pontevedrai felvonuláson a he­lyieknek igazi kuriózumnak számított a fiúk karikásostor- pattogtatása, s ugyancsak külön­leges produkciónak tetszett a kö­zönség számára amikor a lányok a fejükön a borosüvegekkel je­lentek meg az utcai menetben. Moanaban a polgármester kö­szöntötte a csoportok vezetőit és a táncosok nevében népviselet­ben megjelent párokat. A Nóg­rád képviseletében a fogadáson ott volt dr. Rozgonyi József, a Sal­gótarjáni Néptáncművészetért Közalapítvány kuratóriumi elnö­ke, Szabó János művészeti veze­tő, Szőllősné Monostori Jelena és Paluch Norbert táncos. Ők sze­mélyesen hallották a város első emberének dicsérő, elismerő szavait. A polgármester azt is ki­emelte, hogy a főszervező város növekvő támogatásának köszön­hetően először az idei évben tud­tak négy külföldi együttest meg­hívni, a korábbi kettő-három he­lyett. A Spanyolországba - és onnan vissza - utazás során mintegy hétezer kilométert tett meg a Nógrád, amely - az alkalmi fel­állású zenekarral együtt - az ed­digi legnépesebb csoportot alkot­ta: negyvenkét főt számlált. A táncosok között sok volt a fiatal, ennek megfelelően - az 1981 óta folyamatosnak mondható, csak­nem húsz országba irányuló, több mint harminc külföldi út el­lenére - akadtak olyanok is, akik az együttessel most lépték át első ízben az országhatárt. So­kaknak okozott nagy élményt az óceán, amelynek nem éppen meleg vízében többen is meg­mártóztak, élvezve az apály és dagály tizenkét óránként bekö­vetkező változásait is. Annak vi­szont senki nem örült, hogy a hőmérséklet nem volt igazán mediterrán és Spanyolország­ban augusztusban szokatlan módon, inkább a húszhoz mint a harminchoz volt közel a hőmé­rő mutatója. Hazafelé jövet egy napot Párizsban töltött a csoport, s a világ kulturális fővárosa kü­lönösen azokra gyakorolt felejt­hetetlen hatást, akik korábban még nem jártak a látnivalókban gazdag, összehasonlíthatatlan hangulatot sugárzó európai met­ropoliszban. Alig fejeződött be a nógrádi nemzetközi folklórfesztivál, ahol a Nógrád együttesként is, házigazdaként is nagyszerűen szerepelt, a táncosok máris cso­magolhattak a spanyol turnéra, amelyik - mint minden szerep­lés, mint minden bel- és külföl­di utazás - nagymértékben já­rult hozzá az együttes régebbi és újabb tagjainak egybeková- csolásához, a köztük lévő em­beri, baráti kapcsolatok meg­erősítéséhez is. Bár a táncosok egyénileg is kénytelenek voltak hozzájárulni a költségekhez, úgy érzik, hogy saját forintjaik jó helyre kerültek, jó célt szol­gáltak: feltöltődtek újabb sike­rekkel, szép emlékekkel, ame­lyekből tudnak majd építkezni a soron lévő bemutatók, meg­mérettetések alkalmával. Új ki­hívásokból, fellépésekből pedig lesz bőven a következő hóna­pokban is. Október 5-én, ó-án és 7-én részt vesz a Nógrád a „Kállai kettős” elnevezésű nagykállói néptáncfesztiválon, amelyik az együttesek számára a legnagyobb, legjelentősebb magyarországi rendezvény. Kétévente tartják, mintegy negyven csoport közreműködé­sével. Az oda készülő műsort már a 2008 májusa és szeptem­bere között tartandó minősítő verseny jegyében állítják össze. Ezt szeretnék bemutatni szep­tember vége felé szakemberek, hozzáértők „okos gyülekezeté­ben” is, hogy aztán majd a ha­gyományos karácsonyi gálán a József Attila Művelődési és Kon­ferencia-központban a nagykö­zönség elé is állhassanak vele. ■ Csongrády Béla A színpadokon és az utcai felvonuláson egyaránt nagy sikert aratott a Nógrád táncegyüttes Spanyolországban Fogadás a moanai városházán: a helyi polgármesterrel dr. Rozgonyi József, a Salgótarjáni Néptáncművészetért Alapítvány kuratóriumi elnöke fog kezet „Csináljunk együtt múzeumot!" A salgótarjáni székhelyű Nógrádi Történeti Múzeum rendkívül gazdag őszi programjában több új kezdemé­nyezés is helyet kap. Ilyen a „Beszélő műtárgyak”, a „Művészetek találkozása”, a „Határok nélkül” és a „Hétköznapok történelme” témakörön belül a „Csinál­junk együtt múzeumot!” akció. Valamennyit a „Múze­umok őszi fesztiválja” keretében hirdetik meg. A „Beszélő műtárgyak” soro­zatban október 2. és november 13-a között minden kedden 9-től 12 óráig gyűjtemény- és műtárgy­ismertető múzeumi órákat tarta­nak. A pedagógusok választhat­nak, hogy a Mikszáth-emlékeket, a zászlókat és a lobogókat, a pén­zeket, az árukat és a kereskedést, a vendéglátás és a kocsmák vilá­gát, a konyhai eszközöket és fel­szereléseket, vagy a restaurátor­műhely titkait akarják-e megis­mertetni a tanulókkal. A „Művé­szetek találkozása” programban október 18-án, a magyar festészet napján a 200 éve született Gulácsy Lajos festőművészre, ok­tóber 29-én a 110 éve született Bóna Kovács Károly festő- és szobrászművészre emlékeznek és „Alkotások a zene hangján” címmel novemberben Hibó Ta­más emlékkiállítást rendeznek a grafikusművész születésének 60. évfordulóján. A „Határok nélkül” című programban kerül sor októ­ber ó-án a csesztvei Madách és október 13-án a horpácsi Mik­száth irodalmi napra, valamint a losonci Nógrádi Múzeum és Ga­léria szeptember közepén meg­nyíló palóc népviseleti kiállításá­ra Salgótarjánban. A „Csináljunk együtt múzeu­mot!” gyűjtőakció eredménye­ként várostörténeti kiállítást ren­deznek a megyeszékhely várossá nyilvánításának 85. évfordulója alkalmából. A kiállítás anyagát a városlakók személyes, családi vagy baráti relikviákból szeret­nék összegyűjteni, bensőségessé tenni, ezért kérik, hogy minél töb­ben járuljanak hozzá a közös gyűjteményhez, a műtárgyakban megőrzött múlt feltárásához. En­nek megfelelően várják a nagy ipari üzemek és a bányavállala­tok dokumentumait, a termelő munkában, az oktatásban, az egészségügyben, a város műkö­dését biztosító intézményekben dolgozott gyári munkások, bá­nyászok, pedagógusok, orvosok, tisztviselők, kisiparosok, kiske­reskedők jellemző emlékeit, a vá­ros politikai (pártok, mozgal­mak), egyesületi életének (kultu­rális, sport-, vallási és karitatív egyletek) tárgyi, fotó- és doku­mentációs emlékeit, a város törté­nelmi eseményeit, magát a város­képet, a jellegzetes épületeket megörökítő fényképeket, képző- művészeti alkotásokat. A gyűjtés szeptember 3-tól indul, a doku­mentumok beadásának végső ha­tárideje: október 15. A rendszere­zés, restaurálás október 16. és 31- e között történik. A kiállítás­megnyitó tervezett időpontja: no­vember 9-10. Az érdeklődést, jelentkezést a Nógrádi Történeti Múzeumban (Salgótarján, Múze­um tér 2. sz.) várják személyesen vagy telefonon (32/310-140, 32/314-169) a történész muzeoló­gusok: Balogh Zoltán és Fodor Miklós. Valamennyi program in­formátora Bagyinszki Istvánná, aki ugyancsak a jelzett címen és telefonszámon érhető el. ■ Cs. B. Egy fél évszázada már nem látható 1911-12-es építmény, a Somlyói völgy­híd „A régi Salgótarján képes levelezőlapokon” című 1996-os kiadványból Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Azért másztunk fel, hogy távolról nézzem, amit lent közelről láthatnánk. ” Szerencsés nyertesünk: Banga Lajosné Karancsság, Hunyadi út. 12/A. Kérjük, mai rejtvé­nyünk megfejtését szeptember 6-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St., Alkotmány út 9.), az 1000 Ft- os vásárlási utalvány szintén itt vehető át!

Next

/
Oldalképek
Tartalom