Nógrád Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-28 / 227. szám
2 BATONYTERENYEI NAPLÓ 2007. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK Aki magáénak érzi az iskolát Bátonyterenye. A Váci Mihály Gimnázium igazgatói székébe 2007. augusztus elsejétől öt évre kinevezett igazgató került, végre lezárva azt a szinte kaotikus egy évet a középiskola történetében, amikor is a szóban forgó időszak alatt (egymást követően) négy ember kezében volt az intézmény irányítása. Az önkormányzati tulajdonú, de a megyei közgyűlés fenntartásával működő tanintézetet megérintette az át- szervezések-összevonások szele is, végül a gazdálkodás területén létrejövő integráció valósult meg. Az újonnan kinevezett igazgató ezúttal harmadszor pályázta meg az igazgatói állást. Nagy Attilával beszélgetek életútjáról, munkájáról, a jövőről.-os- Hogy is van ez az „igazgató lettem"című történet?- Mindössze arról van szó, hogy egy korábbi időszak, valamint az elmúlt évi (sikertelen) pályázat után most a tantestület maximális támogatásával sikeresnek bizonyult a pályázatom. Rendkívül fontosnak tartom a testület támogatását, ez a jól végzendő munka nélkülözheteden feltétele. Nagyon szeretek tanítani, így bizonyára hiányozni fog a tanítás (a kevesebb óraszám miatt), de ha arra gondolok, hogy az iskola szinte valamennyi diákját névről ismerem - hiszen 1994- ben pályakezdőként kerültem ide -, a szülőkkel is nagyon jó a kapcsolatom, semmiképp sem fog elszürkülni, úgymond hivatalossá válni e családias légkor.- A főiskola előtti évek története?- Az általános iskola felső tagozatát végeztem Bátonytere- nyén, szüleimmel Szécsénybó'l költöztünk Újlakra. Első generációs értelmiségi vagyok, aki pontosan tudja, nagyon sokat köszönhet szüleinek, akik munkásem- berekként nagyon nagy figyelmet fordítottak arra, hogy minél szélesebb látókörrel rendelkezzem. A Bolyai-gimnáziumban érettségiztem, egy évig Etesen tanítottam képesítés nélkül (sok mindent tanultam, jó tapasztalat- gyűjtés volt), majd az egri tanárképző főiskola földrajz-testnevelés szakára nyertem felvételt. Nem véletlenül, választásom az iskolai évek alatt körvonalazódott. Akkori tanáraim, Herbályné Németh Katalin, Németh Béla, s az akkori edzőm, Hertelendi Béla bácsi indítottak el, s nekik köszönhetem, hogy nem erdész lettem (merthogy korábban ez volt a tervem). Tőlük tanultam meg: tanítani nem munka, ez hivatás, szolgálat.- Sikerült megvalósítania?- Amikor a főiskola elvégzése után a kisterenyei gimnáziumba kerültem, mozgalmas, színes diákélet volt így hát fiatal testnevelőként, a diákönkormányzatot segítő tanárként nagyszerű programokat, élményeket éltünk meg közösen a diákokkal. Akkor igényelték is ezt a gyerekek, akik még mai napig is vissza-vissza- térnek a régi szép emlékek helyszínére. Ma sajnos, egyre kevésbé érződik ilyen igény szervezett programokra, de meggyőződésem, hogy szükség van rá, például kedden a tari völgyben túráztunk, s töltöttünk el egy napot. Nagyon fontosnak tartom: a diákévek legyenek élménydúsak, tudjanak visszaemlékezni majdan a középiskolás évekre. Ahhoz, hogy a másik szakom is megfelelő felkészültséggel taníthassam, beiratkoztam levelező tagozaton a pécsi egyetem földrajz szakára, ahol 1999-ben végeztem. Az utóbbi években főleg földrajzot tanítottam nagyobb óraszámban, a testnevelési órák mellett pedig a nagy tradíciókkal rendelkező leány röplabdacsapatot irányítom, úgy gondolom, sikerült folytatni a korábbi évek szép eredményeit, a Tóth Jánosné tanárnő vezette röplabdaéletet szinten tartani. (Országos döntőig jutott el csapatunk). Alapító tagja vagyok a Bátonyterenye Város Sport Egyesületének.- Hogyan foglalná össze a vezetői munkáját motiváló, a tanintézet életében meghatározó területeket?- Említettem már az iskola sajátos, családias hangulatát, aminek megőrzését mindenképpen fontosnak tartom. Sok a bejáró tanulónk, több mint húsz környékbeli kistelepülésről jönnek a gyerekek, még Szlovákiából is. Ők a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja keretében tanulnak nálunk. A program három éve zajlik, jelenleg két csoportban. Jelentős részük az előkészítő, 0. évfolyam elvégzése után itt marad tanulni. A hagyományosan szép és eredményes tevékenységek tovább vitele például a nyelvi kör országos hírű szereplése hosszú évek óta, vagy a sportteljesítmények továbbra is köteleznek. Örömteli a közép- és felsőfokú nyelvvizsgát tevők egyre magasabb száma. Ehhez valószínű hozzájárul a külföldi partnerkapcsolatok programjai során adódó nyelvgyakorlás, illetve a programok élményei is inspirálóak. Régi a szicíliai kapcsolatunk. A Comenius program keretében október második felében várjuk finn, olasz és angol vendégeinket. Több olyan ren- dezvényünk van, amelyekhez kapcsolódó pályázati lehetőségek messzebbre visznek. így például a Váci-na pok során főleg a 6-78. osztályosok körében igyekezünk a matematika, magyar nyelv terű létén „versenyeztetni” a gyerekeket, népszerűsíteni a gimnáziumot, ahol most is közel háromszáz gyerek tanul. Örülünk, ha felsőoktatási intézményben minél többen kerülnek, de annak is, hogy az érettségizettek megállják helyüket a különféle munkahelyeken, nem kallódnak el, az igazán hátrányos helyzetűek közül sem. Ami válto- zatíanul bizonytalanságot okoz, az a tulajdon-fenntartás kérdése, pontosabban mind nyilvánvalóbbá válik a felújítások elkerülhetetlensége. Lelaktuk az iskolát! A gimnázium jellegét kívánjuk továbbra is megőrizni, a nyelvi képzés területén profilt bőviteni. Az élő és működő külföldi kapcsolatok erre jó lehetőséget kínálnak, illetve te-* remtenek.- A családi háttérszerepe mindig nagyon fontos.- Feleségem is pedagógus, 1996- ban házasodtunk össze, ő a Bolyaiban informatikát tanít. A gimnázium szolgálati lakásában kezdtük közös életünket, így a gimnázium a szó szoros értelmében is házam-ötthonom volt. 1999-ben megszülettek ikerlányaink: Anna és Judit, kétévesek voltak, amikor családi házba költöztünk, azóta ezt építgetjük, szépítgetjük. Olyan városlakónak tartjuk magunkat, akik tudatosan tesznek a településért, nem csak itt laknak, de dolgoznak is.- Zárszó?- Már említettem: én sokat kaptam a településtől, a régi tanáraimtól, a hivatásomra való felkészítésben. Bár manapság sok a pályaelhagyó, én itt, Bátonyte- renyén szeretnék pedagógusként dolgozni, s élni. Munkahelyteremtés és összefogás a város megtartó ereje! Lavajné Dóka Éva, Bátonyterenye alig másfél hónapja hivatalban lévő MSZP-s polgármestere úgy tűnik, a tettek.embere: máris több olyan ésszerűsítő és egyszerűsítő intézkedést kezdeményezett, ami a város működésének javítását szolgálja, csökkenti a kiadásokat, ösztönzi a takarékosságot. Beszélgetésünk elején elmondta, hogy az önkormányzati képviselők is számíthatnak szankciókra, amennyiben nem vesznek részt a testületi és a bizottsági üléseken, a városi rendezvényeken, járandóságuk csők kentésére számíthatnak. Az elkövetkezendő időszak legfontosabb beruházásai között említette a munkahelyteremtés mellett a Kisterenyét és Nagybátonyt összekötő utat is, hiszen a két városrész között jelenleg csak jókora kerülővel lehetséges a közúti közlekedés. Nincs persze könnyű helyzetben, hiszen ezek a kényszerintézkedések némileg beárnyékolják a város mindennapjait - viszont elengedhetetlenek! Faragó Zoltán Bátonyterenye. - Itt, helyi szinten ugyanazokat az intézkedéseket kell megtennünk, mint amiket országosan is próbál megvalósítani a kormányzat - mondta a város első embere. - Ezek az intézkedések persze népszerűtlenek, de az előrelépés és Bátonyterenye érdekében ezeket végre kell hajtanunk! A városi cégek egy részét például végelszámolás alá vonjuk - ez az építőipari kft.-t és a foglalkoztatási kht.-t érinti. A lakásgazdálkodás és a Bátonyterenyei Városgazdálkodási Üzem összeolvad, így egy kézbe kerülhetnek a város működtetésével kapcsolatos teendők. Olyan intézményeink is vannak persze, amelyek esetében nem oldható meg a költségcsökkentés. Az uszoda például önmagában nem lehet nyereséges, hiszen egyetlen városban sem az - hacsak nem egészül ki élményfürdővel, vagy wellness szolgáltatásokkal. Vagy például működik az egészségügyi központunk, van helyben fizikoterápia, labor, ami nem lenne kötelező feladat, viszont a városlakók komfortérzetének javítására ezeket is fenntartjuk.- Mit tart az előttünk álló időszak fontosabb feladatainak?- A munkahelyteremtést! Bátonyterenye az elmúlt években, kimondhatjuk, látványos, fejlődésen ment keresztül. Elkészült a polgármesteri hivatalnak is otthont adó kistérségi központ, az uszoda, több jelentős kereskedelmi egység, fejlődött az infrastruktúra, megszépültek a közterületek. Ezek azonban nem hozzák a pénzt! Szebb és jobb, kellemesebb környezetet teremt a lakosság számára, fontos is, de önmagában nem elegendő. Reményeink szerint azonban az ipari parkban megvalósítandó beruházások a jövőben gyors ütemben haladnak majd. Egy elektronikai szétszerelő üzem települ ide és belátható időn belül elkészül a biomasz- sza-erőmű is. Utóbbi 49,9 megawattos lesz - azért ennyi, mert a szabályozás szerint ötvennél nem lehet több. Emellett egy olajütő is készül, ami már a jövő nyáron üzemelni fog, a környékbeli mezőgazdákkal már meg is kötötték a szerződéseket a termelésre. Egyébként ennek az erőműnek az indítása, amellett, hogy munkahelyeket is teremt, igen nagy jelentőségű lehet a lakótelep fűtésének megoldásában is. Az már biztos, hogy a gáz a jövőben nem lesz olcsóbb...- Épül itt egy nádüzem is.- Készül az is, de a decemberre tervezett átadás, úgy tűnik, csúszni fog két hónapot, mert talajvíz-elvezetési gondok jelentkeztek. Egyébként a nádüzem 400-440 embernek fog munkát nyújtani, ami pedig külön öröm, hogy a nagy részük nő! A „mi fiaink” ugy anis még csak eljárnak máshová dolgozni, de a leányok, asszonyok már nem vállalhatják fel az esetleg több órás utazgatást, így nekik sokkal kevesebb lehetőség adódik. Aztán van közös pályázatunk egy nagy céggél, de erről még korai lenne bármit is mondani, mindenesetre sokat jelenthet a betelepülésük.- Mikor lesz a tervekből munkahely?- Reményeink szerint 2009-re az említett vállalkozások már Bátonyterenyén fognak működni, összesen mintegy ezer munkahelyet teremtve! Ami a befektetők letelepedését illeti, a haszon többszörös a város szempontjából. Egyrészt fontos a helyi adó is, de az is, hogy a segélyekre, járadékokra kifizetett összegeket Bátonyterenye fejlesztésére fordíthatjuk a jövőben. Aztán vannak áttételes hasznok is, mint például az, hogy a helyben szerzett jövedelmet itt is költik el az emberek, tehát a kereskedelem és a szolgáltatások is fejlődhetnek. Bátonyterenye, mint kistérségi központ is igen fontos település, így a fejlesztések tekintetében a környékbeli településekkel is szeretnénk megtalálni a hangot - természetesen nem alá-fölé rendelt viszonyban, hanem vállvetve kell együtt dolgozni! Bátonyterenye a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. Nehéz időszak előtt állunk, a város működési hiánya is jelentős, de biztatóak az előjelek, hogy 2008- ban végre stabilizálódik a helyzet.- Miből fedezik a fontosabb beruhá- Számos pályázati lehetőség kínálkozik, de ezek mellé szükséges önerő is. A városnak mindenképpen fejlődnie kell, ésszerű gazdálkodás mellett. Például az előttünk álló beruházások között a legfontosabb a Kisterenyét és Nagybátonyt összekötő út megépítése, hiszen a jelenlegi helyzet tarthatatlan! A vasúttal párhuzamosan szeretnénk megvalósítani az új összekötő utat.- Nem említette az idegenforgalmat, pedig a megye 131 települése közül úgy 125 kitörési pontot lát benne.- Azért nem említettem, mert jelen pillanatban nem látok benne nagy lehetőségeket a város fejlődése szempontjából. csodát pedig egyáltalán nem tehet! Tudomásul kell venhi, hogy az országban vannak sokkal jobb adottságú, kedvezőbb infrastruktúrával rendelkező települések is, mint a nógrádiak. Bátonyterenyén a ma- conkai víztározó és a Gyürky- Solymossy-kastély képezi a kivételt. A víztározó ma már országos hírű, sőt nemzetközi versenyeket is tartanak itt. Ott van létjogosultsága a fejlesztésnek is. Másra egyelőre nem nagyon költhetünk, hiszen a város más részein ezerszer fontosabb, sok ember mindennapjait érintő kérdések várnak megoldásra. Most olyan dolgok megvalósítása a feladatunk amelyek nemcsak elviszik a pénzt, hanem nagyon rövid időn belül jelentős visszafelé áramlást is eredményeznek. Örömmel tapasztalom személyes beszélgetéseimen, hogy ezt az emberek is megértik. Nálunk most akár jelszó is lehetne, hogy vissza az iparba! Ha munkahely van, akkor a fizetőképes kereslet is növekszik - családtámogatásokból viszont nem él meg egy város... Az ipar visszahozatalát és megtelepedésre alkalmas környezete kialakítását tartom a legfontosabbnak, meggyőződésem, hogy ez a jövő útja. A mai napig sokan siránkoznak a bánya bezárásán, emlegetve az újranyitást is. Tudomásul kell venni azonban, hogy ennek semmiféle realitása nincs.- Városvezetőként hogyan tud együttműködni az ellenzékkel?- Létjogosultsága itt csak a várospolitikának van, az pedig nem nyugodhat a pártállás szerinti alapon! Minden képviselő Bátonyterenye érdekeinek képviseletére tette le az esküt, a lakosságnak pedig az lenne az érdeke, hogy a Fidesz is, az MSZP is a városét dolgozzon. Egyfajta érdekegyesítésre van itt szükség, ami mindannyiunk javát szolgálja. Azt még mindenképpen el kell mondanom, hogy a jövőben az az önkormányzati képviselő, aki nem jelenik meg a testületi vagy a bizottsági üléseken, pénzügyi szankciókra számíthat. Ezekre a posztokra valamennyiünket választották! Egyébként a képviselőknek a városi rendezvényeken is kötelességük lesz megjelenni. Tudom, hogy ezek nem lesznek népszerű újítások, de én azt tartom, hogy a választóimnak tartozom felelősséggel, és polgármesterként is bármikor szeretnék nyugodtan végigmenni az utcán... zásokat? Lavajné Dóka Éva
