Nógrád Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-20 / 220. szám

.5 2007. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG EHESS Megsavanyodik a tej és a kakaó az otthoni hűtőben szavatossági idő Olva­sónknál mostanában megsavanyodik a tej és a kakaó, pedig szavatossá­gi idejük még nem járt le. régebben az élelmiszet- üzletek kötelesek voltak a blokk ellenében visszaven­ni, illetve kicserélni az élel­miszert, ha azzal kapcsolat­ban minőségi kifogás me­rült fel. Az ezt előíró jog­szabály azonban megszűnt - mondta el Tóth Istvánná, a Közép-magyarországi Köz- igazgatási Hivatal Fogyasz­tóvédelmi Felügyelőségének helyettes igazgatója. A vásárló visszaviheti az árut, és panaszt tehet az üzletben, amelyet beír­hat a vásárlók könyvébe. Erre a kereskedő harminc napon belül köteles vála­szolni. A hölgy visszakér­heti a pénzt, illetve kezde­ményezheti a cserét is. Ám a bolt ennek nem köteles eleget tenni. vásárlás előtt ne csak a szavatossági időt nézzük meg a csomagoláson, ha­nem tanulmányozzuk a raj­ta közölt feltételeket. Vagyis hogy milyen körülmények között, mekkora tárolási hő­mérsékleten őrzi meg a ter­mék a minőségét. Előfordul­hat, hogy a határidő a még felbontatlan termékre vet natkozik; a kinyitott tejes­doboz, felvágott zacskó tartalmáért a forgalmazó már nem felel. előfordulhat az is, hogy szállítás közben meg­szakadt a hűtőlánc, és ebből származnak a bajok. panaszunkat a fogyasztó- védelemhez is benyújthat­juk. A szakemberek kimen­nek a helyszínre és próba- vásárlással győződnek meg róla, hogy az üzlet szabályo­san járt-e el. megtörténik ugyanis, hogy átírják a szavatossági időt, ami komoly vétség a fo­gyasztóval szemben. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Reform az idősotthonokban ápolás Nehezebb lesz bekerülni a bentlakásos intézményekbe Az érintettek szerint a szociális törvény módosításának a most is nyugdíjasotthonokban élő idős emberek lehetnek a vesztesei Ha a parlament meg­szavazza a szociális tör­vény módosítását, akkor jövőre sokkal szigorúbb fel­tételek mellett lehet majd bekerülni az idősotthonok­ba. A kormány szándéka szerint a magas nyugdíjjal rendelkezők helyett inkább a valóbem rászorulóknak kell fenntartani a helyeket. Vég Márton „Az elmúlt évek színvonalcsök­kenése után immáron szakmai­lag is vállalhatatlan helyzetet te­remt mind az állami, mind a nem állami fenntartók által üzemelte­tett bentlakásos szociális intéz­ményekben a szociális törvény előterjesztésen alapuló módosítá­sa. Az új szabályozás legnagyobb vesztesei az intézményekben la­kó és a kialakított szolgáltatáso­kat a jövőben igénybe venni szán­dékozó, elsősorban idős emberek lesznek” - mondta tegnap la­punknak Németh Sándor. A Szo­ciális Ellátók és Szociális Ellátot­tak Egyesületének (SZESZE) el­nöke hozzátette: ha az egyszerű többséget igénylő tervezetet a parlament várhatóan október ele­jén megszavazza, akkor az idős­otthonokba való bekerülés jogi procedúrája 2008 januárjától még a jelenleginél is hosszadal­masabb, költségesebb és élet- szerűtlenebb lesz. Németh példaként említette, hogy a kormány elképzelései sze­rint a jövőben idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó gondozá­si szükségletet igazoló szakvéle­mény alapján lenne csak nyújtha­tó a rászorulóknak. „Én nem tu­dok jelenleg olyan mérőszámok­ról, amelyek segítségével bizto­san meg lehetne állapítani a na­pi ápolási időt. Ráadásul az idő­sek állapota napról napra válto­zik” - szögezte le a SZESZE elnö­ke. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nem állami szolgáltatók és fenntartóik bankhitelből jelen­tős infrastrukturális fejlesztést szintén új eleme lenne a szociális törvénynek, hogy a gyámhivatal vagy a jegyző ezentúl már szankcionálhat­ná is a szociális intézmények fenntartóit. Ha az ellenőrzé­sek során valamilyen hibát, mulasztást észlelnek vagy ilyen bejelentést kapnak, ak­kor kivizsgálás és mérlegelés hajtottak végre az ágazatban, azonban üzemeltetési forrásaikat évről évre szűkítik. „A most be­terjesztett javaslat egyenesen a magánberuházók kiszorítására törekszik. Ugyanakkor az is ér­dekes, hogy az ellátást igénylőnél tartott jövedelemvizsgálat során azt az ingatlant is vagyonként vennék figyelembe, amelyet az érintett 18 hónapon belül ingye­nesen átruházott például az uno­kájára. így bár nincs semmije az ápolásra szorulónak, mégis ke­vesebb állami támogatás járna utána” - fogalmazott Németh. A SZESZE elnöke végül azt taná­csolta a rászorulóknak, hogy még az idén próbáljanak bekerülni va­lamelyik intézménybe, illetve hogy a tervezett beköltözés idő­pontja előtt legalább 18 hónappal után akár 200 ezer forint bírságot is kiszabhatnának. A SZESZE szerint ez intézmé­nyi csődökhöz vezethet, hiszen csak 2007-ben eddig közel duplájára nőttek a költségeik, ellenben az általános megszo­rítások őket sem kerülték el, hiszen a kapott támogatások drasztikusan csökkentek. már gondoskodjanak ingatlan­jaik sorsáról. „A fő probléma az, hogy a bent­lakásos ápoltak kétharmada a be­költözés előtt semmilyen más szociális ellátást nem vesz igény­be. Tehát nincs átmenet A csalá­dok nem veszik igénybe a házi segítségnyújtás lehetőségét, ha­nem jó kapcsolataik révén a ma­gas nyugdíjjal rendelkező hozzá­tartozót azonnal intézménybe küldik” - mondta lapunknak Ko- rózs Lajos. Az Országgyűlés ifjú­sági, szociális és családügyi bi­zottságának MSZP-s elnöke hoz­zátette: egy intézményben ápolt ember költségeiből 3-4 rászo­rulón tudnának segíteni otthoná­ban. Korózs megígérte, a törvény- módosítás során arra is figyelni fognak, hogy az intézményeknek is megérje, hogy a jómódúak he­lyett inkább elesetteket gondoz­zanak. Ezt a rászorulók után járó magasabb normatívával érnék el. „Ugyanakkor azt a lehetetlen állapotot is orvosolni akarjuk, hogy egyes kistérségek szinte tömve vannak idősotthonokkal, máshol pedig egyáltalán nincse­nek” - mondta a szocialista po­litikus. A jövedelemvizsgálat szi­gorítását pedig azzal indokolta, hogy az ingatlanok ajándékozá­sával túl sok család játszotta ki a szabályokat. Bírságot fizethetnek a jövőben az intézmények Ötszáz dolgozót titkolt el egy cég az APEH elől EGY ŐRZŐ VÉDŐ cégcsoport félezer alkalmazottja vált láthatóvá az adóhatóság számára Észak-Magyaror- szágon egy ellenőrzés után. A társaság eddig nem fize­tett járulékot dolgozói után, most másfél száz millió forint bírságra számíthat. Félszázezer doboz cigarettát koboztak el közel 27 millió forint érté­kű, ukrán zárjeggyel ellátott csempészcigarettát koboz­tak el egy hét alatt a Nyír­bátori Határőr Igazgatóság munkatársai. A határőrök együttesen 51076 dobozzal koboztak el. A határőrök Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elfogtak egy román embercsempészt, valamint négy grúz és egy román határsértőt, elkaptak 93 feketén foglalkoztatott munkást is. Nyílt levél Veresnek a nemzeti vagyonról hatvanketten, köztük Fábry Sándor, Gazsó Ferenc, Kiss Gy. Csaba, Mádl Ferenc és Makovecz Imre nyüt levél­ben fordultak Veres János pénzügyminiszterhez. Kérik, hogy amíg a vagyontörvény- nyel kapcsolatos alkotmány- bírósági határozat nem születik meg, ne engedélyez­ze nemzeti vagyontárgyak értékesítését. Fábry Sándor is félti a vagyont Ötmilliárd eurós Trigránit-beruházás megkezdte 5 milliárd euró befektetését Oroszországban a Trigránit, miután megvá­sárolta a Torgovi Kvartal 50 százalékát. A fejlesztőcég eddig összesen három be­vásárlóközpontot épített fel és ad bérbe Oroszországban. Kaviár halnyesedékből és zselatinból hamisítás A lefoglalt tokhalikrák eszmei értéke akár hárommilliárd forint is lehet Decembertől félmilliárdos fogyasztóvédelmi bírság? Eredeti orosz, védett tokhal- kaviárt, valamint kecsegeikrából és élelmiszer-adalékból - vízből, zselatinból és halnyesedékből - előállított készítményeket forgal­mazott két külföldi állampolgár cégük budapesti székhelyén. A Nemzeti Nyomozó Iroda ezért természetkárosítás, csalás, illet­ve fogyasztó megtévesztése miatt indított büntetőeljárást ellenük. A védett állatok eszmei értéke a kifejlődhető tokhalpéldányok- ra tekintettel ikránként 10 ezer forint, a lefoglalt készletek esz­mei értéke így meghaladja a há­rommilliárd forintot. Az ügyben a környezetvédelmi tárca Nemzetközi Természetvé­delmi Egyezmények Osztálya tett feljelentést. Ugyanis csak ők ad­hatnak ilyen termékek forgalma­zására engedélyt, ám az áru en­nek hiányában került a polcokra és éttermekbe, főleg a turisták ál­tal látogatott budai Várban és a Vámház körúti vásárcsarnokban. Tavaly januárban 412 tégely kaviárt foglaltak le, amelynek egy része állt csak eredeti ikrából. Ebből a kaviártermékből 155 ét­terem és kereskedelmi vállalko­zás vásárolt, de a már eladott áru tartalmának szakértői vizsgála­tára nem volt mód. A forgalma­zott termékek összértéke megha­ladta a 25 millió forintot Eddigi információk szerint az adalékok­ból származó kaviárnak nem volt egészségkárosító hatása. ■ É. S. A lefoglalt hamisított kaviárnak nincs egészségkárosító hatása Ötszázmillió forint lehet a jövő­ben a fogyasztóvédelmi bírság fel­ső határa, súlyos visszaélésnél pedig be is zárathatják a vétkes boltot - szerepel a tisztességtelen ke­reskedelmi gyakor­latról szóló törvény módosító indítvá­nyának jelenlegi változatában. Várhatóan októberben dönt arról a kormány, hogy milyen formá­ban bocsássa a parlament elé a jogszabályt, amely a javaslat sze­rint decemberben léphet életbe. „Egyetértünk azzal, hogy az uniós előírásoknak megfelelően szigorúbban és körültekintőb­ben kell fellépni a tisztességte­len kereskedelmi gyakorlatok ellen” - nyilatkozta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitká­ra. Véleménye szerint azonban a jogszabálynak pon­tosan meg kellene határoznia, hogy milyen súlyos ese­tekben tehetnek la­katot a boltok ajtajára, illetve mi­kor szabhatják ki a maximális, félmilliárdos bírságot a fogyasz­tóvédők. Indoklása szerint erre már csak azért is szükség lenne - bár jelenleg nincs felső határa a bírságoknak -, mert az eddigi gyakorlatban alkalmazott maxi­mum 4-5 milliós büntetések százszoros emelkedését hozhat­ja az új jogszabály. ■ N. M. ■ A fogyasztóvé­dők be is zárat­hatják a boltot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom