Nógrád Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-20 / 220. szám

2007. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK 3 NÓGRÁD MEGYE Felolvasóest Salgótarján. A József Attila Kör kortárs irodalmi sorozatának új kötetét mutatják be a szeptem­ber 20-i csütörtöki, az ifjúsági információs és tanácsadó irodá­ban 17 órakor kezdődő felolvasó- esten. A költészeti antológia a 150. a sorban, címe: Egészrész. Lopják a csavarokat Mátraterenye. A bátonyterenyei rendőrkapitányság egyik körze­ti megbízottja hétfőn arra figyelt fel, hogy Mátraterenyén két sze­mély vasúti talpfacsavarokat pakol be egy Ladába. A rendőr elfogta a tetteseket, akikről megállapította, hogy Salgótar­jánból érkeztek és 150 kilo­gramm csavart próbáltak meg eltulajdonítani. Ellenük lopás vétségének megalapozott gya­núja miatt indult nyomozás. Művészmozi Salgótarján. A József Attila Műve­lődési és Konferencia-központ­ban szeptember 26-án 18 órától a Volver című filmet láthatják az érdeklődők. Az előadásra 250 fo­rintért vásárolhatók jegyek a művelődési központban. Segítők képzése Pásztó. A drog és az AIDS elleni felvilágosító munkában fognak részt venni azok a középiskolás fiatalok, akiket szeptember 20-22-én készítenek fel a fel­adatokra az ifjúsági Vöröske­reszt helyi csoportja szervezé­sében. A Teleki László Városi Könyvtárban tartandó képzés után az érintettek vizsgát tehet­nek, s erről oklevelet kapnak. „Önkormányzati tulajdont nem privatizálunk" Salgótarján. A Salgótarján és Környéke Víz­mű Kft körül hónapokkal ezelőtt hisztériakel­tés indult - mondta el lapunknak Székyné dr. Sztrémi Melinda. A polgármester elismeri, hogy a víz, mint téma mindenkinek fontos, de úgy véli, hogy az ügy fontosabbá vált, mint amennyit ér. A város vezetője a megyei hírlap hasábjain szeptember 10-én megjelent „Már nem célsze­rű, hanem kényszer az átalakítás” című cikkel kapcsolatban hangsúlyozta: semmiféle döntés nincs vízműügyben.- Az új ügyvezető egy belső vizsgálat ered­ményeképpen a májusi taggyűlésen ismertet­te a vízmű állapotát, mely sokkolóan hatott az önkormányzatok vezetőire - fogalmazott Székyné dr. Sztrémi Melinda. Kiderült, hogy a kft. súlyos gondokkal küzd, ellentétben az elő­ző vezetés tájékoztatóival. A helyzet megisme­rése miatt a tulajdonosok egy előkészítő bi­zottság felállítása mellett döntöttek, melynek feladata, hogy a feltárt helyzet orvoslására al­ternatívákat dolgozzon ki. A taggyűlés megha­tározta a bizottság összetételét is, a munkában részt vett a cég felügyelőbizottsága, az ügyve­zetés, valamint egy külső szakértő. Javaslatu­kat minden polgármester megkapta logikai összegzés néven. Utóbbi feltárja a vízmű álla­potát és elemzi a víziközmű-szolgáltatásokról szóló törvényt, mely jelenleg még csak terve­zet. Annyit lehet tudni, hogy 2009-től megszű­nik az állami támogatás, s ez várhatóan jelen­tős változásokat okoz az országban.- Régóta problémát jelent a városban a magas vízdíj, melyet a jövőben csökkenteni kell - hangsúlyozta Székyné dr. Sztrémi Me­linda. Majd hozzátette: a gond a kétlépcsős vízszolgáltatás, hiszen a Salgótarján és Kör­nyéke Vízmű Kft. tulajdonosai nem rendel­keznek megfelelő mennyiségű vízbázissal, ezért vásárolniuk kell a vizet jelenleg az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Zrt- től. A polgármester úgy véli, meg kell vizs­gálni, hogyan lehetne a szolgáltatást egylép­csőssé tenni. Székyné dr. Sztrémi Melinda tudomása sze­rint egyelőre egyik önkormányzat sem tárgyal­ta a már említett alternatívákat. Mindössze annyi történt, hogy a tulajdonosok felhatal­mazták az előkészítő bizottságot, hogy a logi­kai összegzésben szereplő lehetőségeket dol­gozzák tovább.- Salgótarján vezetése nem látja olyan-álla­potban ezt az anyagot, hogy a városi közgyűlés elé terjessze - fogalmazott a polgármester, sőt úgy határoztak, hogy a vízmű valódi helyzeté­nek megismerése miatt átvilágítják a céget.- Az az álláspontunk, hogy önkormányzati tulajdont akár vízbázisról, akár hálózatról be­széljünk, nem kívánunk privatizálni és ezt a vezérfonalat képviseljük a későbbi tárgyalá­sok során is - zárta szavait Székyné dr. Sztrémi Melinda. Bereczki-emléknap Romhány. Bereczki Máté-emlék- napot tartanak a településen szeptember 22-én 12 órától a Bereczki-kőnél. A híres gyü­mölcstermesztő és -nemesítő 1824-ben született Romhányban, és élete folyamán közel ezer gyü­mölcsfajtát különböztetett meg és írt le. Az ő tiszteletére látha­tó a község címerében birsalma. A tudós Kunágotán halt meg, ezért a szervezők felvették a kapcsolatot a település vezetői­vel, így innen is érkeznek vendé­gek a közös koszorúzásra, amit az általános iskolások műsora is színesít. Egy nap a kultúra jegyében P. Zs. Etes . Idén első alkalommal a te­lepülés is csatlakozott a kultu­rális örökségek napjához. Az el­múlt vasárnap minden érdeklő­dő díjmentesen tekinthette meg az egész nap nyitva tartó faluházat és katolikus templo­mot. A szervezők kulturális programok sokaságával várták a vendégeket: az etesi iskolások néptánc- előadását követően a karancsaljai asszonykórus lé­pett színpadra, s mindemellett a jelenlévők megtekinthették a csodaszép góbién- és szalvéta- kép-kiállítást, a településen élő fafaragók alkotásait, a szépen hímzett térítőkét, valamint a népviseleti bemutatót is. Az egész napos programsorozat számos érdeklődőt, falubelit vonzott az első alkalommal megrendezett kulturális örök­ségek napjára. Elment a főszerkesztő Gotyár Gyula (1926-2007) Volt egy időszak, amikor gyakran találkoztunk, sokat beszélgettünk. Bármiről is esett szó közöttünk, előbb-utóbb mindig az újságnál kötöttünk ki. A „Nógrád”- nál, amely mindkettőnk számára fontos volt és az is maradt. Neki - a családja után - mindennél fon­tosabb. A megyei napilap prizmáján keresztül szemlélte a világot, nyilvánított véleményt. Nem is cso­da, hiszen csaknem harminc esztendőt töltött el a szerkesztőségben, kerek negyedszázadon át volt felelős, illetve főszerkesztő. 1959. június 3-án fordult elő először, s 1984. december 31-én utoljára a neve az impresszumban. Amikor odakerült hetente csak kétszer jelent meg a „Nógrádi Népújság”, ő készítette elő, majd vezette be 1964. március elsején a megye első napilapját, a „Nógrád”-ot. Gotyár Gyula 1926. június 22-én született Parádsasváron, ahol édesapja üvegfúvó volt. 1943-tól ő maga is az üveggyártásban dolgozott formaesztergályosként: eleinte szülőfalujában majd Sal­gótarjánban. 1950-ben azonban - a kor szóhasználatával élve - kiemelték, először mozgalmi mun­kára irányították, majd tanulni küldték. 1956 decemberétől 1957 novemberéig még egyszer meg­mártózott a termelőmunkában is, majd következett - immár a nyugdíjazásáig - a megyei újság, amelynek napilappá válása korszakos jelentőségűnek bizonyult a nógrádi sajtótörténetben. Ak­kor már nem volt híján vezetői tapasztalatoknak, a napi megjelenés azonban minőségi ugrást je­lentett a főszerkesztő számára is. Ugyancsak fontos mozzanata volt a munkásságának, amikor 1965 februárjában átvezényelte a szerkesztőséget az akkor Petőfi u. 1. sz. alatti, későbbi Palócz Imre, majd Erzsébet téri sajtóházba. Gotyár Gyula, mondhatni profi módon - az adott lehetőségeket felismerve, vezető testületi tag­ságát, széles körű kapcsolatrendszerét jól kihasználva - koordinálta a szerkesztőségi munkát, kö­vetkezetesen fejlesztette a személyi és tárgyi feltételeket. Igényes mérlegelés után választotta ki munkatársait - szerkesztőket, rovatvezetőket, újságírókat - és messzemenően támaszkodott te­hetségükre, íráskészségükre. A lap lojális politikai irányultságát megtartva, igyekezett minél tá- gabb teret biztosítani az alkotói szándék, akarat érvényre jutásához. A műfaji sokoldalúság révén a legtöbben kiélhették szakmai ambícióikat, s ezzel az előfizetők, az olvasók - akik akkoriban voltak a legtöbben - is jól jártak. Gotyár Gyula az elmúlt években - távol tartva magát a közélettől - szűk családi körben élte - nem gondtalan - mindennapjait. Viszont mindig örömmel találkozott, s váltott szót egykori kol­légáival, jó barátaival, sok-sok kedves ismerősével, s ugyancsak szívesen szorgoskodott, elmélke­dett a Pécskő-hegyi kertben. Tévénézés, olvasás révén tájékozódott, különösen a Nógrád Megyei Hírlap számait vette szívesen a kezébe, nem egyszer reagált is az ott megjelentekre. Jó érzéssel töltötték el a jelenlegi kiadó és szerkesztőség vezetőinek meghívásai a sajtónapi ünnepségekre, nyugdíjas-találkozókra, amelyeken rendszeresen részt is vett. Sőt, az egyik ilyen alkalommal ép­pen ő vetette fel, hogy érdemes lenne könyv alakban is visszatekinteni az 1948-ban létrejött me­gyei lap, a „Szabad Nógrád” és jogutódjai hatvanéves történetére. Sok jó javaslattal, ötlettel járult hozzá az elkezdett munkához, amelynek megjelenését azonban sajnos már nem élhette meg. Szep­tember 12-re virradóra végleg elaludt, családjában immár örökre befelhőzve a mindenkori Má- ria-napokat. A megrázó drámai helyzetben, á mély gyászban szeretteit, s a hozzá közel állókat az vigasztalhatja, hogy tevékeny életet élt, s a megyei napilap életre hívásában, működtetésében vál­lalt és betöltött szerepével jelentős örökséget hagyott hátra. Hamvai visszatérnek szülőhelyére, Parádsasvárra, ahol szeptember 22-én, szombaton 10.30 óra­kor temetik. Nyugodjék békében! Csongrády Béla Egykori iskolák, mi van veletek? (Folytatás az 1. oldalról) A hasznosi diákok, szülők és pedagógusok búcsúlevélben kö­szöntek el a közelmúltban felújí­tott alma materüktől. Sisáklmre, Pásztó polgármestere, az intéz­mény fenntartója elmondta, hogy az épület önkormányzati tulajdonban marad, nem tervez­nek tulajdonosváltást. Folyama­tosan keresik a hasznosítás azon lehetőségeit, amely a lakók meg­elégedését is szolgálja. A legéndi régi kastélyban - ahol az oktatás folyt - három éve nem hallható a gyerekzsivaj. Az önkormányzat tavaly eladta az épületet, így azt most egy ma­gánszemély újítja fel, mintegy 150 millióból. Az|ilsótoldi iskola két éve üre­sen áll és az óvoda is hasonló sorsra jutott. Az épületeket nem hasznosították, csupán időszakos kiállítás kapott benne helyet. Mi­vel hat önkormányzat - Alsótold, Bokor, Cserhátszentiván, Garáb, Kutasó és Felsőtold - tulajdoná­ban van, közös megegyezés szük­séges az eladásához. Zabaron közel harminc éve megszűnt a felső tagozat, és már annak is több mint tíz éve, hogy az alsó tagozatos diákok is „el­hagyták” a település általános iskoláját. Az épületet a kilencve­nes évek elején kibővítették, amelyben most a posta, a rende­lőintézet, gyógyszertár, idősek napközi otthona, teleház műkö­dik, valamint az önkormányzat is itt kapott helyet. Az alsó tago­zatos diákok két osztálytermét összenyitották és közösségi szín­térként használják, különböző rendezvényeket szerveznek az egykori tantermekben. Szilaspogonyban 1976 óta nincs iskola, a gyerekek a szom­szédos Ceredre járnak. Az épü­letben a kisebbségi önkormány­zat irodája, az óvoda, a családse­gítő és gyerekjóléti szolgálat, rendelőintézet és melegkonyha kapott helyet. Nagy György, a te­lepülés polgármestere elmond­ta, hogy szeretnék pályázati pénzből felújítani az egykori al­ma matert, szükség lenne a nyí­lászárók és a padlóburkolók cse­réjére, külső festésre, továbbá akadálymentesítésre is. A mun­kálatok után idősek klubjának is otthont adna az épület, ahol különböző programokkal vár­nák a szépkorúakat. Salgótarján. Molnár Lajos volt a vendége, előadója pár napja a liberális szabadegyetemnek. A volt egészségügyi miniszter a József Attila Művelődési és Konferencia-központban tartott rendezvényen Emberibb egészségügy, egészségesebb élet címmel tartott előadást. ÜBERAUS SZABADEGYETEM

Next

/
Oldalképek
Tartalom