Nógrád Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-19 / 219. szám
6 2007. SZEPTEMBER 19., SZERDA EURÓPAI UNIÓ Fejlesztések a megye oktatási intézményeiben Cél a hátrányos helyzet megszüntetése Borsod-Abaúj-Zemplén megye oktatási intézményeinek helyezte meglehetősen heterogén, azzal együtt is, hogy 2000 és 2006 között az iskolák jelentős részét sikerült bővíteni, felújítani, ezzel egy időben megteremtették, tovább javították a számítástechnikai oktatás feltételeit is. Ezzel olyan szintet sikerült elérni, hogy az már megfelel a korszerű európai követelményeknek is, tudtuk meg Szabó Györgytől az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnökétől.- Ugyanakkor el kell mondani, hogy meglehetősen sok olyan intézményünk van még, amelyik messze elmarad a magasabb követelményektől. Nincs programunk arra, hogy saját erőből jelentős összeget fordítsunk ilyen feladatokra, az iskolák átütő fejlesztésére. Az uniós támogatások ennek a hátránynak a csökkentésében valóban nagy szerepet kapnak. A fejlesztések céljai Világosak, arra koncentrálunk, hogy megteremtsük annak a feltételeit, hogy még a hátrányos helyzetű községekben is óvodába járhassanak a gyerekek. Pedagógusok sokasága erősíti meg, hogy nagy a különbség kis korukban óvodába járók és a közösségi életbe csak később bekapcsolódók között. Kiemelt figyelmet érdemelnek azok az iskolák, melyek hosszabb távon is képesek fejlődni, ahol a gyermek létszám megtartható, vagy folyamatosan bővül, ezek többsége nyilván körzeti iskolai szerepet is betölthet. Itt nem csupán az épületek állagáról, a kiszolgáló helyiségek meglétéről van szó, hanem a felszereltségről, annak minőségéről is. Ez pedig csak az uniós támogatásokkal érhető el.-Az oktatás jelentőségéről nagyon is aktuális szólni ott, ahol a munkanélküliség meglehetősen magas, ami éppen az iskolázottság hiányára, a szakmai képzésben nem részesülők magas számára vezethető vissza.- A munkanélküliek fele a megyében, - ez 25-30 ezerre tehető, - valóban abban a helyzetben van, hogy a munkaerő piacon nem talál megfelelő munkát az alapképesítés, illetve a szakmai képesítés hiánya miatt. Ezen kell változtatni azzal, hogy a felnöSzabó György az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke vekvő generáció megtalálja a képességének, ízlésének és a társadalmi szükségleteknek megfelelő foglalkozást. Már pedig így hiába várjuk a munkahelyteremtő tőkét, a mai munkahelyek bármelyike valamilyen képzettséget feltétlen megkövetel. Az sem megoldás, hogy kellő képzettség hiányában emberek sokasága a közmunka és a segélyezés válta- koztatására építsen. Fejlesztés politikánkban a mi megyénkben is kiemelt helyen van az oktatás és itt a középiskolai képzés megújítására is gondolok. Pályázati úton eddig egy szakképző központ teljes körű kialakításához sikerült támogatást szerezni, remélem a jövőben újabb kettő számára is megnyílik ez a lehetőség. Az egyes intézmények megítélése azonban elsősorban ezután is az ott folyó szakmai munka minőségén múlik. Senki sem vitatja ugyanakkor, hogy a környezet, a felszereltség nem fontos, azt hiszem inkább az a legszerencsésebb, ha ezek kellő összhangban vannak egymással. A megyék összevetésében azt hiszem nincs okunk a szégyenkezésre, valahol az országos átlag körül helyezhetjük el oktatási intézményeink állapotát. A fejlesztésekre fordítható 13 milliárd felhasználása további jelentős fejlesztést tesz lehetővé. A Regionális Fejlesztési Tanács az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a kialakított álláspontjának megfelelően erre ugyancsak nagy figyelmet fordított, a mostanit akár annak folytatásaként is nevezhetnénk. 2000 és 2006 között hozzávetőlegesen hat milliárd forintot fordítottunk oktatási beruházásokra a megyében és vagy harminc intézményt rendbetettünk. Ez a 13 milliárd pedig ennek a duplájánál is több, érezhető, hogy a felhasználásához nagy reményeket fűz a megye oktatási hálózata- mondta Szabó György. Egy életen át tartó tanulásra képeznek a Mikszáthban A szövegértési-szövegalkotási és a matematikailogikai kompetenciaterületek mellett a választott életpálya-építési terület moduljainak oktatását valósítják meg a Nemzeti Fejlesztési Terv Humán Erőforrás Operatív Programon elnyert mintegy 18 millió forintos támogatással a pásztói Mikszáthban. tanár vezetésével. Az életpályaépítési kompetenciaterület „A” modulját a 10. gimnáziumi osztályban a történelem, a földünk és környezetünk tantárgy, a 9. és 10. osztályban az osztályfőnöki órákon, míg a „C” modult a 9. és a 10. évfolyam diákjainak választható módon diákköri formában hirdetik és valósítják meg, öt pedagógus kolléga bevonásával.- A központi program- Herczegné csomagot a 9. évfolyam Varga Ilona, képzés nyelvi előkészítő évfolyammal indul, ahol a kötelező és a választott kompetenciaterületeknek megfelelő tantárgyi oktatás nem folyik. Az életpálya-építési kompetenciaterület osztályfőnöki óráit mind a 9. mind a 10. évfolyamon be tudjuk vezetni. Az oktatási folyamatba - elsősorban az életpálya-építési kompetencia területen - bekapcsoljuk a programban résztvevő diákok szüleit is - mondta számára dolgozták ki, mi a projekt vezetője az igazgatónő, majd így azért vezetjük be a 10. évfolyam két osztályában, mivel iskolánk mindegyik tagozatán a folytatta: - A projekt sikerességétől azt várjuk, hogy a tájékozott és felkészült pedagógusok segítségével javul a programban résztvevő tanulók tanulmányi eredménye (0,2-del), 10%-kal csökken a végzés előtti kimaradásuk az iskolából és az iskolai sikeresség miatt 10%4tal csökken az igazolatlan tanórai hiányzások száma - teszi hozzá Herczegné Varga Ilona. A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium társadalmi és gazdasági szempontból is hátrányos helyzetű és elmaradott kistérség- A projektet a Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szak- középiskola és Kollégium teljes nevelőtestületének együttműködő támogatásával tervezzük véghezvinni - mondta el érdeklődésünkre Herczegné Varga Ilona, iskola- igazgató. Mint megtudtuk, a szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület „C ’’modulját a 10. évfolyam számára diákköri keretekben vezetik be, egy fő pedagógus irányításával. A matematikai-logikai kompetenciaterület „A” modulját a 10.szakközépiskolai osztály két tanulócsoportjában, a „C” modult [>edig a 10. évfolyam szakkörösei számára oktatják, három fő szakIzgalmak az Idei érettségin egyetlen középiskolája, amely a térségi központban, Pásztón található, ahol a munkanélküliségi ráta 12,7 %. Az itt élő és tanuló gyerekek számára létkérdés, hogy ezt a társadalmi-gazdasági helyzetből adódó hátrányt kompenzálva, olyan tudás és készségek birtokába kerüljenek, mely növeli a továbbtanulási és a munkaerő piaci esélyeiket Az iskola által eddig megtett lépések - az idegen nyelvi és az informatikai képzés nagy volumenű fejlesztése - szükségesek, de nem elegendőek a fenti cél elérésére. Ezt a megállapítást alátámasztják a diák és a szülői felmérések eredményei, melyek egyértelműen mutatják azt az igényt - amely találkozik a pedagógusok és az iskola véleményével is -, hogy az idegen nyelvi és az informatikai módszertani és technikai, szoftverfejlesztések mellett (és nem helyett) fő hangsúlyt kell fektetni a szövegértési-szövegalkotási, a matematikai-logikai ésnz életpálya-építési kompetenciák fejlesztésére, mely hozzásegítené a diákokat a továbbtanulási és szakmai terveik megvalósításához. A TNL Uniós milliárdok az igazságosabb oktatásért Soha ennyi pénz nem jutott még Magyarországon az óvodák, iskolák, egyetemek fejlesztésére. Több száz iskola legalább 30 ezer kisdiákját érintik azok a most megjelent európai uniós pályázatok, amelyek célja a közoktatásban az elmúlt években elindított változások véghezvitele, az oktatási rendszer egészének korszerűsítése, eredményesebbé, és ami talán még fontosabb: igazságosabbá tétele. A közoktatás ma még újra és újra szüli a társadalmi igazságtalanságokat. Gyakran nem teremt esélyt és nem ad lehetőséget a kitörésre, a tehetségek kibontakoztatására. Nem ad olyan tudást és még inkább olyan képességeket, készségeket, amelyek segítenének a fiatalnak munkát találni és sikeresen megállni helyét az életben. Nemzetközi felmérések szerint mind szövegértésben, mind pedig a matematikai és természettudományos műveltség tekintetében a 15 éves magyar diákok teljesítménye messze elmarad még a velünk azonos fejlettségű országok tanulóiétól is. Ami még ennél is szomorúbb, hogy a háromezer főnél kevesebb lakosú községekben, illetve a nagyvárosban élő diákok teljesítménye közötti különbség négyszer-ötször nagyobb, mint a nemzetközi átlag. Ezért egyrészt okolhatók a vidéki, kistelepülési iskolák felszereltségének komoly hiányosságai. De nem ez az egyetlen ok! A felmérések szerint ugyanis a 29 vizsgált ország közül a magyar oktatásban függ a leginkább a diákok teljesítménye, tanulmányi eredménye attól, hogy milyen anyagi, társadalmi és kulturális körülmények között élnek. Ez pedig nagyon igazságtalan. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv részeként 2004 és 2006 között európai uniós támogatással 914 oktatási témájú program valósult, illetve valósul meg több mint 71 milliárd forint értékben. Ezen belül a regionális programok csaknem 17 milliárd forintos támogatásával 92 iskola és 61 óvoda újult, illetve újul meg egészen, kétharmaduk az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben. E fejlesztések 24 ezer általános iskolás és 5 ezer óvodás mindennapjait tették és teszik barátságosabbá. A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére csaknem 8 milli- árdot fordíthattunk, és uniós támogatással több száz iskolában vezettük be a „kompetencia alapú oktatáshoz” kapcsolódó, korszerű tananyagokat Fontos terület volt a felsőoktatás is, ahol az intézmények korszerűsítésére az elmúlt három évben fordított 13,7 milliárd forintos támogatás csaknem 170 ezer hallgató és 9500 oktató számára teremtett és teremt korszerű képzési feltételeket Az elkezdett munkát folytatni kell. Az iskolákat képessé kell tennünk arra, hogy európai színvonalú körülmények között európai színvonalú tudást nyújtsanak. Ezeket a célokat - az oktatás megkezdett megújítását - szolgálják az új tanévvel párhuzamosan .elindított európai uniós pályázatok. A következő hét évben az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az oktatás fejlesztésére csaknem 650 milliárd forintot fordíthatunk, nagyobbrészt uniós támogatással. Ebből 130 milliárd forintra még ebijen a tanévben megjelennek a pályázatok - jó részük már szeptember elejétől benyújtható. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik legfontosabb célja a területi különbségek csökkentése, az egyenlő esélyek megteremtése mindenki számára - természetesen az oktatásban is. Éppen ezért a közoktatási infrastruktúra fejlesztésére minden régióban megjelenő pályázatok legfőbb célja a mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító, szakmai tartalmában a kulcskompetenciák fejlesztésére alapozott, integrált intézményi hálózat létrehozása. Az iskolafenntartók összesen több mint 50 milliárd forintos keretre pályázhatnak korszerű közoktatási intézmények kialakítására. Ez magában foglalja a meglévő intézmények felújítását, akadálymentesítését, bővítését, az óvoda- és iskolaudvarok felújítását, biztonságosabbá tételét, valamint többek között a mellékhelyiségek, konyhák, szerverszobák, tornatermek, orvosi szobák akadálymentes kialakítását, a tanuszodák, medencék korszerűsítését Az infrastrukturális fejlesztések mellett természetesen az oktatás eredményességének és hatékonyságának javulását elősegítő tartalmi, módszertani fejlesztések is indulnak. Külön kiemelt program keretében pedagógusképzési csomagok fejlesztésére és bevezetésére is jelentős uniós források jutnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként. A fejlesztések egyik alapvető célja a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés. Ezt segíti elő a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, a közoktatási rendszer hatékonyságának javítása és újszerű megoldások bevezetése, valamint a térségi iskola- és óvodafejlesztő központok regionális hálózatának együttműködése is, amelyekre a Társadalmi Megújulás Operatív Program most megjelenő pályázatai nyújtanak támogatást Mindez hozzájárul a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentéséhez is. A közoktatás-fejlesztési pályázatok mellett több mint 5,3 milliárd forint uniós forrásból folytatódik munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes, a gazdaság igényeihez igazodó szakképző intézményrendszer kialakítása is. A most megjelent oktatási pályázati csomagot októberben és novemberben további, az esély- egyenlőséget, informatikai fejlesztéseket, pedagógiai együttműködéseket és átfogó minőségfejlesztést támogató pályázatok’meghirdetése követi - csaknem 50 milliárd forintos kerettel. AZ OLDAL AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÜLT. J
