Nógrád Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-19 / 219. szám

2 2007. SZEPTEMBER 19., SZERDA INTERJÚ Talán kevesen tudják, de Nógrád Megye Önkormányzata mintegy 2600 embernek ad munkát, 18 intézményt tart fenn, megközelítőleg ötezer fiatal vagy idős ember oktatásáráról, illetve ellátásról gondoskodik. Nógrád megye pillanatnyi helyzetéről Becsó Zsolttal, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökével beszélgettünk. Mérlegen a megye elmúlt esztendeje- Nehéz év van mögöttünk minden szempontból - mondta el megyénk el­múlt egy évét értékelve Becsó Zsolt - Tudtuk persze, hogy rossz gazdasági helyzetben van az ország, de arra, hogy az önkormányzatokat, azon belül is a megyeieket ilyen mértékben fogják súj­tani a kormányzati megszorítások, nem is sejthettük, erre nem lehetett felké­szülni. Ez már csak azért is fájdalmas, mert a megye - nem rólunk szól! Bár politikai alapon kerül megválasztásra, hogy milyen összetételű politikai testü­let vezesse a megyéket, illetve határoz­za meg négy évig a megye életét, de itt intézményekről, emberekről és emberi sorsokról is szó van! Azt tudni kell, hogy a Nógrád Megyei Önkormányzat egyben a megye legnagyobb foglalkoz­tatója is...- Hány dolgozó áll a megye alkalma­zásában?- Mintegy 2600 embernek adunk munkát, 18 intézményt tartunk fenn, megközelítőleg ötezer fiatal vagy idős ember oktatásáráról, illetve ellátásról gondoskodunk! Nemcsak a városokban, hanem a kisebb településeken is jelen vagyunk lakóotthonokkal, szociális in­tézményekkel, illetve különféle intéz­ményi egységekkel. FÁJDALMAS MEGOLDÁSOK A megszorító csomag ebben a hely­zetben különösen hátrányosan érintet­te a megyét, amelynek szinte már nincs mobilizálható vagyona - hangsúlyozta az elnök -, mert az elmúlt években azt felélték. Az illetékhivatalok január 1-jé- től az APEH-be integrálódtak, ezzel pár­huzamosan a saját bevételek is csök­kentek. Ahogyan ezt a költségvetés ter­vezésénél is számoltuk, egy emberileg nagyon nehezen tervezhető szituáció­val találtuk szembe magunkat. Műkö­dőképességünket meg kell őrizni úgy, hogy kormányzati segítségre nem szá­míthatunk, mindent saját magunknak kell megoldani. Születtek olyan dönté­sek, amelyeknek eredményeképpen különböző intézkedéseket hajtottunk végre, intézményeket vontunk össze, válságkezelést is kellett foganatosíta­nunk a Szent Lázár kórház esetében. Nagyon fájt a szívünk, amikor ilyen döntéseket kellett hozni - hiszen a me­gye a foglalkoztatás szempontjából a leghátrányosabb helyzetűek közé tarto­zik -, de szükségképpen az átszervezé­sek, összevonások, racionalizálási in­tézkedések együtt jártak a létszámle­építésekkel is. Persze próbáltuk ezeket úgy végrehajtani, hogy a lehető legki­sebb sérelmeket okozzák. ÖSZTÖNZIK A BEFEKTETŐKET Ami a jövőt illeti, különféle beruházá­sokat, fejlesztéseket is.szeretnénk esz­közölni, de a jelenlegi helyzetben bi­zony nehéz dolgunk lesz. A kötelező fel­adatellátás mellett nagyon fontos, hogy pozícionáljuk a megyei közgyűlést, el­sősorban az önként vállalt feladatok te­kintetében. A szűkebb költségvetési for­rások miatt ugyanis nem lehetünk jelen mindenhol, nem támogathatunk min­dent - bármennyire is szeretnénk. Ezért rangsorolni kellett a feladatokat, prioritások kijelölésével. Igen fontos az aktív befektetés-ösztönzés, apró lépé­sekkel haladunk egy új típusú rendszer felépítésében. Ennek eleme lesz a gaz­dasági kerekasztal létrehozása, konk­rét eleme a megyei potenciális befekte­tési lehetőségek bemutatása. Szeptem­ber végén például Berlinben német üz­letemberek számára - Salgótarjánnal közösen - bemutatjuk a megye kínálta gazdasági lehetőségeket. Ebből a célból prezentációt fogunk tartani. Road-show jelleggel több hasonlót is tervezünk a potenciális befektetők részére.- Mit láthatnak a német üzletembe­rek?- Bemutatjuk meglévő ipari parkjain­kat, üzemcsarnokainkat, egyben felhív­juk a befektetők figyelmét a nógrádi le­hetőségekre. A megyét el kell adnunk, az értékek bemutatásával, Nógrád azon po­zitív vonásait megjelenítve, amelyeket befektetési szempontból fontosnak tar­tunk. Visszatekintve a múltra elmondha­tom, hogy míg 1998 és 2002 között ha­vonta átlagosan három befektetni szán­dékozóval sikerült tárgyalnom, most vi­szont az elmúlt egy év alatt volt három! A Nógrád megye iránti befektetői érdek­lődés sajnos, radikálisan visszaesett. A kiutat meg kellene találni pedig, ha köz­vetlenül egy-egy ipari parkot vagy tele­pülést nem is tudunk menedzselni, de összességében, a megye jó hírének meg­erősítésével az önkormányzat is igen so­kat tehet! Például a nagykövetségeken keresztül, az ITD Hungary bevonásával is igyekszünk ténykedni. KÖZGYŰLÉS TEMPLOMBAN Az ünnepi közgyűléseket nem a me­gyeházán, hanem kihelyezve, kisebb te­lepüléseken tartottuk meg, március 15- ét Somoskőújfaluban, augusztus 20-át pedig Herencsényben. Azt jó előre el­döntöttük, hogy nem városokba visz- szük a kihelyezett üléseket, hanem a községekbe. A kisebb településeken azonban igen gyakori gond, hogy nincs olyan közösségi tér, amelyben a köz­gyűlés jelenlévő tagjait, a helybelieket, a meghívott vendégeket egy helyen le lehessen ültetni. A legtöbb kistelepülé­sen egyetlen alkalmas ilyen épület van, a templom.- Herencsény például hogyan került képbe?- Fontosnak tartjuk, hogy valameny- nyi választókerületben legyen kihelye­zett megyei közgyűlés, arra is odafigye­lünk, hogy mindig máshol legyen - az október 23-ai például Érsekvadkerten lesz, a balassagyarmati választókerü­letben. Ami még Herencsényt illeti, a község reményeink szerint a jövőben kiemelt szerepet fog kapni azáltal, hogy ott állították fel a Palócok Vigyázó Nagy- keresztjéL Ezt szeretnénk a palóc közös­ségekkel, határon innen és túl, a lehe­tő legszélesebb körben megismertetni. * Mind a 131 településen nem tudunk közgyűlést tartani, de a jövőben is azt az elvet szeretnénk követni, hogy a me­gyenap és a három ünnepi közgyűlés a négy választókerület valamelyik tele­pülésén legyen, s mindig máshol. Azért a megyenapokat városban tartjuk a jobb feltételek miatt - jövőre valószínű­leg Balassagyarmat kerül sorra. Egyéb­ként előbbiek a megyei identitástudat erősítését szolgálják! Akárcsak az, hogy azokat az embereket, akik kötődnek a megyéhez, arra kértük, legyenek Nóg­rád jószolgálati nagykövetei. Ez a lista egyre bővül, s benne vannak az igazi ér­téket képviselők éppúgy, mint azok, akik a bulvársajtón keresztül váltak is­mertté. Utóbbiak is fontosak azonban, hiszen sok helyen megfordulnak, Ma­gyarországon és külföldön egyaránt, jó hírünket pedig ők is elvihetik. A fiatalokat értük el ezzel a program­mal, azokat, akik éreznek affinitást az újságíró-hivatás iránt. Továbbra is jelen vagyunk a megye társadalmi, kulturális és sportéletében, támogatjuk az alapít­ványokat, a kiemelt rendezvényeket.- Mik ezek?- Gondolok itt a bánki jazzfesztivál- tól a vanyarci haluskafesztiválig szó szerint mindenre... A kétbodonyi szilva­Becso Zsolt szombatra, az idén Szentén megtartott vadásznapra, vagy, hogy a saját nagy rendezvényünket is említsem, a folklór­fesztiválra. Ezeken mindig igyekszünk ott lenni. Intézményeinken keresztül a megye kulturális életében is jelen va­gyunk. Fontosnak tartjuk, hogy a Palóc­föld, mint kulturális folyóirat továbbra is megjelenjen. Lehetőségeink határain belül támogatjuk a sportrendezvénye­ket és elismerjük a kiemelt teljesítmé­nyeket. Odafigyelünk az idősebb gene­rációra is, a bányásztársadalomra is. Tá­mogatási rendszerünk széles alapokon nyugszik, erre a jövőben is oda fogunk figyelni. Egy érték mögé - úgy gondol­juk - mindenképpen oda kell állni! HATÁR MENTI KAPCSOLATOK Annak is nagyon örülök, hogy sike­rült előbbre lépni a magyar-szlovák kapcsolatok ügyében. Besztercebánya megyével több hónapos egyeztetés után szépen alakulnak a kapcsolatok. Egy eléggé részletes, a gazdaságfejlesztésre, a turizmusra, a művelődésre, az okta­tásra, a kisebbségekre is kiterjedő ak­ciótervet sikerült kidolgoznunk. Mind­ez a nógrádi identitást erősíti! Madách és Mikszáth örökségét szin­tén meg kell becsülnünk, hiszen a me­gyét elsősorban ők tették naggyá és is­mertté - persze a jeles személyiségek neveit hosszan lehetne sorolni. Foglal­kozunk előbbiek mellett a nógrádi gasztronómiával, tervezzük a megyé­hez kötődő művészek megismertetését, akik itt alkottak, akiknek művei szű­kebb pátriánkról szólnak. Jelenleg is fo­lyik a nógrádi panteon előkészítése - azok szerepelnek benne, akik sajnos, már nem élnek, de tettek valamit szű­kebb pátriánkért. SPORTTOL KULTÚRÁIG PALOCFÖLDI IDENTITÁS Ugyancsak a megyei identitástudat Szeretnénk jövőre módszertani se- erősítését szolgálta az idén először meg- gédanyagot készíteni az iskolások szá- rendezett hollókői diákújságíró-tábor is. mára, hogy megismerjék a megye múlt­ját, hagyományait, nevezetességeit, ter­mészeti és kulturális értékeit. Az az ál­talános tapasztalat, hogy még az itt élők sem tudják, hogy milyen páratlan érté­kek veszik körül őket, de azt sem, hogy milyen nagy tudású és kiváló emberek éltek és alkottak itt! Azon is gondolkodunk, hogy a legen­dákat összegyűjtjük, számtalan anek­dota van a mai napig a köztudatban, amelyek a nógrádi identitáshoz tartoz­nak. Egy értékeket felmutatni tudó Palócország a cél. Talán kevéssé ismert, hogy egykor öt magyar vármegyében mintegy ötszázezres lélekszámú popu­lációt alkotott ez a népcsoport Ma a ma­gyar-szlovák határ két oldalán élnek, de egykor Hont, Nógrád, Gömör, Heves és Borsod megyében többségben vol­tak, de Bácskában, sőt még Kárpátalján is volt két olyan falu, amelyikben palóc hagyományok éltek! A palócság tekin­tetében Mikszáth írásainak mégiscsak mi vagyunk a központja, tehát a palóc identitás kérdéseivel is mindenképpen foglalkoznunk kell. VARÁZSLATOS VILÁG A szlogen, ami szerint Nógrád a va­rázslatos világ, ma már meglehetősen elterjedt, sokan ismerik. Egyelőre ezt a megyét idegenforgalmi szempontból nem sikerült eladni. Személyes tapasz­talatom, hogy nagyon sok sikeres em­ber él ebben a megyében, akik az el­múlt években igen sok turisztikai prog­ramot indítottak útjára. A teljesség igé­nye nélkül említem a bánki jazzfeszti- vált, a balassagyarmati és a herencsényi palóc búcsút, a szécsényi városnapot, a kozárdi almafesztivált, a pásztói plázát, a salgótarjáni a dixie­land- és várfesztivált, a kazári búcsút, a bokori traktormajálist, a hollókői húsvé- tot.. Egyre több az ilyen, a térség hatá­rain is túlmutató rendezvényünk van. A jövő fontos feladata lenne, hogy ezeket reprezentatív módon bemutas­suk azoknak, akikre vendégként is szá­míthatunk Nógrád megyében, a többi értékkel együtt. Ezeket egy láncra fűz­ve, minél több forrás bevonásával, egye­di attrakciók bemutatásával minél több pénzt próbáljunk fordítani a megye marketingjére! Ez persze csak összefo­gással lehetséges. Egy nagy közös bü­dzsé felhasználásával az országos sajtó­ban is lehetőség nyílik felületek vásár­lására, de arra is, hogy elérjük a reklá­mokkal a célcsoportot..- Nógrád turisztikai vonzerejének kik jelentik a célcsoportjait?- Az Észak- és a Dél-Alföld, valamint Budapest. Ezek a legfontosabbak, de természetesen további szegmentációra is szükség lesz. Ezért leszek jövőre amellett, hogy a programokat felfűzzük egy láncra, s ezeket együtt ajánlhassuk ki a megcélzott területekre. Lesz nógrá­di tavasz, nógrádi nyár és nógrádi ősz, a rendezvénysorozatokat pedig egyfaj­ta road-showban bemutatjuk a potenci­ális küldő területeken. Ezen értékek megjelenítése persze erősíti a nógrádi identitást is! Budapest értelemszerűen az Utazás 2008 Kiállítás és Vásárt jelen­ti. ÚJ SZERVEZET AZ IDEGENFORGALOMÉRT Előbbiek összefogására létre kell hoz­nunk a Nógrád megyei desztinációs szervezetet is. Nem egy kistérséget fog megjeleníteni, hanem lefedi az egész megyét, mind a 131 települést és meg­jeleníti a legkisebb településen műkö­dő idegenforgalmi vállalkozásokat, non­profit és civil szervezeteket, egyesülete­ket Arculatot épít, képzéseket tart, a ki­állításokon, vásárokon való részvételt szervezi, de azt is megoldja, hogy a desztinációs szervezeten keresztül akár on-line szállásfoglalásra is lehetőség le­gyen. Legyen szó vendéglátósról, aki ét­termet üzemeltet, programszervezőről vagy falusi vendéglátóról, mindenkit be szeretnénk vinni ebbe a szervezetbe - persze ehhez bizonyos paramétereknek is meg kell felelni. Egyébként a régión belül hat ilyen desztinációs szervezet fog létrejönni, három Borsod-Abaúj-Zemplén, kettő Heves és egy Nógrád megyében. A szer­vezetnek a marketingtevékenységet is fel kell vállalnia, a kiadványoktól kezd­ve egy jól működő honlap létrehozásá­ig minden téren. Ez egy non-profit, de gazdasági szervezet jelleggel működő szervezet lesz. Nógrád kimaradt az elmúlt időszak nagy idegenforgalmi fejlesztéseiből, né­hány jó példát kivéve, ezért elmondhat­juk, hogy még inkább össze kell fogni! Egyébként meg a legfontosabb felada­tok között említhető a hollókői ófalu tel­jes megújítása és a salgótarjáni Tó­strand fejlesztése, vonzóvá tétele. A desztinációs szervezetek jövőre fog­nak felállni. SAJTÓKAPCSOLATOK Ami a médiumokat illeti, újfajta el­képzeléseink vannak a rendszerről. Továbbra is szeretnénk fenntartani a kapcsolatot a Nógrád Megyei Hírlap­pal. Reményeink szerint egy két hóna­pon belül kialakításra kerül a regioná­lis televízió-stúdió - a közbeszerzési eljárás már lezárult ezzel kapcsolato­san. Miután a technikai feltételek adot­tak lesznek, az internetes fejlesztés is megvalósíthatóvá válik. Ennek első eleme már néhány héten belül látható lesz, mert megjelenik a www.nogradblog.hu honlap. Ezzel pe­dig - az internetes kultúra terjedésé­vel - mind többen oszthatják meg má­sokkal, illetve hozhatják nyilvánosság­ra véleményüket. A honlaphoz csatla­kozva egy internetes újság indítását is tervezzük, ennek a fejlesztése már el­indult, működése pedig csatlakozik a tévéstúdióéhoz. Végső cél, hogy jövő évben ezzel is indulni szeretnénk. Terveink szerint a megyeházáról egy tájékoztató kiadvány még megjelenne, amiben munkánk részleteit hoznánk nyüvánosságra. OKTATÁS ÉS IRODA A Bursa Hungaricán keresztül segít­jük a hátrányos helyzetű, jó tanulmányi eredménnyel rendelkező diákokat, emellett saját ösztöndíjrendszert is mű­ködtetünk a tehetséges fiatalok támoga­tására. Jövőre szolidaritási alapot ho­zunk létre a kisebbségi önkormányza­tokat is bevonva, az ifjúság, valamint az idősek támogatására. Rövidesen megnyílnak a megyei ön- kormányzat vidéki irodái is. Balassa­gyarmaton már működik ilyen, pár hó­napon belül Pásztón és Szécsényben is elkészül. Itt az ingyenes internetes hoz­záférés mellett az ügyfelek tájékozta­tást is kaphatnak munkánkról, de itt le­het majd találkozni a megyei önkor­mányzat képviselőivel és vezetőivel is, mert rendszeresített fogadóórákat fo­gunk tartani a városi irodákban - mondta végezetül Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke megyénk el­múlt esztendejét értékelve. Faragó Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom