Nógrád Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-18 / 218. szám
4 2007. SZEPTEMBER 18., KEDD NÓGRÁD MEGYE Pónik és kisállatok R. P. Balassagyarmat. Az állatok világát nem lehet elég korán megismerni és megszeretni. Ennek jegyében egyre népszerűbbek Magyarországon is azok a rendezvények, ahol a városi gyerekek találkozhatnak azokkal a háziállatokkal, amelyek még ma is sok helyütt részesei a vidéki életnek. Az ilyen bemutatókon a legkisebbek is megsimogathatják az állatokat, a kicsit nagyobbak pedig akár fel is ülhetnek egy-egy pó- niló hátára. A kis pónik ideális társak lehetnek később a lovaglás, a lovassportok alapjainak gyermekkorban történő elsajátításához is. Ezt szem előtt tartva, a szeptember 22-23-ai hétvégén póni-lovaglást és kisál- lat-simogató napot szervez Balassagyarmaton az Ipoly- völgyi Lovas Diák-sportegye- sület. A programhoz ideális helyszínt sikerült találni a „Z.Horv-udvarban” (Thököly út 27.), ahol délelőtt és kora délután minden kis érdeklődőt és szüleiket is szeretettel várják a pónik és a kisállatok, köztük Bebe, a hófehér bárány és Pákó, a koromfekete kiskecske. Ipolysági szomszédolás Konferencia Ipolyságon, a Honfi Napok megnyitóján Az idén harminchatodik alkalommal rendezték meg Hont vármegye egykori székhelyén azt a kulturális fesztivált, amely valamennyi Ipolyságra érkezőnek sokszínű programot kínált. A nyitó program során egy konferenciát rendeztek a város első írásos említésének 770. évfordulója és a 100 éves ipolysági kálvária apropóján. A találkozó bevezetőjében Lőwy János polgármester köszöntötte a résztvevőket, majd Mahulányi József római katolikus esperes tartott előadást „A keresztút szerepe a keresztény ember életében” címmel. A téma aktualitását az adta, hogy a felépülése centenáriumára megszépülvén egy olyan új látványossággal bővült Ipolyság látnivalóinak kínálata, mely valóban méltó arra, hogy a városba érkezők felkeressék. A város fölé emelkedő dombon elhelyezkedő kálvária a hitbéli megerősödésen túl gyönyörű látványt is kínál. A városon túl az Ipoly kék szalagja csillan fel, s a háttérben a Börzsöny kékje határolja a panorámát. Danis Ferenc, a város kiváló történésze a(százéves kálvária történetét mesélte el. A mára új köntösben büszkélkedő stációegyüttes maga is megjárta a maga kálváriáját. Megszenvedte a háború pusztítását, s évtizedekre szinte el volt temetve a figyelem középpontjából. Pálinkás Tibor, a városi Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria igazgatója a város vérzivataros eseményektől sem mentes évszázadait villantotta fel. A település első írásos említése IV. Béla király Zólyomban 1237- ben kelt leveléből ismeretes. A közel nyolc évszázada folyamán sorsa hasonló volt Nógrádéhoz, hiszen a történelem nagy sorsfordulói nem állnak meg a köz- igazgatási határok mentén. Sújtotta Ipolyságot a tatárjárás mindent elpusztító rohama, Drégely eleste után ide is megérkezett Ali basa győzelemittas serege, Rákóczi maga is megszállt a szabadságharc során a városban, s az 1848-49-es szabadságharc eseményei is éppúgy érintették, mint Nyugat-Nógrádot. A várost a trianoni diktátum után, 1923- ban megfosztották vármegye-, s járásközponti státuszától. Az ekkor bekövetkező mélypontot csak nehezen tudta kiheverni. A városban, a rendszerváltást követő néhány éves megtorpanást követően ismét megindult a fejlődés. A gazdasági megerősödésen túl köszönhető ez annak a szemléletnek is, melynek eredményeként immár tizenöt éve regionális lapot adnak ki szlovák és magyar nyelven egyaránt, hogy rendelkeznek magyar tannyelvű egyházi iskolával, hogy gazdag programsorozatot kínáló saját múzeumot és képtárat tartank fenn, s persze, hogy ilyen sokszínű kulturális kínálattal várják a városba érkezőket, mint a Honti Napok rendezvénye. A konferencia záró előadásában a múzeum munkatársa, Bénáik Márta szólt egy harmadik kerek évforduló kapcsán arról, hogy épp százötven éve adták át a megnyitó helyszínül is szolgáló városháza épületét. Ipolyságra 1806-ben került át Kemencéről a megyeszékhely, miután az ottani vármegyeháza leégett. Az új megyeházát előbb az Ipolyon innen kezdték építeni. A város főterének ma is ékességéül szolgáló impozáns épület aztán épp másfélszáz évvel ezelőtt készült el. V.J. . Falugondnokok fóruma G. E. Kutasó. A falugondnoki szolgáltatás aktuális kérdéseivel kapcsolatos szakmai fórumot szervezett a közelmúltban a Falugondnokok Nógrád Megyei Egyesülete a Falugondnoki Hálózat Országos Módszertani Osztályával közösen.- A találkozó segítséget nyújtott abban, hogy a területen dolgozó szakemberek munkájukban naprakészek, felkészültek legyenek, valamint válaszokat kaptak a feladataikkal összefüggő kérdéseikre - mondta el Szepes Pétemé, a megyei egyesület elnöke. Mint mondta, jelenleg 43 szolgálat van Nógrád megyében és igyekeznek elérni, hogy ez a nyolc lefedetlen faluban is elérhető legyen. A fórumon szép számban jelentek meg az érdeklődők, harminchét falugondnok vett részt a szakmai ösz- szejövetelen. Csörsz Klára, az országos módszertani osztály vezetője beszámolt a falu- gondnoki szolgáltatás szakmai tartalmáról, valamint a jogszabályi elvárásoknak megfelelő tevékenységről. A normatíva igénylésről és a felhasználás ellenőrzéséről tartott tájékoztatót Kárpáti Jánosáé, a Magyar Állam- kincstár Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának munkatársa. Serfőző Tamás, az Ezüstfenyő Idősek Otthona igazgatója a falugondnokok együttműködési lehetőségeit ismertette a szociális alapszolgáltatások más szereplőivel, az ellátottak jogairól pedig munkatársa, Huber Katalin számolt be. A gépjármű-üzemeltetés problémáiról beszélt Varga Péter közlekedési szakértő az új közlekedésrendészeti jogszabályok tükrében. A fórumot követően a Falugondnokok Nógrád Megyei Egyesülete közgyűlést tartott, s újraválasztották Szepes Péternét a nógrádi egyesület elnökévé. Sorstragédiákon átsegítő humor A Markó Iván-estek méltó folytatásaként, a város sokszínű kulturális gyökerei előtt tisztelegve, bizonyos mértékben szívbe markoló emléknappal lepte meg a balassagyarmatiakat Majdán Béla várostörténész. Szabó Andrea Balassagyarmat. Talán furcsán hangzik a „szívbe markoló” jelző egy kabaréest jellemzéseként, de égyet kell értenünk Sas Józseffel, a Mikroszkóp Színpad igazgatójával: a valódi humor a szomorúságból fakad. Szeptember 15-én a százéves magyar kabarét, az Ipoly-parti város egyik nagy szülöttét, s ezzel együtt a település múltba veszett, gazdag zsidó kulturális hagyományait is megidézték az emlékezők. A Csillagház előtti Kondor Er- nő-szobornál - Búza Barna alkotásánál - Réti Zoltán festőművész, zenetörténész, a város és a megye díszpolgára mondott ünnepi beszédet. A művész személyesen ismerte a Kondor családot, hiszen kiscsalomjai birtokukon tevékenykedett kántortanítóként 1942-ben. A Balassagyarmaton született Kondor Ernő alapította meg száz éve az első magyar kabarét, a terézvárosi Bonboniere-t.- Nagy érdeme volt az, hogy a mulatós, csevegés, vicceket mesélő századfordulós kabarét, a könnyed szórakoztatást összekötötte a művészettel, a képzőművészeti és zenei műveltséggel. Nagyváradon már óriási sikert aratott kabaréjával. Muzsikusként 1910-ben lett világhírű a húsz nyelvre lefordított „A vén cigány” című zeneművével, mely Amerikában száz mű közül érte el az első helyezést, s ötezer dollárt hozott Kondor Ernő számára - emelte ki Réti Zoltán, aki arról is szólt: Kondor nem tudott a pénzzel bánni, vagyonát elosztogatta, s a mintegy kétszáz dalról ismert szerző teljes szegénységben halt meg 1951-ben. A beszédet követően Medvácz Lajos polgármester és Zoltai Gusztáv, a Magyar- országi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, valamint a balassagyarmati zsidó hitközség képviselői is elhelyezték koszorúikat a szobornál. A program a színültig megtelt Madách Imre Filmszínházban folytatódott, ahol Sas lózsef és „minitársulata”, Beregi Péter és Böröczky lózsef mutatta be kabaréműsorát dob- és zongorakísérettel. - A humor átsegítette már e kis népet a legsúlyosabb tragédiákon is, megtanított felülemelkedni a sorscsapásokon - fogalmazott Sas lózsef, aki köszönetét mondott Majdán Bélának, „akinek még fontos a magyar kabaré és az alapítójára való emlékezés”. A Mikroszkóp igazgatója azt az örök érvényű, Peterdi Páltól származó igazságot is hangsúlyozta: „ akinek humora van, az mindent tud, akinek nincs humora, az mindenre képes”. A humoristák bizony odafricskáztak a nagypolitikának: „Mit tudjátok ti odabent, hogy nekünk odakint mi fáj?” - hangzott el szinte mottóként. Elénekelték itt a „megszorító kupiét”, górcső alá került a konvergencia-program, az áremelkedések sora - mindez persze tréfákon, vicceken keresztül. Az est végén a szalmatercsi juhász Férencné a „Piros pünkösd napján” című nótát adta elő, az ipolykeszi, aranykoszorús minősítésű nótaénekes, Básti lános pedig Kondor-szerzeményeket énekelt a Baranyi Gábor prímás vezette Balassagyarmati Cigány- zenekar kíséretében. Majdán Béla zárszavában elmondta: a sírva vigadást a kabaré a nevetéssel tudta feloldani, mindig a kisembert, a népet képviselve a mindenkori hatalommal szemben. S hogy a hatalom képviselői, a politikusok menynyire el tudnak távolodni az általuk képviseltektől, arra mi sem volt jellemzőbb mint hogy a kultúrtörténeti jelentőségű eseményt - mely egyben jótékony- sági est is volt a Kertész István és a Baranyi („Rekett”) Dezső Alapítvány támogatására - helyi politikusaink közül mindösz- sze Borenszki Ervin országgyűlési képviselő és a koszorúzáson Medvácz Lajos polgármester tisztelte meg jelenlétével. Majdán Béla erre vonatkozó megjegyzését a közönség egyetértő vastapsa fogadta.
