Nógrád Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-03 / 205. szám
FOTÓK: RIGÓ TIBOR 20 07. SZEPTEMBER 3., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE „Lesznek diákjaink és lesznek iskolák!” Elnöki csevely a herencsényi hagyományőrző asszonyokkal Újra szól az iskolacsengő Három évig üresen állt az általános iskola Somoskőújfaluban, nem koptatták kisdiákok a padokat, ázom ban az idei tanévtől újra gyerekzsivaj tölti meg a termeket. Iskolaavató ünnepséggel nyitották meg az intézményt augusztus 31-én, amely dr. Krepuska Géza nevét vette fel. (Folytatás az 1. oldalról) során mindenütt találkozom a falvak élni akarásával. Itt egy jó iskola, ott egy kifogástalan kis fogadó, másutt a vidéken ismertté vált termék. Mindezek Magyarország felemelkedésének biztos és örvendetes jelei - szögezte le a köztársasági elnök, aki azonban azt is hozzátette: van, amit semmilyen önkormányzat nem pótolhat, csak a szülők: kevés a gyermek.- Ha a születések száma továbbra is csökken, lehet egy ide ig máshonnan, más iskolák elől elvinni a gyerekeket, de egy idő múlva itt is üresek maradnak a padok. Az iskolában dől el, milyen esélyekkel lép tovább egy gyermek. Hogyan járul hozzá a jó iskola magának a kibocsátó közösségnek a megmaradásához vagy fejlődéséhez? Cser- hátsurány itt- is próbálkozik: a helyben keresett szakmákban szakképzés fog indulni - tette hozzá Sólyom László, aki saját általános iskolája rejtett, de a középiskolánál nem kevésbé fontos hatásait is felidézte.- Ma is megdobogtatja a szívemet, ha arra járok, s bizony nem egyszer teszek kerülőt, hogy elmehessek volt iskolám mellett vallotta meg az államfő, ugyanezt a szeretetet kívánva a kis tanulóknak alma materük iránt. Az ünnepség zárásaként az iskola igazgatója jutalmat adott át alapszintű írásbeli angol nyelvvizsgájáért Baranyi Bettinának, Hekli Martinnak, Katulin Katalinnak, Marsiczki Alexnak, Mészáros Patriknak és Tolnai Dórának. A Szózat eléneklése után a köztársasági elnök kötetlen beszélgetést folytatott az ünneplőkkel: a tanulókkal, a szülőkkel, valamint a cserhátsurányi és herencsényi hagyományőrző asszonyokkal. Gulyás Edina Somoskőújfalu. Ismét felcsendült a Himnusz az általános iskola udvarán, tanárok, diákok, szülők és a meghívott vendégek közösen énekeltek a Gyertyaláng templomi kórussal. Ezt követően Lichner András polgár- mester jelképesen átadta az intézmény kulcsát Paróczai Csabának, a Cogito Általános Művelődési Központ igazgatójának. Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alel- nöke tanévnyitó beszédében Klebesberg Kunó, néhai kultusz- miniszter tanácsát idézte: az iskola akkor van jó helyen, ha a gyerekek gyalog is el tudnak menni oda. Az alelnök kifejtette, hogy a település lakói immár harmadik nagy győzelmüket aratják. A trianoni békediktátum igazságtalanul szakította el őket Magyarországtól, de dr. Krepuska Gézával az élen, elérték a visszacsatolást. Újabb megmérettetést jelentett az, hogy 1977-ben megszűnt a település függetlensége, ekkor is képesek voltak az itt élők harcolni, aláírásokat gyűjtöttek, s a közelmúltbeli népszavazáson visszahódították önállóságukat. Harmadik győzelmükkel képesek voltak iskolájukat is megmenteni.- Ez a lehetőség életet, jövőt jelent a településnek egy olyan környezetben, amelyben közel négyszáz iskolát zártak be és vontak össze - zárta szavait Lezsák Sándor. Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a település képviselő-testületének tagjai megtartották választási ígéretüket: újra életet leheltek a megszüntetett általános iskolába. Az itt élők elszántsága, bátorsága és kockázatvállalása nélkül aligha valósulhatott volna ez meg.- Teljesítményükkel példát mutattak, kalapot emelhet előttük az egész ország. A somo- siak ismerik az élet legnagyobb titkát is: ázt, hogy nincs semmiféle titok. Bármilyen okos cél elérhető, ha egy közösség megérti annak lényegét és hajlandó mindent megtenni érte - mondta Becsó Zsolt, majd jelképesen átadott Lichner Andrásnak egy számítógépet. Ezt követően a Kisgömböc néptánccsoport mutatta be műsorát, majd Fritsch Ottó ismertette dr. Krepuska Géza, az iskola névadójának életútját. Végül a család Magyarországon élő legidősebb és legfiatalabb tagja leplezte le az intézmény falán elhelyezett emléktáblát. Az érdeklődők megtekinthették a somosi gyerekek, a helyi alkotók és Földi Péter Kossuth-díjas festőművész alkotásait. Sólyom László arra kérte a ma diákjait: sose felejtsék el, mire tanították őket szeretett alma materükben „Kőlevest" ebédeltek, közösen szórakoztak Gulyás E. Szilaspogony. Immár ötödik alkalommal rendezték meg a település sportpályáján a Kőleves fesztivált. A nagy sikerű rendezvényre nem csak Nógrádból, hanem Heves és Borsod megyéből, valamint az ország számos pontjáról érkeztek érdeklődők. A résztvevők száma évről évre emelkedik, idén közel kétezer látogató kereste fel a települést. A rendezvényt Nagy György, a község polgármestere nyitotta meg, majd szentmisén vettek részt az egybegyűltek. Ezt követően vette kezdetét a főzőverseny, amellyel egy régi mondát elevenítenek fel: valaha egy szegény vándor, mivel senki sem vendégelte meg a faluban, elhatározta, hogy kőlevest főz. A kíváncsi lakók körülállták és készségesen adtak az ételhez sót, zsírt, káposztát és kolbászt. Végül a legény megette az ízletes levest, a követ pedig eltette arra az esetre, ha újból olyan helyre ér, ahol senki sem kínálja meg a szegény vándort.- Ma már nem kerül a kő az ételbe (amihez az önkormányzat biztosítja a vizet, a tüzelőanyagot, az evőeszközt és természetesen a követ), elegendő ha a bogrács köré teszik azt a versenyzők - mondta el a polgármester. Idén közel negyven csapat versengett egymással az üstök mellett, s mindenki a mások főztjét pontozta. így dőlt el, hogy kié a fődíj és a vigaszdíj, ami egy serleg volt és egy molnárkalács- sütő vas, amelybe a polgármester véste bele a helyezést. Orbán Mihály helyi plébános megszen- | telte a leveseket és a résztvevő- 1 két. Akiknemvettek'résztafőző- 2 versenyben, tizenegy kilométeres túrát tehettek a Kis-kő- höz, ahol egy kilencméteres mesterséges barlangot kerestek fel. A nap folyamán vetélkedőkön is részt vehettek a jelenlévők: kőhajításban, gerelyvetésben és kötélhúzásban mérhették össze tudásukat. Moto- roskaszkadőr-bemutatót láthattak a falu utcáin és a sárkányrepülést is kipróbálhatták az érdeklődők. Amint leszállt az este, hatalmas tábortüzet gyújtottak, amely körül énekeltek, beszélgettek a résztvevők. A rendezvényt nosztalgiadiszkó és élőzene zárta. Az egykori mondából mára csak a közös főzés közösségformáló hagyománya maradt meg, mindenki örömére FOTÓ: GÓCS ÉVA
