Nógrád Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-13 / 214. szám
Az alap kész, épülhet a fal látkép Salgótarján polgármestere a nyugdíjasok helyzetéről Salgótarján. A megyeszékhely lakosságának mintegy negyede a nyugdíjas korosztályhoz tartozik. Hogyan élnek, milyen körülmények között laknak az idős emberek, milyen az anyagi, szociális biztonságuk? Hogyan gondoskodnak azokról, akik öregen, betegen magukra maradtak, nincs körülöttük család? Hogyan lehet jobb, biztonságosabb körülményeket teremteni számukra? Ezekről a kérdésekről mondta el tapasztalatait, véleményét Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere. V. G.- Mennyire sikerült megismerkednie a városi lakosság különböző csoportjaival\ igya nyugdíjasokkal?- Amikor elindultunk, azt mondtam, egy évre biztosan szükség van ahhoz, hogy az elmúlt évek, a város történéseit megismerje az ember. Most közel az évhez, elégedett vagyok. Sikerült feltérképezni helyzetüket és olyan elemzés birtokába jutni, amire a következő évben már építkezni le-. hét. Hasonlattal élve: a városfejlesztés alapjait leraktuk, következhet az építkezés. A helyzetelemzés része az is, hogy minden egyes lakossági csoportot, réteget sikerült megtalálnunk, helyzetét megvizsgálni. A civil szervezeteknél nagy figyelmet szenteltünk a szervezetten működő csoportokra, mint a nyugdíjasok egy része. Én nagyon örülök annak, ha olyan összefogást látok, mint amilyen az emléktábla avatása volt a bányásznapon, amikor egy civil szervezet és a városvezetés kezdeményezése találkozik. Igyekszünk az üyen mellé állni, támogatni. Szeretnénk a városközpontban egy civil házat létrehozni, ahol helyük lenne a civil szervezeteknek, az időskluboknak. Remélhetőleg 2008 első felében ez megvalósul. A város ezzel tud hozzájárulni a civil közösségek támogatásához. A közgyűlés elfogadta a civil koncepciót. Ennek részeként 500 ezer forinttal megemeltük a civil alapot. De a mindennapi működés segítése mellett arra törekszünk, hogy fejlesztési lehetőségük is legyen a szervezeteknek. Ami a nyugdíjasokat illeti, a városban nagyon színes a paletta. Hiszen vannak olyan idős emberek, akik nagyon jó anyagi, egzisztenciális körülmények között élnek és van, ahol óriási gondok vannak. Országos probléma, hogy a nyugdíjasok élete nagyon nehéz. A nyugdíjak reálértéke fokozatosan csökken. Azt tapasztalom, hogy Salgótarjánban élő nyugdíjasok nagy része a nagyon nehezen élők közé tartozik.- Mit tesz, mit tehet a város vezetése, hogy ez változzon?- Egy olyan programot dolgozunk ki, amely magvalósítása javítaná a városlakók komfortérzetét, és amelyek egyes elemei, kedvezményei már 2008-tól megjelenhetnek. Gondolkodunk olyan Salgótarján-kártyában, amellyel a városi lakosok kedvezménnyel juthatnának bizonyos szolgáltatásokhoz. Ennek lehet olyan változata is, hogy a diákok és a nyugdíjasok még további kedvezményeket kapjanak. Azt gondolom, ez az a két korosztály - a múlt és a jövő -, amelyre nagyon nagy figyelmet kell fordítani. A nyugdíjasokra azért, mert munkájukkal ők alapozták meg a város fejlődését A diákokra pedig azért, mert azzal számolunk, hogy a városépítő munkát ők viszik tovább. Ezért egy új ösztönzési rendszer kidolgozása van folyamatban, arra motiváljuk őket, hogy tanulmányaik befejezése után visszajöjjenek Salgótarjánba.- Egy korábbi felmérés szerint az idősek között sok a magára maradt, beteg ember, akik már nem tudják ellátni magukat. Ők mire számíthatnak?- Róluk szociális ellátórendszerben gondoskodunk. Idősklubokat működtetünk, amelyek nappali ellátást nyújtanak. Igaz, egy esetben arra kényszerültünk, hogy a városközpontban, a Május l.pton az épület leromlott állapota miatt átmenetileg bezárjuk a klubot.- Egy nyilatkozatában azt mondta, hogy átalakítják a szociális ellátórendszert Milyen természetűek a változások?- A szociális ellátás sokrétű, összetett feladat, jóllehet sokan csak segélyezésben gondolkodnak. Ennél lényegesen többet jelent, különböző támogató programokat, közmunkát, családsegítést, az idősek napközi és idősotthoni ellátását, házi gondozást, a hajléktalanok ellátását. Ez tehát komplex program és a megyei jogú városok esetén önkormányzati feladat. Mi azonban úgy láttuk, hogy jobb és hatékonyabb lesz az ellátás, a gondozás, ha a feladatokat megosztjuk a kistérséggel. A • környező településeken is működnek idősklubok, másrészt ez magasabb normatív ellátást is jelent. Most lesz a féléves szakmai értékelés, hogy a változás milyen eredményt hozott Az már most látszik, vannak még zökkenők az átállásban, de a települések összefogásával szakmailag eredményesebben működik a rendszer, mint korábban. A kistelepülések önállóan nem tudták volna ezt a feladatot így megoldani.- Baglyasalján új idősotthon épül, de mi lesz a zagyvarónai iskolával?- A baglyasaljai idősotthont a megyei önkormányzat építteti és működteti, de városi szolgáltatásokat is ellát majd. Ezért a megye és a város szoros együttműködésére van szükség. Az látszik, hogy a városban és környékén erőteljes az elöregedési folyamat, a baglyasi idősotthon nem tudja kielégíteni a növekvő ellátási igényeket. Mindenképpen szükség van a zagyvarónai iskola idősotthonná alakítására. Az épület egyik szárnyába szociális alapon kerülnének a lakók. A másikban olyan részt szeretnénk kialakítani, ahová olyan idős emberek kerülhetnének, akik meg tudják fizetni ellátásukat, gondozásukat. Ehhez azonban vissza kell szerezni az épületet városi tulajdonba, amelyért már tettünk bizonyos lépéseket.- Mi van azokkal az idős emberekkel, akik még mindig a külső városrészekben, rogyadozó kolóniákban élnek?- A kolóniák jelentik Salgótarján egyik égető, ha nem a legégetőbb problémáját. Megoldásukhoz több városban is tapasztalatokat gyűjtöttünk és most az év végéig szeretnénk bemutatni megoldási stratégiánkat. A legégetőbb a helyzet a Zagyva-rakodón. Ott olyan állapotok vannak, hogy tovább nem lehet várni, felszámolásukat az idei évben tervezzük. A rakodón 8-10 bejelentett személy él. Azt mondhatnánk, könnyen elhelyezhetjük őket szociális bérlakásokba. De pontosan tudjuk, hogy nyolcvan körüli azok száma, akik ott laknak önkényes lakás- foglalóként, bejelentés nélkül, és. ez így már nem egyszerű dolog. Ugyanakkor az egész acélgyári körzet egy frekventált része a városnak, amelyet pályázati pénzből szeretnénk felújítani és a városközponthoz csatolni. Életveszélyesek a Zsemlinszky úti koló- niaépületek is, ahol a megoldással ugyancsak nem várhatunk tovább. A kolóniák legnagyobb része elöregedett, de vannak más példák is. láthattam, hogy Forgách Antal úton egy részüket szépen rendben tartják idős lakóik. Felmerült az a lehetőség is, hogy megvásárolják a lakásokat, ahol leélték egész életüket. A váj ros pedig természetes részeként megőrzi ezeket a területeket. 2007. SZEPTEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Az év női hangja: Grényi Lászlóné dalosverseny Nógrádi országos sikerek Véget ért a Nyugdíjasok Országos Szövetsége által Kodály Zoltán emlékére meghirdetett dalosverseny. Májusban volt Miskolcon az észak-magyarországi régiós válogatás, ahol a lehetséges 8 továbbjutó közül öten Nógrád megyeiek lettek; Grényi Lászlóné és Tótpál Lászlóné Szandáról, Sándor Gyuláné Kazárról, Teplán Sándor Karancslapujtőről és a 82 éves Zsidai Imréné Salgótarjánból. Az országos döntő Győrött volt augusztusban, itt 14 megyéből 39 településről 54 dalos jelent meg. A megjelenteket Jankovics György, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke köszöntötte. Mint mondotta: titka van annak, hogy ragaszkodunk a most hatodik éve megrendezett találkozáshoz, melyet sajátos, bensőséges légkör leng körül. Kell a magyar népzene és magyar nóta ma is, és ez a hűség, ragaszkodás a dalokhoz mutatja, hogy ez a mozgalom ellenáll minden időnek. Közösséggé kovácsoló ereje van. Nótakirályok és nótakirálynők születnek itt minden évben. Egymás után léptek fel a régiós válogatáson továbbjutottak, illetve a még jelentkezettek. Grényi Lászlóné énekhangját és műsorát kísérte először szinte végig a közönség vastapsa. De kijutott az ünneplésből Zsidai Imrénének is, mert magával ragadta a közönséget az első percben és vele énekelt közel 200 ember. Teplán Sándor szépen szóló és tiszta hangja is csodálatos volt. Nagy izgalommal várta mindenki a zsűri véleményét: 15 fő juthatott be a másnapi gálaműsorra. A kijelölés egyben értékelés is volt. A nógrádi csapatból hárman kaptak meghívást a gálára: Grényi Lászlóné, Tótpál Lászlóné és Sándor Gyuláné. A gálaműsor a győri városháza dísztermében tartották. A megyénket képviselő három személy óriási sikert aratott. Különdíjas lett Sándor Gyuláné és Tótpál Lászlóné. Az év női hangja címet viselheti Grényi Lászlóné. A résztvevők oklevelet, emléklapot és szép könyvjutalmat kaptak. A rendezvény támogatói közül kiemelték Megyasszai László országgyűlési képviselőt, a megye és a város vezetőit, a megyei MSZP vezetőit, a Pannon Nyugdíjas Szövetség vezetőit és minden további támogatónak megköszönték, hogy ilyen gyönyörű környezetben csendülhettek fel a csodálatos dallamok. A két nap közös énekléssel zárult. Nagyon jól kiegészítette énekeseinket a Lantos Sándor által megszólaltatott harmonika-kíséret. Úgy gondolom, Kodály Zoltán szívét is melengette volna, ha hallja a sok tisztán csengő népdalt, nótát s egyetértene azzal, hogy „akinek lelkében szépen szól az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.” Nagy Ferencné Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület KÁRTYACSATA A TERASZON „Békebeli” öreguras szokás a nyárutó napsütésében ultizással elütni az időt. FOTÓ:HÜVÖSICSABA Gálaműsor, kiállítások V. G. A Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviselete és a József Attila Megyei Művelődési és Konferencia-központ rendezésében október 1-jén Salgótarjánban emlékeznek meg az idősek világnapjáról. A gálaműsort most is a „Nemzedékek kézfogása” jegyében szervezik. A színes ünnepi műsorban nagymamák és unokák lépnek színpadra. Bemutatkozik a Dobroda-völgyi kórus, amely a Karancs menti települések hagyományőrzőit fogja össze Fodor Sándor vezetésével, továbbá Mátramindszentről a Roma Csillag gyer- mektánccsoport. Tótok Csilla saját versét mondja el. Ott lesznek Rimócról Vincze Béla nótaénekes és felesége, Palotásról az Őszirózsa nótakör és Szécsényből az Őszi alkony nyugdíjasklub dalosai, táncosai. A salgótarjáni Csömör Dávid IV. osztályos tanuló verses mesét mond. A Nyugdíjas Országos Szövetsége által meghirdetett versmondóverseny országos döntőjén is fellépő Sirpon Lajosné Karancskesziből „hoz” verset a nyugdíjas ünnepre. Színpadra lép a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola Nyo- szolya énekegyüttese, a Főnix tánccsoport Hagara Judit vezetésével és a szintén salgótarjáni Bácskái Balázs harmonikájával. A művelődési és konferenciarközpont ajándékműsorral kedveskedik az idős embereknek. A Fővárosi Operettszínház művészei Egy kis Orfeum-Örökzöldek mindenkinek címmel 1 órás műsort adnak. A világnapi rendezvényt több érdekes kiállítás is kíséri. Szeptember 26-án 16 órakor nyílik kiállítás Tótok Csilla festményeiből, rajzaiból a művelődési központ klubjában. Szeptember 27-én délelőtt 10 órakor nyitják meg Salgótarján óvodásainak rajzkiállítását a művelődési központ előcsarnokában. Október 1- jén pedig idős alkotók kiállítása nyílik a házban 14 óra 30-kor. A megnyitó résztvevőit azok a nótaénekesek köszöntik, akik sikeresen szerepeltek a nyugdíjasok országos szövetsége által hirdetett dalverseny győri döntőjén. Nívódíj az asszonykórusnak bányásznap Megyei megemlékezés Nádújfaluban Nádújfaluban tartotta bányásznapi megemlékezését a bányászszakszervezet mátraterenyei nyugdíjas alapszervezete. Nádasdi József elnök a résztvevők között köszöntötte Hámori István Pétert, a Bánya és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete al- elnökét, Rákos Józsefet, a bányászszakszervezet Nógrád megyei nyugdíjas bizottságának elnökét, az önkormányzat és a civil szervezetek képviselőit. A közép-szlovákiai Privigyébői bányász nyugdíjasok küldöttsége érkezett Nádújfaluba Jan Chmelár, a nyugdíjasklub elnöke vezetésével, akikkel a nógrádiak baráti kapcsolatot ápolnak. Ünnepi köszöntőt Rákos József mondott. Felidézte a nógrádi bányászkodás több mint 150 éves történetét, a szén iparfejlesztő és városépítő erejét, a sikeres széncsatákat, a bányák bezárását is. Szólt a megmaradt bányászkedvezményekről, így a szénpénzről, a bányász- nyugdíj intézményéről, a sikondai szanatóriumról, ahol évről évre jelentős számú nógrádi nyugdíjas bányász gyógyul, pihen. Kegyelettel emlékezett arra az 1200 nógrádi bányászra, akik bányabalesetben veszítették életüket. Hámori István Péter arról beszélt, hogy a BDSZ nagy hangsúlyt helyez a hagyományok ápolására ott, ahol már megszűnt a bányászkodás. Támogatják a szakszervezeti közösségek törekvéseit, hogy minél több helyen legyenek emlékhelyek, működjenek nyugdíjasklubok, hagyomány- őrző együttesek, zenekarok, kórusok. Gyűjtsék össze, őrizzék a bányászat tárgyi emlékeit, szellemi értékeit, hogy az utánunk jövők tudják, hogyan éltek az elődök. Elismeréssel szólt arról a tevékenységről, amelyet e tekintetben a bányászszakszervezet nógrádi alapszervezetei végeznek, s közülük nem egy országosan is figyelmet érdemel. Ilyennek mondta a mátraterenyei bányászkórust, amely a bányászhagyományok gyűjtésében, ápolásában végzett kiváló munkájával elnyerte a BDSZ művészeti Nívó-díját. A kórus helyben gyűjtött bányászdalokkal, a haza és tágabb otthonunk Európa szeretetéről szóló dalokkal köszönte meg az országos elismerést. A hagyományos bányászünnepen 12 idős ember kapott elismerést 50 és 60 éves szakszervezeti tagságáért. Zám Sándor főbizalmi pedig a BDSZ elnökének elismerését vehette át lelkiismeretes, jó munkájáért.
