Nógrád Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-10 / 186. szám
2 2007. AUGUSZTUS 10., PENTEK NÓGRÁD MEGYE Ezermilliárd a magyar utakra P. Zs. Salgótarján. - Ezen a nyáron válik tisztán láthatóvá az, hogy a mostani parlamenti kormányzati ciklus miről is szól valójában: a kormány az első évben számos, nagy fájdalmakkal járó átalakításról hozott döntést, amelyeket a köznyelv megszorításoknak titulál. Az első egy év erről szólt, most viszont eljött az ideje a nagy horderejű fejlesztéseknek - jelentette ki Gusztos Péter országgyűlési képviselő. A kormány a következő két év közútfejlesztéseiről döntött a minap, amely szerint ezermilliárd forintot költ Magyar- ország közútjainak felújítására, valamint új utak építésére. Az összeg ezen időszakra 770 kilométernyi útszakasz megépítését fedezi. . - Megyénk legfontosabb fejlesztési kulcskérdése az infrastrukturális elzártság megszüntetése. Ki kell nyitni a térséget, megközelíthetővé kell tenni az autópályától, s később a vasútvonalaktól is - fejtette ki véleményét a honatya, s hozzátette: a kormánydöntés értelmében a 21-es út valamennyi szakasza négysávossá alakul. Végül kiemelte: az ilyen döntések biztosítják Salgótarján jövőjét. Ercsényi Ferenc, a Szabad Demokraták Szövetségének megyei elnöke arról tájékoztatott: a kormányülésen elfogadottak szerint soha nem látott fejlesztés indul meg Magyarországon a fő közlekedési utak felújítása, átépítése területén.- A most megszületett döntésnek köszönhetően a 21-es út valamennyi szakasza négysávossá válik, s az átalakítás prioritást is élvez, hiszen a megvalósítás sorrendjében - I a nagy nemzetközi folyosók után - az első helyen szerepel. A Magyar Közút Kht. Nóg- rád megyei igazgatójával komoly egyeztetések folytak, már idén elkezdődnek a kivitelezéssel kapcsolatos gazdasági lépések és jövőre - az időjárástól függően - indulhat a megvalósítás - tájékoztatott az elnök, s végül elmondta: a kormány tehát betartotta az ígéretét, Káka János betartotta az ígéretét. A legkisebb szépség P. Zs. RimÓC. Az idei Palócország szépei között a gyermekek körében a rimóci Biácsi Lili nyűgözte le leginkább a zsűrit. Az első osztályba készülő kislány édesanyja, Biácsiné Tóth Henrietta beszélt a csöppség népviselet iránti rajongásáról:- Mivel családunkban mindig is fontos szerepet kapott a néptánc, illetve a népi öltözet, így Lili pici korától részese volt a fellépéseknek, versenyeknek és ez alkalommal maga kérte, hogy részt vehessen a megmérettetésen. Biácsiné elmondta: Lili nagyon jól érzi magát a ruhákban. Búcsúk alkalmával sokszor ő maga kéri, hogy beöltözhessen, amiben a dédimama segédkezik: nagy szakértelemmel ölti a kislányra a ropogós kerekszoknyát. A fellépések sok előkészületet és nagy munkát igényelnek a család részéről is, hiszen a ruhaegyüttesek rendbe tétele nem kis feladat. A kis együttes, amiben Lili versenyzett, családi örökség. A büszke édesanya végül hozzátette: nagyon örül annak, hogy a kislánya ennyire jól érzi magát a kazári viseletben. Rajongása boldogsággal tölti el és bízik abban, hogy évek múlva is ezekben a ruhacsodákban láthatják majd őt a színpadon. Pádár Zs. Kazár. Az idei Szent Anna-napi palóc búcsún választották meg Palócország népviseletbe öltözött szépét. A rangos helyezés ez alkalommal a kazári Sándor Boglárkát illette meg, aki boldogan mesélt a versenyről, s az odáig vezető útról:- Amikor először ölthettem magamra a kazári népviseletet, azt hittem megfulladok - kezdte a beszélgetést Palócország szépe, majd hozzátette: jó pár éve vagyok a kazári néptáncegyüttes tagja, ezért a fellépések nem ismeretlenek számomra, a ruhacsodák viseléséhez is hozzászoktam, idővel meg is szerettem azokat A közönség már tavaly is láthatta Sándor Boglárkát a népviseletbe öltözött szépségek között, akkor a második helyet szerezte meg. Idén - sokak megkeresésére és kérésére - úgy döntött: ismét megméretteti magát. Palócország szépe elmondta, hogy már több viseletét is volt alkalma hordani, ilyen többek között a széki, amelybe egyedül is fel tud öltözni. A kazári viselet magára öltése azonban sok előkészületet igényel, rend szerint édesanyja öltözteti. A ruhák keményítősében és rendben tartásában nagyszülei segédkeznek. A régi szokások, a néptánc és népviselet iránti vonzalmát a családi gyökerek még inkább erősítik: nagyszülei még ezekben a - mára már hagyományként emlegetett - ruhákban jártak, amelyeket unokájuk most büszkén és szívesen visel. A jövőt illetően elmondta: természetesen szeretné tovább csiszolni néptánctudását, már csak azért is, mert nagyszerű érzés az, amikor a fellépések során valamennyi helyen csodálatot váltanak ki. Menyecskék legszebbike P. Zs. ____________________ Ka zár. Danyi Lilla Palócország szépeinek versenyén menyecske kategóriában aratott győzelmet. Megkeresésünkre elmondta, hogy a hagyományokhoz, valamint a ruhához való vonzalma már kiskorában elkezdődött, s azt a kazári általános iskolában fejleszthette, teljesíthette ki. Az órákon való kötelező részvétel sem vette el kedvét a tánctól, valamint a művészien kidolgozott ruhák viselésétől, sőt: minden évben fellépett valahol kazári öltözetben, s a Palócország szépe versenyre is az ottani néptáncegyüttes kérte fel.- Nagyon jól érzem magam ebben a viseletben, nagyon szépnek találom és igazán büszkén hordom - mondta Danyi Lilla mindazok ellenére, hogy a ruha elég súlyos, s felvétele több mint egy órát igényel, ha az ember eredeti kollekciót ölt magára. A zsűri az értékelésnél leginkább azt tartotta szem előtt, hogy mennyire illenek össze a ruhaegyüttes különböző részei, viselője hogyan tud azonosulni vele, s hogy a ruhaköltemények mennyire „eredetiek”. Danyi Lilla szerint hozzá kell szokni a ruhák viseléséhez, különösen a „fékötőhöz”, ami szintén elég súlyos. Elmondta azt is, hogy az eredeti viselet beszerzése sok időt igényel, hiszen már alig akad olyan idős ember, aki ruhakészítéssel foglalkozik. A menyecske kategória győztese végül hozzátette: nagyon örül a győzelemnek és természetesen mindenképpen folytatni szeretné a hagyományok efféle ápolását- A fellépéseket sem hanyagolhatjuk el, hiszen csak így gyönyörködhetnek mások is ebben az elbűvölő viseletben, amelyben mi, táncosok tulajdonképpen benne élünk - zárta gondolatait a menyecskék legszebbike. Ahol szépség és hagyomány ötvöződik örökség Sándor Boglárkát tüntették ki „Palócország szépe” címmel NYUGODT PILLANATOK A MACONKAI HORGÁSZPARADICSOMBAN Bátonyterenye. A hőmérő higanyszála néha még most is eléri a harmincöt fokot, de a vízparton a szél mégis simogat. Van ki napernyő alatt viseli el a várakozás pillanatait, de többen a napozással is összekötik a horgászást. Egy biztos: a gyönyörű adottságokkal rendelkező helyet egyre több horgász keresi fel.
