Nógrád Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-09 / 185. szám

4 BÁTONYTERENYEI NAPLÓ 2007. AUGUSZTUS 9., CSÜTÖRTÖK Tábor a biztonságos vakációért Búcsú a kegyhelyen Mátraverebély-Szentkút. Nagy boldogasszony ünnepe alkalmá­ból augusztus 11., 12., 15-én tart­ják a főbúcsút a kegyhelyen. Au­gusztus 12-én, vasárnap 9 és 10.30 órakor lesz szentmise, a fél tizenegykor kezdődőt Várnai Jakab OFM definitor generális fogja bemutatni. Nagyboldog­asszony napján, 15-én szerdán is a jelzett időpontokban kezdőd­nek a szertartások. Véradásra várnak mindenkit Nógrád megye. A Magyar Vö­röskereszt és arany fokozattal kitüntetett támogatója, a .TESCO ismét közös országos véradó napot szervez. Az idei második Tesco-véradást au­gusztus 10-én, pénteken 14.00 és 19.00 óra között 32 helyszí­nen szervezik, így Salgótarján­ban is. A szervezők várnak minden egészséges, 18 és 65 év közötti felnőttet Bátonyterenye Városi Baleset­megelőzési Bizottsága 2007-ben már a harmadik alkalommal rendezte meg 2007. július 1-jétől és 2007. július 7-ig a „Biztonsá­gos vakációért” elnevezésű bal­eset-megelőzési táborát a Szorospataki Szabadidő és Ifjú­sági Központban. A táborban a bátonyterenyei rendőrkapitányság illetékességi területéhez tartozó általános is­kolák 60 diákja vett részt és ké­szült fel a nyári vakáció alatt fo­kozottan megjelenő veszélyekre. A tábor célja az elmúlt három év alatt nem változott: A gyerekek játékos formában sajátítsák el mindazon elméleti és gyakorlati ismeretet, ame­lyekkel elháríthatják a rájuk le­selkedő veszélyeket. Tanulja­nak meg a KRESZ szabályairól mindent. Kezeljék biztonságo­san a kerékpárt, ismerjék meg, hogyan kell apróbb sérüléseket ellátni. A nyár azt is jelenti, hogy a gyermek gyakrabban marad felügyelet nélkül, a „kulcsos” gyerekek pedig fokozottan van­nak kitéve a bűnözésnek (drog, alkohol). A víz mellett nagyon sok család nyaral, s kevés gye­rek tudja, hogy milyen veszé­lyeket rejt a víz. Készüljenek fel a gyerekek erre is, hiszen a megelőzés életet menthet. Nem árt, ha felkészülnek arra is, hogy kisebb katasztrófák (la­kástűz, árvíz, csőtörés) esetén mit kell tenniük, hogyan kell vi­selkedniük. A táborozókat gazdag prog­ram is várta: hétfőn a tábor meg­nyitása után a Cserhát beavat­kozó osztály tartott érdekes be­mutatót, majd délután tekézé­sen és lövészeten vettek részt. A keddi napon Budapestre láto­gattak el a Közlekedési és a Had­történeti Múzeumba, majd ha­józtak a Dunán. Szerdán a helyi uszodában mutatták be úszótu­dásukat, délután az agresszió­ról szóló DADA-oktatáson vettek részt. Majd íjász-, határőrségi, és rendőrkutyás bemutatót lát­hattak. A határőrök ellen ját­szottak futballmérkőzést, éjsza­ka akadályverseny volt a prog­ram. Csütörtökön Ágasvárra ki­rándultak, és nyársaltak. Ezen kívül hétfőn és csütörtö­kön KRESZ-teszt kitöltésére, ke­rékpáros ügyességi verseny le­bonyolítására került sor. Pénteken a 10 állomásból (el­sősegély, KRESZ, kerékpározás, katasztrófavédelem, vízibale­setek, DADA stb.) álló versenyen adhattak számot a gyerekek a héten tanultak elsajátításából. Este a tábortűz mellett egymás műsorán szórakoztak. Képzés a vidékfejlesztésért A Bátonyterenye és Környé­ke Területfejlesztési Társulás sikeresen pályázott a 8 Palóc „+” Helyi Akciócsoport által az „Egyedül* nem megy” helyi vi­dékfejlesztési terv megvalósí­tása érdekében meghirdetett emberi erőforrás képzésre. A nyertes két projekt keretében a salgótarjáni és a bátony­terenyei kistérségben 30-30 fő részére nyílik lehetőség ingye­nesen részt venni „Vidéki tu­rizmus-marketing” és „Esélyt a munkaerő-piaci elhelyezke­désre” című képzési progra­mokban. A „Vidéki turizmus-marke­ting” elnevezésű képzés kere­tében segítséget kívánnak nyújtani a térségben falusi vendéglátással foglalkozó ma­gánszemélyek, egyéni vállalko­zók, vállalkozások számára. A képzés főbb témakörei: vállal­kozási és pénzügyi ismeretek, forrásteremtés, pályázatkészí­tés, marketingismeretek, falu­si vendéglátás, turizmus, turiz­musföldrajz. Az „Esélyt a mun­kaerő-piaci elhelyezkedésre” elnevezésű képzési program keretében a térségben élő ál­láskeresőknek, tankötelezett­séget teljesítő fiataloknak, gyesről, gyedről visszatérő édesanyáknak többek között az álláskeresési technikák el­sajátításában, önéletrajz-készí­tésben nyújtanak segítséget. A képzések várhatóan októ­ber-november hónapban in­dulnak. Az érdeklődőknek bő­vebb információt a kistérségi iroda dolgozói (Radics Mária, Vámos Anita) hétköznapokon 8-16,30 óra között, pénteken 14 óráig adnak a polgármeste­ri hivatal (Városház út 2. sz.) III. emelet 301. sz. irodában, vagy a 32/553-025-ös telefon­számon. Mesterember és a múló idő Az órásmester nyugdíjba vonul Bőrösök Géza órásmester életében április elseje meghozta a nyugdíjba vo­nulás idejét. 1970. április 13-án, hétfőn nyitotta meg üzletét a kisterenyei pia­con elsőként. Korábban a vegyesipari vállalatnál dolgozott, majd a sorkato­nai szolgálat letöltése után kezdte meg működését magánvállalkozóként. Ma­gánvállalkozásának első munkáját egy Göcző Mária nevű hölgy hozta, aki 45 forintot fizetett a javításért - emléke­zik. Azóta sok-sok üzlet nyílt és szűnt meg körülötte. Harminchét évnyi ittlé­te nemcsak mint órásmestert tette is­mertté és közkedveltté. Fanyar humo­ra, érdekes egyénisége, hallatlan jószí­vűsége, embersége miatt kedvelte meg mindenki. Pedig a Szegeden, 1947-ben parasztcsaládban született gyermek sorsára rányomta a bélyegét a történe­lem, a politika éppen aktuális igazság­talansága. A nagyon kemény munká­val megszerzett 40 hold művelését, s 8 gyermek nevelését végző szülők egy koncepciós per következtében a kitele­pítés áldozatává estek, az apa 9 évi börtönbüntetést kapott. Február köze­pén, 15 fokos hidegben, egy juhászsu­bával takarózva (hiszen az elvihető holmi súlya is meg volt határozva), in­dultak el Salgótarjánba. Az apa a bör­tönévek alatt a tatabányai bányákban dolgozott, az 1956. augusztusi szaba­dulást követően (büntetését harmadol­ták), a Salgótarján környéki bányák­ban helyezkedett el állandó éjszakás­ként. Az anya a tűzhelygyárban három műszakban dolgozott. Sok jó, segítő­kész emberre emlékezik abból az idő­szakból. Az acélgyári iskolában végez­te el a nyolc általánost, majd a Madách Gimnáziumban érettségizett, szárma­zása miatt azonban nem vették fel a Műszaki Egyetemre. Véletlenül lett órás. Kezdetben, a mechanikus órák időszakában nagyobb igény volt a javí­tásra, később a kvarcórák, az egyre si­lányabb minőség megjelenése elhozta a szakma devalválódását. Hogy mégis miért csinálta, maradt meg tanult mesterségénél? Azt mondja: egy kicsit nosztalgiából, egy kicsit lustaságból, egy kicsit büszkeségből. Az édesapját említi, aki egész életében olyan mun­kát végzett zokszó nélkül, hallatlan fe­gyelemmel, ami ugyancsak távol esett az őseitől örökölt, génjeiben mindig is meglévő főid szeretetétől, a főid műve­lésétől. De nagyon fontosnak tartja, hogy a munka ne kényszer legyen, örömét lelje benne az ember. Ő így töl­tötte el ezt a 37 évet! Szinte kistere- nyeivé vált, sok-sok jó ismerősre, ba­rátra tett szert. Úgy érzi, mindig is to­leráns volt mindenkivel, s igazán jó napi kapcsolatot alakított ki sok em­berrel. Bár a szakma, mestersége aktív művelését befejezte, de meggyőződé­se, hogy nem szabad leállni. Most más területen, más módon kell hasznossá tenni magát. Természetszeretete, ku­tyája ellátása, gondozása-tanítása, a kertészkedés, gombázás, nagy séták, megannyi lehetőség a kedvenc-értel­mes időtöltésre. Annak ellenére, hogy megváltozott a világ, megváltoztak az emberek, optimistán néz a jövőbe. Biz­tos benne, hogy továbbra is sikerül jó kedvvel, nagyszerű emberekkel talál­koznia, visszajárnia Kisterenyére. Most, hogy még áll a kicsi kis műhely a hatalmas fűzfa alatt, bár már az áram is kikapcsolva, lassan végére ér a „végleges felszámolás”. Most generáci­ók búcsúznak gondolatban vagy tény­legesen kedvenc mesterüktől, a jóízű beszélgetésektől, anekdotáitól, tudo­másul véve az élet rendjét, az idő mú­lását. S megőrzik emlékezetükben Börcsök Gézát, aki így mutatkozik be a telefonban: - Egy vidám ember a szo­morúfűzfa alól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom