Nógrád Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-31 / 203. szám
12 2007. AUGUSZTUS 31., PÉN', SPORTTUKÖR Szombaton felavatják a Szojka Ferenc Stadiont Salgótarjánban! 2007. szeptember 1., 13 óra, Dolinka, Kohász-pálya Egy kis történelem Nevezhetnénk a ma divatjának a stadionok névadását, de nem az, főleg, ha a fejlett nyugateurópai futballkultúrákra gondolunk. Hazánkban néhány éve, éppen az Aranycsapat tagjainak „köszönhetően” neveztek el a labdarúgás honi kiválóságaira emlékeztető sportkomplexumokat, s ha már a sportág örömeiből évek óta kimaradt Nógrád megye, most végre szűkebb pátriánk is csatlakozhat ehhez a nemes folyamathoz: Szojka Ferencről, a salgótarjáni labdarúgás élő legendájáról nevezik el a részlegesen felújított Kohász-stadiont. A névadó ünnepségre stílszerűen a bányásznapon kerül sor. A létesítménybe kilátogatóknak biztosan hevesebben dobog majd a szíve, s nem csupán a meghitt pillanatokban, az avatáskor, hanem akkor is, amikor belegondolnak: évtizedeken át, a szeptember elsejei bányásznapon a Fradi, az Újpest, a Honvéd, vagy az MTK játszott ezen a gyepszőnyegen. Most NB III-as bajnoki találkozón az Eger gárdája lesz a Salgótarján-Baglyas- alja FC ellenfele. A klub vezetői, Ferenczi Béla elnök vezérletével nagy fába vágták a fejszéjüket, amikor az elhanyagolt Kohász-stadion részleges felújítására vállalkoztak. A teljes tatarozásról nem lehetett szó, hiszen az több tízmillió forintot igényelne, ezért a nyár folyamán a játékteret és az öltözőket hozták rendbe, és a leSSE színeiben kezdte pályafutását, majd jórészt szintén ebben az arénában érte el sikereit az SBTC gárdájában. A mostani összecsapás előtt csak egy kevés múltidéző: a pálya bezárása előtti utolsó tétmeccset 2002. május 4-én játszották a Kohász-stadionban, amikor a megyei I. osztályban az St. Acél látó egy részére is új ülőkéket helyeztek el. A felújított stadion Szojka Ferenc nevét veszi fel. Az egykori 28-szoros válogatott klasszis futballista e helyütt, az a Kiste-renyét fogadta. Az utolsó NB III-as bajnoki mérkőzés 1993. június 2CFán volt, amikor a St. Kohász FC a lászapátival mérkőzött. Az egykori csapattárs a névadóról Cserháti József, az SBTC egykori kiváló kapusa 1958-1966 között 163 É — mérkőzésen ' szerepelt Szoj.1 ka Ferenccel mr mm együtt, és sók nagy csatát megélt az ország egyik legszebb fekvésű vidéki pályájaként emlegetett Kohász-stadionban. Pályafutásából nem hiányoztak a sikerek és a kudarcok sem: volt a Stécé vidék legjobb csapatának tagja, majd az NB 1/B-be kiesett, és onnan az első osztályba visszajutott gárda játékosa is. A volt hálóőr, később sportvezető, majd alpolgármester és önkormányzati képviselő jelenleg a Salgótarján-Baglyas- alja FC elnökségi tagja - mindenkor igyekezete legjavát adta Salgótarján labdarúgásáért, Szojka Ferenchez pedig jó emberi kapcsolatok fűzik. A stadion felújítása és névadójának kiválasztása külön örömmel töltik el.- Szojka Feri 1966. március 13-án, a Fradi elleni bajnoki meccsen játszott utoljára a Stécében, éppen a Kohász-pályán, ráadásul rekordközönség, 15 ezer ember előtt - emlékezett Cserháti József. - Mészáros Dodó bácsi volt az edzőnk, aki a megelőző szezonban még a zöldfehéreket irányította. Ezért mi is és a fővárosiak is nagy becsvágy- gyal készültünk a találkozóra. Feri nem eredeti posztján szerepelt, hanem centerként Albert őrzését kapta feladatául. Sajnos a Ferencváros jobban felszívta magát erre a kilencven percre és 3-0-ra győzött. Szojka remek csapattárs, kiváló barát volt pályán és azon kívül is. Ezért is örömteli, hogy a Salgótarján-Baglyasalja FC vezetésének kezdeményezésére, ez a csodálatos létesítmény - mely sokunk fiatalságának, sikereinek otthona volt - az ő nevét veszi fel és újra a sportolás, a foci helyszíne lesz. A SBFC szimpatizánsai, támogatói, szurkolói, játékosai és elnökségi tagjai nevében külön köszönettel tartozunk Ferenczi Bélának, a klub elnökének, hogy önzetlenül, jelentős áldozatokat vállalva megszervezte és irányította a stadion felújítását. AZ EGYESÜLET TÁMOGATÓI $ SUZUKI VITAI A klubelnök köszöni a segítséget Ferenczi Béla, a Salgótarján- Baglyasalja FC elnöke nem szívesen nyilatkozik - bár méltán tehetné. Nélküle aligha újult volna meg a Kohászpálya, és a labdarúgás iránti önzetlen elkötelezettségének köszönhetően talán ma is az enyészeté lenne a gyönyörű környezetben fekvő létesítmény. A sportvezető a szeptember 1-jei stadionavató kapcsán nagy szólamok helyett nemes egyszerűséggel nyugtázta, hogy a jövőben újra a sport kap főszerepet a stadionban.- Aki egy kicsit is járatos Salgótarján labdarúgásában, az nyilván tudja, hogy a dolinkai sportkomplexum az ország legszebb pályáinak egyike volt, azon NB I-es meccsek sokaságát, 1972-ben pedig UEFA-kupa meccset is rendeztek. A létesítmény 2003 óta egy vállalkozó tulajdonában van, de együttműködési, üzemeltetési szándékkal a „város illetékesei” közül azóta senki sem kereste őt. Mi ezt megtettük, hiszen az NB III-as indulás joggal rendelkező Salgótarján-Baglyasalja FC-nek pályára volt szüksége. Örömünkre gyorsan sikerült egy olyan üzleti megállapodást kötnünk, melynek értelmében hosszú távon használhatjuk a stadiont. A pálya állapotát korábban minden errefelé „tévedő” ember láthatta. Siralmas volt a játéktér különböző részein kinőtt gaz és fák látványa, a szétbontott lelátók képe. Amikor az együttműködési megállapodást követően beléptünk a stadion főépületébe, szembesülnünk kellett azzal a ténnyel is, hogy az idő vasfoga kikezdte a klubházat is. Mivel azonban nem siránkozni érkeztünk a létesítménybe, azonnal nekiláttunk a munkálatoknak. Széles körű ösz- szefogással, sokak önzetlen és odaadó munkájának köszönhetően a lelátón 2000 fő szurkolására alkalmas ülőhelyet alakítottunk ki, a kiubházban négy öltözőt, a játékvezetői öltözőt, a folyosókat, a fürdőket és a büfét tettük rendbe, persze úgy, hogy újra be kellett vezetnünk a víz- és áramszol gáltatást, és az omladozó vakolatot is helyre kell állítanunk. A gyepszőnyegről nem is beszélek bár jelenlegi állapotában sokak szerint a régi, szép múltat idézi. Újjávarázsoltuk a környezetet is: a kerítést, a korlátokat lefestettük, a kinti illemhelyeket is használható állapotba hoztuk. A jövőben a klubház többi helyiségét is szeretnénk felújítani, helyreállítanánk a fűtést és a világítást is, de ezekhez a feladatokhoz önkormányzati és pályázati támogatásra lesz szükségünk. Hiszem, hogy mivel a város sportjáról és „ékszerdobozáról” van szó, sikerül újabb támogatókat is találnunk. Egyelőre azonban azokat illeti a köszönet, akik segítettek, a klub mellé álltak. Örömünkre az atléták is bekapcsolódtak a felújításba, mert reményeink szerint ők is helyet kapnak ebben a komplexumban, s újra lehetnek atlétikai versenyek is a stadionban. A stadion névadója, Szojka Ferenc nevének felvétele talán nem szorul különösebb magyarázatra. Neve, pályafutása, a város sportjáért tett érdemei is jó garanciát jelenthetnek arra, hogy a Szojka Ferenc Stadion újra a sport szépségeivel kerül az érdeklődés középpontjába. A stadionavató programja 13.00 Meghívott vendégek fogadása a stadion klubházának emeletén 13.40 Stadionavató Köszöntőt mond: Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere Ferenczi Béla, az SBFC elnöke Szalagátvágás 14.00 SKSE-SBTC öregfiúk-mérkőzés A mérkőzés szünetében a Def Jam Dance School bemutatójára kerül sor. 15.20 Győzike-show 16.00 SBFC-Eger NB III-as bajnoki mérkőzés A bajnoki mérkőzés után a nézőket egy tányér gulyásra és egy sörre vendégül látják. Belépőjegy-árak: felnőtt 500 Ft, diák, nyugdíjas: 400 Ft Az őszi szezonra a hazai mérkőzésekre bérletek 2500 Ft-os áron vásárolhatók. 1 Szojka Ferenc névjegye SZÜLETÉSI u>ő, MELY: 1931. április 7., Salgótarján. EGYESÜLETEI: Salgótarjáni SE (1946-1950), Salgótarjáni BTC (1950-1966). JÁTÉKOS-PÁLYAFUTÁSA: Az SBTC-ben 369 bajnoki mérkőzésen (NB I-ben: 324 mérkőzés/16 gól, az NB l/B-ben: 45/7) játszott, 23 gólt szerzett. Az NB I-ben háromszor volt a vidék legjobb csapatának a tagja. 1956-ban (nem hivatalos, mert félbeszakadt a bajnokság) az ötödik, 1957-ben (egyfordulós tavaszi bajnokság) a hatodik, míg 1960-61-ben ugyancsak az ötödik helyen végeztek. 1954 és 1960 között 28-szor szerepelt a magyar válogatottban, egy gólt szerzett. Húszszoros leválogatott, sokszoros ifjúsági, utánpótlás, szakszervezeti és bányászválogatott. A magyar öregfiúk- válogatottban 1966 és 1983 között játszott. Két világbajnokságon szerepelt: a magyar válogatottal 1954-ben Svájcban ezüstérmet szerzett, 1958-ban viszont Svédországban nem jutottak túl a csoportküzdelmekből. Bár nem lépett pályára, de 1952-ben Helsinkiben tagja volt az olimpiai aranyérmes magyar válogatottnak. 1953-ban VIT-győztes a magyar csapat tagjaként Bukarestben, majd 1957- ben ugyanezen a tornán Moszkvában az ezüstérmes gárda tagja. 1956-ban Magyarországon az év labdarúgójává választották. EDZŐI PÁLYAFUTÁSA: SBTC (tartalékcsapat - 1967), SKSE, Kisterenye, Nagybátony, Pásztó, SBTC. A Stécében a különböző korosztályú csapatok mellett edzette a felnőtteket is, majd kisebb kihagyásokkal pályaedzőként tevékenykedett - 2003 nyaráig. 2007 júliusában az SBTC közgyűlése örökös elnökségi taggá választotta. A \
