Nógrád Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-03 / 180. szám

2007. AUGUSZTUS 3.. PENTEK KOZELET A sikeres nemzetközi példákra tekintettel a kor­mány és a parlamenti pártok kezdjenek egyeztetést az egykulcsos személyi jövedelem- adó bevezetéséről, írta az MDF. Dávid Ibolya pártelnök szerint a a térségből már szinte csak hazánk megy szembe „Don Quijote-i konokságga!" a kor követelményeivel. Leszakadt egy híd Minneapoiisban. A hivatalos adatok szerint legalább négyen meghaltak, hatvanan megsérültek és harmincán eltűntek az Egyesült Államokban, amikor helyi idő szerint szerdán este a Minnesota állambeli Minneapolisban leszakadt egy híd. A negyven éve épült szerkezetről mintegy félszáz gépkocsi zuhant a Mississippi folyóba. A hatóságok szerint nincs arra utaló jel, hogy terrorcselekmény történt volna. Adóslistán egy kórház csődközelben Csepp a tengerben a hatmilliárdos plusztámogatás Az oroszok már az Északi-sark alatt vannak ELÉRTE A TENGERFENEKET az Északi-sark alatt egy orosz kutatóexpedíció. A két mini- tengeralattjáró - a Mir-1 és Mir-2 - több mint négyezer méter mélyen merült a Je­ges-tenger vizébe. Artur Csilingarov, az expedíció ve­zetője jelentette: életnek semmi nyomát sem látják a sárgás színezetű tengerfe­nék közelében. Népszavazási javaslatot készít az SZDSZ A népszavazást védő tör­vényjavaslatot készít az SZDSZ. „Meg kell akadályoz­ni, hogy a közbizalommal visszaélő politikusok és a be­adványok tömegével élő ma­gánszemélyek hecckampá­nya megbénítsa a kormány­zást és az OVB működését - áll a párt közleményében. A kormányfő a roma holokausztra emlékezett „amikor valaki ma Magyar- országon a cigányok vagy más honfitársaink kirekesz­tésére törekszik, ugyanabba a folyóba készül belelépni, amelybe ez a nemzet egy emberöltővel ezelőtt már belelépett” - mondta Gyur- csány Ferenc miniszterek nők tegnap, a roma holo­kauszt emléknapján. Arra emlékeztek, hogy 1944. au­gusztus 2-án számolták fel az auschwitzi cigánytábort, több mint háromezer romát megölve egyetlen éjszaka. Gyurcsány figyelmeztetett A legnagyobb adósok lis­táján szerepel a fővárosi Jahn Ferenc kórház. Az intézményvezető jó hírnév megsértéséért be­perli az APEH-et. A kór­házak tartozása elérheti az 50 milliárd forintot. Bánky Bea A hetvenkettedik legnagyobb, 180 napon túli, százmillió forin­tot meghaladó adótartozással rendelkező nem magánszemély a Jahn Ferenc Dél pesti Kórház - az APEH adóslistájának adatai szerint. A lajstromra felkerülő gyógyintézmények elméletileg súlyos következményekkel szem­besülhetnek. Az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár (OEP) ugyanis a 90 napon túli adótar­tozást felhalmozó kórházakkal „mérlegelés nélkül”, azonnal fel­bonthatja a finanszírozási szer­ződést. Ebben a konkrét esetben azonban a biztosító, valamint a főigazgató véleménye azonos: a listára kerülés oka nem tényle­ges adótartozás, csupán admi­nisztratív tévedés. Gerő Gábor szerint az állam- kincstár már januárban jelezte az APEH-nek az adminisztrációs hibát, az igazgató ugyanakkor „saját háza táján” is vizsgálatot indít, hogy kiderüljön, miért a kórházszövetség elnöke, Varga Ferenc a Világgazda­ságnak elmondta: kérésük el­lenére nem áprilisi, májusi és júniusi túlteljesítéseikből fa­kadó veszteségeiket kompen­zálja majd az OEP, hanem a júliustól kezdődő három hó­nem sikerült fél év alatt rendez­ni a problémát. Ezenkívül, ha az APEH nem veszi le az intéz­ményt az adóslistáról, a kórház jó hírnevének megsértése miatt beperli az adóhatóságot Az APEH áll a per elébe, Bako­nyi Ágnes szóvivő közölte: a lis­tát kellő körültekintéssel nézték át jogászaik. A hivatalban cso­dálkoztak az intézményvezető reakcióján: „a 180 napon túli tar­tozásokról készült listát az adó­napra ad lehetőséget többlet­gyógyításra. Nyáron viszont az átlagosnál lényegesen ki­sebb a betegforgalom. Ráadá­sul az OEP három hónapos csúszással fizet, így a júliusi gyógyításért csak októberben folyósítják az apanázst bevallások alapján állítottuk ösz- sze, vagyis a kórház maga nyilat­kozott” - mondta a szóvivő. A mintegy 160 kórház többsé­ge egyébként elég csehül áll: ha adótartozásuk nincs is, beszállí­tóiknak - például gyógyszercé­geknek - sokkal tartoznak. 50 milliárd forintra rúghat a gyógy­intézmények adósságállománya. Ha pontos a becslés, csepp a ten­gerben, hogy a beszállítói tarto­zások kiegyenlítésére 82 kórház összesen hatmilliárd forintnyi összeget kaphat a biztosítótól. A lapunk által megkérdezett gyógyintézmények vezetői közül többen is a tavaly július óta léte­ző teljesítményvolumen-korlátot nevezték meg eladósodásuk fő okaként. Ha egy kórház túllépi az előre meghatározott betegel­látási számot, az OEP nem fizeti ki a megszabott határ felett el­végzett műtétek és más orvosi beavatkozások árát. Titkosszolgálati szál a megvert nyitrai magyar lány ügyében? Hasonlóságot vél felfedezni a Vladimír Meciar idején ellúre- sült titkosszolgálati botrány és Maiina Hedvig megvetésének ügyében a pozsonyi Uj Szó. A ma­gyar nyelvű lap tegnapi számá­ban azt írta, a nyitrai diáklány el­len „ugyanaz a személy képvise­li a vádat, aki annak idején kerü­leti ügyészként elkente" a volt szlovák köztársasági elnök, Mi- chal Kovác fiának elrablását. ■ Értesülések szerint vádalkuit ajánlottak Malma Hedvignek. 1995-ben a magyarellenes szlo­vák kormányfő, Meciar idejében elrabolták és erőszakkal külföld­re hurcolták az akkori államfő fiát Az akcióval Meciar Kovác elnököt akarta lejáratni. A hiva­talos vélemény szerint ugyanis az államfő fia önmagát verette és raboltatta el. Az akciót később a Meciarhoz szorosan kötődő Ivan Lexa vezette titkosszolgá­latnak tulajdonították. Lexát több év bujkálás után fogták el, de perében szinte minden vád­pont alól felmentették. A hasonlóságon túl - Maiina Hedvig ügyében a hivatalos szlo­vák álláspont, hogy a lány önma­gát verte meg - az ügyész sze­mélye köti össze a két ügyet: Robert Vlachovsky. Ő 1996-ban pozsonyi kerületi ügyészként el­rendelte az emberrablással meg­vádolt ügynök szabadon bocsátá­sát, s az ügyet egy másik nyomo­zónak adta, aki gyorsan arra a következtetésre jutott, hogy a bűncselekményben nincs titkos- szolgálati szál. Az újság emlékez­tet arra is, hogy Hedviget - a ha­tóságok megtévesztése és hamis eskü gyanúja miatt - olyan sze­mély jelentette fel, aki a Lexa- érában titkosügynök volt Újabb értesülés, hogy ügyész­ség már egyezkedne a lánnyal, ha Maiina Hedvig olyan beismerő vallomást tenne amelyben „meg­bánást tanúsít és megtéríti az ál­tala okozott kárt”. A vádalkunak tűnő, jogilag rendhagyó ajánlatba azonban Maiina Hedvig és ügy­védje nem megy bele. ■ M. L Hiába jönnek újabb összegek, ha későn érkeznek Néhány percen múlt a moldáv menekültek élete Útlevelek ujjlenyomattal két év múlva azonosítók A régi típusú passzusok a lejáratig érvényesek maradnak „Hozzatok vizet!” - ez volt az el­ső reakciója annak a határőrnek, aki rátalált tíz moldáv menekült­re szerda este egy lakókocsiban, pontosabban annak egy elvá­lasztott, levegőtlen részében, az ülések alatt. A ki­lenc férfi és egy nő - többségükben 60 év körüliek - élete néhány percen múl­hatott. A zsúfoltságtól, az oxigén­hiánytól többen rosszul lettek, ezért a menekültekhez mentőt kellett hívni, de végül egyiküket sem kellett kórházba szállítani. Az Ausztriába tartó, görög em­bercsempészek német rendszá­mú autóját a hegyeshalmi határ­átkelőnél állították meg, a határ­őrök első ránézésre nem, csak az alaposabb átvizsgálás során találták meg az összezsúfolt em­bereket az utánfutó lakókocsi­ban. A Budapesti Határőr-igaz­gatóság megbízott igazgatóhe­lyettese, Kőhalmi Zsolt alezredes el­mondta: a határ­őrök arra lettek fi­gyelmesek, hogy egy autóba hat személy szállt be Törökbálintnál, majd egy buda­örsi bevásárlóközpont parkoló­jában átültek egy német rend­számú lakókocsiba, és itt csatla­kozott hozzájuk négy társuk. A görög férfi és női társa ellen embercsempészés miatt indult eljárás. ■ B. B. A digitális fotó már az útlevél része Eddig már több mint 300 ezer, az uniós követelményeknek megfe­lelő biometrikus útlevelet adtak ki Magyarországon. A digitális arcképmást tartalmazó úti ok­mányok kiadását tavaly augusz­tus végén kezdte meg a Közigaz­gatási és Elektronikus Közszol­gáltatások Központi Hivatala (KEKKH). Az új útlevelek hátsó borítójában helyezték el azt a csipet, amely alkalmas a biomet­rikus azonosító, a digitális fény­kép, a későbbiekben pedig az ujjlenyomatok tárolására. Az Európai Unió előírása sze- & rint 2009 júliusára a tagálla- I moknak a digitális arcképen ki­ll vül már a két digitális ujjlenyo­matot is tartalmazó, biometri­kus útlevelek kiadására is fel kell készülniük. Magyarország a digitális arcképet tartalmazó úti okmányok bevezetéséhez ha­sonlóan az ujjlenyomattal ellá­tottak esetében is tartani tudja majd az előírt határidőt - nyilat­kozott lapunknak a KEKKH fő­osztályvezetője. Bár Németor­szágban már márciusban meg­kezdték az ujjlenyomatot is tar­talmazó passzusok tesztelését, néhány, 2004-ben csatlakozott EU-tagállam még a digitális arc­képek feltüntetésére vonatkozó tavalyi határidőt sem tudta tel­jesíteni. A^ biometrikus útlevelek új változatának bevezetése várha­tóan nem jár együtt azzal, hogy megnövekszik a passzusok ki­adásának ideje - tájékoztatott Pongrácz Tamás. Jelenleg nor­mál eljárásban az útlevél kiállí­tása több hetet vesz igénybe, so­ron kívüli eljáráskor azonban öt munkanapon belül elkészül az okmány. Utóbbi esetben az alap­eljárási illeték kétszeresét kell kifizetni. Egy 18-70 év közötti igénylő esetében a tíz évre szóló útlevél 10 ezer, az öt évre szóló hatezer forintba kerül. Bár tavaly augusztustól csak olyan útlevelet adnak ki Magyar- országon, amely a digitális arc­képét is tartalmazza, a korábban kibocsátott, nem biometrikus okmányok lejártukig érvényben maradnak. ■ VG ■ Idős embereket zsúfoltak egy lakókocsiba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom