Nógrád Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-29 / 201. szám
2 2007. AUGUSZTUS 29., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Ha onkológia, akkor Szent lázár Kórház A daganatos elváltozás a betegek réme, s további tény, hogy ma is a második leggyakoribb halálok az országban annak ellenére, hogy nagyon sebesen, jó irányban száguld orvoslásának vonata. Mostani lehetőségei a kezdetekhez már szinte nem is hasonlíthatók. Továbbra is kihívást jelent azonban gyógyítónak és betegnek, s a megfelelés érdekében kifejtett munkában a Szent Lázár Megyei Kórház is teljes erőbedobással részt kíván venni. Mégpedig magas szintű ellátással. Ezért nagy lépést tettek meg az elmúlt hetekben az intézményben: létrehozták az új onkológiai osztályt. Mihalik Júlia Salgótarján. Hogy miként is történt az a bizonyos lépés, arról dr. Bercsényi Lajos, a kórház főigazgatója tájékoztatta lapunkat. Elmondta, hogy a daganatos betegek gyógyítása meghatározott irányelvek szerint történik. Ez azt jelenti, hogy bizonyos típusú betegségeket csak előírásszerűén lehet gyógyszeresen kezelni, hiszen elég sok a készítmények mellékhatása. Tehát nem ad hoc dönt az orvos. Természetesen érvényesíthet sajátos szempontokat, ha ezt indokoltnak tartja, de az alapvető előírásoktól nem térhet el. Ehhez viszont megfelelő háttérnek kell rendelkezésre állni, laboratóriummal, véradóval, intenzív részleggel, gépparkkal. Természetesen több szakorvos együttes gondolkodása szintén fontos eleme ennek. A szakmai kollégiumok csak ezen feltételek maradéktalan megléte esetén engedélyezik onkológiai központok működését. Salgótarjánban a tárgyi körülményeket a rekonstrukció során megteremtették, valójában a személyi feltételek voltak hiányosak, de néhány hete ezt az akadályt is sikerült elhárítani: dr. Pajkos Gábor onkológus főorvos, kandidátus - aki eddig a fővárosban dolgozott - igent mondott a kórházvezetés megkeresésének. így kialakíthatták az új osztályt, amelynek ő a vezető főorvosa. Orvoskollégáin kívül Pásztor Attiláné főnővér és hét szakképzett ápoló alkotja a csapatot. Itt eddig csak járó betegeket tudtak fogadni a kórházi onkológusok, dr. Szállási Zsuzsanna és dr. Baki Márta, aki szintén a fővárosból jár ide. A kórház és az onkológia vezetője egyetért abban, s a gyógyításra szorulók érdeke is ezt kívánja, hogy egy súlyponti kórház nem lehet meg magas szintű onkológia nélkül. A fejlesztést sürgette az is, hogy Nógrád megyéből eddig elvándoroltak a daganatos betegek.- Ki Pestre, ki más olyan helyre járt, ahol ismeretsége volt, s ahová bizalommal fordult. Nem cél, hogy ez a kedvezőtlen helyzet maradjon. Úgy gondolom, hogy a nógrádinak helyben kell megkapnia azt a terápiát, amiért eddig máshová ment. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a rosszindulatú elváltozás elleni küzdelem eredményét nagyban befolyásolja a páciens hozzáállása, testi-lelki erőnléte. Lehetőleg ki kell szűrni mindent, ami ezt kedvezőtlenül befolyásolja, s ide sorolható a fárasztó utazgatás is.- Hol tart ma az onkológiai orvoslás? Melyek a hazai jellemzők, mit tud nyújtani egy hazai centrum?- Rohamos a fejlődés ezen a téren, a daganatos betegnek már jobbak az életesélyei és az életminősége is sokat javult, a kezdetekhez szinte már nem is hasonlítható a mai helyzet - jelezte a főorvos. - A magyar onkológia teljes mértékben a nemzetközi szakmai irodalmat követi. Tehát azt a terápiát, amit Amerikában megadnak egy vastagbél-, vagy emlőrák esetén, ahhoz itthon is hozzájut az érintett. Azzal a különbséggel, hogy itt mindenki részesülhet ebben, odakint pedig csak az, akinek a biztosítása fedezi a költségeket. A magyar egészségbiztosításra lehet mondani sok rosszat, sok jót, de én úgy vélem, óriási érdeme, hogy megfelelő szakmai követelmények betartása mellett kifizeti az alkalmazott gyógymód költségeit. Az pedig már a ml felelősségünk, hogy ezt az a valaki kapja meg, akinek szüksége van rá. Dr. Pajkos Gábor példán keresztül is érzékeltette, milyen tempóban változott a gyógyítás frontvonala: az igen rossz kilátású áttétes vastagbélrák a hatvanas években három-négy, legfeljebb hat hónapon belül halálhoz vezetett. Majd a korai citoszta- tikumok megjelenésével a hetvenes években tizenkét hónapra lehetett feltornászni ezt az időtartamot. További újabb gyógyszerekkel két évvel hosszabbít hatták meg az életét annak, aki kezelés nélkül fél évnél tovább biztos, hogy nem bírta volna.- Most, hogy célzott, úgynevezett immunoterápiára is van le hetőségünk, már két és féléves a túlélés, s várható, hogy egyre hosszabb lesz. Kétségtelen, hogy nem csupán orvos és gyógyszei kérdése, hogy miként alakul a daganatos elváltozás lefolyása, kifutása. Mindenképpen a javu ló ellátásnak köszönhető azon ban, hogy például az emlőrák - miután évtizedeken át folyama tosan emelkedett a gyakorisága - gyógyulási esélyei növekedtek S ez azért is örvendetes, meri emögött - nálunk is jól érzékel hető - társadalmi, felfogásbeli változások vannak: az egyér kezdi belátni, hogy az egészségé ért tennie kell. Egyebek közt a dohányzás elhagyásával, egész séges táplálkozással. A finnek t téren felmutatott példáját érdé mes volna követni. Mindezt figyelembe véve nen tűnik túlzottnak a főorvos opti mizmusa. Dr. Pajkos Gábor biza kodva tekint a jövőbe:- Én úgy gondolom, még as aktív pályám alatt meg fogon érni, hogy a rosszindulatú be tegség gyógyítható lesz. Persze ha nagyon elhanyagolt egy eset nem lehet csodát tenni. De az zal, hogy elindultak, elindulna! a szűrővizsgálatok és többnyin jól működnek, a sikeres esetei aránya nőni fog. Dr. Pajkos Gábor 1979-ben Pécsett doktorált, 1984- ben szakvizsgázott belgyógyászatból ‘86-tól zömmel daganatos esetekkel foglalkozik. 1989-ben klinikai onkológiából, 1996-ban pedig hematológiából szakvizsgázott. Kandidatúráját a vastagbélrák kemoterápiájáról írta. Legutóbb, a júniusi bezárásig, a BM-kórházban dolgozott. Másodszor is templomban Mihalik Finisben az „Anettka” Salgótarján. Abátonyterenyei időközi polgármester-választásra tekintettek vissza a Magyar Szocialista Párt Nógrád megyei szervezetének képviselői a salgótarjáni pártirodán néhány napja. A szocialista győzelem kapcsán Huszár Máté ügyvezető alelnök egyebek közt a választók „szavazatokban is megjelenő bizalmáról” beszélt. Balázs Pál, az MSZP megyei szövetségének alelnöke úgy nyilatkozott, hogy a baloldali választási szövetségnek, az ösz- szefogásnak köszönhetően lett ötödszörre is szocialista polgár- mestere Bátonyterenyének. Hozzátette: ez a megmérettetés jelzi egyben, hogy a jobboldal a múlt év októbere óta nem tudta növelni támogatói táborát.- Ellenfelünk megtett mindent azért, hogy elhódítsa a győzelmet. Mi ezt a magatartást, hatalomvágyat elutasítjuk - mondta Balázs Pál. - A tét nem élet-halál kérdése, hanem az volt, hogy olyan vezetője legyen a városnak, aki folytatja az eddigi fejlesztéseket, követve azt a helyes irányt, amit elindítottunk az előző években. Az eredmény felülvizsgálatát igénylő ellenzéki beadványokkal kapcsolatban pedig leszögezte: nem csináltak semmi olyat, amivel megsértették volna a választási szabályokat. Dr. Egyed Ferdinánd, a megyei közgyűlés MSZP-frakciója nevében az ellen emelt szót, hogy idén már másodszor tartották templomban a testület ünnepi ülését. A frakcióvezető úgy érvelt: az állam és egyház szétválasztása már régen megtörtént, állami rendezvényeknek állami intézményekben a helye. Az ülések időnkénti kihelyezésével egyetértenek a szocialisták, s azt is el tudják fogadni, hogy az esemény előtt egyházi, ökumenikus szertartáson vehessen részt, aki erre igényt tart. Dr. Egyed Ferdinánd közölte továbbá: nem értenek egyet azzal, hogy ünnepi közgyűlésre „politikát vigyenek be” a szónokok, mint ahogyan tette azt legutóbb Becsó Zsolt közgyűlési elnök, s a herencsényiek nevében felszólaló Pékár István. Visszautasította a frakcióvezető az ott elhangzottak közül azt, hogy ma falurombolás folyik, hiszen például „egy Nógrád megyei, 6-700 lakosú községben 2007-ben van vü- lany, gáz, szennyvíz, víz, internet, jók az utak, működnek az intézmények”. Megyeszerte utakat, művelődési házat újítanak fel. Részben újságírói felvetésre a megyei közgyűlés ünnepi ülése kapcsán az is elhangzott a tájékoztatón, hogy általában valamely település meghívásának eleget téve tartják azt a közgyűlési hivatal falain kívül. S bár helyesnek tartanák, legutóbb a frakciók nem egyeztettek a helyszínről, már csak a döntést közölte velük az elnök. Csongrády Béla Salgótarján. Sporthasonlattal élve a célegyenesbe fordultak az „Anettka” című opera salgótarjáni ősbemutatójának előkészületei. Bartos Tibor szövegkönyvére Ambrus Ákos által írt zenét Domahidy László (basszus) és Marton Kovács Éva (szoprán) operaénekesek főszereplésével a salgótarjáni szimfonikus zenekar és a pedagóguskórus viszi színpadra szeptember 4-én, kedden 19 órától a József Attila Művelődési Központban. Vezényel: Philipp György. A rendező Gerencsér Tomi, a jelmeztervező Zentai Gyöngyi. Az oratorikus jellegű - tehát díszletek nélküli - darab címszereplője Fehér Anett, a Nógrád megyei Neműből származó, a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban érettségizett médiaszemélyiség, aki a műben - csakúgy mint az életben - történelem-tanárnő. Az operairodalomban kuriózumnak számít, hogy nagy történeti alakok, nemzeti, illetve szimbolikus hősök helyett élő, ismert személy álljon a mű középpontjában. Az „Anettka” egyike a XXI. század első magyar kortárs operáinak. A zeneiskolában már hetek óta folynak a próbák, augusztus 30-tól pedig az előadás helyszínén, a József Attila Művelődési Központban folytatódik a közös munka. A teljes stáb - a budapesti muzsikusokkal kiegészített zenekarral - szeptember 2-án és 3-én tart főpróbát. A többszörös nógrádi vonatkozású, érdeklődéssel várt bemutatóra jegyek 1600 forintos áron a József Attila Művelődési Központban kaphatók. Ajándékért felajánlás M. J. Kutasó/lvád. A Heves megye Ivád játszóterének avatásán vei tek részt pár napja a kutasóiak húszán iskolabusszal látogatta! el az eseményre. A helyi faluve zető, Ivády Gábor polgármeste ekkor adta át Szepes Pété kutasói települési vezetőnek a fé éve felajánlott rugós játékot. Ezt a majdani kutasói játszóié ren helyezik majd el. A megajár dékozott nógrádiak egy platánt csemetét ajánlottak fel vendéglá tóiknak, ezt a két polgármeste tette földbe az ivádl játszótéren Közös gondra mi lesz a gyógyír? Mihalik J. Salgótarján. Tizenhárom uniós, valamint délkelet-európai ország képviselői mondják el véleményüket a fiatalok munkanélküliségéről a Koszovóban augusztus 24-én kezdődött ifjúsági konferencián, amelyet az osztrák kancellár és hadsereg patronál: megszervezi az utaztatást, az ellátást, gondoskodik a biztonságról. Az egyhetes rendezvényen két nógrádi és egy budapesti résztvevő is lesz. A részleteket a salgótarjáni városházán Fenyvesi Gábor alpolgármester, a salgótarjáni érintettek részéről'pedig Párkányi Lívia, az ILS Katedra Nyelviskola tanára, valamint Zsély Anna, az ELTE hallgatója mondta el. A Sandkorn európai ifjúsági szervezet rendezésében ötven, 18 és 24 év közti osztrák, holland, svéd, ír, cseh, szlovák, szerb, montenegrói és koszovói résztvevő cserél tapasztalatot az egy hét folyamán. Feltérképezik a problémák hátterét, a nemzeti különbségeket és hasonlóságokat, céljuk azonban nem csupán az, hogy összegezzenek. Közös alapon megpróbálnak megoldási módokat is találni, a megelőzés mikéntjére választ adni, illetve egyfajta védőhálót kialakítani az Európa Tanács és az Európa Parlament támogatásával. Mindenképpen konkrét végeredményt szeretnének olyan - esetleg kiadvány formájában megjelenő - útmutatást, amely valóban segítséget ad az álláskereséshez. Az elképzelések, előzetes tervek szerint javasolhatnák az iskolai oktatás keretében történő, ez irányú ismeretszerzést. Elhangzott az is, hogy valamennyi ország küldötte néhány szociálisan hátrányos helyzetű munkanélküli történetének bemutatásával - amelyet közös elemzés követ - járul ahhoz, hogy vállalásainak megfeleljen a konferencia. A nemzetközi tanácskozás közös, részletes petíciót is készít a munkájáról, s azt bemutatják az Európa Parlamentben.
