Nógrád Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-01 / 178. szám

2007. AUGUSZTUS 1., SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE Folyamatosan irtják Sámsonlláza. A parlagfűirtási ak­ció továbbra is a település napi­rendjén kap helyet, amely többek között a közmunkaprogram segít­ségével valósulhat meg. Öt mun­kás dolgozik folyamatosan azon, hogy a községet, valamint annak környékét megtisztítsák pz allergén növényektől. Hidegrekord! Zabar. Július 31-én, kedden reg­gel mindössze plusz három fokot mértek a településen - tájékoztat­ta lapunkat az Országos Meteoro­lógiai Szolgálat szakembere. Cson­ka Tamás, megkeresésünkre ez­zel kapcsolatban azt is jelezte, hogy ez a hőmérsékleti eredmény rekordot döntött. Az eddigi legala­csonyabb értéket 5,3 fokot, ugyan­is 1935-ben Nyíregyházán mér­tek. Annak, hogy a július ilyen mértékű lehűléssel búcsúzott, a szakember szerint az lehet a köz­vetlen oka, hogy a hidegfront érke­zése, illetve az eső után az esti, éj­szakai órákban leállt a szél, meg­szűnt a felhősödés, az alsó légréteg pedig rendkívül száraz volt. Hoz- zátette, hogy az északi országrész­nek vannak ilyen fagyzugos pont­jai, ezek egyike Zabar. Nem volt azonban sokkal melegebb Szécsényben sem, ahol a korai órákban tegnap 4,6 Celsius-fokot, a Zabarral szomszédos Szilas- pogonyon 4,0, Bárnán hajnali öt­kor 5,0, míg például Szuhán 5.30 órakor 9 fokot mutatott a hőmérő. Óvodafelújítás Varsány. Nyári felújítás miatt zárva van a község óvodája. A több mint 30 éve épült épület­ben kicserélik a vízvezetéket, fel­újítják a vizesblokkot. Az önkor­mányzat saját forrásából 2,5 mil­lió forintot fordít az épület kor­szerűsítésére. Előreláthatóan au­gusztus elejére befejeződnek a munkák és az óvodában ismét fogadják a gyermekeket. Születésnapra autót Ma ünnepli születésnapját a megyénkben élő Mondanunk sem kell, televíziós, Dömsödi Gábor. Kollégái és barátai Dömsödi majdnem elsírta ma- már hétfő este felköszöntötték, s átadták neki gát, úgy örült. Azonnal bepat- születésnapi ajándékukat, egy 28 éves BMW-t. tant a 728-as BMW-be, s alig ____ _______________________ lehetett kirángatni belőle. Az Sánd or András Bokor. Óriási meglepetés érte a népszerű tévést. Hétfő este Hajdú Péter felhívta tele­fonon, s kérte, hogy azonnal menjen ki a háza elé. Dömsödi akkor még nem sejtette, hogy kollégája Tornóczky Anitával együtt elutazott a kis nógrádi zsákfaluba, ahol Gá­bor évek óta a családjával él, s valóban ott várják őt bokori háza előtt. Hajdú így kö­szöntötte régi barátját: „Gábor itt van egy 28 éves gyönyörű lány, Anita, és egy 28 éves gyönyörű BMW. Tekintve a korodat és azt, hogy nős vagy, az autó az ajándékod.” autó két év múlva veterán lesz, Gábor pe­dig imádja az öreg autókat, s gyűjti is őket. „Sokkal emberibb élet ez” A tévés hosszú évek óta Bokorban él csa­ládjával, s amint mondja, már el sem tudná képzelni, hogy valaha is visszaköltözzön a nagyvárosba. „Nem megyek el Bokorból - nyilatkozta korábban a Nógrád Megyei Hírlapnak. - Por­tugáliába mondjuk elköltöznék, de annyi pénzem soha nem lesz. Furcsa, mert világ életemben városi gyerek voltam, utáltam a vi­déket. Anyukám pedagógus volt, és amikor elvégezte a főiskolát, akkor egy évet Ecsegen kellett ta­nítania. Ecsegről mindig olyan szövegösszefüggésben hallottam, mint a szörnyűségről magáról, ahol egerek voltak és még villany sem' volt - anyámnak ez maga volt a tragédia. Egyetlen pozitívu­ma volt ennek a falunak, Szalóki Ede bácsi, aki az egyik postának volt a vezetője. Ő és a felesége fo­gadták be anyámat. Szalókiék na­gyon felvilágosult, intelligens em­berek voltak, s a bácsi később ál­landó bridzspartner lett Budapes­ten, amikor a felesége meghalt. Gyerekkoromat tehát egyrészt Ede bácsi szikrázó személyiségé­vel - másrészt a szörnyűséges ecsegi emlékekkel éltem, ahol anyám taní­tott. Miután Ede bácsi meghalt, minden ha­lottak napján mentünk a sírjához Ecsegre. Tehát azon az úton minden évben egyszer megfordultam, ahol most minden nap négy­szer elmegyek. Ha nekem akkor valaki azt mondta volna, hogy itt fogok Ecsegtől négy kilométerre lakni, szemberöhögtem volna. Mégis idekerültem és imádom! Ha el akarná­nak vinni innen, abba kicsit belerokkannék, azt hiszem. Azért jó Bokorban lakni, mert ha Budapesten nincs pénzed, akkor nem tudsz mit kezdeni magaddal, ugyanis mindenhez pénz kell. Állandóan csak azt látod, hogy mit nem tudsz megvenni. De ha itt nincs pénzed, akkor fogod magad, kimész az erdőbe és gombát szedsz, vagy ha nincs gomba, akkor csak sétálsz. Olyan program ez, amit szere­tünk. Sokkal emberibb élet ez.” Létrejöttek, bővülnek Piliny. a községben, Lehoczki Szabolcs pol­gármester kezdeményezésére az elmúlt év őszén, a felújított közösségi házban, ifjúsági klubot hoztak létre. A helyiség felszerelése­it részben az önkormányzat költségvetésé­ből, részben pályázati pénzből biztosították. A klub, ahol a fiatalok kulturált körülmé­nyek között szórakozhatnak, tölthetik el sza­badi dejüket, egyre népszerűbb az ifjúság körében. Most, a gyermekszegénység elleni programtól 100 ezer forintot kaptak, továb­bi felszerelések, eszközök vásárlására. Körjegyzőség Litke-Piliny. a két település önkormány­zata a közös körjegyzőség megalakítása mellett döntött. Nem tisztázott, hogy a körjegyzőségnek melyik település lesz a központja. A litkei álláspont ez még to­vábbi tárgyalások alapját képezi, a pilinyiek szeretnék, ha náluk lenne a központ. Fekete krónika fagyról, forróságról, aszályról... (Folytatás az 1. oldalról) már több mint egy hónapja ki­égett, fűhozam csak mélyebb fekvésű területeken, ártere­ken van. Néhol már a télire tá­rolt takarmánnyal elégítik ki az állatok szükségleteit...). Ha az idei termés nagyságát az utóbbi három, nem aszályos év termésátlagához viszonyít­juk, azt látjuk: igen nagymér­tékű kiesésre számíthatunk. Az őszi betakarítású növények közül például burgonyából 41-50 százalékkal, kukoricá­Várható terméskiesés Nógrád megyében, az elmúlt három év átlagához viszonyítva: kukorica 50-55% napraforgó 45-50% burgonya 41-50% őszi árpa 36,0% őszi búza 31,8% rozs 24,4% triticale 20,7% tavaszi árpa 18,8% zab 17,7% ból 50-55 százalékkal, napra­forgóból pedig 45-50 százalék­kal lesz kevesebb. S hogy mindez hová vezet­het...? Bárki számára könnyen kikövetkeztethető: ekkora ter­méskiesés esetén a takarmány­árak legalább 40-50 százalék­kal megemelkednek. Márpedig ez a kenyér, a hús, a tej és a to­jás - vagyis az alapvető élelmi­szerek - árának hasonló mérté­kű drágulását eredményezheti idén őszre. BEJELENTETT FAGYKÁROK A MEGYÉBEN kultúra ha termelők száma kár mértéke % becsült kár eFt szőlő 56,93 37 50-100 12950 alma 260,73 11 80-100 298400 szilva 124,66 8 50-80 17600 cseresznye 49,16 3 100 25000 meggy 159,05 7 80-100 76962 dió 7 1 100 950 kajszi, őszi 19,67 5 100 9560 szamóca 12,88 9 50-80 11640 málna 15,23 9 50-100 9890 ribiszke 175,84 23 80-100 70460 szeder 4,68 1 50-100 1220 Köszméte 16,67 1 80-100 5667 egyéb gyümölcs 5,81 3 50-100 1340 szántóföldi 162,2 12 50-100 12320 összesen: 1070,51 553959 Nem tetszett a rendszer a károsultak felének A kormány által létrehozott agrárkár-enyhítési rendszer a közös gondoskodásról szól fagy, belvíz és aszály esetére. Az a gazda, aki belép, szántóföldi növényei után hektáronként ezer forintot, gyü­mölcsösei után pedig háromezer forintot fizet a közös kasszába. S ugyanekkora összeget mellétesz az állam is.- Idén azt is vállalta az állam, hogy ötmilliárd forintot biztosít, függetlenül az igénylők számától, s a gazdáktól beérkező pénztől. Első körben országszerte 3600 gazdálkodó kért így segítséget, Nógrád megyéből összesen tizenegy - mondta Varga László. A fagykár enyhítését szorgalmazók nyomására a kormány később úgy reagált, hogy egy újabb rendelettel, a határidő fel­nyitásával július 15-ig adott lehetőséget adott arra, hogy újabb gazdálkodók csatlakozzanak - ami nem szokás: olyan mintha valaki már csak akkor kötne casco-biztosítást, miután össze­törte az autóját... Voltak, akik éltek is vele: ezután országosan közel tizenkétez­ren, szűkebb hazánkban negyvenötén kértek ilyen formában kár­enyhítést. Akik beléptek, azoknak az összes területüket be kellett vinni a rendszerbe, amin csak gazdálkodnak: Nógrád megyében ez 7600 hektár szántót, s 580 hektár gyümölcsöst érintett. Vagyis a kárt szenvedett termelők közel fele nem folyamodott támogatá­sért. Ennek több oka is lehet: az egyik ilyen, hogy a káresemény­nek el kell érni az összterület harminc százalékát. Ez annál a gazdánál például, aki száz hektáron gazdálkodik, de ebből csak öt hektár a gyümölcsöse, nem éri el a határértéket, így ő nem tud pénzhez jutni.- Az igazi szolidaritási elv a fagykár esetén nem érvényesült, mert az általában a Dunától keletre volt sokkal nagyobb, a nyugat­magyarországi területeket nem érintette ilyen mértékben. Az igény­lők zöme így keleti termelő volt, ha a nyugati gazdák is csatlakoz­nak, sokkal több lett volna az elosztható alap, így a kárenyhítés mér­téke is nagyobb lehetett volna - zárta szavait Varga László. CSONGRÁOY BÉLA A szív pénze Eddig, ha a nógrádi nemzet­közi folklórfesztiválról hallot­tam, akkor elsősorban ügyes néptánccsoportok, zenekarok, szólóénekesek, kórustagok, han­gulatos koreográfiák jutottak eszembe. Meg az a gyönyörű szí­nes viselet, amely túl azon, hogy visszatükrözi a különböző nem­zetek több évszázados tradícióit, egyes tájegységek, sőt települé­sek jellemzőjeként is megjelenik a nyilvánosság előtt. Jó néhány éve már egészen közelről figye­lem a fesztivál eseményeit, rez­düléseit, így azt is látom, hogy mennyit tesz a népek közötti ba­rátságmagasztos, sokszorosak hangzatos eszméjének gyakorla­ti megvalósítása érdekében. A táncosok, muzsikusok nem el­lenségei, de még csak nem is el­lenfelei, hanem hovatartozásuk­tól, bőrszínüktől, vallási, politi­kai meggyőződésüktől ßggetle- nül embertársai egymásnak. Szó szerint azonosak céljaik: őrizni az előző generációk to­vábbhagyományozott művészeti értékeit, színpadra vinni, meg­mutatni országnak-világnak né­pi kultúrájuk egy-egy motívumát s önfeledten szórakoztatni mind­azokat, akik a „tiszta forrásból” származó élményeket még ma­napság is többre tartják az ízlés- ■ romboló, talmi kínálat tobzódá­sánál. A minap befejeződött tizen­kettedik fesztivál bánki záró gá­laestje óta immár más is eszem­be jut e rendezvénysorozatról. A jótékonyság, a szeretet érzése, gondolata. Egy Csehországban ellesett ötletet valósítottak meg ugyanis a fesztivál szervezői. A közönség pénzzel szavazhatott a legjobban tetsző együttesre, produkcióra. A befolyt összeget azonban egyetlen csoport sem tehette zsebre, nem költhette csizmára, fejdíszre, közös vacso­rára, hanem felajánlotta a fels& petényi Margaréta gyermekott­hon kis lakóinak a balatoni nya­ralás költségeire. Az első alka­lommal 88745forint gyűlt össze az együttesek nevét tartalmazó üvegekben. A legtöbb pénz a mihálygergei Ipoly néptánc­együttesnek jutott, ennélfogva elnyerte a közönségdíjat a folk­lórelemeket polgári táncformák­ba oltott új szemléletű műsorá­val. Az igazi nyertesek azonban a felsőpetényi gyerekek lettek. Az ő kis közösségük számára bi­zonyára sokáig emlékezetes lesz egy nagyobb közösség - a fesz­tiválközönség - segítő szándé­ka, adakozókedve, még akkor is, ha ezt a szűk kilencvenezer forintot bizony nem lesz nehéz elkölteniük. E szerény támoga­tás nem oldja meg a család, a szülői szeretet nélkül nevelkedő apróságok anyagi és lelki gond­jait, de - mint képviselőik ar­cán látható volt - legalább né­hány percre boldoggá tette őket és érzékeltette velük, hogy nin­csenek egyedül az otthon falain kívül sem. A sikeres akció ismé­telten azt igazolta, hogy egy adott helyzetben képesek va­gyunk egymásra figyelni, egy­másnak örömet okozni. E szív­ből jött pénznek tehát minde­nekelőtt gesztusértéke van. S kö­vetendő példája...

Next

/
Oldalképek
Tartalom