Nógrád Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-11 / 187. szám
ÜDVÖZIET A PANNON-TENGER PARTJÁRÓL mocsárciprus Egy természeti katasztrófának, talán egy cunaminak köszönhetjük, hogy a világon egyedülálló módon nyolcmillió éves mocsárciprusokat találtak Bükkábrányban. Cunami borította el az erdőséget? ASOKkAbrAm mocsártipru- sok valószínűleg egy természeti katasztrófának köszönhetően maradtak trag ilyen állapotban. A kutatók szerint nagy \ihar keltette szétfútta homok vagy egy tektonikus földcsuszamlás is betemethette a tikig legöregebb, lábon álló erdejét. Veres kínos kutatásvezető legújabb feltételezése szerint azonban egy földrengés okozta kisebb cunami is betemethette üledékkel a fákat. ábrány i bány a leáll! a fák körny ékén a termeléssel, s technikai eszközök kel is segítik a mentést, eddig mintegy 30 millió forintot szántak erre a célra. Mata Tibor igazgató szerint azonban nem lehet minden fát megmenti, mivel többnek is csak így keskeny kéregrésze van, a belsejüket homok tölti ki,» két-három hét alatt ef- pnrlarlhatnak. Egy fa kiemelése, elszállítása 2 millióba kerül,a konzerválása pedig 10 millióha. Nemrég Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter tett ígéretei arra, hogy mindent megtesznek a fák megmentéséért, amelyeket Ipolylamócon helyeznének el, s konzerválnának. Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese örült a gyorssegélynek, de még jobban örülne, ha a fák a kör ny éken maradnának, de kettőt mindenképpen elszállítanak j Miskofcra. Veres lászkíkíwáb 1 fián azt mondta lapunknak, M hogy álmaik szerint az ősz- pk szes fái Vfiskolcím állttá- ff nák ki egy klimatizáll jrú pav ilonban, a korszakot -f&A jellemző környezetben. nOVoCS ö€w icfiTwIcS omztátywnttö a MMv í.m----1 — «. as ^ n Ti«ti _____ ao ranyi Hgnitoanya . — a .j/ ií e^yiK OSlaJdfldi A nagy képen: a bükkábrányi facsonkok a Rgmtbánya gödriben. Ha nem konzerválják őket. szét porladnak. A Ilin ithéi t -- - — *|, - írt I-» iíééé , - - — - . - i, n I* ^ ^ ^ Xrtri j ■ rí O n n ,IC a Z_. - ------- * —* i .Sí . .. É .S. A KIS0DO Képén. Ilyen lenclcu 3 rdnnOfrRMP^n ö, milHO CVS. i^tnWIIKKal szont inkább sek% tengerben I« hetett, mivel Kortins Lászlóék korábban bak sonfokat találtak kutatásaik során a lignithányában. A földtani intézet vezetője area emlékeztetett, hogy a 70es étekben az ország másik lignit tárná játán, V isontán találtak már egy hasonló korú mor sártiprusl. A nö vény azonban a múz/umtászálir lás alatt teljesen elporladt. KorrJos Ágy szkept flois, begy meg lehet« menteni a bükkábrányi leleteket A miskok i Herman Olló Múzeum munkatársai a Iákat bordó mórijára tétekkel vették körbe, majd purbabbal tőifnttéfc ki, hogy száll írhatók legyenek. A kutatóknak a munkálatok kezdetekor szinte semmilyen pénzforrás nem állt rentlelkezésükre, a pur habot például otthonról hozták. Eleinte nem nagyon kaptak jelen tős anyagi segítséget, egy államtitkár petitéül csak lefrdóztatta magát a fákkal, utána mun ballot tak felőle, igen hálásak a Mátra Erőmű Zn.-nek, mivel a hányáé , nak még Jelenteni sem kellett volna az erdő megtalálását. jH Az évi 4 millió tonna jflV lignitet a visortfaí hó- , erőműbe szállító léikk tflBSH A 30-40 méter (Kg» fák több méter magas vízben álltak lá- masztógyöfcereik segítségével. Uyennös-ények ma is élnek Flork dóban, Tanzániában, Dél-Olasz országban vagy Bangladesi>en. Magyarországon Szarvason léte- pwettek a Aorosnottagria nefiany moísárriprusl. • ___jjl.m____ j._____ — _____a gí „. V ÍW ÍW’|)fTryr'V iTIffOSrlR Wr züf Európában ekkor éltek az or- iTuinvfwik letöröl a mai rokonai, a masztodonféléfc, pék éfeml a Dwtwifhtíiittii, m^lytítk két kapaszerú agyara volt* - mondta lapunknak kordot László. A Vfagvar VRami Tökifani intézet vezetője szerte» ekkor otvao áiafok ékek a térségben, mint a kaedfogo tigris, a báromujjó ősló (tftppű- rionkas^»4té,aMénavagyamed vekurya. Az orrszarvúfélék közül aaak a fajok voltak jellemzőek, amelyeknek nem vök orrszarv wk. Azőstenytanknfatéarraisemlé- keztetetr.hogy aWsomiorentán étt a Bükkábráovtől nem messze, fhidábányán megtalált, mintegy 10 millió éve» Rodaptfher us Htmgartí trs. Az emberszabású ósmajom b mm sárért tőségek ben ék, de szárazföldi részen, egy volgyberi A bükkábrányi erdő vá az ág, a kéregésa gyökér szerkezete eredeti helyzetben vizsgál ható. Egy-egy fa 300 400 évet élhetett meg, így: szerenrséseset- hen 1000-1300éves időszakra is következtethetnek az akkori klímát illetően. A mocsárt.iprusnk etéeivezkedéséhíSkövefkeztelhef- nek a lombkorona méretére, az aljnövényzetre, szerencsés esetben még a korabek rovarv «ágról is több mtbrmáí iót szerezhetnek. A mncsárcíprusok a felső i, .. fnTt-jflryetÁ IflitMrTlitWtJ f »W K, dtTw lV KWifíJf It nett korszak II f> mklióéve kezdődött, s >3 miBióév vei ezelőtOg tartott. Térségünkben ekkor szubtrópusi éghajlat vök. a fák a Pan non-hel tenger partján ékek. Az eurázsiai és az afrikai közefJe- mez ütközése során kiemelkedő Kárpátokból ésaz Alpokból étke zó fetyók már ekkor elkezdtek fcf tóként a beltengert hordalékok kai Az Északi középhegvség tag jai közút ekkor a Mátra és a Zempiétu-hegy ség emelkedett ki vulkanikus, de már nem aktív hegységként. A szárazulatokon f/üzönt Am*. cA'.lcb Ájtv.k >rvu»l\ otr WW^s-pli Is*l jy t rvv^lv l\ c |T1 H ^ Vtrriv >* VsiK közül a mocsártiprusléléfc (lawdnimj «okuk a legelterjedtebbek. Rengeteg alfajuk van. Nem megkövült, csak korhadt a fia Megdöbbentő leletre akadtak a bükkábrányi lignithányáhan július elején. A gigantikus kotrógéppel épp a szenet fedő üiedék- rettgrt lejtek le, amikor bányászok szokatlan, pár méteres átmérőjű körökre lettek figyelmesek. A kilencméteres forgó tár csak helyett kisebb gépekkel kezdték körbemélyítem a köröket. majd magas nyomású vízsugárral pucolták le az oszlopszení képződményeket, amelyekről kiderült: fátnrzsek. A bányászok 16 darab 8 millióéves, >6 méter magasságú, 34 méter átmérőjű mo- csárr.iprus csonkjára leltek. Lehetséges, hogy még további maradványokat rejt a fedők özet. További döbbenetét keltett, hogv a fák nem voltak sem elszenesedve, sem megkövesedve, hanem szinte ereded állapotukban falát rák megőker. Jk Wer világszenzációnak számit. mivel ereded helyé», eredeti állapotában még nem találtak erdőséged mondta lápunknak Véres János, a kutatás vezetője- A miskolci Herma» Owó Múzeum munkatársa arra emlékez tétén, hogv 300 millió éves lát is Találtak már, de megkövesedve. Jk Iák szinte ereded állapota páratlan kutatási eredményeket hozhat* hangoztatta Veres János. Áfák évgyűrűibe követkéz tethedtek a koraleli éghajlatra, Veszélyben vannak a bükkábrányi ősták, s letet, hogy a minisztériumi gyorssegély sem menti meg őket az elporladástól.
