Nógrád Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-11 / 160. szám
4 2007. JÚLIUS 11., SZERDA NÓGRÁD MEGYE w DiÓSjenŐ. A község szélén, már a Börzsöny erdei között áll az Ipoly Erdő Zrt. helyi erdészetének épülete. Ez a mai Magyarország területén az egyetlen olyan erdészet, ami annak is épült még 1905-ben. A cég a tervek szerint még az idén felújíttatja a régi épületet, aminek eredeti funkciója is megmarad. FOTÓ: FARAGÓ ZOLTÁN Etes. Az Önkormányzat a Gyermekétkeztetési Alapítvány által az EU intervenciós programja keretében kiírt pályázaton tartós élelmiszereket nyert 3140 kg mennyiségben. Az önkormányzat által leszállított élelmiszersegély 10-féle terméket tartalmaz - többféle lisztet, tésztaféléket, búzadarát, vaníliás karikát. A termékekből a hivatal dolgozói készítettek csomagokat, amelyek 89 családnál 217 gyermek részére kerültek szétosztásra a napokban. Elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, a gyermekeiket egyedül nevelők, valamint a nagycsaládosok részesültek a támogatásból. A csomagokat az ön- kormányzat házhozszállítással juttatta el a családoknak. BARÁTHI OTTÓ Árnyékból a fényre Hétágra síita nap, vágyom valami hűvösebb helyre, s eszembe jut, márciusban jártam utoljára aDolinkában. Ügydöntők, kilátogatok - húsz perc a városközponttól az egykor kedvelt kirándulóhely A táj idilli, de beljebb sétálva az úttól balra holdbéli tájat idéző' vízmosás-árok fogad, a sétány két oldalán szálfa termetű óriás fenyők állnak vigyázzban, sűrű, zöld és élénk az erdő. A természet elpusztíthatatlan - gondolom magamban. Nem így a volt Kohász-stadion, ahogy látom, s ami - mint fény mellett az árnyék - szégyenlősen húzódik meg. A pálya egykori „gyalult”, zöld gyepszőnyege - a nemrég még derékig érő bozóttól ugyan megszabadítva - mint rosszul kaszált, kiégett mező. A valamikor korszerű, kényelmes és szép lelátó látványa lehangoló, durva rombolás rémes, riasztó nyomait viseli. Beljebb derűsebb lesz a kép: az Arany János iskola nebulói hancúroznak, ricsajoznak önfeledten. Öröm nézni a kicsiket, miként azt is jó látni, hogy a liget növényzete viszonylag gondozott, útjai tiszták. Egy fiatalasszonytól megtudom, a férjével együtt a városgazdálkodási üzem alkalmazásában, naponta 6 órától 12-ig takarítanak. Mondja, délelőttönként újra gyerekzsivajtól hangos a liget, éjszaka acélgyári polgárőrök őrzik. Mindez a gondoskodás apró jele, halvány fénye. Csakhogy újra árnyék vetül örömömre: a játszótér most tér, játékszerek nélkül.. Tarjáni kis közösségek egykori pompás pihenőparkja, családok hét végi második otthona, két évtizede árnyékba került, hogy kikerüljön onnan, a város tájrehabilitációs programjába való beillesztése szükséges, önkormányzati és civil összefogással - s a Dolinka újra fényre derül! Az 1100 évvel ezelőtt lezajlott pozsonyi csatára emlékeztek Rétságon a témplomkertben kopjafát állító ünnepség résztvevői. A helyszín történelmünk évszázadainak állít emléket, hiszen a Szentháromság-szobron kívül itt látható az aradi vértanúk oszlopa, az I. világháború emlékműve, s a templom falán a Görgey Artúr rétsági látogatására és a II. világégés áldozataira emlékező tábla. A pozsonyi csata, az akkori ismert világ egyik legnagyobb eseménye, amelyből győztesen kerültek ki a magyarok. A 907-ben, 1100 évvel ezelőtt lezajlott pozsonyi csata kimagasló helyet foglal el a magyar történelemben. A csata eredményeképp a magyarság végleg megtelepedhetett a Kárpát-medencében. Árpád nyugati gyepűi kiválóan ellátták szolgálataikat, s jó előre jelezték vezérüknek az ellenséges hadak gyülekezését. Árpád terve az volt, hogy minden áron meg kell akadályozni, hogy a háromfelé tagolt ellenséges erők egyesülten léphessenek fel a számszerűleg jóval gyengébb magyar hadsereggel szemben. Ezt csak úgy tudták elérni, ha az első mozzanatban a folyóátkelést egyedül lehetővé tevő hajóhadat kikapcsolják. A csata első napján, 907. július 3- án, taplós nyilazással fölgyújtották a német hajókat, miközben búváraik megfúrták és elsüllyesztették a legerősebb német hajókat. Sieghardt - a parancsnok - maga is csak nagy nehezen tudott elmenekülni néhány hívével. Sietve ment Ennsburg- ba, ahol a király nyugtalan kíváncsisággal várta tőle a győzelmi híreket. A második lépésben Árpád rázúdult seregével a gyengébbik, déli ellenséges oszlopra, körbezárta és július 4-én és 5-én teljesen felőrölte azt. Diadalittas harcosait - ismert bőrtömlős pontonjai segítségével - éjszaka úsztatta át az északi partra, ahol irtózatos harcban, kétnapos küzdelemben sikerült neki Luitpold seregét is megsemmisíteni. A német hadsereg nagy csapást szenvedett. Maga a fővezér is életét vesztette a csatában és ezrével a hadoszlop lovasai. A kis számú menekültet a magyar könnyűlovasok könnyűszerrel érték utol és vágták le. Ennsburgig érve színlelten visz- szavonultak. De amint a vár őrsége üldözőbe vette őket, villámgyorsan megfordultak és azokat is felkoncolták. Erre a király sietve elmenekült, és Passauig meg sem állott. Páratlan győzelmük után a magyar tumánok mélyen előretörtek nyugatra, Árpád az ország határát a hun és avar határral egybeeső Enns folyónál jelölte ki. Az egész terület német grófságait - hűséges uraikként - vazallusainak fogadták. Életükkel együtt meghagyták nekik vagyonukat, és rájuk bízták a területi közigazgatás szolgálatát is, de azért hadisarcot kellett nekik a mindenkori magyar fejedelmeknek fizetni. Nyugat és Kelet hatalmát az Enns folyó választotta el, amely aztán 955-ig lett határfolyó és nyújtotta a védelmet Magyarországnak. Az Enns folyó ezért került bele népmeséinkbe, mint a legtávolabbi vidékek Óperenciás tengere, melyen túl (ober Enns) már valami egészen más világ kezdődik. Nagy volt a győzelem, de nagy áldozatot is adtunk ezért! Árpád maga is a csata áldozata lett, mert belehalt két fia is a véres küzdelemben kapott sebekbe. Á rétsági ünnepséget - hol Mezőfi Zoltán polgármester emlékezett a tizenegy évszázaddal ezelőtti diadalra - hagyományőrző csoportok képviselői korhű jelmezeikben felvonulva tették emlékezetessé. V.J. Élelmiszer rászorulóknak Ezerszáz éve történt - Árpád vezérre emlékeztek Falumúzeum a főutcán Bemutatják a község száz évvel ezelőtti mindennapjait Magyamándor. Elkészültek a leendő faluház, falumúzeum építészeti tervei. A község vezetői arra törekednek, hogy a főutcában e célra megvásárolt ház átalakításával Magyarnándorban is méltó helyen mutathatják be az elmúlt korokban, főként a XIX. század végén és a XX. elején a községben élő emberek mindennapjait. Az elképzelések szerint ez a ház nem csak kiállítóterem lesz, hanem hagyományőrző rendezvények helyszíne is. Emellett helyet adna .kézmű ves- , illetve játszóházi foglalkozásoknak és iskolai tanóráknak is. Az épület átalakításához a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács pályázatán nyert támogatást az önkormányzat. Gyermekek védelme: a Pro Falmilüdíjazott Az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, Vincze Bélánénak, Szécsény város gyámhivatala ügyintézőjének kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként a Pro Falmilii-díjat adományozta. A ki tüntetett az elmúlt majdnem három évtized alatt, bárhol is dolgozott, mindig olyan emberekkel állt kapcsolatban, akik sorsuknál, koruknál egészségi állapotuknál fogva nem mindig az élet napos oldalán álltak. Szécsény. Balassagyarmaton az egészségügyi szakközépiskolában érettségizet, csecsemő- és gyermekgondozói képesítést szerzett. Még abban az évben, 1976-ban felvételt nyert a Budapesti Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Kar védőnőképző szakára, ahol 1979-ben jelesen államvizsgázott, okleveles védőnőképesítést szerzett. A balassagyarmati kórház rendelőintézetében dolgozott, mint körzeti védőnő. 1988- ban az akkor még, Szécsényi városi Tanács által fenntartott területi gondozási központ vezetője lett. 1994-től az idősek ápoló otthonának a vezetője volt. 1998-tól Szécsény város gyámhivatalában dolgozik. Két munkatársával együtt 15 település tarozik hozzájuk. Mindezek száraz tények, Vincze Béláné amely mögött ott van az ember, az érző, gondolkodó lény, aki felelősségteljesen, érző és gondolkodó 16 nyekkel foglalkozik. Munkájáról, így vall:- A gyermekek védelme az érdeklődésem középpontjába került. A családoknak meg kell kapni azt a védelmet és támogatást, hogy a gyermekeik boldog családi környezetben nőjenek fel. Segítséget kell nyújtani a gyermekek jogainak és érdekeinek érv6 nyesítéséhez, a szülői köteless6 gek teljesítéséhez. Meg kell védeni gyermekeinket a bántalmazástól, az elhanyagoltságtól. Számos kérdés, valamint megoldandó feladat fogalmazódott meg bennem. Huszonöt éve munkám során mindig gyermekekkel, családokkal, hátrányos helyzetű emberekkel foglalkoztam és egyre nyilvánvalóbbá vált számomra, hogy milyen fontos gyermekeink egészsA ges fejlődősének biztosítása, mivel csak így nőhet fel olyan nemzedék, akik majd a társadalom boldog jövőjét hordozzák. Munkája igencsak összetett, sokrétű. Gyámhatósággal kapcsolatos feladatok, a családi jogállás rendezése, gondozás alá helyezés és még jó néhány feladat, amiben mindig felelősségteljesen kell dönteni. Vincze Béláné a munkája mellett képezte magát. Az államigazgatási főiskola továbbképző int6 zetében szociálpolitikai, szakigazgatást szervező főiskolai szakosító oklevelet szerzett 1999-ben köz- igazgatási alapvizsgát, 2002-ben közigazgatási szakvizsgát tett.- Mit érzett, amikora kitüntetést átvette?- Boldog voltam. Mindenki örül, ha munkáját valamilyen formában elismerik. Hogyne örülne akkor, ha az kitüntetés. Úgy gondolom, hogy a megyei szakmai vezetésnek, személy szerint, dr. Laczkó Zoltánnak, közvetlen helyi főn6 keimnek köszönhettem a felterjesztést. A kitüntetést én kaptam, de el kell, hogy mondjam a két munkatársammal együtt, Gazdik Andreával és CzeleFerencnével mi egy csapatmunkát alkottunk, annak ellenére, hogy mindenkinek meg van a saját területe, az enyém Szécsény és a Ludányhalászi Ápoló-Gondozó Otthon és Rehabilitációs Intézet. Mindazt a munkát, amit Vincze Béláné tesz, csak nyugodt, kiegyensúlyozott családi háttérrel lehet végezni. Számára ez megadatott. SzF
