Nógrád Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-06 / 156. szám

2 2007. JÚLIUS 6„ PÉNTEK Karzatról figyelték a Tisztelt Házat M. J. Kutasó. Az iskolabusszal Buda­pestre kirándult nemrégiben ti­zenhat helybeli. Megnézték a Hősök terét és a Városligetet, a budai várat és környékét, a Ha­lászbástyát, majd a Gellérthegy­ről gyönyörködtek a páratlan pa­norámában. Némi szabad prog­ram után kora délután dr. Nagy Andor országgyűlési képviselő meghívására a Parlamentbe ér­keztek, ahol a képviselő várta a csoportot, majd bemutatta az or­szág házát Végül az ülésterem­be kalauzolta a látogatókat, akik az Országgyűlés nyári rendkí­vüli ülésének utolsó napján, egy órán át a karzatról kísérhették figyelemmel a Tisztelt Ház mun­káját. Mindnyájuknak nagy él­mény volt az a hatvan perc azért is, mert az azonnali kérdések tárgyalásakor az Ipoly-hidakról hallhatták dr. Nagy Andor fel­szólalását. S aki ezt a választó- körzetéből érkezett kutasóiak köszöntésével kezdte, mire több képviselőtársa tapssal reagált. A gazdasági és közlekedési tár­ca vezetője válaszát megelőzően szintén üdvözölte a nógrádiakat, akik - mielőtt hazafelé vették az útjukat - a Margitszigeten töltöt­tek el egy kis időt, Parlagfű ellen Karancskeszi. A település önkor­mányzata a faluszépítő egyesü­lettel közös pályázaton közel 120 ezer forintot nyert az ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézetétől, amelyet a parlagfű-mentesítéshez hasz­nálható fűnyírók beszerzésére fordítanak. Betegek búcsúja Mátraverebély-Szentkút. a ha­gyományokhoz hűen a betegek búcsúünnepét tartják július 8- án vasárnap, a kegyhelyen. A szentmise 10.30 órakor kezdő­dik. Fiókgyógyszertár nyílt Karancskeszi. A településen az orvosi rendelő melletti egészség­házban június másodikán nyílt meg a Szent Anna patika fiók­gyógyszertára, amely hetente háromszor tart nyitva. NÓGRÁD MEGYE Új feladatok a határőrség előtt Dúzs József: főként a gazdasági területen kerül sor leépítésre Szabó Andrea Balassagyarmat. A közelmúltban teremtet­te meg az Országgyűlés a határőrség és rendőrség 2008. január 1-jével életbe lépő integrációjának jogi alapját. A határőrség új szerepköréről, a schengeni csatlakozás után várható változásokról beszélgettünk Dúzs József határőr dandártábornokkal, a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság igaz­gatójával.- A jövő év elejétől a határőrség új keretek között, de megmaradó feladatkörrel működik majd. Mit jelent pontosan a rendőrség és a ha­tárőrség integrációja?- Az integráció az alkotmány módosításá­nak köszönhetően következik be. A rendőr­ségről szóló törvényt szintén módosította az országgyűlés, melynek alapján kiegészítet­ték a rendőrség feladatkörét a határőrségi feladatrendszerrel. Ezzel egy időben megal­kották a határőrizetről és a határőrségről szóló törvény helyett az államhatárról szóló törvényt is. A határőrség a rendőrségen be­lüli önálló szolgálati ág lesz. A határőrség - mint önálló szervezet - megszűnésével az országos rendőrfőkapitány látja majd el a határőrségi feladatok irányítását. Az új szer­vezetben országos, területi és helyi szinten is jelen lesz a határőrségi feladatrendszer.- Milyen szervezeti változásokat von maga után az integráció megyei szinten?- A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság megszűnésével az állomány átkerül több­nyire a Nógrád Megyei, kisebb részben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság aláren­deltségébe. A somosi, balassagyarmati, dejtári, letkési kirendeltségeink átkerülnek a városi kapitányságokhoz önálló osztály­ként. A somosi értelemszerűen a salgótarjá­ni, a balassagyarmati és dejtári végrehajtó szervek a balassagyarmati, míg a letkési ki- rendeltség a váci kapitányságnak lesz alá­rendelve. Ezen kívül Szécsényben is műkö­dik majd a kapitányságon belül egy határ- rendészeti, közbiztonsági és akcióosztály.- Hogyan határozható meg a határrendé­szeti szolgálati ág feladatköre?- Elsősorban a határon átnyúló bűnözés visszaszorítása, a határon átnyúló migráci­ós folyamatok kezelése és a mélységi idegen- rendészeti feladatok ellátása lesz a dolgunk. Tudni kell azt, hogy a schengeni csatlakozást követően az államhatárokat bárki bármikor bárhol ellenőrzés nélkül átlépheti - termé­szetesen a megfelelő úti okmányokkal ellát­va. De a közrend, közbiztonság érdekében a schengeni kódex alapján a belső határokon ideiglenesen vissza lehet állítani a határel­lenőrzést is.- Milyen kihatással lesz a változás a határ­őrségnél szolgálatot teljesítőkre?- A jelenlegi mintegy 470 fős állományból a tiszteknek, zászlósoknak, tiszthelyettesek­nek megmarad a feladata, a változás a köz­alkalmazotti állomány körében okozhat fe­szültséget. Főként a gazdasági területen ke­rül sor leépítésre, mely hozzávetőleg 30-40 főt érinthet. A Nógrád megyei állományban előreláthatólag nem várható nagy mozgás, bár minden akadály nélkül folytathatja munkáját bárki egy más megyében lévő ka­pitányságon is.- Megmarad-e a határőrök egyenruhája?- A határőrök és a rendőrök jelenlegi egyenruházata közel azonos, a határőrségi ékítmények várhatóan megmaradnak.- Előreláthatólag mi lesz a határőrség ob­jektumainak sorsa?- A somosi objektum a salgótarjáni kihe­lyezett osztály számára megmarad, a letkési úgyszintén - a váci kapitányság kihelyezett osztályaként. A dejtári épületet értékesíteni szeretnénk, Balassagyarmaton pedig min­den valószínűség szerint egy rendészeti ob­jektum működik majd, s ez - úgy tűnik - a mi igazgatóságunk épülete lesz, melybe a tervek alapján átköltözhet majd a városi ka­pitányság. Nem kizárt, hogy a megyei kapi­tányság is áttelepül. Szécsényben természe­tesen megmarad az objektum, amelyben amúgy is a rendőrség működik. Az elmúlt évben igazgatóságunk schengeni forrásból 120 millió forintos technikai fejlesztéshez jutott, melyből nyolc Nissan típusú terepjá­rót, öt Skoda Octavia típusú közúti járőr-gép­járművet és öt Seat Cordoba típusú közúti járművet kaptunk. Ez a technika a közterü­leti feladatot ellátó állomány szolgálatát se­gíti és a kirendeltség szervezetével együtt kerül majd át az integrált rendőrségi szerve­zethez.- Mi a legközelebbi szervezésbeli feladat?- Akadálymentesítenünk kell a határát­kelőket. Január 1-jétől az állampolgárok sza­bad áthaladása érdekében le kell szerelnünk a sorompókat, ezzel is jelezve: légiesültek a határok. Továbbá mielőbb megkezdjük az érintett megyei főkapitánnyal a határőrállo­mány átkerüléséhez nélkülözhetetlen sze­mélyzeti munkát. Kisterenyei az év polgárőre Schveiczer K. Bátonyterenye. Az „Év polgár­őre” díjat az elmúlt esztendőben hívta életre a Bátonyterenye Közbiztonságáért Közalapít­vány. Az elismerésben a kistér­ség immár tíz polgárőr-egyesü­letének egyetlen munkatársa részesülhet. Idén Szabó Lajos Attila, a kisterenyei* szervezet vezetője - a megyei szövetség alelnöke - érdemelte ki a címet. A kitüntetett a megtisztelő titu­lus mellett egy díszpisztolyt is átvehetett a város rendőrkapi­tányságán szerdán megrende­zett ünnepségen. Tízmilliárd a megyei jogú városok rehabilitációjára NMH-információ A megyei jogú városok belvá­rosainak rehabilitációjára tíz­milliárd forintot szán a Nyugat­dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2007 és 2013 között - kö­zölte Molnár Csaba elnök Győ­rött. Elmondta: Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa a történelmi belvá­rosok rekonstrukciójára egyedi­legjut forráshoz, s nem pályázat útján, miként azt korábban ter­vezték. Változás az eredeti el­gondoláshoz képest az is, hogy egy-egy megyei jogú város több pénzt kaphat. Ez az összeg 2,5 milliárd forint lehet, csaknem háromszorosa annak a summá­nak, amivel korábban kalkulál­tak. A városok között egyébként verseny lesz, mivel nem azonos összeget kapnak. Az önkor­mányzatoktól azt várja a tanács, hogy szeptember 1-jéig nyújtsák be komplex belvárosrehabilitá­ciós programjukat. A grémium a regionális ope­ratív program 2007-2008-as ak­ciótervéről is határozott. A kor­mány ez ügyben a döntést vár­hatóan júliusban hozza meg - mondta az elnök. Molnár Csaba kifejtette: a dokumentum öt pri­oritást határoz meg az EU-s pá­lyázatok tárgyában. Gazdaság- és turizmusfejlesztésre, környe­zetvédelmi és közlekedési inf­rastruktúrára, városfejlesztésre, valamint helyi és térségi köz­szolgáltatások fejlesztésére ösz- szesen közel 55 milliárd forintot szánnak. Az elsikkasztott szamár könyvespult Romhányi Tamás újságíró első kötetéről, rácsodálkozásáról és döbbenetéről Mihalik Júlia Milyen a vüág a vesztesek szemszögé­ből? Pár mondatra leszűkíteni semmi­képpen nem szabad erre a választ, mert meg kell adni az embernek azt, ami az emberé. S ez az, amivel ma sokan nem szívesen bajlódnak, mert körülményes, mert több szálat kell hozzá kézben tar­tani. És - hát éppen ez az! - nem elég hozzá az ügyes, rutinos „toll”, a reflex­szerű gondolkodás. Nem is egészen a fejből, inkább a zsigerekből jön az effé­le indíttatás: nézz csak az ember mögé! Mintegy két évtizede, mikroszkopikus kinagyítással dörgöli orrunk alá a való­ságot a salgótarjáni Romhányi Tamás új­ságíró. Több esetben díjazott, sőt, „tovább olvasásra” is érdemesnek tartott írások­ban mutatva meg a látottakat. A fiatalember - aki lapunk elődjénél, a Nógrádnál kezdte pályáját, volt a Ma­gyar Nemzet munkatársa, jelenleg pedig a Népszabadság tollfogatója - riportjaiból harminchét most éppen a további elolva­sásokra kínál alkalmat - kötetbe fűzve. Az elsikkasztott szamár, Romhányi Ta­más első könyve nemrégiben látott nap­világot A címadó történet Rudolf és gaz­dája végletekig fanyar históriáját beszéli el. Az a szegény fogatos, ózdi rokkant- nyugdíjas, vasat gyűjtött, így jutott rend­szeresen pénzhez. Jámbor igavonója, a szamara nélkülözhetetlen munkatársa volt, míg a segédje orvul alá nem ásta megélhetése alapjait. Az állatot eladta, s azon nyomban fel is falták, a rokkant em­ber maradék egészsége pedig a cipekedés martaléka lett. Gondokkal agyonterhelt megélhetés és családfenntartás, hétköz­napok megvilágításában közreadott sor­sok, vergődések. Más szóval: így éltünk és élünk mi egy bukott rendszer átválto­zásának ónos szitálásában, Romhányi-fé- le írott változatban. Igen tanulságos tü­kör, amibe ilyen módon belenézhetünk. Egyik önéletrajzi írásában elgondol­koztató tapasztalataival „beszél” magá­ról az újságíró:- Néha még ma is rácsodálkozom, mi­lyen hatalma lehet néhány megfelelő sorrendben leírt mondatnak. Utoljára ez akkor történt meg velem, amikor a miskolci Vöröskereszt egyik vezetője az­zal hívott fel, hogy a cikkem megmentett egy embert. A nyugdíjáért fogva tartott hajléktalan ügyében ugyanis a segély- szervezet már egy hónappal korábban feljelentést tett, a rendőrség viszont csak azt követően intézkedett, hogy a Nép­szabadság is beszámolt a történtekről, igaz, akkor a járőrök egy nap alatt meg­találták és kiszabadították a szerencsét­len sorsú férfit. Ritka alkalom, amikor ez még így működik. Két évtizeddel ezelőtt, lelkes gyakornok­ként az újságírót a társadalmi igazság őré­nek képzeltem, aki leleplezi a rosszakat, megmutatja a jókat. Eltartott egy ideig, míg a szomorú valóságra rádöbbentem. Magyartanári diplomája „kiállítása óta valami eldugott helyen porosodik, két részben összesen hét évet töltött Mis­kolcon, kiküldött tudósítóként.”- Ez elég hosszú időnek bizonyult ah­hoz, hogy szemléletmódom gyökeresen -megváltozzon, ma már szinte mindent a vesztesek szemszögéből látok. Azért en­nek is megvolt a maga haszna, úgy mint két Népszabadság-díj, egy Pulitzer­emlékdíj, és öt Minőségi Újságírásért-díj. A szerző díjazott cikkei: Ödön, a mo­dern rabszolga, Szökött hajléktalanok menedéke a miskolci Vöröskeresztnél, Lélegző Robot, Oroszlányi gyűjtögetők, A gyárban felejtett emberek, Bocsáss meg, ha tudsz!

Next

/
Oldalképek
Tartalom