Nógrád Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-05 / 155. szám
>• ■ ■ 2007. július 5.. csütörtök Cáfolta a Seuso-kincsek eladását a tulajdonos Nincs tudomása a Seuso-kincset birtokló brit nemes, KOZELET Lord Northampton képviselőjének arról, hogy Soros György nagybefektető ajánlatot tett a Magyarország által is követelt régészeti leletre. A páratlan, késő római ezüsttárgygyűjteményt birtokló lord Northampton tavaly ősszel felfedte, hogy a kollekció eladására készül. ■MMBW Fenyő meggyilkolásakor Pesten járt a gyanúsított Magyarországon járt Fenyő János meggyilkolása idején a bűncselekménnyel összefüggésbe hozott albán férfi, aki egy héttel az emberölés előtt lépett át a határon - értesült a Magyar Hírlap. Arról azonban nincs információ, hogy a férfi mikor hagyta el Magyarországot. A Fenyő-gyilkosság helyszínén talált és az albán férfitól levett DNS-minták összevetése még mindig tart. Rekord méretű Fidesz- előnyt mért a TÁRKI A BIZTOS SZAVAZÓK KÖRÉBEN a Fidesznek 62, az MSZP- nek 25, az MDF-nek 6, az SZDSZ-nek pedig 2 százalékos a támogatottsága a TARKI júniusi felmérése szerint, a legnagyobb ellenzéki párt előnye a szocialistákkal szemben így már 37 százalékpont. A teljes népesség körében az MSZP a voksok 17, a Fidesz 34 százalékát kapná meg. Kiszabadult az elrabolt BBC-tudósító Gázában csaknem négy hónapig tartó fogság után szerdára virradóra visszanyerte szabadságát Alan Johnston, a BBC brit tévétársaság Gázai övezetben palesztin fegyveresek által elrabolt tudósítója. Johnston szabadulását a Hamász palesztin radikális mozgalom jelentette be, mely közvetített a tudósító szabadon engedésében. Johnston kiszabadult Kistérségek: új kör jön sólyom Nemet mondott az államfő a besorolások újraírására Sarkad marad: a parlament koalíciós többsége - bár azt az érintettek közül senki sem kérte - megszüntette volna a sarkadi kistérséget Nem ért egyet a köztársasági elnök a kistérségi társulások „fentről jövő” átalakításával - a vonatkozó törvényt visszadobta a parlamentnek. Tibay Gábor Visszaküldte megfontolásra a parlamentnek Sólyom László .köztársasági elnök a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényt. Az államfő által aggályosnak talált anyag a fenti jogszabály mellékletét módosítja, amely a kistérségeket, a kistérségbe tartozó településeket és a kistérségek székhelyeit rögzíti. A melléklet módosításáról az Országgyűlés június 18-án hozott döntést. Ebben a többi között a sarkadi kistérség megszüntetése és településeinek más kistérséghez csatolása szerepelt. A törvény mellékletének módosításához egyébként az ország 168 kistérségéből 51 kérelem érkezett tavaly október, vagyis az ön- kormányzati választások után: ezek részben új kistérségek megalakításáról, valamint a térséghatárok eltolásáról, azaz egyes települések más-más térséghez csatolásáról szóltak - éppen csak a sarkadi kistérségből nem kezdeményezett senki változást. Márpedig a kistérségi társulások átalakításának a vonatkozó törvények értelmében alulról jökollektív sikerként értékelte a köztársasági elnök döntését Tóth Imre, Sarkad polgármestere, a Sarkad és Környéke Többcélú Kistérség Társulás elnöke. „A helyes jogérzés, jogértelmezés győzedelmeskedett a parlamentben többség ben lévő MSZP-s jogorzás felett” - mondta. A polgármester szerint az Országgyűlés az alkotmány, az önkormányzati törvény, a területfejlesztési törvény, illetve a többcélú kistérvő kezdeményezésekkel kell történnie. Mindezt maguknak az érintett településeknek kell kezdeményezniük, ehhez be kell szerezniük a megyei és a regionális fejlesztési tanácsok, továbbá a közigazgatási hivatal véleményét. Az államfő a parlament koalíciós többségének döntését a fentiek miatt találta a jogszabályokkal ellentétesnek. Az érintett települések kezdeményezése hiáségi társulásokról szóló jog szabály szellemével ellentétes döntést hozott, durván sértve ezzel az önkormányzati autonómia, a szabad társulás és az önkéntesség elvét. aczél Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) sajtótitkára lapunknak azt mondta: a TÖOSZ elnökségének állásfoglalása gyakorlatilag megegyezik a köztársasági elnök döntésével nyában beterjesztett és elfogadott módosító indítványok nem tartják tiszteletben az Ország- gyűlés által saját maga számára szabott eljárási rendet - írta. „Különösen aggályos a sarkadi kistérséggel kapcsolatos döntés. Ez ugyanis egy teljes kistérséget szüntet meg anélkül, hogy más kistérségbe való átsorolását egyetlen- érintett önkormányzat is kezdeményezte volna, és anélkül, hogy a kistérség megszüntetéséről a jogszabályban előírt szakmai és közigazgatási vélemények megszülettek volna” - olvasható a közleményben. A másik elfogadott módosító javaslat Mikepércs és Bocskaikért átsorolására tett javaslatot a debreceni kistérségbe, holott az érintett települések szintén nem kérték átsorolásukat. A településekről és a kistérségi átsorolásokról az Országgyűlés legkorábban szeptemberben hozhat új döntést: nem lehetetlen, hogy a kérdésben rendkívüli paralmenti ülésnap összehívását kezdeményezik. Az NNI állítja: Kálmán Irén nem mondott igazat megvetéséről Kármán Irén valótlant állított a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) bizonyítékai alapján. „Kármán Irént nem ott, nem akkor és nem úgy bántalmazták, ahogy korábban vallomásában elmondta” - közölte szerdai sajtótájékoztatóján Csizner Zoltán alezredes, az NNI bűnügyi főosztályának vezetője. A nyomozó szerint a beszerzett adatok egyértelműen cáfolják a sértett elmondását, így az elkövetés helye és ideje, a végrehajtás módja bizonyíthatóan eltér a sértett által előadottaktól. Az újságírót - aki az kilencvenes évek olajszőkítési ügyeivel is foglalkozik - június 22-én, éjszaka összekötözve találták meg a Duna-parton. A bántalmazott újságíró állítása szerint ismeretlenek megtámadták, egy autóba tuszkolták és összekötözték. A mentők életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba. ■ Hiába a tanú, nem nyomoznak tovább Malinaiigyben Nem nyomoz tovább a szlovák rendőrség a Maiina Hedvig-ügy- ben. A hatóságot a tavaly augusztusban állítása szerint brutálisan megvert lány mellett tanúskodó férfi, Zdeno K. vallomása is hidegen hagyta. Közömbösségüket azzal magyarázták, hogy a már lezárt ügyben nem lehet senkit kihallgatni, és a férfitól nem tudtak meg olyan információkat, amelyek indokolnák az ismételt vizsgálatot. Nem találták elfogultnak Maiina Hedvig ügyészeit sem, ezért a vádemelési eljárást továbbra is a Nyitrai Kerületi Ügyészség felügyeli. Maiina Hedvig ügyvédje május 21-én panaszt nyújott be a nyitrai járási és kerületi ügyészek elfogultsága miatt. Később a 38 ügyész nyilatkozatából kiderült, egyikük sem tartja magát elfogultnak, így a főügyész úgy döntött, hogy maradhat az ügy Nyitrán. ■ A helyiek egyetértenek a vétóval Sólyom László megvétózta Horn Gyula kitüntetését születésnap Az államfő szerint a volt kormányfő nézetei 1956-ról összeegyeztethetetlenek az alkotmányos értékrenddel Sólyom László nem írja alá a Horn Gyula volt miniszterelnök kitüntetésére vonatkozó miniszterelnöki előterjesztést Az államfő döntését azzal indokolta, hogy Horn Gyula mostanáig fenntartott és képviselt nézetei az 1956-os forradalomban játszott szerepéről és ezen keresztül a forradalomról összeegyeztethetetlenek a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével. Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök korábban azt javasolta az államfőnek, hogy 75. születésnapja alkalmából tüntesse ki Horn Gyulát, külügyminiszterként és miniszterelnökként az Sólyom: Horn nézetei és múltja aggályos. ország érdekében végzett tevékenységéért, s kapja meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének polgári tagozatát. Sólyom László tavaly márciusban kérte az Alkotmány- bíróságot, hozzon arról döntést, menynyire kap szabad kezet az államfő a kitüntetések odaítélésében. A taláros testület keddi határozata szerint az államfőnek valódi, érdemi döntési joga van arra, hogy a köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző kitüntetések esetén az arra vonatkozó előterjesztést ne írja alá, annak adományozását megtagadja. Hornt már Medgyessy Péter is kitüntette volna: akkor Mádl Ferenc vétózott „Sokkal fontosabb az út, amelyet az ember bejár, mint az út kiindulópontja” - reagált Sólyom döntésére Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök arra emlékeztetett, Horn Gyulát életútja ismeretében választotta miniszterelnökké az ország, és az Országgyűlésben a képviselők több mint kétharmada adott programjához felhatalmazást. Varga László MSZP-s honatya szerint az államfő döntése csak pártpolitikai alapon értelmezhető. „A Fidesz tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság és a köz- társasági elnök döntését” - közölte Szijjártó Péter, a párt szóvivője. ■ Éber Sándor Horn és '56: hamisítják a történelmet „Az ország tele van problémákkal, bajokkal, nem Horn Gyula kitüntetése a legfontosabb kérdés” - jelentette ki maga az érintett. A 75. születésnapját ma ünneplő Horn szerint 1956. kapcsán történelemhamisítás folyik, mert az MSZP-t kivéve a pártok a saját ideológiájukat kapcsolják a történtekhez. Interjújában elmondta, hogy határozottabban kellene vezetni az országot, vissza kellene vonni a vizitdíjat, az SZDSZ időnként felesleges konfliktusokat kelt, a Fidesz pedig agresszívan politizál.
