Nógrád Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-05 / 155. szám

4 PF. 9 6 2007. JÚLIUS 5., CSÜTÖRTÖK A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. „Palócföld ma egy nagyot álmodik, Palócföld ünnepel és Palócföld a jövőbe is néz. Ez a kereszt valójában a gyökereink felé mutat és a Földre támaszkodik, de a tekintetünket lentről is, innen is az Ég felé viszi. Legyen ez a remény keresztje, hogy ez a sokszor pró­bált régió végre boldogságra, örömre, önmagára, fel- emelkedésre találjon. Adja Isten, hogy így legyen!” Eltelt egy év, ismét eljött a herencsényi palóc búcsú ideje. Csáky Pálnak, a palócok vigyá­zó keresztje avatásakor mondott gondolataival tolmácsoljuk Herencsény polgárainak meghí­vását. Közösségünk a palócok vigyázó keresztjének felállítása óta harmadszor hívja testvéreit, barátait, hogy együtt imádkoz­zunk a Mindenhatóhoz: erősít­sen meg minket palócságunk- ban - hitünkben, gyökereink­ben - mert az ember ezek nél­kül gyenge és esendő, de Istent és őseit tisztelő közösségként hegyeket mozdíthat meg. Mi, palócok a 20. század ka­taklizmái következtében két or­szág végvidéké-nek nehézsorsú népévé váltunk. Nincsenek gaz­dasági sikereink, palóc falvaink lakossága elöregszik, fogy. Csak egyben vagyunk különbek kör­nyezetünknél: állhatatosságunk­ban, hitünk, szokásaink őrzésé­ben. Fogjunk össze, és mutassuk meg, hogy a lóisten egyesítő ere­jével felül tudunk emelkedni ne­hézségeinken, hogy gyermeke­inkre szebb jövő várjon szülőhe­lyünkön, a Palócföldön. Az idei herencsényi palóc bú­csút július 7-én, szombaton tart­juk. Fővédnökeink, kiemelt ven­dégeink, Beer Miklós váci me­gyés püspök, Csáky Pál, a szlová­kiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke és Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke. palóc Föld Délelőtt kilenc órától gyüleke­zünk a község központjában, ez­zel kezdődnek a nap eseményei. (9.30 óra: a falu zászlajának, cí­merének bemutatása, megszen­telése, majd a menet elindul a Gyürki-hegyre, ahol 11 órakor kezdődik a szentmise. Délután és este kulturális műsorok, fák­lyás menet a hegyre, tábortűz tá­rogatózenével, végül szabadtéri bál.) ' r Kérjük, tisztelje meg rendez­vényünket, biztassa szeretteit, ismerőseit a búcsún való rész­vételre, aki teheti, öltse fél szép népviseletét. A palóc búcsú szervezői nevé­ben, baráti üdvözlettel: Pékár István, Dienstmann Tamás, Jávor Károly, Szandai József Köszönet a segítségért Ezúton szeretnénk köszönetét mondani azok­nak, akik segítettek csapatunknak kijutni a 2007. május 10-13. között Riminiben megrendezett 5. modern tánc-világbajnokságra, ahol hetedik helye­zést értünk el. Akik ezt lehetővé tették: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester, Maruzs Gumi Kft., Honda Maruzs, Extrem Sportszaküzlet, Sinyavisual, Zsélyi Zoltán fuvarozó, Dutrade Zrt., Hibó Tamás Művészeti Iskola és a Nógrád Megyei Hírlap. Akik megköszönik: Bakos Brigitta, Bonivárt Fanni, Gáspár Illés, Horváth Alexandra, Hor­váth Tamás, Kurucz Kitti, Misztarka Péter és Rácz Lívia. Lovagi torna a nógrádi várnál Iskolánk egész tanévre szóló diák-önkormányzati programja az Északi- középhegység és Nóg­rád megye várainak megismeré­se volt. Ennek lezárásaként a szokásos tanév végi kirándulá­sunkon összes diáktársunkkal együtt Nógrád várához látogat­tunk el vonattal. Miután az állomásról a várhoz értünk, egy verses-zenés műsort hallgattunk meg a „Madarak és fák napja” alkalmából az 5. osz­tálytól, amelyet Török Anna osz­tályfőnök állított össze. Letele­pedtünk, majd egy íjászbemuta­tót láthattunk a szügyi Balassi Bálint íjászklub tagjaitól. Ezután következett a várva várt lovagi torna. Akik versengeni kívántak, már előzetesen párokba szerve­ződtek, mint ló és lovasa. A ren­geteg jelentkező miatt három csoportot kellett kialakítani: a Páncélos lovagok, a Vértesek és a Szoknyások csapatát, az utób­biak természetesen a lányok vol­tak. Ló és lovasa először nevet választott magának. Sok vicces és érdekes elnevezés is született. PL: Sir Legolas és lova Villám; Sir Sahll (Szőr Szál) Üstökös ne­vű lován, Sir Chont (Szőr Csont) VasaLón; Don Galáb Lobogó Fák­lyán; Langh lovag Csöpin; Don Kanyar Ezüst Nyílon; Sir Ener­gia Lunán és Lady Challoway (Lédi Kelővé) loda Mester hátán indult a küzdelemben. A versenyzőknek a 7 lovagi erény mintájára 7 próbán kellett helytállniuk. Először a „szellemi erejüket” mérték össze, amely­ben kérdéseket kaptak Nógrád váráról és a várbeliek életéről. Ezután a „harci kakasok” próbá­ja következett: fél lábra kellett állniuk és kakas módra lökdös- ni egymást. Az veszített, aki előbb lerakta a lábát. Utána jött a „kővetés”. Itt egy labdát hajítot­tak, amelyet a társnak egy félbe vágott üdítős flakonnal kellett el­kapni. Közben eljött a „lakoma” ideje. Mindenki jóízűen fogyasz­totta el a magával hozott finom­ságokat. A lovagi torna „vadászattal” folytatódott. E próbatételnél nyíl­lal állatképeket kellett eltalálni. Ezután a „bírok” következett, ami­nél abban versengtek, hogy ki tudja a másikat előbb elemelni a földtől. Miután ezen jókat nevet­tünk, a „kard útja” következett. Itt egymástól távol állva a dobott ka­rikákat bottal kellett elkapni. Vé­gül a legutolsó próbát kellett kiáll- niuk az indulóknak: a küzdelmek sorát „lóverseny” zárta. A „lova­gok” felpattantak „lovaikra” és azon versenyeztek, ki ér előbb a célba. Nagyon mulatságos volt né­zőknek és résztvevőknek egy­aránt. A lovagi tornát Gaál Károly tanár úr vezette és értékelte. Aranylovag címet kaptak a Páncélosok csoportjában: Sir Sahll Üstökös nevű lován (Du­dás Martin és Vadász Krisztián). A Vérteseknél Sir Result Biha­ron (Benkó Máté és Filip Dominik), a Szoknyásoknál pe­dig Lady Anikó Medinán (Fábi­án Georgina és Gaál Zsófia). ló hangulatban telt a kirándu­lás, mindenki jól szórakozott, na­gyon gyorsan eltelt a várban töl­tött idő. A tartalmas, vidám lova­gi torna méltó lezárása volt az ] év elején meghirdetett program­nak. Még az időjárás is nekünk kedvezett, szépen lesülve és kel­lemesen elfáradva értünk haza. J Kovács Laura ■ 7. osztályos tanuló Magyarnándori Általános Iskola és Óvoda ' Sokkterápia alatt a város Kiknek az érdeke száz munkahely elvesztése Salgótarjánban? A Nógrád Megyei Hírlap 2007. június 23-i számában megjelent cikkel (címe: „Több százmilliós adósság a vízműnél”) sokkolták a közvéleményt. Mindjárt fel is vezették a halaszthatatlan megoldást. Át kell alakítani a közszolgáltatást és azonnali 30-50 százalékos vízdíj- emelésről és 80-100 százalékos szennyvízáremelésről szólt a cikk. A tények rögzítése és a hiteles tájékozta­tás céljából a céget 14 évig felelősen vezető volt igazga­tóként kérem az alábbi információk közzétételét. Amennyiben a közműszolgálta­tás halaszthatatlan átalakítása ürügyén a város átadja, vagy elad­ja a vízszolgáltatás jogát az ÉRV Zrt.-nek, megszűnik a vízmű helybeni szakmai irányítása, számlázása, könyvelése, műszaki vezetése, ami Salgótarjánban 100 kvalifikált munkahely elvesztését, a működési területen pedig 150 munkanélkülit fog eredményezni. Salgótarján elesik évi 60 millió fo­rint helyi bevételtől, és 150 millió forint beruházástól, amihez eddig a vízműtől jutott. Kérdés, hogy miért nem az egy szervezetbe integrált víztermelés, vízszolgáltatás és szennyvízelve­zetés megvalósításával foglalko­zik a város vezetése akkor, amikor feltárult az állami tulajdonú va­gyon megszerzésének lehetősége. Az új víziközműtörvény szerint, bírósági eljárás nélkül kiigényel­hető az állami vagyon. Tehát épp akkor szabadítják meg a várost a vízmüvétől, amikor elérhetné, hogy átvegye az ÉRV-től az állami vagyont és végre egy szervezetbe integrálja a teljes szolgáltatási ver­tikumot, a víztermeléstől akár a csatornázásig. Lehet, hogy éppen ez a fő indí­ték, amihez a váro'svezetéssel po­tyán felkínálkozó bombaüzlet le­hetősége is kapcsolódik? Az ÉRV Zrt. privatizációjának jogi lehető­ségét a múlt hétfőn szavazta meg a parlament. Ha közben eladjuk, vagy odaadjuk az üzemeltetés jo­gát az ÉRV-nek, amit azután az ál­lam privatizál, semmiféle befolyá­sa nem lesz a városnak egy multival szembeni érdekérvénye­sítésre. A sokkoló adósságadatok való­ságalapjáról annyit érdemes tud­ni, hogy az új ügyvezető részére 2007. május 17-én jegyzőkönyvi­leg úgy adtam át a céget, hogy a bankszámlák egyenlege 173 mil­lió forint folyószámlahitellel fede­zett kötelezettség volt. Ekkor még nem volt leszámlázva a március- április havi vízdíj, ami 220-250 millió árbevétellel billenti helyre az egyenleget. Ehhez májusban megérkezett kb. 306 millió forint összegű állami támogatás, amiből kiegyenlítve a hitelt, 360 millió fo­rint pozitív egyenleg adódik. Lehet-e ebből egy hónap alatt több százmilliós adósságot csinál­ni? Valószínűleg nem és nincs is. jelentős adósságnövekedést csak a számlakifizetések visszatartásá­val, vagy jelentősen megnövelt költségkiáramlással lehetne pro­dukálni, aminek az indokoltságát nyüván a tulajdonosok vizsgálhat­ják. A bombasztikus újságcím ön­magában semmiféle közgazdasá­gi információval nem bír, de alkal­mas a közvélemény és a döntésho­zók megtévesztésére. Felvezeti - mint nem halogatható kényszert - a város egyik legértékesebb stra­tégiai közszolgáltatójának elkótya­vetyélését A polgármester tanács­adójaként ebben közreműködő ta­nácsadó egyáltalán nem függet­len, mivel az ÉRV volt igazgatóta­nács-tagja. Mindenképp indokolt mind a vízszolgáltatás, mind a csatorna­szolgáltatás teljes vertikumának átvizsgálása. Azért a teljes vertiku­mot, mert a fogyasztók általában nem tudnak arról, hogy két cég nyújtja a szolgáltatást, amelyikből a vízmű nullszaldós díjával az ön­költségesség határán lavíroz, míg a csatornamű jelentős haszonkul­csú díjjal működik, amely 4 száza­lék közreműködői díjon felül éven­te 60 millió körüli osztalék fizeté­sét is lehetővé teszi. Az országban Győr után Salgó­tarjánban a legdrágább a csator­nadíj a megyeszékhelyek közül, úgy, hogy az itteni 250,50-es csa­tornadíj 28 százalékkal maga­sabb, mint az országos átlag. A díj­képlettel feltuningolt csatornadíj a vízműtől vonja el a támogatást, amely különféle elszámolt költsé­gek címén szaktanácsadásként és nyereségosztalékként kikerül a rendszerből. Ez az a többletkölt­ség, ami a vízmű pénzügyileg ki­egyensúlyozott működtetéséből hiányzik. A vízmű által elnyert 4 milliárd összegű fejlesztési támogatás ön­részéről annyit, hogy a rekonst­rukció 3 -4 éve alatt nem kell évi 170-180 milliós beruházást meg­valósítani, mint eddig, hanem csak 30-40 milliót, úgyis ki lesz váltva a csőhálózat, és megmarad évente 140 millió, együtt 560 mil­lió likvid forrás az önrész fedeze­téül. Hitelt is lehetett volna felven­ni, amire a felújított rendszer költ­ségmegtakarítása a fedezet. Tehát a vízmű azért szorul álla­mi támogatásra, mert indokolat­lanul magas az ÉRV-től átvett víz ára és indokolatlanul magas a sal­gótarjáni csatornadíj. Az önkor­mányzat egyiket sem befolyásol­hatja. Semmiféle támogatásra nem lenne szükség, ha az éppen napjainkban feltárult törvényi le­hetőségekkel élve a város megsze­rezné a szolgáltatás eszközei felett a rendelkezési jogot, mert van any- nyi költségtartalék az ÉRV, a víz­mű és a csatornamű által besze­dett együttes díjban, hogy bőven nyújtana fedezetet egy kizárólag önkormányzati tulajdonú szolgál­tató működésére. Természetesen ezzel az ÉRV nógrádi működése valószínűleg megszűnne, amit csak a salgótarjáni vízmű szerve­zeti felszámolásával lehet meg­előzni. (Névleges cég megtartása ne tévesszen meg senkit.) A vízmű éveken át minimálisan emelte díjait, 2005-ben semmit nem emelt Nem sok fantáziára vall a megajánlott sokkterápia, hogy adjuk el, vagy adjuk oda a vízmüvet és fogadjunk el egy ha­ladéktalan, jelentős díjemelést. A sokkterápia azt célozza, hogy a város gyakorlatilag számolja fel a vízmüvét, hogy megmaradjon a kazincbarcikai ÉRV piaca. Ennek azonban száz városi munkahely felszámolása, és jelentős bevételki­esés az ára. Kérdés, hogy a város képes-e a saját érdekét szem előtt tartani, vagy egy külső érdekkör eszközeként, a térségi szerepet be­töltő szolgáltatójának felszámolá­sában működik közre? Varga László Lapunk információi szerint ép­pen a levélben említett számadatok­ról szól a két fél közötti vita. Az ügy­ben természetesen a Nógrád Me­gyei Hírlap nem kíván és nem is tud állást foglalni A salgótarjáni ivóvíz áráról Hetek, hónapok óta olvasha­tunk különböző indíttatású és tar­talmú cikkeket a Salgótarjánban és környékén alkalmazott vízár­ról, a beszerzési lehetőségekről, azok esetleges változtatásairól és árcsökkentési módozatairól. Mint a víziközmű szolgáltatási szakmában évtizedek óra dolgo­zó olvasójuk néhány kiegészítést szeretnék a témához fűzni. Véleményem szerint egyik nyi­latkozó sem a teljes szakmai és gaz­dasági helyzetet mutatta bel. Miért mondom ezt? A salgótarjáni vízmű kft a fogyasztóknak szolgáltatott vizet mintegy 75 százalékban vá­sárlásból szerzi be (statisztikai év­könyvi adatok). A vásárolt víz ára 2007-ben a következő (Lásd: 46/2006. (Xfi. 25.) KvVM rend.): Átadott mennyiség Átadási díja ezer köbméter forint/köbméter 0 - 2400 273 2401 -2500 136 2500 felett 55 A 2006-os statisztikai adatok szerint az éves vízátvétel nem ér­te el a 2400 ezer köbmétert, vélhe­tően 2007-beri sem növekszik az átvételi mennyiség, igy az átvételi ár 273 forint/köbméter + áfa! Min­denféle viszonyítást, összehason­lítást ezen összeghez kell tenni! Az egy másik kérdés, hogy ma még az állam - adóforintokból - jelentős támogatást ad egyrészt a vásárolt víz költsége csökkentésé­hez, másrészt egy limitértéket meghaladó árú szolgáltatást igénybe vevő lakossági fogyasztó terhei csökkentéséhez. 2007-ben a szabályozás úgy szól, hogy a 222 forint/köbméternél magasabb át­vételi-átadási ár alkalmazása ese­tében az állam dotációt ad az átve­vő szervezetnek (ezzel az átadó költségeit, árait ismeri el). Salgótarján és térsége esetében tehát 2007-ben 51 forint/köbmé­ter állami támogatás kerül felhasz­nálásra. Tehát ha igaz az, hogy az alternatív vízbeszerzés ajánlati ára 216 forint/köbméter volt, ak­kor nem 6 förint/köbméterrel ala­csonyabb az ajánlati ár a jelenlegi árnál, hanem 57 forint/köbméter- rel. Az összehasonlítást így kell megtenni. E változat esetén mint­egy 120 millió forint éves állami dotációt lehetne megspórolni. Figyelemre méltó tény az is, hogy ezen térség lakossági fo­gyasztói az ivóvíz- és a csatorna­szolgáltatás árkondíciói okán 2007-ben mintegy 297 millió fo­rint állami támogatásban része­sülnek. Az egyik cikkben említett európai uniós elvárások e támoga­tás csökkentését, megszüntetését és/vagy átalakítását igénylik, így, a jelentős lakossági áremelések el­kerülése mindenféleképp precíz és szakszerű megoldások keresé­sét és megtalálását igénylik. Vogel Csaba ügyvezető igazgató Nyugat-Nógrád Vízmű Kft

Next

/
Oldalképek
Tartalom