Nógrád Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-21 / 169. szám
4 2007. JÚLIUS 21., SZOMBAT KULTÚRA Rétság, 2007: „Üzenetek, vallomások, strófák” „Örömteli feladat, hogy immár negyedik alkalommal kell beköszöntő előszót írni a Spangár antológia elé” - fogalmazott Végh József a kiadvány szerkesztője, nem mellesleg a Rétsági Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója, a Magyar Kultúra Lovagja cím birtokosa. Örömteli feladat nekünk is, hogy újra lapunk olvasói figyelmébe ajánlhatjuk a nyugat-nógrádi szépírók „Üzenetek, vallomások, strófák” című gyűjteményét, ami puszta megjelenésével is igazolja, hogy „életképes ötlet” volt a térség irodalmi életének élénkítésére alkotó társaságot létrehozni és a közlésre érdemes művekből antológiát kiadni. A 2003-ban alakult alkotói kör Spangár András, a Nógrád községben született 17-18. századi jezsuita szerzetes, hitszónok, katolikus egyházi író nevét vette fel. Ővolt az, aki teológiai és pasztorációs latin művei mellett bővítve kiadta a Pethő Gergely-féle magyar krónikát, s a kiegészítések között saját fordításában közzétette Szent István király fiához, Imre herceghez írott nevezetes intelmeit. A Spangár András Irodalmi Kör antológiája először 2004. április 11-én, József Attila születésnapján, a költészet ünnepén látott napvilágot s azóta mindig ehhez, a versszeretők, az irodalombarátok számára piros betűs dátumhoz kötődik megjelenése. Az idei, mintegy százoldalas antológiában huszonhárom prózaíró és lírikus, továbbá a néhány éve létrehozott rétsági fotókör hét tagjának alkotásai kaptak helyet. A recenzensnek - aki kalauzuknak vállalkozik - ezúttal is nehéz a dolga, hiszen szíve szerint mindegyik műről mondana valamit, de kénytelen tallózni és valamilyen kritérium szerint válogatni még a megemlítésre szánt alkotások között is. Egy ilyen szempont például az aktualitás. Ennélfogva most feltétlenül illendő szólni Karaffa Gyula meséiről, eredetmagyarázatairól, amelyek kötetbe gyűjtve, „Épphogy csak beszólok...” címmel a közelmúltban kerültek a nyilvánosság elé. A könyvnek - amelynek alapjául O. Nagy Gábor „Magyar szólások és közmondások” című gyűjteménye szolgál - a minap Pásztón, az Athéné Alko tókörben volt a bemutatója. Az antológiába Karaffa - civil nevén Krasznai Gyula három szólás - „A kutya csak kutya, tízszer át- ússza is a Dunát”, „Rálesünk, mint Béla bácsi az Istenre”, „Hozzárúgott mint gebei pap a szamárhoz” - ihlette meséje került be. A kedves, humoros történetek Az antológia jelképe Dovák B. József egyedi módon, külön Spangár Andrást ábrázoló grafikája böző tájegységek nyelvhasználatából formált régies módon próbálják felfedni, megvilágítani egy-egy szólás megszületésének, meghonosodásának okát, hátterét. így a hiábavaló kutyaúsztatást - Karaffa Gyula szerint - a rászedett mohácsiak miatt emlegetik a magyarok, Béla bácsi csodálkozó tekintetére akkor utalnak, ha elsőre nem hisznek valamiben, a pap és a szamár esete viszont abban az esetben merül fel példaként, ha valaki bosszút akar állni, „oszt” önmagának okoz kellemetlenséget. Az antológiával egyazon esztendőben, tehát 2004-ben alapított Spangár-díj - amely Dovák B. József egyedi készítésű tűzzománc plakettjét jelenti - a rétsági irodalmi kör szűkebb és tágabb környezetében ugyancsak komoly értékmérőnek minősül. Ebben az évben a prózai kategóriában Szávai Attila, a lírikusok között viszont Pogány Zoltán érdemelte ki a társaság elismerését. Ez viszont egyértelműen indokolja az előbbi kisprózáinak és az utóbbi verseinek kiemelését. Ráadásul Szávai Attila nemrégiben két esztendeig a Nógrád Megyei Hírlap munkatársa volt. Önéletrajzszerű bemutatkozásában megemlíti, hogy egyszer egy irodalom- történész „impresszionista mi- niatúrák”-nak nevezte tárcaszerű írásait. A szakember megállapítása - mint az antológiában közölt „Buddha és a kétfejű ló” valamint a „Fel proletárok!” is igazolja - nemcsak helytállónak, de felettébb találónak is bizonyult. Az éppen csak megérintett, szűkén kifejtett gondolatok sejtető finom árnyalatai, a külvilág egy-egy jelensége által kiváltott pillanatnyi hangulatok, érzések uralják mindkettő atmoszféráját. Szávai Attilának így esik jól írni. Miért ne tenné, miért ne tehetné?! Pogány Zoltánt ugyancsak eredeti személyiségnek mutatják mind versei^mind bemutatkozó sorai. Az utóbbiakból kiderül, hogy a költő a szlovákiai Szádalmáson él és onnan tartja a kapcsolatot a rétságiakkal, közülük is elsősorban Krasznai Gyulával és Egry Artúrral a 2005-ös, illetve a 2006-os Spangár-díjasokkal, akikkel az internet közvetítésével ismerkedett meg. Bár a klasszikus görög műveltséget feltételező „Kalüpszó siralma”, valamint a címénél feltétlenül mélyebb tartalmú „Ádáz fohász vörösborhoz” című versek is pallérozott tollforgatóról árulkodnak, igazán a mindössze- három sorba tömörített, nyelvi megoldásában is bravúros életkrédója, írói mottója a figyelemre méltó: „Sokat sohasem a sokból könyörögtem, / de sokért áldottam a semmit s keveset - / s egy morzsáért ■is adtam másnak kenyeret!” Noha az eddigiekben említettek - a mindösz- sze huszonkilenc éves Szávai Attila kivételével - inkább negyvenes-ötvenes éveikben járnak, s ugyancsak nagyjából középkorú az antológia Borsi István, Cegléd József, Ketykó István és mások képviselte törzsgárdája is, a városi művelődési központ és könyvtár munkaközössége, mint ösz- szeállító és a már említett Végh József, mint szerkesztő bátran nyúl egészen fiatal alkotók műveihez is. Példa erre Szájbely Zsolt „Emlékek cirkusza” című, meglepően érett verse. Ugyancsak pályája kezdetén áll Tinyei Brigitta, akinek „A lepke haláSzakál Katalin fotója: Töprengő la” című verse saját kézírásával került a kiadvány hátsó borítójára. A szövegekkel egyenértékűek az illusztráció funkcióját messze meghaladó színvonalú fotók, Girasek Károly, Gubo Zoltán, Horváth József, Juhász József, Szakái Katalin, Vargáné Fidel Ágota, Végh Borbála Karolina képei. Az alkotók zöme ugyancsak rendszeres szereplője az antológiának. Ha a bevezetőben a szerkesztői előszóból idéztünk, zárásként is ezt tesszük: „...a jótett értékében bízva Spangár Andrással együtt valljuk Szent István igazságát, s hiszünk abban, hogy - ha nem is becsüljük túl való értékénél - valami aprócska jót, s talán maradandót, mégis tettünk e sorozattal. ” Megnyugtathatjuk Végh Józsefet: tettek, illetve tesznek... ■ Csongrády Béla Indul a fesztivál vonata Bár a nógrádi nemzetközi folklórfesztivált 1996 óta sorozatban tizenkettedik alkalommal rendezi meg a megyei közművelődési intézet, azt újdonságként, igazi kuriózumként tervezik, hogy a megyeszékhelyen kisvonattal lehet majd eljutni a belvárosból a Beszterce térre, a tarjáni folk- és szlovák napok július 26-28- án egyaránt 18 órakor kezdődő programjaira. De látványos szórakoztató műsorokra, szép élményekre készülhetnek a nézők a nagyszabású rendezvénysorozat más helyszínein is. xil. NOORádi NEMZETKÖZI MEDZINÁRODNY NOVOHRADSKY FOLKLÓRNY FESTIVAL 2007. 07. 25 • 29. Hollókő és Szécsény az idén nem lesz részese a körforgásnak, viszont Drégelypalánk, Luciáivá, Szlovákgyarmat bekapcsolódik - Balassagyarmat, Bánk, Divény, Fülek, Losonc, Mihálygerge, Ragyolc, Salgótarján és Szügy mellé - a vendégfogadásba. A megnyitóünnepséget immár hagyományosan a megyeszékhely somoskői városrészén, gyönyörű természeti környezetben tartják július 25-én, szerdán 18 órakor. A népi kultúra képviseletében megjelenő együtteseket és szólistákat Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke és dr Milan Murgas, a besztercebányai ön- kormányzati kerület elnöke köszönti. 19 órakor kezdődik az „Isten hozott Magyarországon!” elnevezésű euro- piknik a csoportok részére. Külföldről ezúttal öt együttes - a japán Fuji Dance, a lengyel Smyky, az olasz El Paiar, a szlovák Trnafcan és a szlovén Iskraemeco Krajn - érkezik a fesztiválra, amelynek egyik gálaműsorát 27-én, pénteken 19 órától Losoncon, a másikat pedig 29-én, vasárnap 19.30 órától Bánkon tartják „A nógrádi vásárban” címmel. Ugyancsak vasárnap a bánki tó partján rendezik meg a 41. megyei nemzetiségi találkozót és a magyarországi szlovákok 11. folklórfesztiválját is. A gálákon pénzzel lehet szavazni a legjobban tetsző együttesekre. A befolyt összeget a csoportok jótékonysági célra, szülői szeretet hiányában szenvedő gyermekek támogatására ajánlják fel. Salgótarján és Losonc kivételével a többi helyszínen „Szomszédolás” címmel, forgószín- padszerűen mutatkoznak be a csoportok. A sort csütörtökön 19 órakor Mihálygerge, Ragyolc és Szügy nyitja, szombaton Divényben és Lucfalván 14 órakor, Balassagyarmaton, Szlovákgyarmaton, Bánkon és Füleken 19 órakor kezdődik a műsor. A „Szomszédolás”- sorozat vasárnap 14 órától Drégelypalánkon zárul. Több helyen is lesznek kísérőrendezvények, népművészeti kirakodóvásárok, gasztronómiai bemutatók, tombolasorsolások, táncházi programok. A szervezőkön és a művészeti együtteseken nem fog múlni a magas színvonal, a jó hangulat, s remélhetően az időjárás is kegyeibe fogadja a zömében szabadtérre tervezett műsorokat. S ha a közönség is megtiszteli érdeklődésével a távolabbról és közelebbről érkező, valamint helyi csoportokat, akkor az idén is sikerrel zárul majd Nógrád megye legnagyobb, 2000-től a magyarszlovák határon is átlépő kulturális rendezvénye, amely a jövő héten szerdán este a somoskői vár alól indul ötnapos útjára. ■ Cs. B. JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Alkalmas a katonai szolgálatra, a rendőrökhöz fogjuk beosztani." Szerencsés nyertesünk: Szilágyi Attila Zagyvaróna, Zagyva út 31. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését július 19-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St., Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át!
