Nógrád Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-05 / 129. szám
2 2007. JUNIUS 5., KEDD NÓGRÁD MEGYE Környezetünk védelmének napja A környezetvédelmi világnapon felidézzük azokat a riasztó képsorokat, melyek a globális felmelegedésről, az éghajlat kedvezőtlen változásáról, a természeti katasztrófáról szólnak. Érdemes azon is elgondolkoznunk, milyen szőkébb környezetünk mai állapota, s mit tehetünk a romló tendencia megfékezése érdekében. A környezetvédelem jogi háttere, hatósági és szolgáltató szervezete és eszközrendszere magasabb színvonalú tevékenység és jobb környezetminőség megteremtését tenné lehetővé. A környezetállapota azonban mesz- sze elmarad a követelményektől A környezeti levegőt a termelésből, a közlekedésből és az elgyomosodott földterületekről szálló por terheli, mely légúti és allergiás megbetegedést okoz. Az egészségesivóvíz-szolgáltatást szabálytalan szennyvízkibocsátások nehezítik. A termelési és kommunális hulladékok illegális elhelyezése, a szemetelés, a szennyezett és fertőzött élelmek forgalmazása mind az egészséges, kulturált életfeltételeket veszélyezteti. A természet, az erdők fékevesztett pusztítása soha nem látott méreteket ölt, az értékrontó magatartás a közterületek létesítményeit sem kíméli A lehangoló helyzetben a minőségi változás egyetlen lehetséges módja, a környezetvédelem társadalmasítása, a munkahelyi és lakóközösségek bevonása és folyamatos részvétele az őket közvetlenül és áttételesen érintő környezetvédelmi gondok és feladatok megoldásában. Erre bizonyosan lehetőség kínálkozik, mivel lakossági fórumokon tapasztaljuk, az emberek nagy figyelemmel fordulnak a környezetvédelmi gondok felé^ a civil szervezetek - sajátos tevékenységük mellett - részt vállalnak a környezet megóvásában is. Széles körű társadalmi bázis megteremtése és az aktív cselekvés kibontakoztatása a tudat és magatartás változását igényli A civil szervezetek az ismeretterjesztés, tájékoztatás, tömeg kommunikáció változatos eszközeivel és a gyakorlati munka során törekednek a környezetkímélő termelés, fogyasztás és életvitel elterjesztésére, összefogva az egészségügyi, tudományos, oktatási és kulturális intézményekkel Elkeli fogadtatni a társadalommal hogy a környezetvédelem közügy, mindenki érdeke és feladata, hitelesen bemutatva a gondokat és az összefogással elérhető célokat A tudatformálásban az óvodától a felnőtté válásig - és azon túl is- minden korosztálynál, kiváltképp pedig a tanulóifjúságnál kell eredményt elérni, mert a jövőt illetően ebben vannak legnagyobb tartalékaink és lehetőségeink. A környezetvédelmi jogszabályok, koncepciók helyi végrehajtása mindenkire ró feladatot, de az önkormányzat szerepe, felelőssége a város környezeti arculatának formálásában meghatározó jelentőségű. A területrendezési, -fejlesztési, városüzemeltetési és hatósági tevékenysége során köteles érvényesíteni a környezetvédelmi, közösségi érdeket: Legfontosabb az elővigyázatosság és megelőzés, mert az elkerülhető környezeti ártalmak utólagos felszámolása költségesebb és kevésbé eredményes. Elengedhetetlen, hogy a lakóközösségeket képviselő civil szervezetek vegyenek részt a környezetvédelmet érintő döntések, fejlesztések előkészítésében és véleményezésében. A meglévő szennyezések felszámolás érdekében az egyesületek szemléket, felméréseket végeznek, szorgalmazzák és segítik a feltárt szennyezések megszűntetését. Nagy figyelmet fordítanak a rend, a tisztaság a környezeti kulturáltság meg teremtésére és fenntartására, számon kérik a területtulajdonosok (kezelők) ezen kötelezettségének teljesítését Mindezzel segítik az önkormányzat környezetvédelmi programjának megvalósítását, egyben társadalmi kontrollt is gyakorolnak. A társadalmi bázis kiszélesítését célozva szervezzük a kömyezetszépítő városi vetélkedőket és dr. Fancsik János tagtársunk által megfogalmazott jelmondattal útjára indítjuk „A város környezetvédelméért, a tiszta, élhető, vendégváró és tőkevonzó Salgótarjánért” mozgalmat, mely reményünk szerint a megyében és azon túl is sok követőre talál. Dr. Ispán András, a Salgótarjáni Környezetvédelmi Egyesület elnöke Megbeszélik Salgótarján. A IHM! Nógrád Megyei Könyvtárában június 4-én a környezetvédelmi világnap alkalmából megbeszélést tartottak a Dornyay Béla Általános Iskola sportpályájának felújításáért. A programban részt vett a rendezvénynek otthont adó intézet, a Forgách Fénye Egyesület, a Palócokért Egyesület, a Salgótarjáni Környezetvédelmi Egyesület és a Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesülete. Palócföldi csipkekonferencia és -kiállítás A konferencián természetesen bemutatókra is sor került szenográdi Szécsény. Június 2-3-án, ötödik alkalommal rendezték meg a csipkekonferenciát és -kiállítást. Megyénkben a hagyományos kézi csipkekészítés „apostola”, a terényi Fáyné Tomóczky Judit. Ő volt az, aki annak idején életre hívta a csipkekonferenciát és kiállítást. Az első három eseményre Terényben került sor. Az ötödik, Szécsényben a második Palócföldi csipkekonferenciára és -kiállításra a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének és a Csipkekészítők Országos Egyesületének szervezésében került sor. Az előkészítő munkában, a rendezvény lebonyolításában komoly szakmai segítséget nyújtott Fáyné Tornóczky Judit, aki június 2-án a művelődési ház kamaratermében megnyitotta a kiállítást. Az utóbbi két rendezvény azzal, hogy azon a szlovákiai rozsnyói csipkekészítő kör is részt vett, nemzetközivé vált. Török János, a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének elnöke elmondta, céljuk, hogy minél szélesebb körben tudjanak lehetőséget teremteni a textilkultúra e sajátos ágazatának, a csipkekészítésnek. A konferencián a Hunnia csipkéről (amely nógrádi eredetű megalkotója, Fáyné Tornóczky Judit férje dédnagy- anyjának nevéhez kapcsolódik) Túrós Istvánná tartott előadást. A rozsnyói csipkekor munkáját, a csetneki csipkét, Helena Novota mutatta be. Ä találkozón az elméleti előadások mellett lehetőség adódott a műhelymunkára, arra, hogy a csipkekészítők kölcsönösen megismerjék egymás technikáját. A közönség megcsodálhatta a kiállított szép munkadarabokat, lehetőség volt arra is, hogy munka közben megfigyeljék a csipkekészítőket. A befejező szakaszokon járnak híradás Mansilla de las Múlásból, a Szent Jakab-zarándokút 20. szakaszáról Pádár András A két salgótarjáni zarándok, dr. Gubán Ákos és Birkás Petra a zarándokút nagyobb szakaszán már túljutott, kaptuk a hírt. Beszámolójuk szerint végre kicsit hűvös van Spanyolország északi részén, eddig ugyanis nagyon hideg volt és esett az eső. Mint megtudtuk, a rendkívül szeszélyes időjárás nagyon megnehezíti a zarándokok vándorlását. Az óceánról a kontinensre zúduló fellegekből bőségesen hull az eső, amely két napjukat valósággal elmosta. A nehezen járható utak mellett a földeken áll a víz. A kommunikáció sem zavartalan, mert hosszú ideig nem jutottak internetközeibe. A szállásolás sem könnyű, az elmúlt napokban aludtak mindenféle helyen. Jártak nagyon lepukkant, koszos helyen is, de nem ez a jellemző. Két alkalommal sikerült nagyon jó egyházi szálláson pihenniük, ahol ingyen étel-ital állt a zarándokok rendelkezésére. Az ilyen szállásokon a legjobb buli a közös mosogatás volt, alig lehet bekerülni a csapatba. Egy kis olasz rendnél ősi szertartásoknak is részesei voltak, egyebek között egymás lábát kellett megmosniuk. A világ sokféle országából érkező zarándokok között kialakulnak ismeretségek, barátságok szövődnek. Burgosban például egy lengyel fiatalember meghívta őket grillezni. Ő Párizsból ment el Santiagóba és éppen visszafelé gyalogolt, már februártól van úton. Erre az esetre mondja Gubán Ákos, hogy néha esznek jókat is, ha megeteti őket valaki. Az út nagyon nehéz, főleg a sok eső miatt. Nem szárad meg semmi, a bakancs átázik és nagyon lehet fázni. Egy finn sorstársuk mesélte - aki már többször is megtette az utat - hogy ez rosszabb, mint a legnagyobb hőség. Járt már Magyarországon is, két városban Budapesten és természetesen Salgótarjánban! A vándorló sokadalomban érdekes alakokkal lehet találkozni, a franciák a legrosszabbak, egy japán társaságnak meg a mi zarándokaink jelentették a fő látványosságot, még közös fényképet is készítettek velük. A spanyolok kedvesek, szeretik a magyarokat. Természetesen többször találkoztak a vándorúton magyarokkal is. Örömükre szolgál, hogy a lábuk kezd javulni, és már túl vannak a zarándokút felén, néha már extrasétákat is tesznek. Nagyon jó boltok vannak azon a vidéken, olyan igazi hangulatos falusi mindenesek, talán a mi egykori szatócsboltjainkra emlékeztetők. A hamisítatlan vidéki táj minden látványos és érzékletes kellékével. Mindenhol érezni az állattartásra jellemző trágyaszagot, a kecskék déli átvonulását a városközpontokban is. Az utakon sok az egér meg a gyík. Mivel végre kisütött a nap, nagyon jó lett a kedvük - mondják befejezésül. „Biztonságban élni” Salgótarján. A salgótarjáni rendőr- kapitányság bűnmegelőzési szolgálata tavaly októberben a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolában ezzel a címmel indított átfogó bűn- és baleset-megelőzési programot a diákok részére, melynek célja egyrészt az volt, hogy a résztvevők felismerjék, hogy valamennyien a bűncselekmények potenciális áldozataivá válhatnak, másrészt elsajátítsák azokat a módszereket, melyek segítenek a veszélyes helyzetek elkerülésében. A diákok nem csak előadásokat hallgathattak végig, de hozzá is szólhattak, elmondhatták saját eseteiket, megvitatták milyen viselkedés a helyes egyes helyzetekben, valamint azt is, hogy mi a következménye annak, ha abban az adott szituációban rosszul döntenek.- Legnagyobb probléma, hogy a fiatalkorúak nem tudják megítélni, hogy egyes cselekedeteikkel a szabálysértési törvénykönyv, vagy büntető törvénykönyv egyes paragrafusait merítik ki - fejtette ki Kaszás Ottó rendőrségi szóvivő, majd hozzátette: - Egymásközti problémáikat agresszió útján vezetik le a fiatalok, és így könnyű, illetve súlyos testi sértés bűncselekmények elkövetőivé válhatnak. Ennek egyik oka lehet a mértéktelen szeszesitalfogyasztás a szórakozóhelyeken. Napjaink aktuális veszélye közé tartozik a fiatalok drogfüggőségének kialakulása is. A kábítószer káros, egészségromboló hatásaira is felhívták a diákok figyelmét. A program hat hónapja alatt tizenhat osztály tanulóival, közel ötszáz fiatallal találkoztak és beszélgettek a különféle veszélyhelyzetekről a rendőrök. A projekt lezárásaként egy plakátkészítő pályázatot hirdettek az iskola diákjainak, amelyre több mint harminc pályamű érkezett. A Salgótarján és Környéke Közbiztonságáért Alapítvány biztosította a díjakat a legjobbaknak. Molnár Flóra Zsófia és Sinka Bettina 12. B osztályos tanulók munkái vitték el a pálmát
