Nógrád Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-28 / 149. szám
2 2007. JÚNIUS 28., CSÜTÖRTÖ BÁTONYTERENYEI NAPLÓ „Tűz van a negyediken!" Egymás után érkeztek a tűzoltókocsik a közelmúltban Bátonyterenyén a Bányász út 13. szám alatti, tízemeletes épülethez. Pillanatok alatt ösz- szeszerelték a tömlőket, pozícióba álltak a magasból mentővel: a riasztás szerint az egyik negyedik emeleti lakásban ütött ki tűz. Szerencsére mindez nem éles bevetésen történt, ezúttal csak gyakorlatról volt szó. Hegedűs ______________ Bá tonyterenye. - Minden évben kötelezően parancsnoki ellenőrző gyakorlatokat kell tartanunk minden szolgálati csoporttal - tudtuk meg Garami István tűzoltó ezredestől, a Salgótarjáni Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnokától. - Jó alkalom arra, hogy ellenőrizzük az állomány felkészültségét, meggyőződhessünk arról, hogyan tudják a gyakorlatban hasznosítani az elméleti kiképzésen tanultakat. Mint mondta, az ilyen gyakorlatok során a helyszín megválasztásakor a nagyobb veszélyforrást tartják szem előtt: olyan helyszínt választanak, ahol egy éles riasztás esetén emberéleteket kell menteni a magasból, az égő lakásban egyéb veszélyforrásokkal találkozhatnak, például gázpalackokat kell oltaniuk, esetleg tűz- és robbanásveszélyes folyadékok segíthetik a lángok továbbterjedését. A lakók többnyire megértők, aktívan részt vesznek, ha szükséges. A bátonyterenyei tízemeletes házban a feltételezés szerint a negyedik emeleten keletkezett tűz: 3-as riasztási fokozatot rendeltek el, ami any- nyit jelent, hogy a salgótarjáni egység a legnagyobb erőkkel vonult fel, beleértve a különleges szereket is, mint a magasból mentő szer, légzőbázis.- A gyakorlatot eredetileg is ideterveztük és sajnos, nagyon aktuális: az országos hírekben hallhatjuk, hogy a középmagas, magas épületekben elszaporodtak a tüzek - tette hozzá az ezredes. - Nálunk szerencsére nem volt az utóbbi időben, de a felkészülés nem árt. Indokolja a gyakorlatot az is, hogy szinte kicserélődött az állomány, létszámfejlesztés is történt, sok az újonc, fiatal tűzoltó, akinek ez az első gyakorlata. Közben a tűzoltók szakavatott mozdulatokkal teszik a dolgukat: a feltételezés szerint a tűz továbbterjedt a hatodik emeletre, egy fecskendő elromlott, az oltás közben egy tűzoltó megsérült. Végül az ember győzedelmeskedik a feltételezett lángok fölött, a gyakorlat véget ért. A következő napokban értékelik a végrehajtást, kiszűrik az esetleges hibákat, hogy ezeket valódi, éles helyzetben elkerülhessék. A szükséges eszközök kiválasztása is fontos Összeszerelés után... ...kezdődhetett az oltás Hosszú (vas)út előtt... Nemrég adtunk hírt a Kisterenye-Kál-Kápolna közötti vasúti vonalszakasz bezárása kapcsán született különös dolgozatról, amelyet dr. Koós István nyugdíjas pedagógus készített, mintegy igazolásul és elgondolkod- tatóul, ha úgy tetszik, utolsó szalmaszálként az említett vonal, a vasúti közlekedés megmentéséért. Az írott és elektronikus sajtóban azóta is foglalkoznak e témával, központi és regionális szinten egyaránt. Óné Nyári tárlat Bátonyterenyén Öt évvel ezelőtt született az elhatározás: Bátonyterenyén az Ady Endre Városi Közművelődés és Könyvtár a helyi alkotók munkáiból kiállítást rendez az intézmény Iványi Ödön Művészeti Kisgalériájá- ban. A városban, illetve környékén (a kistérségben) élők jelentkezését várták, műfaj, technika, téma tekintetében megadva a szabadon választás lehetőségét. OS Bátonyterenye. június 22-én, Budapesten a Parlament kongresszusi termében tartottak egy konferenciát „A térségi vasutak szerepe” címmel, a mellék- és szárnyvonalak jelene, jövője hazánkban és az unióban alcímmel. A konferenciát a Magyar Közlekedési Klub szervezte, ahová meghívta a szakembereken túl a témában érintett polgármestereket, civil szervezetek képviselőit. Térségünkből többek között így ott lehetett dr. Koós István is, valamint dr. Soós József jogász, aki ugyancsak szívügyének tekinti a Kisterenye-Kál-Kápolna vasútvonal életben tartását. A program bevezetőjében dr. Mészáros Péter, a Magyar Közlekedési Klub elnöke szólt az előzményekről, a háttérről. Majd elsőként a német Allianz pro Schine - Szövetség a vasútért - szervezet képviseletében „A német és holland regionális vasutak újraéledése” címmel tartott előadást dr. Andress Geißler, jó néhány magyar nyelvű kiadványt is közrebocsátva a hallgatóság körében. A Város, vidék, vasút című átfogó anyag 16 sikeres németországi példán keresztül bizonyítja a regionális közlekedésben alkalmazott kötöttpályás megoldásokat. Vonzó példaként mutatta meg a döntéshozóknak: mindannyiunk feladata, hogy megfelelő elemzéssel a hazai közvéleményhez igazítsuk azt, majd a rendelkezésre álló eszközökkel és forrásokkal a legjobb példákat, megoldásokat alkalmazva felelősen gazdálkodjunk. A vasúti közlekedés létjogosultságát igazolandó, s főleg a regionális lehetőségeket, annak sikeres alkalmazását bemutató előadást követően az érintett magyar régiók képviselői kaptak szót. Az Ipoly Eurorégió szerepéről és jelentőségéről Molnár Katalin térségfejlesztési menedzser Szlovákiából, valamint Szabó Tibor ipolytarnóci polgármester szólt. Ezt követően a hazai helyzetet elemezték a környezetvédelmi, illetve a gazdasági és közlekedési tárca szemszögéből, majd Tar Sándomé főosztályvezető a Magyar Államvasutak szemszögéből. G. Szűcs László parlamenti szakértő előadásában vitaindítót tartott a vasúti mellékvonalak szükségességéről, megtartásuk lehetőségéről. A jelenlevők végül megvitattak egy memorandumot is. Másnap a résztvevők a Tisza- tó térségi vasutakért tanácskozhattak, a valóságban is meggyőződve - odautazva - a „vasútügyről”, majd a kiskörei polgármesteri hivatalban összegezték az érintett települések, szervezetek elhatározását beadvány formájában. A rendkívül tényszerű, átfogó és konkrét szakmai érveket, valamint az emberek érdekeit, jövőjét szolgáló javaslatokat tartalmazó tanácskozás jól érzékeltette valamennyi érdekelt sürgős feladatát, tennivalóit, a politikai és üzleti döntéshozók, a szakmai és civil társadalom, valamint a vasúti és vasút-közeli tényezőket figyelembevevők köréből. Nem a vasút kedvéért, hanem az érintett embereket és a környezetünket féltve. A Kisterenye-Kál-Kápolna közötti vasútvonal, az Észak-Mátra csodálatos természeti környezetében haladó, tradicionálisan és a jelenkor szempontjából a közvélemény szerint is „létjogosultságra ítélt” szárnyvonal egyelőre védelem alatt áll. Rendkívül drága pénzért őrizve, a helyébe állított autóbusz-közlekedés jó néhány kedvezőtlensége mellett (gazdaságtalanság, a közútra terelt bosszúságok, kényelmetlenségek) várja a végleges döntést hozók, az őket befolyásolni próbáló erők kemény és kitartó párbeszédének, vitájának kimenetelét. S nemcsak az említett, már szünetelő vasútvonal, de a Magyar Államvasutak - most úgy tűnik - teljesen szétszabdalt, át- és kiszervezett, egyelőre (főleg vidéken) a pusztulást idéző és illusztráló egésze is. A különféle (nem mindig a köz) érdekek ösz- szecsapása helyett ez alkalommal, az említett konferencia is egy kézzelfoghatóan hasznosítható példával szolgált. Bátonyterenye. a közművelődési központ, illetve tagintézményei mindig is kiemelt figyelmet fordítottak a helyi tehetségek bemutatkozási lehetőségének megteremtésére, így az egész nyáron nyitva tartó kiállítás jó alkalomnak bizonyult nem csak a helyben élőkkel, de a nyári szabadságok, kirándulások apropóján ideérkezőkkel is megismertetni alkotókat, alkotásaikat. A hagyományteremtő szándék mára már valóságos hagyománnyá vált. Az első tárlat sikerét követően megindult a szervezett közösségi élet is a bátonyterenyei alkotók körében. Az ART 11 Alkotó Társaskör (immáron 26 taggal, nemzetközivé is válva, hiszen Fülekről is van tagja), 2003 decembere óta folyamatosan, havi rendszeres összejövetelükkel, gazdag programjukkal, a korábbi, tartalmas szép időket visszahozva éltetik ma is a képzőművészet, az alkotás csodálatos világát, örömét. Az idén a június 22-én megnyíló tárlatra 21 amatőr művész 73 alkotása érkezett, változatos műfajban, stílusban és technikával. Rajz, montázs, olaj, akvarell, kerámia, gobelin található a művek sorában. Ezért a rendezők úgy döntöttek, hogy egy részüket a Kastélykerti Művelődési Házban is kiállítják. Az V. bátonyterenyei nyári tarlat ünnepélyes megnyitóján Berki Judit, az intézmény igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, majd a kisterenyei Palóc népdalkor - eredeti kisterenyei népviseletben saját gyűjtésű népdalokat adott elő nagy sikerrel. A kiállítást Molnár József alpolgármester nyitotta meg. Weöres Sándor gondolataival kezdte: „Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése... Aki a lényében rejlő őstudást önmaga számára meghódította, mindent elért, ami ember számára elérhető....” Mintegy igazolásul: a kiállítók teljesítették mindBabcsány Józsefné, Bárdos Lászlóné, B. Horváth László, Gregor József, Hadusovszky Rudolfhé, Illés Győző, Iváuiy Istvánná, Ivitz László, Jánoskámé Básthy Nagy Magdolna, Kiéi Alexandra, ezt, hiszen e lényükben szuny- nyadó álmokat, vágyakat képesek megjeleníteni, mindenki számára láthatóvá tenni, s gyönyörködtetni. Elismeréssel szólt a mindannyiunk, a kultúrát szívügynek tekintők számára példaként szolgáló eseményről. Az alkotók sokrétű, gazdag, változatos művészi képzeletét bizonyító alkotásokról, az életkor szerinti is színes összetételről: az elsős középiskolás korútól az idős nyugdíjasig találhatók körükben. Az alpolgármester kihangsúlyozta a valódi, továbbvivő értékek megjelenítését, követendő példáját. Annak a lehetőségnek a nagy- szerűségét, amellyel megajándékozva mi is egyedinek, szépnek láthatjuk mindazt, amit eddig csak hétköznapinak tartottunk. Az alkotók alkotásaikkal mintegy megtanítanak arra, hogy a művészet, a szépség ott van mindenütt: földön, levegőben, az emberek arcán, a tárgyak látható felületein. A kiállítás megtekinthető az intézmény nyitvatartási idejében 2007. szeptember 10-ig. Ladóczki Béla, Mészárosáé Palchuber Zsuzsanna, Nagy István, Nagy Izidomé, Osgyáni Lajos, Pál Péter, Sevelya János, Szűcs László, Tóth Katalin, Tőzsémé Balázs Mária, Varró Jánosné. A bemutatkozó-kiállító alkotók: A tűzoltók a riasztástól számítva gyorsan a helyszínre értek Magasból mentésnél minden a pontos és gyors munkán múlik
