Nógrád Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-13 / 136. szám
4 2007. JÚNIUS 13., SZERDA NÓGRÁD MEGYE „Minden egész eltörött..." Szabó Andrea A zene jegyében... Balassagyarmat, a 28 éves CsigeZoltán gondolatgazdag tárlata tekinthető meg július 26-ig a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ szerb templom galériájában. A létavértesi származású fiatal jogász a rajzot, a festészetet és a zenét máig tartó gyermekkori szenvedélyének tekinti, s mi sem bizonyítja jobban e szenvedély művészetté érlelődését, mint példának okáért a Holokauszt Magyarországon rajzpályázat első helyezése. Ahogyan a méltató, Pénzes Sándorné művelődésszervező kiemelte: a fiatalember a „hamis és az igaz” útjelző táblái között jól eligazodva, tiszta szabályok által vezetve éli életét. Az olajfestmények - az alkotó saját bevallása szerint - egyként tükrözik realista módon a mindennapok valóságát, s a hétköznapoktól elszakadni vágyó szürrealista látásmódot is. A festmények mintegy ellenpontozzák egymást: a „Disznóvágás” című kép egy család együttlétén, boldogságán keresztül azokat az időket juttatja eszünkbe, amikor - Csige Zoltán megfogalmazását idézve - még egységben volt a világ. Ezzel szemben a közöny, az elidegenedettség hű leképezése a hiperrealista stílusban megfestett „Madách tér”, mely a maga szenvtelenségével látképe a levegőtlen magánynak, korunk személytelen nagyvárosi bezártságának. Az utcagyerekek látványa, a „Rengeteg” című munka elveszettsé- get sugalló hangulata - szemben az elmúlt idők meghittségével - mintha csak Ady szavait vetítené ki: „Minden egész eltörött...” Ezek után érthető az örök dilemma, mely a kiutat keresi korunk útvesztőiben: a fejét lehajtó, arcát elrejtő asszonnyal együtt mi is feltehetjük a kérdést, mely egyben a festmény címe is: „Merre?” Idén is lesz várfesztivál Snétberger Ferenc Salgótarján. Mint arról korábbi lapszámunkban beszámoltunk, június 22. és 24. között idén is megrendezik a somoskői vár környékén a negyedik várfesztivált. Tarják Vilmos, a rendezvény szervezője elmondta, az idei fesztivál a zene ünnepének jegyében zajlik, mivel a programok között koncertek szerepelnek túlsúlyban. Érdekes módon a neves előadók mindegyike kötődik valamilyen szállal Salgótarjánhoz. így például a világzenét játszó Ektár együttes egyik tagja BenkőRóbert immár 26 éve hűséges tagja a salgótarjáni zeneiskola tantestületének. 1981 óta a jazz tanszak tanára, aki a mai napig töretlen buzgalommal jön minden héten Budapestről a jazz iránt érdeklődő gitárosokat és basszusgitárosokat tanítani. Az együttes neve: Ek-tar indiai szó, jelentése: egy húr. A négy muzsikus ennek megfelelően kifejezésben, ritmikában igyekszik úgy összeolvadni, mintha valóban egy húron játszana. Szvorák Katalin, a magyar népzene egyik jeles képviselője is fellép a várfesztiválon. Mint megtudtuk, a losonci származású énekesnő külön örült annak, hogy szülőföldjén, Palócországban léphet fel. A több díjjal is elismert énekművész előadásának címe: Jelenti magát Jézus. A koncert helyszíne a salgóbányai katolikus templom lesz. A Vujicsics együttes előadásának különlegessége, hogy mivel Szent Iván éjjelén lépnek fel és az év leghosszabb éjszakáján nemcsak balkáni népzenével, hanem szerb táncházzal is várják az érdeklődőket. A szentendrei együttes volt egyébként az első fesztivál első fellépője. Akkor is a Petőfi-emlékpark volt a koncertVujcsics együttes jük színhelye, az időjárás azonban az együttes tagjait és a közönséget „beszorította” a Bazalt panzió különtermébe, ahol rövid idő alatt remek hangulatba varázsolták az érdeklődőket. A negyedik alkalommal megrendezett várfesztivál talán legismertebb fellépője Snétberger Ferenc, világklasszis gitáros. Torják Vilmos Szvorák Katalin hangsúlyozta: rendkívül örülnek annak, hogy többszöri próbálkozás után sikerült megteremteni a vendégszereplés feltételeit.- Kezdő tanár koromban ismertem meg Ferit - emlékszik vissza a szervező - a világhírű gitáros akkor egy nagy tiszteletben álló kollégám, Borsányi Mátyás tanítványa volt klasszikus gitár szakon. Hangszerével tulajdonképpen a családi hagyományt folytatta, hiszen édesapja is ismert és elismert muzsikus volt a városban. Snétberger Ferenc 1957-ben született Salgótarjánban, 1988 óta Berlinben él. A roma gyökerekkel rendelkező művész fiatal korában roma gitáron játszott, tizenévesként klasszikus gitárt tanult, később pedig a budapesti Bartók Béla Konzervatórium jazzgitár szakára járt. Torják Vilmos elmondta, mindenkinek, aki ellátogat a Bazalt panzióba június 22-én páratlan élményben lehet része, hiszen egy világ- színvonalú előadás és a csodálatos környezet találkozásának lehet szem- és fültanúja. Sikere volt a palóc gulyásnak Eger. Szécsény, Fülek, Hajdúszoboszló, Ózd, Eger és Tiszafüred városainak, a szabad időt hasznos, kulturált, közösségi formában történő eltöltését szervező civil szervezetek, regionális együttműködés keretében hozták létre az Inter-Kul-Tur hálózatot. Ennek keretében, Eger város közművelődési intézményei és civil szervezetei az idén második alkalommal rendezték meg azt a kulturális és turisztikai programsorozatot, amelyen a hat város művészeti együttesei gasztronómiai, haditornaklubjai és népművészei adtak randevút egymásnak. Az egyhetes Pünkösd fényes udvar rendezvény- sorozaton, a Szécsényi Városnapért Egyesület vett részt. Az általuk elkészített palóc gulyásnak nagy sikere volt a vendégek körében. Az együttes különböző kiadványokkal szórólapokkal népszerűsítette Szécsényt, Dobó városában. Kabar a Cafe Freiben Salgótarján. A Cafe Freiben június 15-én 17 órakor Kabar-koncertet rendeznek. A szervezők mindenkit szeretettel várnak, aki kedvet érez a tanév utolsó napján egy népzenei koncerthez. A rendezvényre a belépés díjtalan. A helyszínen megvásárolható a zenekar 2006-os, illetve 2007-es CD-je is. Lehetőség a bemutatkozásra Bátonyterenye. Továbbra is várják azon amatőr alkotók jelentkezését, akik szeretnének bemutatkozni, vagy újabb műveikkel megjelenni az idei bátony- terenyei nyári tárlaton. Egy pályázó legfeljebb öt munkával nevezhet, június 15-ig. A kiállítandó alkotásokat szakmai zsűri választja ki. A részletekről az Ady Endre Művelődési Központban lehet érdeklődni. a megyei Pofosz Nógrád megye. Hőhullám(ok) ide vagy oda, a megújulási folyamatból a Nógrád megyei Pofosz-szervezet sem marad ki, amely áprilisi és májusi taggyűlésén új tisztségviselőket választott. Mint korábbi híradásunkban már olvashatták, a szervezet élére új elnök került Bérezési Mihályné, addigi gazdaságvezető személyében. (A korábbi megyei elnök, Juhász Attila az országos küldöttgyűlésen elnyerte a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége humánpolitikai elnökhelyettesi tisztét.) Pofosz-körben bevett gyakorlat, hogy a további tisztségviselők személyére a megválasztott elnök tesz javaslatot, ezt az előterjesztést vitatja meg a tagság, majd minősíti szavazással. Ezzel az ügymenettel választották meg megyei elnökhelyettesnek Sulyok László tanárt, újságírót, aki korábban felnőtt tanítványai körében megszervezte a Pofosz hagyományőrző tagozatát, s így lett tagja - szakközépiskolásaival egyetemben - a szövetségnek. A gazdaságvezetői posztot a Új úton jövőben Pádár Zoltánná tölti be. Az etikai bizottság elnöki tisztségében további bizalmat kapott a tagság részéről Forgó Elemér. A bizottság tagjai lettek: dr. Várkonyi Józsefné, Gyarmati Ferenc, Pál József és Pilinyi Sándor. Az országos felügyelőbizottságban Pap Gyula képviseli a fogyatkozó nógrádi 56-osokat. A tavaszi tisztújítások apropóján érdemes néhány kérdést ismételten tisztázni a nagy nyilvánosság előtt. Mindenekelőtt szögezzük le azt, hogy nevével ellentétben a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége nem politikai szervezet. Ez a tévedés ugyanis széles körben, még pedagógus berkekben is él, s ezért sokan tartózkodva, sőt félve közelítenek ehhez a közhasznú minősítésű civil társadalmi szervezethez. Megjegyezzük egyúttal, hogy a szövetség nevéből a politikai jelző elhagyhatatlan, hiszen ez különbözteti meg tagjait azoktól a börtönviselt vagy más módon elmarasztalt emberektől, akik nem világnézeti-politikai felfogásuk miatt kerültek összeütközésbe a pártállami gépezettel, hanem köztörvényes bűncselekmények elkövetésével. A Pofosz tagjai a kommunista, szovjet bolsevik típusú rendszerrel eszmei alapon álltak szemben, s emiatt szenvedtek üldöztetést és hátrányt, családtagjaikkal egyetemben. A politikai jelző tehát a tagság összetételének az elkerülhetetlenül szükséges pontosítása, és nem a szövetség tevékenységének a minősítése. A Pofosz közhasznú civil szervezetjellegéből következik egyik fontos tulajdonsága: a nyitottság. Több mint ötven év telt el 1956 őszének fényes napjaitól, a nemzetközi politikára is kihatással lévő magyar forradalomtól és szabadságharctól. Természetes módon alaposan megfogyatkozott azoknak a száma, akik aktívan részt vettek az akkori eseményekben. Ezért döntött úgy, már évekkel ezelőtt, a szövetség országos elnöksége, hogy lehetővé teszi, nem csupán a családtagok, a feleségek, a gyerekek és az unokák belépését a szervezetbe, hanem mindazokét, elsősorban fiatalemberekét, akik magukénak vallják az 1956-os forradalom és szabadságharc szellemiségét, aszerint élnek, cselekednek. E gondolat, illetve szervezeti változtatás révén alakulhattak meg országszerte a Pofosz hagyományőrző tagozatai, Nógrád megyében például Mátranovákon és Bátonyterenyén. A Pofosz Nógrád megyei vezetői fontosnak tartják a szervezet efféle, ésszerű bővítését, s azt szeretnék, ha az általános iskolák utolsó éveseinek körében, a középiskolákban több helyen is megszerveződnének az 1956-os hagyományőrző tagozatok. Ehhez a munkához segítséget is adnak, ha kérik azt az iskolák nevelői. Ugyancsak fontosnak tartják a Pofosz-vezetők a szervezet demokratikus működésének az erősítését, fejlesztését. Ezért terveznek olyan találkozókat is, amelyek a tagságot még közelebb viszik egymáshoz, lehetőséget teremtenek a közös élményszerzésre, a megszerzett egyéni tapasztalatok átadására. Ezért kerülnek be a megszokott, hagyományosnak tekinthető programok közé az olyanok, mint az életsorsok ismertetése, a bográcsozás, történész kutatók meghívása, a hugyagi Hadady- Hargitay-emlékmúzeum meglátogatása.
