Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-30 / 124. szám
2 2007. MÁJUS 30., SZERDA SZÉCSÉNYI NAPLÓ Országos első, Brüsszelbe utazik-rádi Szécsény. Bárány János a mező- gazdasági gépek, eszközök iránti érdeklődését génjeiben hordozza, amit megerősített szocia- lizálódása, családi neveltetése. Már a dédszülők is mezőgazdasággal foglalkoztak. A szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskolában a tanulmákJ Bárány János nyai során egyre inkább tudatosult benne az az út, amin haladni fog. Az iskola egyik küldetése, ismerje fel a rábízott tanulók érdeklődését, az oktatás eszközével próbálja azt kiteljesíteni. Sótér Vilmos tanár úr felfigyelt arra, hogy osztályának egyik tanulója megszállottja a régi mezőgazdasági eszközök, gépek gyűjtésének, örömét leli azok tanulmányozásában. Tanév elején, amikor átnézte a tanulmányi versenyek kiírását, felhívta Bárány János figyelmét, a muzeális értékeink a régi mezőgazdaságban és élelmiszeriparban a Csapó Dániel országos pályázatra. A hír hallatára Bárány János szeme felcsillant, s elhatározta, hogy részt vesz a pályázaton. Munkájának címe, A szecskavágó jelentősége a múlt és a jelen mezőgazdaságában. Hozzáfogott az anyaggyűjtéshez, szak- irodalmat, folyóiratokat tanulmányozott, az internetről gyűjtött anyagot, s a megadott határidőre elkészült a 25 oldalas dolgozat, a mellékletekkel. Formailag, hogy milyennek is kell lenni egy pályaműnek, osztályfőnöke segített. A legjobb pályamunkákat benyújtóknak, 10-15 perces megvédésre hívták be. A szécsényi diák dolgozatára a maximális 100 pontból 99 kapott. A megvédéssel sem volt gond. A halk szavú, szerény, ugyanakkor határozott fiú első lett. Örül az első díjnak, s annak, hogy a 2. és 3. helyezett társával együtt meghívást kaptak Brüsszelbe. Az út előtt még ott van az érettségi. Aztán jöhet a brüsszeli út, s az őszi folytatás iskolájában, technikusi képzés. A távlati elképzelései között szerepel, hogy szülőfalujában, Varsányban mezőgazdasági gépeket felújító műhelyt és múzeumot létesít Kézfogás az Ipolyon át Szenográdi Ferenc Szécsénykovácsi. A szlovákiai kistelepülés, Szécsénykovácsi és Szécsény 4 éve baráti kapcsolatot ápol. Az országhatár két oldalán élő emberek történelmében nagyon sok a közös vonás. Nemcsak a múlt, egyre inkább összeköti őket a jelen és a jövő. A két település közösen vesz részt az európai uniós pályázaton. A szécsény- kovácsiak a petői vízimalmot szeretnék felújítani, ettől remélve az idegenforgalom fellendülését. Szécsényben a Kossuth ligetben idegenforgalmi, turisztikai és sportcentrum kialakítása szerepel a benyújtásra kerülő közös pályázatban. Mindkét településnek elemi érdeke, hogy Pösténypusztán mielőbb felépüljön a híd. Úgy tervezzük, hogy a havonta megjelenő Szécsényi Napló néhány példányát eljutatjuk Szé- csénykovácsiba, hogy az ott élő emberek, még jobban megismerjék a szécsényiek életét, tudomást szerezzenek az itteni eseményekről. Természetesen a lap hasábjain foglalkozunk az ott élők sorsával, a kisfalucska mindennapi életével. Ellátogattunk hozzájuk, hogy bemutassuk Szécsény és Nógrád megye olvasóinak, Krúdynak ősi fészkét, SzécsénykovácsiL Kovácsi első írásos említése 1295T)ől való. Akkor Koachy alakban írták, 1337-ben Kwachy, 1435- ben Kovachy-ként tesznek róla említést Cserép Miklós fiának birtokát, Károly Róbert 1327-ben Széchenyi Tamásnak adományozta. A török uralom alatt sokat szenvedett a település népe. Az 1559-es adóösszeírások szerint 10 család élet a településen. Fényes Elek Helynévtárában Szécsénykovácsi magyar falunévként szerepel, ahol 258 katolikus, 48 evangélikus, 4 református, 5 zsidó ember élt A XIX. század végén 376 lakosa volt 1980-ban még 445-en éltek a faluban, a legutóbbi népszámlálások szerint 380-an voltak. A településhez tartozik Petőpuszta, amely egykor önálló település volt Kovácsi 1850-ig a szécsényi, majd a balassagyarmati járáshoz tartozott 1919-38 között Kékkő volt a járási székhelye. A falunak évszázadokon át nem volt temploma. Vasárnaponként Szécsénybe, Hugyagra jártak misére. A szécsényi templomban a szécsénykovácsiaknak állandó helyük volt A n. világháború után a katolikusoknak a várközi kúriában volt egy szépen berendezett imatermük. Filip József polgármester jogos büszkeséggel mutatta a szép, új templomukat, amelyet 1995-ben kezdtek el építeni és 2004-ben szentelték fel. A falu papja, Budai Károly Ipolyvarbó plébánosa, aki 80 évesen vasárnaponként 4 szentmisét tart (még két település tartozik hozzá), az elhúzódó építkezés miatt, azzal vigasztalta híveit, hogy egy jó templom 10 évig épül. A községe első templomának falán ez olvasható: „A Jó Isten dicsőségére építette a falu lakossága.” A templomban látható stációképek eredetéről a polgármester azt mondta annak idején, az orosz tábori kórházban egy magyarországi személy megfogadta, ha hazakerül, meghálálja a Jó Istennek. Tőle kaptuk a stáció képeit A község egy negyede evangélikus. Az ő imaházuk a volt községháza épületében van. Szécsénykovácsiban őrzik, ápolják Krúdy Gyula kultuszát A faluban emléktábla hirdeti, hogy Szécsénykovácsiban élt a Krúdy család, amely Krúdy Gyula írót adta a magyar nemzetnek. A temetőben van az író dédapjának, Krúdy Jánosnak a síremléke, aki 1885-ben halt meg. Az író nagyapja, id. Krúdy Gyula 1823- ban Szécsénykovácsiban született, 1846-ban a megye tiszteletbeli aljegyzőjévé választották. A szabadságharc után menlevéllel távozott, előbb Debrecenben folytatta ügyvédi gyakorlatát, később Nyíregyházára költözött a család. Krúdy Gyula több írásában is arra utal, hogy nagyapjával járt Szécsénykovácsiban. A község vezetőinek, lakosságának jó a kapcsolata az óbudai Krúdy-körrel. A faluban nagy tiszteltedéi emlegeti, a Hermann családot Életük Auschwitzban ért végett. Az elmondások szerint, Hermann Sándor majorjában a cselédek jobb körülmények között éltek sorstársaiknál. A szép parkban lévő Hermann-kúriában van a községi hivatal. A faluban van egy országos hé rű lovasegylet. Minden évben megrendezik a nemzetközi lovas- versenyt, amelyre Szlovákia minden részéről, a határon túlról érkeznek lovasok. Ilyenkor több mint 1000 turista látogat el, Szécsénykovácsiba. Az idén június 2-án és 3-án adnak egymásnak randevút a lovasok. Mindenév augusztusában falunapra jön össze a falu apraja-nagy- ja, amelyre a környező községekből is sokan ellátogatnak. Októberben tartják a Krúdy-emléknapot A községben jószerével, csak a mezőgazdaság biztosít munkalehetőséget az ott élők részére. így sokan Losoncra, Nagykürtösre járnak dolgozni. Igaz, az utóbbi években csökkent a munkanélküliek aránya, de még így is 10 százalék fölött van. A faluban nincs iskola, a gyermekek Busán és Zsében szlovák nyelvű, Ipolyvarbón magyar nyeé vű iskolában tanulnak. A polgár- mester véleménye szerint, ha Pösténynél elkészül a híd, mindkét oldalon élénkíteni fogja a gazdasági, kulturális és turisztikai életet Szécsénykovácsiból és a környező településekről sok diák járna a szécsényi iskolába. A híd elkészültével ennek nem lesz akadálya. Az Ipolyon, Pösténypusz- tánál tavaly óta, tavasztól őszig egy ideiglenes pontonhídon át lehet menni. Mindkét oldalon örülnek ennek a lehetőségnek. Amikor ott jártunk, több pösténypusztai személlyel találkoztunk, akik este baráti körben sörözgettek, beszélgettek a szécsénykovácsiakkal. Ahogy elmondták ez fordítva is igaz a szécsénykovácsiak is gyakran megfordulnak Pösténypusztán. Pünkösdi búcsú Szécsény. A településen az 1930- as évek elején telepedtek le a ferences gondozónővérek. Felvállalták az elesett, beteg emberek testi és lelki ápolását. A rendet 1950-ben feloszlatták. A nővérek a rendszerváltást követően 1990-ben visszatértek Szécsénybe. A ferences Betánia otthonukba a kápolnát, amelynek falfestményét, Barsi Balázs ferences atya készítette, 1994-ben szentelték fel. Azóta minden év pünkösdéj megtartják az otthon búcsúját. Vasárnap az ünnepi szentmisét, amelyen az otthon lakói, azok hozzátartozói, voltak jelen a városból több hívő ember is részt vett, dr. Udvardi György püspök Szécsény szülötte tartotta. Voltak, akik nem fértek be a kápolnába, ők a folyosón tartózkodva kapcsolódtak be a szentmise menetébe. A szentmise utáni agapén, Takács Etelka M. Klarissza, a Betánia otthonvezető nővére elmondta, hogy mindenévben nagy örömmel, várakozással készülnek a pünkösdi ünnepre. Kérik az Urat, lélekben adjon erőt, hogy tovább szolgálják őt, ápolják a rászorultakat. A búcsú jó alkalom arra, hogy találkozzanak, a szeretet lelke az, ami összeköti az embereket Istennel, egymással. A fagy szüretelt SzF r Frisch Oszkár Szécsény. Egy hónappal ezelőtt, amikor a mezőgazdasági szak emberekkel beszéltem, mindenki a tavaszi száraz időjárás miatt panaszkodott. A problémák között megemlítették, hogy az enyhe télben a különböző kártevők jobban átteleltek. Valamennyien, a mezőgazdaság számára kedvezőbb időjárásban reménykedtek. Számukra már akkor egyértelművé vált, az idén nem lesz rekordtermés. Május elején, „tél a tavaszban” két fagyos éjszakája betakarította a termés egy részét. A nem várt hideg főleg a gyümölcstermesztőket érintette érzékenyen. Szécsényben Frisch Oszkár, akinek végzettsége általános agrármérnök és mezőgazdasági vízgazdálkodási szakember, az 1990- es évek közepén döntött úgy, hogy a mezőgazdasági vállalkozók útját járja. A gyümölcstermesztésben, azon belül a ribizlitermesz- tésben látott fantáziát. Hat hektárt telepített. Az elkövetkező években szép lassan újabb és újabb telepítésekkel bővült a gazdasága. Ma 30 hektár ribizlise van. Amikor a külföldi szakemberek meglátogatták a gazdaságát, elismerően nyilatkoztak a látottakról, a gondozott, szakszerűen ápolt területről, a jól felszerelt gépesített gazdaságról. Az évek során megvásárolta a speciális traktorokat, munkagépeket, szüretelőgépet, növényvédő felszereléseket Ma, föld nélkül a gazdaság értéke több mint 100 millió forint Az évek során a mindenkori kormányok mezőgazdasági támogatásával, saját erőből fele-fele arányban fejlesztette gazdaságát. 2004 tői a piac nem kedvezett a ri- bizlitermelőknek. Ahogy a szakember elmondta, az idei esztendő előjelei, a piac szempontjából kedvezőnek mutatkoztak. Május másodikénak éjszkája, a mínusz 5,5 fokos hideg minden reményét szertefoszlatta.- A megkötött szemek megfagytak, kifehéredtek. A virág teljesen elfagyott. Az éppen akkor kötésben lévő szemek maradtak meg. Egy fürtön általában 15-20 szem van, most, ha megnézi 3-4 szemet talál rajta. Azt mondhatom, hogy a várható termésemnek a 80 százaléka odalett. Az összeterület nem egész 1 százalékán fertődi hosz- szúfürtű fajtát termesztek. A szárazság miatt ez a fajta később virágzott, így „megúszta” a fagyot. Hogy mi lesz, nem tudom megmondani. Azon kevés gazdák közé tartozom, ha jól tudom a megyében, 12-en vagyunk, akinek van biztosítása. Most tele vagyok kérdőjelekkel - mondta Frisch Oszkár.
