Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-30 / 124. szám

2 2007. MÁJUS 30., SZERDA SZÉCSÉNYI NAPLÓ Országos első, Brüsszelbe utazik-rádi Szécsény. Bárány János a mező- gazdasági gépek, eszközök irán­ti érdeklődését génjeiben hor­dozza, amit megerősített szocia- lizálódása, családi neveltetése. Már a dédszülők is mezőgazda­sággal foglalkoztak. A szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Isko­lában a tanulmá­kJ Bárány János nyai során egyre inkább tudatosult benne az az út, amin haladni fog. Az iskola egyik küldetése, ismer­je fel a rábízott tanulók érdeklő­dését, az oktatás eszközével pró­bálja azt kiteljesíteni. Sótér Vil­mos tanár úr felfigyelt arra, hogy osztályának egyik tanuló­ja megszállottja a régi mezőgaz­dasági eszközök, gépek gyűjté­sének, örömét leli azok tanulmá­nyozásában. Tanév elején, ami­kor átnézte a tanulmányi verse­nyek kiírását, felhívta Bárány János figyelmét, a muzeális érté­keink a régi mezőgazdaságban és élelmiszeriparban a Csapó Dániel országos pályázatra. A hír hallatára Bárány János sze­me felcsillant, s elhatározta, hogy részt vesz a pályázaton. Munkájának címe, A szecska­vágó jelentősége a múlt és a je­len mezőgazdaságában. Hozzá­fogott az anyaggyűjtéshez, szak- irodalmat, folyóiratokat tanul­mányozott, az internetről gyűj­tött anyagot, s a megadott határ­időre elkészült a 25 oldalas dol­gozat, a mellékletekkel. Formai­lag, hogy milyennek is kell len­ni egy pályaműnek, osztályfőnö­ke segített. A legjobb pályamun­kákat benyújtóknak, 10-15 per­ces megvédésre hívták be. A szécsényi diák dolgozatára a ma­ximális 100 pontból 99 kapott. A megvédéssel sem volt gond. A halk szavú, szerény, ugyanakkor határozott fiú első lett. Örül az el­ső díjnak, s annak, hogy a 2. és 3. helyezett társával együtt meg­hívást kaptak Brüsszelbe. Az út előtt még ott van az érettségi. Az­tán jöhet a brüsszeli út, s az őszi folytatás iskolájában, technikusi képzés. A távlati elképzelései kö­zött szerepel, hogy szülőfalujá­ban, Varsányban mezőgazdasági gépeket felújító műhelyt és mú­zeumot létesít Kézfogás az Ipolyon át Szenográdi Ferenc Szécsénykovácsi. A szlovákiai kis­település, Szécsénykovácsi és Szécsény 4 éve baráti kapcsolatot ápol. Az országhatár két oldalán élő emberek történelmében na­gyon sok a közös vonás. Nemcsak a múlt, egyre inkább összeköti őket a jelen és a jövő. A két telepü­lés közösen vesz részt az európai uniós pályázaton. A szécsény- kovácsiak a petői vízimalmot sze­retnék felújítani, ettől remélve az idegenforgalom fellendülését. Szécsényben a Kossuth ligetben idegenforgalmi, turisztikai és sportcentrum kialakítása szerepel a benyújtásra kerülő közös pályá­zatban. Mindkét településnek ele­mi érdeke, hogy Pösténypusztán mielőbb felépüljön a híd. Úgy tervezzük, hogy a havonta megjelenő Szécsényi Napló né­hány példányát eljutatjuk Szé- csénykovácsiba, hogy az ott élő emberek, még jobban megismer­jék a szécsényiek életét, tudo­mást szerezzenek az itteni ese­ményekről. Természetesen a lap hasábjain foglalkozunk az ott élők sorsával, a kisfalucska min­dennapi életével. Ellátogattunk hozzájuk, hogy bemutassuk Szécsény és Nógrád megye olvasóinak, Krúdynak ősi fészkét, SzécsénykovácsiL Kovácsi első írásos említése 1295T)ől való. Akkor Koachy alak­ban írták, 1337-ben Kwachy, 1435- ben Kovachy-ként tesznek róla említést Cserép Miklós fiának bir­tokát, Károly Róbert 1327-ben Szé­chenyi Tamásnak adományozta. A török uralom alatt sokat szenve­dett a település népe. Az 1559-es adóösszeírások szerint 10 család élet a településen. Fényes Elek Helynévtárában Szécsénykovácsi magyar falunévként szerepel, ahol 258 katolikus, 48 evangéli­kus, 4 református, 5 zsidó ember élt A XIX. század végén 376 lako­sa volt 1980-ban még 445-en éltek a faluban, a legutóbbi népszámlá­lások szerint 380-an voltak. A te­lepüléshez tartozik Petőpuszta, amely egykor önálló település volt Kovácsi 1850-ig a szécsényi, majd a balassagyarmati járáshoz tarto­zott 1919-38 között Kékkő volt a járási székhelye. A falunak évszázadokon át nem volt temploma. Vasárnapon­ként Szécsénybe, Hugyagra jár­tak misére. A szécsényi templom­ban a szécsénykovácsiaknak ál­landó helyük volt A n. világhábo­rú után a katolikusoknak a vár­közi kúriában volt egy szépen be­rendezett imatermük. Filip József polgármester jogos büszkeséggel mutatta a szép, új templomukat, amelyet 1995-ben kezdtek el épí­teni és 2004-ben szentelték fel. A falu papja, Budai Károly Ipolyvarbó plébánosa, aki 80 évesen vasárna­ponként 4 szent­misét tart (még két település tartozik hozzá), az elhúzódó építkezés miatt, azzal vigasztalta híveit, hogy egy jó templom 10 évig épül. A községe első templomának falán ez olvas­ható: „A Jó Isten dicsőségére épí­tette a falu lakossága.” A temp­lomban látható stációképek ere­detéről a polgármester azt mond­ta annak idején, az orosz tábori kórházban egy magyarországi személy megfogadta, ha hazake­rül, meghálálja a Jó Istennek. Tő­le kaptuk a stáció képeit A köz­ség egy negyede evangélikus. Az ő imaházuk a volt községháza épületében van. Szécsénykovácsiban őrzik, ápolják Krúdy Gyula kultuszát A faluban emléktábla hirdeti, hogy Szécsénykovácsiban élt a Krúdy család, amely Krúdy Gyu­la írót adta a magyar nemzetnek. A temetőben van az író dédapjá­nak, Krúdy Jánosnak a síremlé­ke, aki 1885-ben halt meg. Az író nagyapja, id. Krúdy Gyula 1823- ban Szécsénykovácsiban szüle­tett, 1846-ban a megye tisztelet­beli aljegyzőjévé választották. A szabadságharc után menlevéllel távozott, előbb Debrecenben folytatta ügyvédi gyakorlatát, ké­sőbb Nyíregyházára költözött a család. Krúdy Gyula több írásá­ban is arra utal, hogy nagyapjá­val járt Szécsénykovácsiban. A község vezetőinek, lakosságá­nak jó a kapcsolata az óbudai Krúdy-körrel. A faluban nagy tiszteltedéi em­legeti, a Hermann családot Éle­tük Auschwitzban ért végett. Az elmondások szerint, Hermann Sándor majorjában a cselédek jobb körülmények között éltek sorstársaiknál. A szép parkban lévő Hermann-kúriában van a községi hivatal. A faluban van egy országos hé rű lovasegylet. Minden évben megrendezik a nemzetközi lovas- versenyt, amelyre Szlovákia min­den részéről, a határon túlról ér­keznek lovasok. Ilyenkor több mint 1000 turista látogat el, Szécsénykovácsiba. Az idén júni­us 2-án és 3-án adnak egymásnak randevút a lovasok. Mindenév augusztusában falu­napra jön össze a falu apraja-nagy- ja, amelyre a környező községek­ből is sokan ellátogatnak. Október­ben tartják a Krúdy-emléknapot A községben jószerével, csak a mezőgazdaság biztosít munkale­hetőséget az ott élők részére. így sokan Losoncra, Nagykürtösre jár­nak dolgozni. Igaz, az utóbbi évek­ben csökkent a munkanélküliek aránya, de még így is 10 százalék fölött van. A faluban nincs iskola, a gyer­mekek Busán és Zsében szlovák nyelvű, Ipolyvarbón magyar nyeé vű iskolában tanulnak. A polgár- mester véleménye szerint, ha Pösténynél elkészül a híd, mind­két oldalon élénkíteni fogja a gaz­dasági, kulturális és turisztikai életet Szécsénykovácsiból és a környező településekről sok diák járna a szécsényi iskolába. A híd elkészültével ennek nem lesz aka­dálya. Az Ipolyon, Pösténypusz- tánál tavaly óta, tavasztól őszig egy ideiglenes pontonhídon át lehet menni. Mindkét oldalon örülnek ennek a lehetőségnek. Amikor ott jártunk, több pösténypusztai sze­méllyel találkoztunk, akik este ba­ráti körben sörözgettek, beszélget­tek a szécsénykovácsiakkal. Ahogy elmondták ez fordítva is igaz a szécsénykovácsiak is gyak­ran megfordulnak Pöstény­pusztán. Pünkösdi búcsú Szécsény. A településen az 1930- as évek elején telepedtek le a fe­rences gondozónővérek. Felvál­lalták az elesett, beteg emberek testi és lelki ápolását. A rendet 1950-ben feloszlatták. A nővérek a rendszerváltást követően 1990-ben visszatértek Szé­csénybe. A ferences Betánia ott­honukba a kápolnát, amelynek falfestményét, Barsi Balázs fe­rences atya készítette, 1994-ben szentelték fel. Azóta minden év pünkösdéj megtartják az otthon búcsúját. Vasárnap az ünnepi szentmi­sét, amelyen az otthon lakói, azok hozzátartozói, voltak jelen a városból több hívő ember is részt vett, dr. Udvardi György püspök Szécsény szülötte tartot­ta. Voltak, akik nem fértek be a kápolnába, ők a folyosón tartóz­kodva kapcsolódtak be a szent­mise menetébe. A szentmise utáni agapén, Takács Etelka M. Klarissza, a Betánia otthonveze­tő nővére elmondta, hogy min­denévben nagy örömmel, vára­kozással készülnek a pünkösdi ünnepre. Kérik az Urat, lélekben adjon erőt, hogy tovább szolgál­ják őt, ápolják a rászorultakat. A búcsú jó alkalom arra, hogy találkozzanak, a szeretet lelke az, ami összeköti az embereket Istennel, egymással. A fagy szüretelt SzF r Frisch Oszkár Szécsény. Egy hónappal ezelőtt, amikor a mezőgazdasági szak emberekkel beszéltem, minden­ki a tavaszi száraz időjárás miatt pa­naszkodott. A problémák között megemlítették, hogy az enyhe tél­ben a különböző kártevők jobban átteleltek. Valamennyien, a me­zőgazdaság számára kedvezőbb időjárásban reménykedtek. Szá­mukra már akkor egyértelművé vált, az idén nem lesz rekordter­més. Május elején, „tél a tavasz­ban” két fagyos éjszakája beta­karította a termés egy részét. A nem várt hideg főleg a gyü­mölcstermesztőket érintette ér­zékenyen. Szécsényben Frisch Oszkár, aki­nek végzettsége általános agrár­mérnök és mezőgazdasági víz­gazdálkodási szakember, az 1990- es évek közepén döntött úgy, hogy a mezőgazdasági vállalkozók út­ját járja. A gyümölcstermesztés­ben, azon belül a ribizlitermesz- tésben látott fantáziát. Hat hek­tárt telepített. Az elkövetkező években szép lassan újabb és újabb telepítésekkel bővült a gaz­dasága. Ma 30 hektár ribizlise van. Amikor a külföldi szakembe­rek meglátogatták a gazdaságát, elismerően nyilatkoztak a látot­takról, a gondozott, szakszerűen ápolt területről, a jól felszerelt gé­pesített gazdaságról. Az évek so­rán megvásárolta a speciális trak­torokat, munkagépeket, szürete­lőgépet, növényvédő felszerelése­ket Ma, föld nélkül a gazdaság ér­téke több mint 100 millió forint Az évek során a mindenkori kor­mányok mezőgazdasági támoga­tásával, saját erőből fele-fele arányban fejlesztette gazdaságát. 2004 tői a piac nem kedvezett a ri- bizlitermelőknek. Ahogy a szak­ember elmondta, az idei esztendő előjelei, a piac szempontjából ked­vezőnek mutatkoztak. Május má­sodikénak éjszkája, a mínusz 5,5 fokos hideg minden reményét szertefoszlatta.- A megkötött szemek meg­fagytak, kifehéredtek. A virág teljesen elfagyott. Az éppen ak­kor kötésben lévő szemek ma­radtak meg. Egy fürtön általá­ban 15-20 szem van, most, ha megnézi 3-4 szemet talál rajta. Azt mondhatom, hogy a várható termésemnek a 80 százaléka odalett. Az összeterület nem egész 1 százalékán fertődi hosz- szúfürtű fajtát termesztek. A szárazság miatt ez a fajta később virágzott, így „megúszta” a fa­gyot. Hogy mi lesz, nem tudom megmondani. Azon kevés gaz­dák közé tartozom, ha jól tudom a megyében, 12-en vagyunk, akinek van biztosítása. Most te­le vagyok kérdőjelekkel - mond­ta Frisch Oszkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom