Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-10 / 108. szám
4 PF. 9 6 2007. MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK N O GRAD MEGYE Új mentőállomás-vezető Pásztó. Tamási Gyula megyei vezető mentőtiszt nyugállományba vonulását követően, utódjául Nagy Józsefet, a pásztói állomás korábbi vezetőjét nevezték ki. Ez újabb láncreakciót váltott ki, hiszen Nagy József utódját is meg kellett találni. Pályázat útján Malomhegyi Gábor került az állomás élére, aki fiatal kora ellenére több évtizede, mondhatni a vezető helyetteseként tevékenykedett. Személyében hivatását szerető, jól felkészült szakember került a pásztói mentőállomás élére. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Köszönet a segítségért Április 27. a borzalmak éjszakája volt családunknak. A házunk mögött tűz ütött ki. Arra ébredtünk, hogy az ablakok betörnek. Rohantam szólni a szomszédnak, a férjem az égő garázsból az autónkat mentette, a gyermekünket, az édesanyját... Elkezdtük a tüzet oltani, ami már a tetőig ért és ekkor a dombról fiatalok kezdtek szaladni hozzánk, meghallották az ordítozást. Nemsokára kiértek a tűzoltók is és sikerült eloltanunk a tüzet. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani: Bódi Doroty- tyának, Cene Gábornak, Farkas Dénesnek, Gál Dénesnek, Gál Zsófiának, Simon Ádámnak, szomszédainknak és a tűzoltóknak, akik ugyan nem gondolták, de megmentették a házunkat és ezért még élünk hálásak leszünk. Köszönjük: Simonné és családja Az szeretet példamutatói A holokausztról való megemlékezés napján minden alkalommal elolvasom azokat a leveleket, melyeket őrzök amíg élek. Ezekből idézek sorokat: Lóránt Zoltán, Svimger Mihály, Horvát Mihály írták Karancskeszi községhez közigazgatásilag tartozó 1957-ben felszámolt Bányapusztára 1945-ben Ozsvárt Mihály családjának. „Voltak abban a megszédült világban olyan emberek akik a krisztusi szeretetet nem a szájukon, hanem a szívükben hordták, segítettek rajtunk az üldözötteken”, „ akik önöknél voltunk, azon a sáros pusztán, valamennyien élünk, Ascher Oszkár színművész barátunk is”. „Meghagyjuk gyermekeinknek is, hogy mindig segítsenek ők is a bajbajutottaknak.” Nagyapám az első világháborúban négy évig vett részt. Nagymamám ez időszak alatt Poklyospusztán mint urasági cseléd nagyon szegény körülmények között nevelte négy gyermekét 1930-ban költöztek Bányapusztára. Karancskeszibe rk. plébánián Rózsafüzéres volt, kiemelkedően vallásos. Emberségből, szerétéiből, segítőkészségből mindig példát mutattak nagyapámmal együtt. Sokszor nézem a parlamenti közvetítéseket, több sajtó terméket olvasok: Kérdezem azokat a honfitársaimat, akik hívőnek minősítik magukat, miért szítják a gyűlöletet, Jézus a sze- retetre tanította az embereket? Ezt nekik kell tudni a legjobban. Miért nem mutatnak példát? A magyar történelem sok tragédiáját rögzítették a történészek, okulni kellene belőle! ■ Ozsvárt Barnabás Salgótarján Vendégek a szomszédban Mátrafüred. A Mátra szakképző iskola - amelynek számos Nógrád megyei diákja is van - 2000 óta ápolja kapcsolatait a franciaországi Local d'Enseignement Agricole (LEGTA) mezőgazdasági szakképző iskolával. Áz idén a francia középfokú tanintézetből mintegy 30-an látogattak el a mátraaljai középfokú tanintézetbe, ahol a házigazdák színes programot biztosítottak a vendégek részére. Egyebek között megismerkedtek a Mészáros-pincészettel, találkoztak mátraaljai mezőgazdasági termelőkkel és előadást hallgattak a magyar mezőgazdaságról. Az előadó dr. Vasas Joachim volt. A két napon keresztül Gyöngyösön és környékén zajló program később nyugat-magyarországi mezőgazdasági tapasztalatok szerzésével folytatódik. Irány a természet! Madarak és fák napja Közismert, hogy az ember termelőmunkája - közvetve vagy közvetlenül - hatással és befolyással van természeti környezetére. Ez a folyamat azonban nem napjainkban kezdődött és különösen érzékelhetően mutatkozott meg az ember természet átalakítására irányuló - egyébként szükségszerű - tevékenysége nyomán. Aztán - először a 19. század elején - drámai módon is megnyilvánult, amikor a folyószabályozások és mocsárlecsapolások következtében a madarak életfeltételei látványosan romlottak. Ezt tapasztalva, súlyos következményeit is felismerve az európai államok 1902 tavaszán egyezményt írtak alá. E nemzetközi megállapodásra figyelemmel - még ugyanebben az évben - egy magyar ornitológus kezdeményezésére tartották meg az első madarak és fák napja rendezvényt. Hivatalos bevezetésére azonban csak néhány évvel később, 1906-ban került sor, amikor Herman Ottó hathatós közreműködésével, a vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő a madarak és fák napja megünneplését minden magyar- országi iskola számára. A miniszteri leírat azonban nem határozta meg a jeles nap pontos időpontját, de gyakorlattá vált a megemlékezések május első felében történő megtartása. Ezekben a napokban - többnyire iskolai szervezésben - a gyermekek növényeket és fákat ültettek és ápoltak, később pedig kialakult az a hasznos gyakorlat is, amelynek során az iskolások madárodúkat helyeztek ki az erdei fákra vagy más, erre alkalmas helyekre, kirándulásokon, természetvédelmi vetélkedőkön vettek részt, helyi rendezvények, újságcikkek, könyvek és plakátok emlé keztek és emlékeztettek a természet védelmére. A második világháború után az iskolák, az úttörő és ifjúsági mozgalmak megfeledkeztek a természet- és környezetvédelem nevelési programokba történő beiktatásáról. Csak a természetvédelem számára elvesztegetett évtizedek múltán, 1994-ben éledt fel a mozgalom. 1996-ban egy kormányrendelet a korábban május elején változó időpontban megtartott jeles nap megtartását május lő-ben rögzítette. Az eltelt időszakban ezeken a napokon országszerte mind több iskola szervez különböző természetvédelmi akciót és programot, ünnepli rendezvénnyel és hasznos tevékenységgel a madarak és fák napját. Nagyon helyesen és indokoltan, mert a természetnek és az emberi környezetnek talán soha nem volt annyira szüksége még a védelemre, mint napja- Barálhi ottó inkban, és mint ahogy lesz szükség még sokkal kömyezettudatosabb gondolkodásra és tevékenységre a jövőben. A madarak és fák napján a természeti környezetben megtartott rendezvények alkalmasak arra is, hogy mind több iskolás gyermek ismerje meg a természeti környezet károsodását és ennek következtében is az emberi élet veszélyeztetettségét, a kivezető utat, a helyes, és az egyetlen célravezető környezettudatos magatartást. Ezért is adunk örömmel számot itt arról, hogy május 11-én, 11.00 órakor a Dornyay Béla Általános Iskola szervezésében a salgóbányai„Erdészházban”helyismereti vetélkedőre kerül sor, ahol a résztvevők hasznos ismereteket szerezve emlékeznek a természet- védelem e jeles napjáról is. Erdészmajális volt Salgóbányán Nagy érdeklődés kísérte a néhány nappal ezelőtt megrendezett salgóbányai erdészmajálist, amelyen nem csak az Ipoly Erdő Zrt. hely- és környékbeli dolgozói és nyugdíjasai vettek részt, hanem a Salgó várára, a Boszorkánykőre, vagy Eresztvénybe kirándulók is szép számmal megálltak nézelődni. A programok között - az Erdészház kiállításainak megtekintése mellett - az érdeklődők láthattak karatebemutatót, a kicsik lovas hintóval járhatták Salgóbánya utcáit, sőt, a betévedő vendégeket virslivel, debrecenivel, sörrel és üdítővel is kínálták. Az Erdészházban folyamatosan megtekinthetők a Nógrád Megyei Fotóklub tagjainak alkotásaiból összeállított kis kiállítás. Tavaszi nagytakarítás a Kálvárián Örömmel írom e sorokat és osztom meg tapasztalataimat a Nógrád Megyei Hírlap olvasóival, városunk lakóival az egyes területeken elvégzett látványos és eredményes tavaszi nagytakarításról. A 6. számú választási körzet képviselőjeként képviselői programom fontos eleme volt a város, természetesen ezen belül elsősorban a saját választókörzetemben környezetünk tisztántartásának szorgalmazása. Úgy látom és hiszem, hogy a városréz lakói is érzékelik, valami megmozdult a szebb, tisztább környezet megvalósításában. Szívet melengető látvány volt, hány tenni akaró kéz nyúlt le az előttünk, az útjainkon, erdeink- ben, természeti értékeinkben heverő szemét összegyűjtéséért. Külön szeretném megköszönni azoknak a munkáját, akik a 6. számú választókörzet szebbé, tisztábbá tételén dolgoztak. A Kálvária megtisztítása során huszonegy zsák szemét gyűlt össze, mely zsákok megtöltésé- * ben dr. Bercsényi Lajos doktor úr és Varga András plébános atya vezetésével számosán közreműködtek. Ugyanezen területen a Fidelitasz képviselői végeztek eredményes munkát. A Józsefi és Károlyi közötti sétány megtisztítása, melynek során nyolc szemeteszsák telt meg a Károlyi Baráti Kör áldozatos munkáját dicséri. Baglyaskő környékén Petróczi úr vezette természetjáró csapat tíz zsákot töltött meg. Meg kell említeni a VGÜ segítőkész hozzáállását a zsákok biztosításában, a szemét elszállításában. E felsorolt áldozatos munkák arról tanúskodnak, hogy nagyon sokan vagyunk városunkban, akik vágyunk annak szebbé tételére, ezért hajlandók is vagyunk cselekedni. Kérek mindenkit, hogy megtisztított környezetünk állapotát őrizzük meg, folyamatosan tartsuk rendben azt az életteret, melyben élünk. Tudjuk és tapasztaljuk, hogy a város lakói, az önkormányzat mind nehezebben élik meg mindennapjait, amiről sajnos elsődlegesen nem mi tehetünk. Azt azonban kérem, hogy ami rajtunk múlik, a tisztaság, a környezet szépségének megőrzése, azt ne hagyjuk elveszni. Városunkban szüléink, nagyszüleink korábban sem dúskáltak az anyagi javak tengerében, mégis sokat tettek annak élhetőbbé tételében, értékei megőrzésében. Tegyük mi is, hogy emelt fővel adhassuk át a stafétát unokáinknak. ■ Dudás József 6. sz. választókerület
