Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-09 / 107. szám
2007. MÁJUS 9., SZERDA 5 GAZDASÁG Halogatás helyett reform kell biztosítók „Nincs más út előttünk: folytatni kell az egészségügy átalakítását” A volt egészségügyi miniszter a lovasberényi találkozó után ugyan érez csalódást, de elkötelezett a megkezdett reformok folytatása mellett. Bánky Bea- Csalódottnak tűnik a vasárnapi lovasberényi koalíciós találkozó után. Többre számított?- Lelkem mélyén igen. Azt reméltem, végre döntenek a biztosítói modellváltásról. Ám a halasztásból halogatás lett Ez nem vezet jóra. A halasztásban egy ideig partner voltam, de a halogatásban nem tudok az lenni. Lovasberényben világosan kiderült, a liberális kompromisszumos elképzelésen kívül nincs más megvalósítható javaslat, olyan, amely a két párt által közösen akart célokat megvalósíthatja. A minisztérium és az Államreform Bizottság is elkészítette a saját verzióját. A két koncepció nagyon hasonló következtetésre jut. Mivel hosszú hónapok óta folyik a vita, abban reménykedtem, hogy a két javaslatból végre egy egységes születik.- A halogatás oka az MSZP népszerűségének mélyrepülése?- Valószínűleg befolyásolta. De én abból indultam ki, amit a koalíciós pártok a kormányátalakításkor elhatároztak, hogy nem népszerűségi versenybe neveznek be. A kormányfő, a koalíciós partnerek és az SZDSZ is tudta, hogy a bevezetéskor nem lesznek népszerűk azok az intézkedések, amelyeket meg kell hozni.- A Medián felmérése szerint a lakosság többsége egyetért azzal, hogy az OEP megmaradása mellett jelenjenek meg az üzleti egészségbiztosítók.- Mi olyan rendszert javasolunk, ahol az emberek dönthetnek: maradnak az állami biztosítónál, vagy átmennek magánbiztosítóhoz. Szerintünk egy demokráciában meg kell adni a választás jogát. A népszerűség- vesztés pedig átmeneti.- Miért nem elfogadható önnek az MSZP elképzelése, amely csak a kiegészítő szolgáltatások piacára engedné be a magánbiztosítókat? Molnár Lajos: tudatában voltunk annak, hogy a reformok elindításával nem népszerűségi versenybe neveztünk be- Erre két nagyon komoly ellenérvem van. Ha a kiegészítő biztosítások erős rendszerét teremtjük meg, az azt jelenti, hogy akinek van pénze, jobb ellátást vásárolhat magának, akinek nincs, annak marad az állami alapellátás. Ez vágná igazán ketté a társadalmat. Csodálkozom, hogy egy baloldali párt ilyet javasol. Mi azt akarjuk, hogy azok is jobb ellátást kapjanak, akik nem tudnak többet fizetni. Ahol rosz- szul működik az egészségügy, ott alakult ki fejlett kiegészítő biztosítási rendszer. Angliában például, ahol az állami egészségügyben másfél évet kell várni egy csípőízület- vagy egy szemlencseműtétre, a tehetősebbeknek viszont csak néhány hetet. Magyarországon eddig is lehetett kiegészítő biztosítást kötni. Tudja, miért nem működik?- Mert betegség esetén ugyan- ablia a kórházba kerülök, nem kapok kényelmesebb kórtermet, kedvesebb nővéreket.- Igen, de van egy másik ok is: miért fizetnének az emberek a járulékon felül több pénzt, ami■ Kiegészítő biztosítási rendszerre nincs szükség, a hálapénz miatt torz módon már létezik. kor - ha szükségük van többletszolgáltatásra - azt hálapénzért olcsóbban megvehetik? Nem kell létrehozni a kiegészítő biztosítási rendszert, hiszen a hálapénz miatt feketén, torz formában ma is létezik. t*- Ha szélesre tárják a kaput a magánbiztosítók előtt, de maximálják a nyereségüket, akkor miért lenne érdekük belépni rajta?- Ok akkor járnak Jól, ha több biztosított választja őket. És akkor választja őket több biztosított, ha jobb szolgáltatást nyújtanak. A szép és jó magánrendelések finanszírozásába ma azért nem száll be az OEP, mert az állami-önkormányzati intézményekkel kell szerződést kötniük. A magánbiztosító aszerint válogat az intézmények között, hogy melyik rendelőben, kórházban elégedettebbek a betegek. Ahol jó az ellátás, de rossz állapotú az épület, megéri beruházni.- És vidéken, ahol nincs olyan vagy választási lehetőség, mert kevés a kórház?- A biztosító sikeresebben magyarázhatná el az embereknek, hogy érdemes a húsz kilométerMolnár Lajos SZÜLETETT: 1946. 10. 13. diploma: Debreceni Orvostudományi Egyetemen orvosi, majd egészségügyi szakközgazdászi végzettséget szerzett. pályafutás: ßl-orr-gégész szakorvos, több egészségügyi intézményt is vezetett Az SZDSZ országgyűlési képviselője, idén márciusig miniszter. család: nős, felesége radiológus, két lánya és három unokája van. rel távolabbi kórházba menniük, ha ott jobbak az esélyeik a túlélésre. Hiába érvelt a szakma, hogy nem szabad valamelyik kisvárosban belgyógyászatot működtetni, mert kétszer annyian halnak meg ott, mint a közeli egyetemi klinikán, ettől függetlenül a politika ragaszkodhat a megtartása mellett.- Mennyivel emelkednek majd a járulékok, ha üzleti biztosítók finanszírozzák az egészségügyet?- Semmilyen összefüggés nincs a kettő között Tavaly a parlament emelte a járulékokat, pedig nincsenek magánbiztosítók. Valljuk be, azt nem lehet mondani, hogy hosszú távon az egészségügyre fordított összegek nem fognak emelkedni. De nem azért, mert több biztosító van, hanem mert hihetetlenül drágák a korszerű diagnosztikai eljárások, az új gyógyszerek. Kérdés, a pénzt hatékonyan vagy pazarlóan költjük-e el. Ami biztos, a magánbiztosítók a mai járulékokkal is jobb szolgáltatást tudnának nyújtani.- Vállalna más tisztséget is, például egy kórház vezetését?- Nem tervezek ilyet. A parlamenti munkát jóval komolyabbnak érzem, hogy amellett teljes intenzitással egy kórház vezetésébe is belefogjak. Egyébként is van az egészségpolitikában teendő: a reformot folytatni kell.- Mit szól Horváth Ágnes miniszterségéhez?- Örülök neki. Felkészült, elkötelezett politikus. Az elkezdett tíz hónapot együtt csináltunk végig, természetes, hogy ő folytathatja. Gondatlanság okozta a gázvezeték sérülését GONDATLANSÁG OKOZTA a Nyugat-Európát ellátó földgázvezeték hétfői megsérülését. Az urkán ügyész bejelentése szerint a talaj megsüllyedése okozta a cső eltörését, ezt a karbantartóknak észlelniük kellett volna. Az Urengojból Ung- váron át nyugat felé haladó vezeték harminc méter hosszan hasadt fel Kijevtől délre. A gázt elkerülő vonalakra irányították, így nem volt kiesés a szállításokban. Borúlátók a cégek egy tanulmány szerint A visegrádi országokban működő vállalkozások nem igazán elégedettek saját helyzetükkel - derült ki az Ernst and Young tanulmányából. A Magyarországon először felmért, novemberben készült hangulatjelentésben részt vevők 83 százaléka szerint a társadalmi és politikai környezet nem kedvez a vállalkozásfejlesztésnek. A cégek tíz százaléka véli úgy, hogy a magyarok felkészültek a nemzetközi cégekkel való versenyre. Korai a Nabucco mellett dönteni MAGYARORSZÁGNAK korai lenne elköteleznie magát a Nabucco gázvezeték mellett - mondta Göncz Kinga külügyminiszter az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén. Az Európai Unió energiapolitikájának csak egy nagyon kis része a gázvezetékek kérdése, a közösségben 27 fajta energiapolitika van jelenleg - mondta. Göncz Kinga: korai elköteleződni Csak annak fizetnek, aki az alap tagja fagykár Nemzeti forrásból rendezné a károkat az agrárminisztérium Kevés a magyar kutatás, nincs pénz fejlesztésre Nyilvánítsák katasztrófasújtotta területté a jelentős fagykárt szenvedett területeket - javasolta tegnap Jakab István (Fidesz) a parlamentben. Jakab emlékeztetett arra: van, ahol a termés 70- 90, de akár 100 százaléka is megsemmisült. A képviselő szerint a Nemzeti Agrár Kárenyhítési Alap hektáronkénti hatezer forintos támogatása nem enyhíti a károkat, hiszen a gazdák akár hektáronként 600 ezer forintot is befektettek földjeikbe. Karsai Péter (MDF) további 3-3,5 milliárdos átcsoportosítást javasolt a gondok kezelésére. „A Nemzeti Agrár Kárenyhítési Alap tavaly pontosan az ilyen esetek kezelésére jött létre azzal, hogy a termelők befizetéseit az állam azonos összeggel egészíti ki" - mondta Gőgös Zoltán (MSZP). A földművelésügyi minisztérium államtitkára jelezte: az alaphoz azonban csak a termelők hat százaléka csatlakozott, fizetni márpedig csak annak tudnak, aki belépett az alapba. A fagykárokkal kapcsolatos rendezés kérdése „tématorlódás” miatt nem került elő az uniós agrárminiszterek brüsszeli értekezletén, ám Gráf József agrárminiszter jelezte: a tárca dolgozik a kárenyhítési rendszer bővítésén. A miniszter hozzátette: a rendezés nagy részét nemzeti forrásból oldják meg. ■ Z. M. z 1 n _ I Országszerte hatalmas károkat okozott a fagy a szőlőkben is Magyarország nem szán elég pénzt a kutatásra és fejlesztésre - mondta Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára a testület 177. közgyűlésén tartott beszámolójában kedden, Budapesten. Szavai szerint a „velünk közel azonos méretű és hasonló népességgel bíró országok”, mint Dánia, Belgium, Ausztria, de még a feleakkora lélekszámmal rendelkező Finnország is a 2005-ös adatok alapján ötmilliárd euró fölötti összeget költött kutatás-fejlesztésre, míg Magyarországon a ráfordítás mindössze 693 millió euró volt abban az évben. Négymilliárd euró kellene a tudományra A főtitkár hangsúlyozta: abból kiindulva, hogy az Európai Unió (EU) kutatási célokra 200 milliárd eurót szán, Magyarországnak a népessége alapján legalább négymilliárd eurót kellene fordítania tudományos célokra. Ismertetése szerint az ilyen jellegű ráfordítások szempontjából 2003 volt a „csúcsév”, azóta a finanszírozás folyamatosan csökken, de a főtitkár reménye szerint 2008-ban végre „újból a GDP 1 százaléka fölé jutunk”. Meskó Attila reméli: megkezdődnek a tárgyalások a kormányzattal az MTA költségvetési támogatásáról. ■ Z. M.
