Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-07 / 105. szám
2007. MÁJUS 7., HÉTFŐ 5 GAZDASÁG A földvásárlási moratórium meghosszabbítását kezdeményezik Fagykár után jég a földeken mezőgazdaság Ma Brüsszelben tárgyal a miniszter a kárenyhítésről Jóska barátom, az a mandátum, hogy tessék megpróbálni a moratóriumot meghosszabbítani.” Ezt Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök mondta Gráf József miniszterre utalva az elmúlt héten a Magyar Agrárkamara közgyűlésén. Magyarországon 2011-ig moratórium tiltja a külföldiek föld- vásárlását. A miniszterelnöki bejelentés szerint a kormány megpróbálja elérni, hogy ezt a tilalmat 2014-ig meghosszabbíthassa, ezzel is elősegítve, hogy a magyar termőföld nemzeti kézben maradhasson. Gyurcsány Ferenc leszögezte, hogy „a föld lényegesen több, mint nemzeti vagyonunk egy része, lényegesen több, mint termelési erőforrás: a magyar nemzeti kultúra, életmód olyan markáns őrzője, pillére és tartója, amely messze túlmutat a gazdaság, az üzlet, a technológia vagy a pénzügy kérdésein”. ■ A kormány szektorsemlegességre törekszik a mezőgazdaságban. A miniszterelnök arra is utalt, hogy „nagyon sokfajta gazdálkodási formában, nagyon sokfajta felfogással, sokfajta szervezetbe tömörülve vannak jelen a vidék és a mezőgazdaság képviselői” a közéletben. A kormánynak pedig döntően megértést és partnerséget kell tanúsítania, párbeszédet folytatva valamennyi szervezettel, közösen keresve a vidék javát. Ezt hívják szektor- semlegességnek. Az agrár-környezetgazdálkodásban Magyar- országnak nem kell pápábbnak lennie a pápánál, tehát csak olyan szabályokat kell alkalmaznia, amelyeket az unió valójában megkövetel. Ezért az agrárium érdekeit megfelelő szaktudással alátámasztva érvényesíteni kell és lehet a környezetvédelmi tárca új vezetőjénél is. A versenyképesség is hangsúlyozottan került szóba a miniszterelnök felszólalásában. Lényegesnek tartotta leszögezni, hogy azok a nemzetek, akiket versenyképesnek tartanak, nagyon fejlett állapotát érték el az együttműködésnek, a partnerségnek és a szövetkezésnek. A mezőgazdaságban a bezárkózó önzés a lemaradást fogja jelenteni, ezért egy sor dologban össze kell állni a többi gazdával. ■ Hatalmas pusztítást végzett a Kecskeméten átvonuló jégeső. Kökény Sándor szerint az idei szőlőtermés java odalett. Nem kíméli az idén a természet az ültevényeket Magyarországon. A fagykárra jégkár jött, de a kárenyhítés bizonytalan. Bálái F. István Az elmúlt héten szerdán tapasztalt Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bi- har és Bács-Kiskun megyei fagyok nyomán megsemmisülhetett a magyar gyümölcsáru-alap legalább fele. A fagyokra szombaton ritkán látott jégverés következett Tolna és Bács-Kiskun megyében, ami tovább növelte a kárt. Alábbi cikkünkben arra keressük a választ, hogy milyen kárenyhítésre számíthatnak a gazdák, és mikor láthatnak pénzt.- Jelenleg csak az úgynevezett nemzeti agrárkár-enyhítési alapban található pénz áll rendelkezésre a károk enyhítésére - nyilatkozta lapunknak Madari Jenő, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal elnöke. - A kárt a hivatalhoz tartozó falugazdászoknál kell bejelenteni a káreseményt követő tíz napon belül, a pénzt pedig a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatal fizeti ki, várhatóan a jövő év elején. Ezenfelüli egyéb kárenyhítés csak akkor jöhet szóba, ha Brüsszelben sikerül „notifi- káltatni” a megoldást. A mezőgazda- sági kormányzat azon van, hogy a hitelek átütemezésén túl elfogadtassa Brüsz- szelben azt a megoldást is, hogy például a nemzeti katasztrófa- alapból - ami többek között árvízkárok elhárítására van félretéve a költségvetésben - szintén kártalanítani lehessen a gazdákat. Árvíztől az idén ugyanis nemigen kell tartanunk. Gráf József földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter Brüsszelbe utazott, hogy ott a kárenyhítés lehetséges módjairól is tárgyaljon. Elképzelhető, hogy a tárca törvénymódosítást is kezdeményez a kárenyhítési alaphoz történő csatlakozás határidejének módosítására, ami január 29-én már lejárt, s addig viszonylag kevesen éltek a lehetőséggel. Hajdú Sándor, az MVH Bács- Kiskun megyei vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy csak 30 százalékon felüli terméskiesés esetén jár pénz a kárenyhítési alapból, de ezt az arányt a teljes gazdaságra kell érteni. Ha valaA kárenyhítési alapba befizető gazdák száma néhány megyében Megye FŐ Baranya 119 Bács-Kiskun 879 Békés 424 Heves 28 Jász-Nagykun-Szolnok 149 Komárom-Esztergom 11 Nógrád 11 Somogy 132 Tolna 42 FORRÁS: MVH kinek van 100 hektár szántója és 5 hektár gyümölcsöse, s a gyümölcsös 100 százalékban le is fagyott, a teljes gazdaságban a kár nem éri el a 30 százalékot, tehát nem jár a kártalanítás. A kifizetésekre pedig csak azután - tehát a jövő év elején - kerülhet sor, miután az egész évi teljes kárigényt összesíteni tudják. Az Európai Bizottság agrárügyekben illetékes szóvivője azt nyilatkozta a magyar sajtónak, miszerint ilyen esetekben a bizottság engedélyezni szokta, hogy egy tagállam saját nemzeti forrásból is segítse a bajba jutott gazdálkodókat. Nemzeti agrárkár-enyhítési alap EBBŐL AZ ALAPBÓL azok a gazdák részesülhetnek kárenyhítésben, akik január 29- éig vállalták, hogy szántó esetén hektáronként ezer, ültetvény esetén pedig hektáronként háromezer forintot befizetnek. A befizetett pénzt az állam ug}'anakkora összeggel egészíti ki. A kárenyhítési alaphoz a vártnál kevesebb gazda csatlakozott ■ A harmincszázalékos kárt a teljes gazdaság- ra kell érteni. Versenyeznek a fiatal gazdák innováció Társadalmi feladatokat is vállalnak Egyszerűbb a támogatások igénylése, de figyelni kell A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) az idén is meghirdeti „az év innovatív magyar fiatal gazdája” versenyt. Az ötlet a Fiatal Gazdák Európai Tanácsától (CEJA) származik. A szervezet az unió támogatásával tavaly írta ki első ízben a hasonló európai címre megpályázható vetélkedést, amit rögtön egy fiatal magyar gazda, a debreceni Papp Péter nyert meg. Idén ismét elnyerhető a díj, ám az európai címhez a sikeres magyar megmérettetésen át vezet az út. A CEJA ugyanis Magyarországról öt pályázót fogad be, akik értelemszerűen az AGYRA által meghirdetett hazai verseny győztesével és és további négy helyezettjével lehetnek azonosak. A hazai verseny védnöke az agrártárca minisztere, valamint az Országgyűlés mező- gazdasági bizottságának elnöke. A magyar jelentkezéseket az AGYRA által szerkesztett űrlap kitöltésével lehet megtenni, a beadási határidő május 31. A versenyre azok a 40 évesnél fiatalabb gazdák jelentkezhetnek, akik legalább három éve végzik innovatív tevékenységüket. Az innovációt meglehetősen tágan értelmezi a kiírás, így a technológiai fejlesztések mellett ide érthető bármilyen új üzemszervezési gyakorlat, piaci együttműködés, kapcsolat. Lényeg, hogy a versenyképes árutermelés olyan gazdálkodási rendszerrel párosuljon, ami segít fenntartani természeti és környezeti értékeinket. A mezőgazdaságnak ugyanis környezeti és társadalmi feladatokat is magára kell vállalnia. A jelentkezők közül az AGYRA munkatársai előválogatást végeznek, így 25-50 fiatal gazda munkájának értékelése kerül a héttagú zsűri elé. Az eredményt október 18-án hirdetik ki. A nyertesek részt vesznek az európai döntő szlovéniai rendezvényein, valamint egy egyhetes külföldi szakmai úton. ■ MVH Az idén egyszerűbb a mező- gazdasági földterülethez kötött támogatások igénylése, de az új gyakorlat buktatókat is rejt A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szóvivője, Varga Sándor lapunknak elmondta, hogy az MVH elvégezte a parcellaazonosító rendszer (MePAR) felújítását. Az ország teljes területéről új légi fényképek készültek, amelyek alapján frissített, a tényleges hasznosítást jobban követő fizikaiblokk-rendszer készült. Ezért a kifizetési kérelmek kitöltése előtt (beadási határidő: május 15.) fokozott figyelem és a legnagyobb pontosság ajánlott a parcellák beazonosításához, berajzolásához. A gazdálkodók munkáját segíti, hogy idén egyes támogatások igénylése esetén nem kell külön kérelmet benyújtani, a számítástechnikai rendszerek használata pedig (200 hektár felett) szintén megkönnyítheti, de átmenetileg meg is nehezítheti az ügyintézést. Újdonság, hogy akik energetikai felhasználásra szánt növényt termesztenek, szintén a területalapú kérelemmel igényelhetik a támogatást. A kiegészítő támogatás elnyeréséhez azonban többletfeladat is társul. ■ ■ Az innováció fogalmát meglehetősen tágan értelmezi a kiírás. ■ Az ország területéről új légi felvételek készültek. BESBBBI Egyeztetés a németekkel a GMO engedélyezéséről Brüsszel Az Európai Unió soros német elnöksége az elmúlt héten tárgyalt az Európai Parlament Hegyi Gyula vezette küldöttségével a genetikailag módosított szervezetek (GMO) engedélyezéséről és címkézéséről. Az Európai Parlament a közelmúltban kezdte tágyalni a GMO-k új eljárás szerinti szabályozását, aminek a magyar képviselő a felelőse (rapportőre). Kimerültek a források, pályázat felfüggesztve avop Május 5-étől nem fogadják az Agrár- és Vidék- fejlesztési Operatív Program keretében benyújtható pályázatok közül a halászati ágazat strukturális támogatását elősegítő promó- cióra, valamint az innovatív haltenyésztési technológiák bevezetésére érkező igényeket. Ugyancsak szünetel a vidéki jövedelem- szerzési lehetőségek bővítése körében az agrártevékenységek diverzifikációjának, valamint a kézműipar fejlesztésének támogatása. lengyel bormagazin díját kapta az egri borász krakkő A lengyel borkedvelők tekintélyes krakkói szaklapja, a Magazyn Wino Lőrincz György egri borásznak ítélte az év embere díjat. A lap szerint a borász különleges boraival és újszerű címkéivel egyike a mai magyarországi borvilág legizgalmasabb személyiségeinek. Nemzeti szakértői pályázatokat várnak Budapest Az FVM május 18-áig várja a pályázatokat az Európai Bizottság főigazgatóságaiban betöltendő • nemzeti szakértői állásokra. Nemzeti szakértőként történő uniós foglalkoztatásra köztisztviselők pályázhatnak. Az állattenyésztésben hét év programja kész Hódmezővásárhely Az állattenyésztés a mezőgazdaság nehézipara, fejlesztése nélkül az ágazat nem lehet sikeres - mondta Gráf József, az agrártárca vezetője az elmúlt héten az állat- tenyésztési napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen. A miniszter szerint az állat- tenyésztés fejlesztési programját a szakma ötvennyolc pályázati programban dolgozta lti a legkisebb részletekig. Kiegészítő támogatás az energianövényekre EMOGA Április 29-étől hektáronként 45 euró támogatást kapnak az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból azok a magyar termelők, akik energianövényeket termesztenek. Pannon
