Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-31 / 125. szám

4 2007. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE „Isten tartotta a kezét fölöttünk” Dr. Habsburg Ottó, a Pán­európai Unió tiszteletbeli elnöke nemrégiben láto­gatott el szűkebb hazánk egyik városába. Ott rend­hagyó történelemórát tar­tott, amely a kezdetektől egészen mostanáig ölelte fel az eseményeket. A je­lenlévők sok hasznos gondolattal térhettek ha­za és nem utolsósorban azzal a felemelő érzéssel, hogy az egyik legrégibb európai uralkodócsalád tagjával tölthették a dél­utánt. Pádár Zsófia Pásztó. Zsúfolásig megtelt a pász­tói művelődési központ péntek délután. Rengeteg érdeklődő fo­gadta az Osztrák-Magyar- Monarchia utolsó császárának fi­át, hogy meghallgassák különle­ges előadását. Az elnököt Sisák Imre, Pásztó város polgármestere fogadta és köszöntötte. A jó han­gulatú közös délutánt a magyar himnusz dallamai nyitották meg. Dr. Habsburg Ottót a Himnusz emelkedett hangvétele ihlette meg, s annak fontosságával kezdte előadását. Visszaemléke­zett: a történelem során sokszor csak arra a bátorításra számít­hatott a magyar nép, amelyet a Himnusz hangjai jelentettek. El­mondta, hogy a világon csak két olyan nemzeti fohász létezik, amelynek egyaránt van helye a templomban és azon kívül is: a két himnusz egyike természete- I sen a magyar. Az elnök szólt arról is, hogy munkája során - nagy örömére I - mindig ő kapta meg hazánk ügyeit.- Népünk nagy erénye min­dig is az volt, hogy becsületes, jó emberek tudtunk maradni - mondta az elnök - majd hozzá­tette, munkájának minden per- | cében büszke volt nemzetére. j Dr. Habsburg Ottó beszélt tör­ténelmünk nagy alakjairól is: 'említést tett többek között Bárdossy Lászlóról, Kállay Mik­lósról, visszaamlékezeltJ-eleki Pálra is. Az Európai Unióhoz va­ló csatlakozásunkhoz csak any- nyit fűzött: összenő, aminek ösz- sze kell nőnie. Számtalan példát említett a szá­munkra már történelem, számá­ra azonban még élő emlékek so­kaságából és végül megállapítot­ta, hogy a magyar nemzet óriási érték, s örülnünk kell, hogy ma­gyarnak tudhatjuk magunkat.- Csodálatos dolog az, hogy nemzetünk oly' sok megpróbálta­tás után is életben maradt, ezért nem szabad pesszimistán szem­lélnünk a jövőt. Élő csoda va­gyunk, s ez mindennap eszünk­be kell, hogy jusson, hiszen Isten tartotta, tartja a kezét fölöttünk - zárta gondolatait az elnök. A sok múltbeli példa és a meg­ható szavak után az „élő történe­lemkönyv” Sisák Imrétől vehe­tett át egy díszoklevelet, látoga­tása emlékéül megajándékozták őt Pásztó történetének könyvé­vel, valamint hazavihetett egy üveg igazi, magyar bort is. Zongora és vers Május 17-én, csütörtökön dél­előtt egy újszerű és nagyszerű öt­let valósult meg a bátonyterenyei Alapfokú Művészeti Iskola taná­rainak kezdeményezésében. Zon­gora és vers, zene és költészet ta­lálkozása egy műsorban. Érzések, hangulatok a természetről, az élet dolgairól, ahogyan ezt a zeneszer­ző, a költő műalkotássá formálta. Lelkes és tehetséges zongoris­ta növendékek és versmondók váltották egymást a színpadon, akiket megérdemelt tapssal ju­talmazott az Erkel iskola tanuló­iból és a szép számmal megjelent szülőkből álló közönség. Ihletett pillanatok részesei lehettek a je­lenlévők, azok akik keresik, és felismerik a szépséget a művé­szetben, akik számára lelki fel­töltődési jelentett a szép tavaszi délelőttön ez az üde, hangulatos program. Köszönet érte a mintegy 30 fel­lépő növendéknek, valamint fel­készítő tanáraiknak: Hámoriné Babcsány Ágnesnek, Háryné Koronczi Gabriellának és Ispán Szilviának. Háryné Koronczi Gabriella szaktanár A JOGASZ VÁLASZOL Banki számlatartozás Több olvasónk is hasonló panasszal fordult az el­múlt időben szerkesztő­ségünkhöz: egy magyar- országi bank fizetési fel­szólítást küldött számuk­ra, mert nyilvántartásuk szerint mint ügyfelének többévnyi számlavezetési díjtartozása van. Olvasó­ink szerint a követelés több okból is kifogásolha­tó, mivel a tartozást olyan számlák után mu­tatták ki, amelyeken akár hat-nyolc éve nincs sem­milyen forgalom, más­részt van olyan olvasó, akinek 1999-es, azaz már rég elévült tartozást vet fel a bank, ráadásul ez idő alatt a bank egyetlen egyszer sem jelentkezett követeléssel. Az üggyel Tordainé dr. Sztráska Er­zsébetet kerestük meg, aki készséggel válaszolt a kérdésekre: Amennyiben az olvasónak egy pénzintézettel bankszámla vezeté­sére vonatkozóan volt szerződése, akkora bank jogosult - a saját és az olvasóval ismertetett üzletsza­bályzatában foglaltak szerint - a mindenkori havi számlavezetési díjak összegét a számlán elhelye­zett összegből levonni. Amennyi­ben a számlán nincs fedezet a ha­vi költségek levonására, akkor a számlatulajdonos (mint ügyfél) a pénzintézet által követelt összeg megfizetésével késedelembe esik. A polgári jogszabályok szerint a pénzintézet a késedelembe esés időpontjától számított öt éven be­lül követelheti a számlatulajdo­nostól a követelésének megfizeté­sét Amennyiben a pénzintézet a követelt összeg megfizetésére írás­ban a számlatulajdonost felszólí­totta (vagy részére egyenlegközlő levelet küldött), akkor az elévülés megszakad, és a felszólítás (egyenlegközlő levél) átvételétől számított öt éven belül jogosult kö­vetelését a számlatulajdonossal szemben érvényesíteni Az elévülési időn belül a pénz­intézet jogosult a számlatulajdo­nossal szemben fennálló követelé­sét értékesíteni. Az engedménye­zésről a pénzintézet köteles az adóst értesíteni, ennek igazolását az olvasó kérheti Amennyiben a követelés behajtása tárgyában 1998. év óta az olvasó semmilyen felszólítást, értesítést nem kapott, akkor a pénzintézet (az engedmé­nyezést követően pedig a követe­lést behajtó cég) követelése elévült és behajthatatlanná válik. Tordainé dr. Sztráska Erzsébet Versennyel a parlagfű ellen Etes. A közelmúltban parlagfű­mentesítési vetélkedőt szerveztek a közösségi házban, azzal a céllal, hogy már gyermekkorban felhív­ják a fiatalok figyelmét a növény veszélyeire. A versenyt Palkovics Beáta védőnő kezdeményezte az Állami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat munkatársai­nak támogatásával, valamint az etesi általános iskolások és peda­gógusok részvételével. Elsőtől nyolcadik osztályig minden kor­csoportból jelentkeztek a diákok. A részvétel feltétele egy-egy par­lagfű bemutatása volt. Ézt követő­en a védőnő előzetes előadása alapján egy totót töltöttek ki a ta­nulók, majd plakátkészítés és versfaragás következett a parlag­fűről. A gyerekek eredményesen teljesítették a feladatokat és az el­ső három helyezett csapat érté­kes tárgyjutalomban részesült. Dejtáron hallgatták legtöbben a fülemülék énekét Lapunk múlt heti számában beszámoltunk róla, hogy me­gyénkben öt helyszínen rendezi meg a Magyar Madártani Egye­sület A fülemülék éjszakája ne­vű rendezvényét. Dejtáron 40- en, Nagyorosziban 34-en, Dré- gelypalánkon 28-an, Balassa­gyarmaton 12-en és Szügyben 9-en hallgatták a világ egyik leg­szebb hangú madarának az éne­két. Közöttük a 4 éves Kerék Ben­jámin és Fábián László voltak a legfiatalabbak - tudtuk meg Frenyó Gábortól, az egyesület al- elnökétől. Reméljük jövőre ismét tanúi lehetünk ennek a csodálatos koncertnek és legalább az idei­hez hasonló számú érdeklődőt vezethetnek az MME jól felké­szült önkéntesei. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Költészet - asszonyszíwel A SITI és a Palócföld közös rendezvénysorozatának harma­dik állomásához érkezett Kupcsulik Ágnes felolvasóestjé­vel. A költőnő személyében egy nem mindennapi embert ismer­het meg műveinek olvasója. Sze­mélyiségének kettős szerepvál­lalása folyamatosan átszövi az alkotó líráját. Költeményeiben szenzitív módon ragadja meg a mindennapi élet jelentéktelen­nek tűnő, ugyanakkor mégis fontos eseményeit. Mélyen átélt, összetett érzésekből fakadnak alkotásai, a szó szoros értelmé­ben megélt pillanatokat vetítik elénk. „Rá kell érni fájni...” - vallja a költő, aki nem óhajt más lenni, mint ami. Nem kíván emanci­pált nővé, maszkulin alkattá vál­ni, hogy feláldozza női mivoltát a költészet oltárán. Elsősorban nő marad, s éppen ez teszi nagy- gyá költészetét! Mert olyan mo­tívumokat megragadni, ame­lyek nem tekinthetők szokvá­nyosoknak - azáltal a profánt éteri magasságokba emelve. „Én nem az éteriből teremtek, ha­nem az anyagiból. Csak húsból, porból, piszokból tudok teremte­ni.” Poézisét a mindennapi élet táplálja: család, házimunka, a természetből merített személyes élmények. Kupcsulik Ágnes köl­tészetté emeli a tradicionális női szerepeket. Verseit sohasem datálja, ezzel téve ki az idő próbájának mun­káit, hangsúlyozván időtlensé­güket. Él a szabad vers adta le­hetőségekkel, a dallamos ma­gyar nyelv zeneiségének a segít­ségével feszíti szét a tradíciók kereteit. Nála a szabad vers, bár­mennyire is „szabadnak” tűnik, a „ritmushoz igazodik”. A sza­vak ritmusa mankóként vezeti tovább a költőt a sorokon. A tar­talmi és a formai, belső igény­ből támasztott követelmények­nek megfelelve, Kupcsulik Ág­nes munkásságát elkerült min­denféle modorosság. Élete alap­jának az őszinteséget tartja, s ez az őszinteség, valamint a tökéle­tesre való törekvés éppúgy át­hatja művészetét, ahogyan min­dennapjait is. Debreceni Boglárka Vártörténetek diák módra Magyamándor. Iskolánkban foly­tatódott a nógrádi várakat be­mutató programsorozat. Tanu­lóink érdeklődve fogadták az előadásokat. A 8. osztályos diá­kok, illetve képek, tablók segít­ségével Nógrád várához tehetett képzeletbeli utazást a hallgató­ság. A várak szerepéről, állapo­táról szóló rövid ismertetés után a fiúk Balassi Bálint Egy katona­ének című versét mondták el, így fejezve ki tiszteletüket a vég­vári katonák iránt. A lányok a nógrádi vár történetét mesélték el, végül pedig a Kámor kincse című népmonda dramatizált változatát adták elő. A 4. osztályosok Buják várát mutatták be. Műsorukban meg­határozták a község helyét Nóg­rád megye területén, és Buják nevének magyarázatára is ki­tértek. A nevezetességek kerül­tek ezután sorra: Kálvária, Szent Anna-kápolna, a római katolikus templom, a keselyréti védett tölgyfák, az Egidus- forrás. Beszéltek a helyi népvi­seletről, illetve Glatz Oszkár te­vékenységéről, a vár históriáját elevenítették fel ezután, a hozzá kapcsolódó mesék, legendák ré­vén. A gyerekek Bujákra tervez­ték osztálykirándulásukat, s az ott tapasztalt látnivalók alapján csodaszép rajzokat készítettek. A 6. osztály a szandai vár legen­dájával vett részt a programban. Előzetes kutatómunka során ér­dekes, a helyhez fűződő mon­dákra bukkantak. Elmesélték az Árpád-kori pusztatemplom, a péterhegyi keresztállítás ere­dettörténetét. Összeállításuk­ban helyet kapott a Balogh Béni által is feldolgozott A szandai szökevény című monda, amely a török fogságban raboskodó kisfiú, Varga Ambrus hőstetté­ről szól. Felvillantották a Péter-hegyen egykoron lakó remeték életét és a Péter-Pál napi híres búcsújá­rás hagyományát. Ismertették a még napjainkban is az egyházi ünnepeknek megfelelően öltöz­tetett Mária-szobor és Máriács- ka-kápolna történetét. Balassi Bálint Búcsúja hazájától című versével és Bakfark Bálint szép lantmuzsikájával idézték meg a letűnt századok hangulatát. Az összegyűjtött fényképekből, raj­zokból, valamint írásos anyag­ból a várhegyet és a környező falvakat bemutató tablókat ké­szítettek. Drégely várát mutatta be a 3. osztály. Mint legkisebbek, nagy izgalommal készülődtek: vázol­ták a váréletet, s szóltak az egy­kori erődítmény jelenlegi álla­potáról is, majd A drégelyi hős című jelenetet adták elő. Ebben Szondi György és 150 katonája hősies küzdelmét mutatták be a kegyetlen, félelmetes, mégis olykor emberséges Ali basa és több ezres hadserege ellen. Az Arany János által oly re­mekül megénekelt két apród és a mondabeli áruló varga fontos szerepét is igyekeztek megjele­níteni. A kicsik igazán kitettek ma­gukért, mert előadásuk után sok elismerő szép szót és hatal­mas tapsot kaptak. Pedagógusok, gyermekek egyaránt jól érezték magukat a rendezvénysorozaton, amely pedagógusnak, diáknak egy­aránt meghozta a gyümölcsét. A „várórákhoz” készült tablókat az iskola folyosóin kiállították. Júniusban pedig a sorozat zárá­saként az iskola valamennyi di­ákja és pedagógusa Nógrád vá­rához kirándul majd. Vargáné Novák Krisztina igazgatóhelyettes

Next

/
Oldalképek
Tartalom