Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-30 / 124. szám

4 2007. MÁJUS 30., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Sikeres és továbbműködtethető Nógrád megyei pályázati program Foglalkoztatási stratégia a munkahelyekért ° 2004-ben a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynök­ség Kht. vezetésével, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ és a Nógrádi Gazdaságfejlesztési Kht. részvé­telével munkacsoport alakult, hogy a Regionális Ope­ratív Program 3.2.1. intézkedése keretében meghirde­tett, „A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése” című pályázati felhívás alapján a megyei foglalkoztatási problémák feltárását és kezelését segítő programot készítsen. A sikeres pá­lyázat eredményeként 2005 nyarán - a támogatási szerződés aláírását követően - megkezdődött a „Nóg­rád megye foglalkoztatási stratégiájának kialakítása, térségi foglalkoztatási megállapodások létrehozása” elnevezésű projekt megvalósítása, mely 2007. május 31-én fejeződik be. A program születéséről, folyamatá­ról, eredményeiről Aradiné Oravecz Évával, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. NÓGRÁD MEGYE FOGLALKOZTA TÁSI STRA TÉGI AJ A Készült a ROP-3.2.1.-2004-10-0001/31 számú szerződés keretében Magyarország célba ér- Az előkészítő munka során nyilván megfogalmazták azokat a prioritásokat, amelyeket a pá­lyázat sikere esetén alapvető cél­kitűzésnek, megvalósítandó fel­adatnak tartottak. Melyek voltak ezek a kitörési pontok?- Az előkészítés folyamatában megállapodtunk a pályázati program témáiról. Ennek értel­mében kiemelt hangsúlyt kapott, hogy szükséges a megyei foglal­koztatási stratégia kialakítása, feltárva a megyei foglalkoztatás helyzetét és megjelölve a foglal­koztatás javítását szolgáló kitö­rési pontokat. Ugyancsak megfo­galmazódott, hogy a foglalkozta­tási stratégiai programon belül külön fejezetet kell szentelni a szakképzési helyzetnek. Indo­koltnak tartottuk az Európai Unió több országában már bevált - Magyarországon Kemenesal­ján létrehozott - foglalkoztatási paktumok alakítását, melyekben a foglalkoztatásban érintett vala­mennyi szereplő - munkáltatók, civil szervezetek, szakképző in­tézmények, önkormányzatok, egyéb szervezetek - közösen lép­nek fel a foglalkoztatás elősegíté­se érdekében. Megfogalmazódott az is, hogy a paktumokat kistér­ségenként célszerű létrehozni.- Miként alakult ki a projekt­ben részt vevő partneri kör?- A pályázati program alapel­veinek megfelelően kibővült a partnerségi kör. Bekapcsolódtak a kistérségek - a pályázati felhí­vás szerint a már két éve műkö­dő szervezetek lehettek partne­rek, így nem a többcélú társulá­sok, hanem a feltételeknek meg­felelő szervezetek kapcsolódtak a projekthez. Az előkészítés fo­lyamán a partnerségi kör kon­zorciummá szerveződött, s ezen belül a projekt operatív ügyei­nek irányítására ötfős stratégiai irányító csoport alakult.- Melyek voltak a projekten be­lül az elsőfeladatok a megyei fog­lalkoztatási stratégia kialakításá­nak folyamatában?- A foglalkoztatási stratégiai előkészítése helyzetelemzéssel kezdődött, melynek keretében három alapdokumentum ké­szült el. Külső szakértő szerve­zet végezte - közbeszerzési eljá­rást követően - 450 gazdálkodó kérdőíves felmérését. Ennek és a munkaügyi központ által folya­matosan gyűjtött 180 gazdálko­dói információs adatbázis alap­ján állította össze a kutatás ered­ményeit. A gazdasági és munka­ügyi statisztikai adatok, meglévő dokumentumok alapján elké­szült a megyét átfogó gazdasági és munkaerő-piaci helyzetérté­kelés, de kistérségenkénti elem­zés is készült. A harmadik alap- dokumentumban a megyei szak­képző intézmények helyzetét mértük fel, s ez alapján dolgoz­tuk ki a szakképzési helyzetérté­kelési munkaanyagot. A három dokumentumot megvitatta a Nógrád Megyei Munkaügyi Ta­nács, a Nógrád Gazdaságáért Egyesület, és a megyei szakkép- ző-felnőttképző intézmények képviselői is, s a munkaanyagok társadalmi vitája is megtörtént.- Mennyiben segítették a kuta­tások a foglalkoztatási stratégia kialakítását?- Ezekben a dokumentumok­ban meghatározásra kerültek a feszültségpontok. Az együttmű­ködő partnerek megfogalmazták a kistérségi SWOT-analíziseket, és elkészült a megyei SWOT- elemzés is. Ezt követően kiala­kult a stratégia célrendszere, megfogalmazásra kerültek a pri­oritások, a térségi általános és specifikus célok is. Ezzel párhu­zamosan elkészült a megyei stra­tégia koherenciavizsgálata az Új Magyarország fejlesztési tervvel és az operatív programokkal. A stratégiai dokumentum véglege­sítését is szakmai viták, vélemé­nyezések előzték meg, s azt folya­matosan dolgoztuk át. Az egyez­tetett dokumentumot a stratégi­ai irányító csoport fogadta el 2007. február 28-i ülésén.- A foglalkoztatási stratégia ki­alakításával párhuzamosan a megye hat kistérségében már 2005 végén megkezdődött a fog­lalkoztatási paktumok előkészítő sét célzó hálózatépítés. Mi volt e folyamat lényege?- A kistérségi partnerek és a munkaügyi központ kirendelt­ségei megkeresték a kistérségek gazdálkodóit, önkormányzatait, civil szereplőit. A hálózatépítés keretében olyan rendezvényekre került sor, melyeken a résztve­vők tájékozódtak a pályázati programról, megvitatták a fog­lalkoztatási stratégia dokumen­tumait, megfogalmazták a kis­térségi problémákat. A résztve­vők mind a hat kistérségben döntöttek a kistérségi foglalkoz­tatási paktum megalakításáról. A tervezettnél lényegesen töb­ben vállalták a paktumtagságot: a megyében összesen 209 szer­vezet írta alá az alapító doku­mentumokat. A paktumok alá­írását követően készült el a pak­tumok működési szabályzata, melyet a foglalkoztatási fórumok első ülésein fogadtak el. Ekkor került sor mind a hat kistérség­ben az irányító csoportok meg­választására is. Ezek adminiszt­ratív ügyeit a - program tovább­működtetését is vállaló - mun­kaügyi kirendeltségek intézik. Az irányító csoportok szervezik a paktum résztvevőit és a továb­bi érdeklődőket is megcélzó fog­lalkoztatási fórumokat. A pro­jekt működése alatt minden kis­térségben két-két irányítócso­port-ülésre és foglalkoztatási fó­rumra került sor.- A fenntarthatóság érdekében a projekt részét képezi újabb prog­ram és projektjavaslatok kidolgo­zása, ajánlások megfogalmazá­sa. Milyen eredményeket hozott ez a munkafázis?- A kistérségekben megfogal­mazott foglalkoztatást elősegítő célok elérésére minden kistér­ségben az együttműködő part­nerek program- és projektjavas­latokat tárnak fel és dolgoznak ki. Ez a tevékenység folyamatos, több megvalósítható ötlet került az asztalra. A tervezett projekte­ket a kistérségi irányítócsoport­üléseken vitatták meg, s azokról tájékoztatták a foglalkoztatási fó­rumok résztvevőit is. A projekt tapasztalatainak felhasználását, a foglalkoztatási paktumok tér­ségi szerepének erősítését az együttműködő partnerek to­vábbfejlesztésre javasolják. Erre vonatkozóan készülnek ajánlá­sok megyei és regionális szintű együttműködési szervezet kiala­kítására, valamint a határon túl­nyúló foglalkoztatási paktum szerveződésére. Bizakodva vár­juk a pályázati lehetőségeket, hi­szen a megkezdett munka újabb pénzügyi források lehívásával folytatódhat. A pályázati lehető­ségek kiaknázására azonban időben és szakmailag megalapo­zottan kell felkészülni.- A projekt „hajrájában”, ápri­lis végén került sor a záró konfe­renciára Szécsényben. A beszélge­tés zárásaként adódik a kérdés: a rendezvény mennyiben járult hoz­zá a pályázati program sikeréhez?- A konferencia elé kerülő vi­taanyag négy fő „alappillért” je­lölt meg. A foglalkoztatási lehe­tőségek bővítését, a foglalkozat- hatóság javítását, az alkalmaz­kodóképesség javítását, aktív partnerségi kapcsolatot. Az el­hangzott előadások, a hozzászó­lások mindegyike a program to­vábbfolytatásának szükségessé­gét erősítette. A foglalkoztatás­sal összefüggésben egyebek kö­zött elhangzott a közös gondolkodás, az összefogás fon­tossága, az önkormányzatok és a helyi partnerség szerepe, a szak­képzés gazdasági igényekhez történő átszervezésének szüksé­gessége, valamint a gazdaság, a szakképzők és a munkaerő kap­csolatának kérdése is. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a stratégia célok megfogalmazása mellett éves intézkedési tervet kell készíteni. Mert a program pályázati támogatási része ugyan lezárul, ám maga a prog­ram tovább folytatódik. Nincs polgármestere Bujáknak(?) tisztségvita Elmarasztalták a faluvezetőt, testületé ugyanakkor kiállt mellette (Folytatás az 1. oldalról) A hivatalvezető szerint szerencsés lenne, ha törvény szabályozná, hogy hasonló ítéletek kihirdetésekor a bíró­ságnak kötelessége tájékoztatni az érintettet a következményekről, s megküldeni az ítéletet a helyi válasz­tási bizottságnak, vagy a közigazgatá­si hivatalnak. Felvetésünkre közölte: emlékezete szerint a Kodák-ügyhöz hasonló a rendszerváltás óta eltelt időszakban még nem volt Nógrád me­gyében. Az időközi választást július 22-én tartják, addig Alexy Endre alpolgár­mester irányítja a falut. A képviselő- testület a szavazás után is változatlan formában működhet tovább. Ahhoz, hogy valaki Bujákon polgármesterje­lölt lehessen, megközelítőleg hatvan érvényes ajánlószelvényt kell össze­gyűjteni, ezeket postán már kiküldték a választópolgároknak - közölte a köz­ség jegyzője, dr. Tőzsér Zsolt. Mint mondta, legutóbbi ülésén a polgármester munkáltatója, a képvi­selő-testület is „nyilatkozott” Kodák Csaba ügyében. A jegyző előterjeszté­se, amely arról szólt: a testület megál­lapítja, hogy megszűnt a polgármester tisztsége, akkor nem kapott többséget. Bár ez egyfajta bizalmi szavazásnak is tekinthető, „nem állította meg az ügyet”, s a törvény erejénél fogva meg­szűnt Kodák Csaba jogviszonya, aki ez ellen nem élt fellebbezéssel. Dr. Tő­zsér Zsolt felvetésünkre elmondta: mi vei csekély súlyú vétséget követett el, Kodák Csaba nem veszítette el a vá­lasztójogát, s a közügyektől sem tiltot­ták el, így az időközi választáson újra elindulhat. n Kodák Csaba Kodák Csaba: „Elismerem, hogy hibáztam..- Miért marasztalták el?- Még 2003 augusztusában sürgős utalást kellett elintézni az önkormányzat számlájáról az egyik önkormányzati cég számlá­jára. Ezt mindenképpen meg kellett tenni, mert a társaságnak is ki kellett fizetnie több határidős számlát - mondta Kodák Csaba. - Vállalva a következményeket, már a nyomozás kezdetén beismertem, hogy nem voltam jogosult az utalványok aláírásra, így a bíróság ez év április 13-án folytatólago­san elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében elmarasztalt és 150 ezer fo­rint pénzbírság megfizetésére kötelezett. Ez az én esetemben a nem jelentős cselekmények közé tartozik, hiszen nem jelent büntetett előéletet és a válasz­tójogomat sem vesztettem el.- Milyen tanulságokat vont le az esetből?- Elismerem, hogy hibáztam, szabálytalanul jártam el, azonban nem káro­sítottam meg sem az önkormányzatot, sem a lakosságot; egyetlen fillért sem tettem zsebre. Persze a jogszabály az jogszabály: büntetlenül ilyet nem lehet csinálni, ezt tudomásul kell vennem. Bízom abban, hogy az emberek emiatt nem fordulnak el tőlem, egyben elnézést kérek minden bujákitól. A tisztánlátás vé­gett vállaltam a nyilvánosságot, mindenki ítélje meg, hogy méltatlanná váltam- e a tisztségre, amelynek betöltésével már kétszer is megbíztak! - zárta szava­it Kodák Csaba, aki kérdésünkre elmondta: egyelőre még nem döntötte el, hogy indul-e az időközi választáson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom